Szegedi Napló, 1995. augusztus (1. évfolyam, 68-94. szám)

1995-08-01 / 68. szám

T­arján városnak - azaz városrész­nek - valóságos jótétemény a Csil­lag téri piac. A környékbelieknek nem kell kibamu­zniu­k a Mars térre vagy a Szent István térre, elegendő, ha le­ereszkednek a lifttel a sokadikról, s már ott is vannak a piacon, amely igaz, kicsi - de ahol minden létező áru föllelhető, amit egy piactól elvár az ember. Zöldség-gyümölcs éppúgy van itt, mint virág. S most nézzünk körül kissé, a panelvárosi piacon! Koren Pálné a Szilléri sugárúton lakik, de Nemes takács utcai kiskertjéből hozza a virá­got. Van nála rózsa, és például narancs­­, meg sáfránysárga, dús szirmú dália­szerűség. - Nincs vásárló - kesereg-, ide já­rok már sok éve, mert muszáj. Van egy állami gondozott kisgyermek, akit cso­magokkal patronálunk, miatta piacozok jórészt. Otthon nem tudjuk gondozni, de mindent megteszünk érte, ami tő­lünk telik, valóságos anya-gyermek kap­csolat alakult köztünk ki. Tehát kell a pénz, azaz kellene, de...Jó piac nem is tudom, mikor volt itt legutóbb. Talán a rendszerváltás első éve. Akkor még volt vásárlóerő, azóta csak szegényednek az emberek. Mennyi vitcot hozok ki? Úgy huszonöt-harminc csokrot, de ez nem jelenti azt, hogy mindig mind el is fogy. A minap egy bácsika akart venni egy cso­kor virgot, látom ám, reszkető kezek­kel keresgéli pénztárcájából a filléreket. Mondom neki, ne keresgélje, odaadom, csak úgy. Erre sírva fakadt, hogy lám, csak jók az emberek, a virágot egyéb­ként a temetőbe viszi... Szívfacsaró lát­vány volt. Én mondom, tragédia az élet, trimédia! - És a virágot amúgy mennyiért oldja? - H­uszonöt-negyven forint cso­mója. * A móravárosi L M. is őstermelő. - Nyugdíjas valok, tizenegyezerhárom­százból kellene megélnem, ha nem pia­­coznék. Tessék, kérem - fordult egy ve­vőhöz -, mit tetszik? Valóságos holland üvegbab .. - Holland üvegbabr' - kérdem -, az meg miféle szerzet.'’ - Zöldbab, de nem szálkásodik ám, mint a juliskabab, ami mégsem tud nő­ ni, és máris szálkás. Ez kérem öreg ko­rára is vajpuha. Kilencvenegyben került be az orszába. Tessék kipróbálni! Hat­van forint kilója - mondta a bácsi, aki kínált ezen túlmenően kis és jókora krumplit, uborkát, zöldséget is. - El lehet adni az árut? Hallom, kevés a vásárló. A nézelődő sok, de a tényleges vevő annál kevesebb. - Hát kérem, a helyzet az, hogy hó­nap elején, fizetésnap körül még csak-csak megy az árusítás, de aztán vége. (Folytatás a 3­ oldalon) Több újszegedi lakás- és telek­vásárlást visszamondtak az elmúlt héten. Ennyi hatása volt eddig az öreg híd felújításának, ami vasár­nap kezdődött. Az egykoron Ráko­si Mátyásra hallgató közúti híd re­konstrukciója másfél évig tart. Azok, akik gépkocsijukon az új Ti­­sza-hídon közlekednek, mert a ré­gire csak az autóbuszok mehet­nek, naponta 10 kilométerrel töb­bet tesznek meg, ha a belvárosba akarnak bejutni és onnan haza­térni. Egy év alatt ez a plusz csak­nem 4000 kilométer, ami benzin­re átszámítva a jó öreg keleti ko­csik fogyasztását alapul véve, el­érheti az 50 ezer forintos többlet­költséget. (Folytatás a 3­ oldalon) Kispiac a Csillag téren V­ámosaink már tapasztalatból tudják, nem bizonyul haszonta­lannak, ha olykor a hivatalos okmá­nyok ellenére is átvizsgálják a TIK jel­zéssel ellátott kamionokat. Meglepe­tés ugyanis mindig érheti őket. A minap a gyulai határátkelőnél szolgálatot teljesítő fináncok sem ér­ték be csupán azzal a papírral, amit a török kamionos lebegtetett az or­ruk előtt, melyre tételesen fel volt tüntetve, milyen árut tartalmaz a ra­komány. Miután alaposan átkutat­ták a gépjármű minden zugát, kide­rült, hogy mi mindent szándékozott hazánkba hozni a török. A hivatalos okmányokon feltüntetett rakomá­nyon kívül több mint 11 millió fo­rint értékű csempészáru lapult a ka­mionban. Volt köztük 7760 női há­­ lóing, 5000 strechtnadrág, 10 ezer 250 pár papucs, 510 darab függöny, 16 ezer 300 pár zokni, 78 vég­sötétí­tőfüggöny, 10 ezer 500 női fehérne­mű. Mindezt természetesen elko­bozták tőle. B. Z. jugoszláv állampolgár a röszkei határátkelőnél bukott le. Ar­ra nem derült fény, hogy szponzor­ként vagy kereskedőként de tény, hogy több Adidas tiskát és nyolc fut­ball-labdát próbált kivinni Magar­­országról. Ugyanitt szűrték ki B. Z. két honfitársát is, akik annyi relu­xát akartak átcsempészni a határon, hogy az a mennyiség - becslések szerint - 2500 ablakra lett volna ele­gendő. Nagylaknál két román állampol­gár vallhatta, hogy nem sikerült át­ejteniük a magyar fináncokat. Tő­lük 214 liter vodkát és jelentős mennyiségű pillanatragasztót ko­boztak el, ugyanakkor 20 ezer forint pénzbírsággal sújtották őket. Az említetteken kívül egyéb áru­féleség is került az elmúlt héten a Vám- és Pénzügyőrség raktáraiba. Található közöttük lélegeztetőkészü­lék, telefon-üzenetrögzítő, ágynemű, öngyújtó... Úgy tűnik sokan nem szereznek tudomást arról, hogy mi vár a csem­pészekre a határátkelőnél, vagy in­kább a véletlenre bízzák sorsukat a vakmerőbbek, vállalva ezzel a koc­kázatot. Vonatkozik ez azokra is, akik csempészetre alakítják át gépjármű­vüket. Az elmúlt héten például egy Wart­burg és egy Audi 100-as tulajdonosa volt kénytelen megválni személygép­kocsijától, minthogy a vám- és pénz­ügyőrök - az égényben lévő jogsza­bály értelmében - elkobozták tőlük. (pusztakeresztúri) Mi vár a csempészekre? Lebbent a női hálóíng 1995. augusztus 1., kedd óra: 19,50 Ft I. évfolyam 69. szám Folytatódik az ukrán határblokád Folytatódik az ukrán autós­blokád, de az már csak a lónyai határátkelőt érinti. Krisán Attila ezredes, a ha­tárőrség szóvivője tegnap dél­előtt az MTI-nek elmondta, hogy reggel 8.50 órakor ukrán oldalon mintegy 50 autó torlaszolta el a lónyai határ­átkelőhöz vezető utat. Ezért a helyi forgalom számára a barabási és a beregsurányi ha­tárállomás igénybevételét ajánlja a határőrség. Lónyánál az elmúlt héten szerdán kezdődött a határblo­kád és azóta lényegében átjár­­hatatlan az átkelő. Az ukrán autósok továbbra is azért zár­ják el az utat, hogy ily módon tiltakozzanak a magyar vám­­szigorítások miatt. A pénzügy­őrök ugyanis szigorúan ellen­őrzik az ukrán autósok által Magyarországra hozott üzem­anyag mennyiséget, mert a térségben igen élénk a ben­zincsempészet. A népszerű Laposon továbbra is zajlik az élet - mégpediglen éjjel­nappal. A partszakaszt bénőjuralep Bt. terepet rendezett, lábtengó- és strandröplabdapályát alakított ki a Tisza szerelmeseinek legnagyobb örömére. S mivel büfét is üzemel­tetnek itt, fölösleges odahazulról hozni az üdítőt. Még akár éjnek évad­ján is kiszolgálják a nyaralót. Persze, a Lapost-Tisza-partról lé­vén szó - nemcsak az ember alakít­ja, de a természet is. Itt van például eleve a szabadstrand közkeletű ne­ve - amely nélkül bizony az újon­nan fölcseperedettek aligha sejte­nék, hogy egykor egészen menete­les partú, valóban lapos volt a Lapos. (Folytatás a 4. oldalon) gD? a lam­a a Homásiyából törölve I NAPILAP Horn Gyula Finnországban Horn Gyula miniszterelnök tegnap kora reggel Helsinkibe uta­zott. A magyar kormányfőt kétnapos hivatalos finnországi útjára el­kísérte Kovács László külügy­miniszter. A látogatás során Horn Gyula találkozott meghívójával, Paavo Lipponen finn miniszterelnökkel és Martti Ahtisaari köztársasági elnökkel. A felek tárgyalásaik során áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, a két ország közötti gazda­sági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és tárgyaltak Ma­gyarország EU-tagságára való felkészítéséről is. Emellett megvitat­ták az új európai biztonsági rendszerrel kapcsolatos időszerű kér­déseket. A látogatás ideje alatt Horn Gyula - a finn kormány felké­résére - részt vesz és felszólal az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet Záróokmánya aláírásának 20. évfordulója alkal­mából rendezett szimpóziumon.

Next