Szegedi Napló, 1890. október (13. évfolyam, 269-299. szám)

1890-10-01 / 269. szám

Szeged, szerda. Szegedi Napló­­ ból az következik, hogy a nyilvános­ságot ki kell terjeszteni a lehetőségnek végső határáig. Ha a minisztertanács ülései is nyilvánosak volnának, az lenne valódi eszménye a legmagasabb közügyek intézésének és bizony sok nyomortól, sok lefőzetéstől menekült volna az or­szág, ha a magyar miniszterek nem Bécsben, nem a kulisszák mögött vé­geznék el az olyan merényleteket, mint például a véderőtörvény hírhedt 25-ik szakasza. De ha idáig nem megy is előre a miniszterelnök, legalább ne haladjon hátra, mint a rák és a nyilvánosság kerülésével ne adjon tá­pot annak a gyanúnak, hogy van mit takargatnia. Bármily foganatlan lesz is előre­láthatólag a miniszterelnöki utasítás a gyakorlatban, már maga az utasítás ténye is képtelen és veszedelmes. Mert tudni kell, hogy amint a nyilvánosság ellen vétenek odafönt, fokozottan érez­hető a rész példa lent, ahol az apró zsarnokok torz módon majmolják rendszerint a nagyokat. A piaczrendezés ügye. Mozgalom az érdekeltek körében. — szept. 30. Az érdekelt kereskedőket és iparoso­kat állandóan foglalkoztatja a piaczrende­­zés ügye. Bár nem kész és nem ismeretes a terv, melyet tárgyalási alapul készíttet a középítészeti tanács, már magát azt az eszmét vissza akarja utasítani az érdekelt közönség, hogy a Széchenyi-tér további par­kírozása tervbe vétessék. Erős gyakorlati érveket hangoztatnak ez ellen a kereskedők és iparosok bizalma­sabb körökben és keresik a módját, mikép nyilatkoztassák meg ily értelemben az irányadó közvéleményt hangosan is. Vasárnap már nagy számban értekez­tek erről tekintélyes szegedi kereske­­­­dők és iparosok, kiknek véleménye ebben a dologban mindenesetre nagyon figyelemre­­ méltó, akiknek véleményére és akaratára általában súlyt kell fektetni a közügyek eldöntésénél, mert szavuk nyomatékos a társadalomban és a köztörvényhatósági bi­zottságban egyaránt. , Az értekezleten kifejezésre jutott az a­­ nézet, hogy nagyban, eg?szí?en a piacznak mostani berendezését megbolygatni veszedelmes volna a közérdekre , és hogy a díszes Széchenyi-tér­nek nem legkisebb dísze éppen az az élénk, pezsgő forgalom, melyet a piaczok központi elhelyezése eredményez. Alig egy-két meghívottnak kivételével, az értekezlet arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a piacz jelenlegi eltagolásának keretében meg van óva egyfelől a közönség igénye, mely ősi szokás szerint és gyakor­lati szempontból a piacz minden részét kö­zel akarja érni, másfelől pedig a kereske­dők és iparosok érdeke, akik részint üzleti, részint elárusító helyeiket éppen a fennálló piaci beosztás szerint választották meg. Kiszámíthatatlan kár érhetné az érte­kezlet véleménye szerint a különben is ne­héz viszonyokkal küzdő szegedi kereske­dést és ipart, ha a hatóság kétes ered­ményű, sőt egyenesen hátrányos kísérlete­ket tenne a piac­ tets­zetősebb meg­osztásával. Ezt hangsúlyozták az értekezlet tagjai és súlyt fektetnek arra, hogy véleményük­­már eleve tudomására jusson a hatóság­nak, mielőtt az bár a legjobb akaratú elfogultsággal látna maga előtt egy szemre csinos, de kivitelében végzetes tervet. Szóval az értekezlet megelőzni kí­vánja a piaczelosztásnak még tervezé­sét is, mert az a meggyőződése, hogy amily könnyű átalakítani a Széchenyi-tér külső képét, és oly nehéz, sőt t­e­h­e­t­e­t­­len átalakítani a szegedi nép­nek ős szokásait. Ezek szerint pedig a teljes üzleti for­galom a központra van terelve, ahol a lakosság együtt találja a forgalmat, melyre mint eladónak és vevőnek szüksége van, meg aztán a közhivatalokat is, melyekben ügy­ét-baj­át elintézheti. Viszont azonban nem zárkózott el az értekezlet a szépítésnek megoldható részéről és szívesen támogat oly kezdemé­nyezést, mely a sátorok vagy elárusító he­lyek külső csinosságára, továbbá a piac­ egyes részeinek tetszetősebb köve­zésére, vagy aszfaltírozásra, a köztisztaság és rend alaposabb biztosítására, szóval arra irányulna, hogy a forgalom teljessé­gének minden kockáztatása nélkül elégíttessenek ki a városi igények. Körülbelül ezeket az érveket és kíván­ságokat akarja az értekezlet kifejteni egy kérvényben, melyet a piacz­ elosztási terv ellen intéz Kállay Albert főispánhoz és a városi tanácshoz. A kérvényt nagy küldöttség nyújtaná át a főispánnak és P­á­l­f­y Fe­­rencz polgármesternek. Felkeresné továbbá a küldöttség Rainer József főkapitányt is, hogy őt a kifejtett álláspont támogatá­sára kérje. Az értekezlet, mely a kérvény anyagát és érveit megállapította, annak szerkeszté­sére és az előzetes lépéseik megtételére h­á­­rom tagú bizottságot küldött ki. * Más alakban is foglalkoznak az érde­kelt körök a piac­rendezés ügyével. Közöltük azt a megkeresést, melyet a közös veszélynek nevezett terv el­leni védekezés ügyében az ipartestü­let intézett a kereskedelmi testü­lethez. A SZEGEDI NAPLÓK TÁRGIÁJA. A vértanuk halálnapja. (Arad, 1849. okt. 6.) III. Rudnay Jusztin százados 3 év. Rudnyanin István hadnagy 10 év. Ruzicska József százados 16 év vasban. Ruzicska Péter százados 12 év. Sághy Lajos százados 12 év vasban. Salamon Sándor alezredes 4 év. Sándor Kálmán őrnagy 16 év vasban. Schabovszky Károly százados 2 év. Schatzberg Károly százados 6 év. Schenovitz Frigyes őrnagy 10 év. Schmidl Antal százados 10 év vasban. Schober Ernő százados 10 év. Schott László százados 10 év. Schubert Ignácz százados 10 év vasban. Schuler Róbert százados 14 év vasban. Schuszter Ignácz százados 10 év. Schwidniczky Károly százados 8 év. Sebes Emil őrnagy 10 év vasban. Sebő Alajos alezredes 16 év vasban. Seitő Lajos százados 10 év. Simonffy József alezredes 16 év vasban. Simonyi Győző százados 12 év. Slenka Vincze százados 6 év. Skuták­ György százados 10 év. Somlyay Miksa főhadnagy 2 év. Somogyi József százados 12 év. Sotterius Frigyes százados 2 év. Soupper Ágoston alezredes 14 év vasban. Scupper Sándor őrnagy 4 év. Stalitzer Antal főhadnagy 10 év. Stankó Samu őrnagy 12 év. Stankóczy Endre százados 10 év. Stankovits Szilárd százados 16 év vasban. Stark János százados 6 év. Br. Sterneck (Csillagszegi) Alajos őr­­nagy 14 év vasban. Strobl Izidor százados 6 év. Sümegh József százados 14 év vasban. Szabó Imre őrnagy 17 év. Szabó Vincze alezredes 10 év. Szárich János százados 16 év vasban. Szász János alezredes 10 év. Szász Mihály őrnagy 12 év. Szathmáry Mihály ezredes 18 év vasban. Szekulics István ezredes 18 év vasban. Szente Pál százados 10 év. Szentiványi Kázmér alezredes 16 év vasban. Szepesházy Nándor őrnagy 10 év. Szibenliszt Antal százados 4 év. Szibenliszt János őrnagy 16 év vasban. Szilárd Adolf őrnagy 10 év vasban. Szilavetzky Ágoston alezredes 6 évre. Sokolóczy Mihály őrnagy 10 évre. Szomor Károly százados 16 év vasban. Szontagh Frigyes százados 18 év év vasban. Szottfried Nándor alezredes 4 évre. Takács Lajos őrnagy 10 évre. Tarnay Antal százados 12 év vasban. Gr Teleky Domonkos százados 6 évre. Thomka Nándor százados 2 évre. Thomsdorf Ágoston őrnagy 10 évre. Tímár Nándor őrnagy 12 évre. Tomanóczy Lajos százados 10 évre vasban. Tomich Adolf őrnagy 4 évre. Tóth Ágoston ezredes 18 év vasban. Tóth Antal százados 16 évre. Tóth Endre őrnagy 16 év vasban. Tovarnitzky Izidor százados 16 évre vasban. Trojaczki Arthur százados 10 évre. Turner Gusztáv őrnagy 12 év vasban. Ujj Imre őrnagy 10 év vasban. Ujváry István őrnagy 12 év vasban. Vajda Elek százados 1­1 év vasban. Vajda Ferencz őrnagy 16 év vasban. Várady Ede százados 2 évre. Vargay Mihály százados 14 év vasban. Végh Bertalan alezredes 10 év vasban. Vermes Ignácz őrnagy 16 év vasban. Vida Péter százados 10 évre. Vidos Mihály őrnagy 4 évre. Villám Gyula őrnagy 16 év vasban. Virágh Gedeon őrnagy 16 év vasban. Wadovszky Mátyás főhadnagy 1 évre. Waldberg Károly ezredes 18 év vasban. Wanner József őrnagy 16 év vasban. Gr. Wertensieben Gusztáv alezredes 18 év vasban. Wéber János őrnagy 12 évre. Weingartner (Szelényi) József ezredes 10 évre. Weissel János alezredes 16 évre. Welsz János őrnagy 16 év vasban. Wieland Antal őrnagy 16 év vasban. Wolf Adolf őrnagy 16 év vasban. Vöröss István százados 10 évre. Wrbiczki Longin százados 16 év vasban. Wunder (Csudaffy) Mihály őrnagy 16 év vasban. Zaborszky Imre őrnagy 10 év vasban. Zambelly Lajos ezredes 8 évre. Zámbory Manó százados 10 év vasban. Z­eitler József őrnagy 15 évre. Zeigler Mór százados 12 évre. 81.

Next