Szegedi Napló, 1911. május (34. évfolyam, 105-127. szám)

1911-05-03 / 105. szám

Szeged, szerda, 1911. május 3. Egyes szám ára 10 fillér. XXXIV. évfolyam 105. szám. SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Ari­­gén évre . . 28 kor. | Negyedévre 7 kor. 1 fill. Félévre ... 14 kor. | Egy hóra . 2 kor. 40 illl. SÁFÁR LÁSZLÓ felelés szerkesszé. ENGEL LAJOS kiadótulajdonos. DUGON­ICS-TÉR 151. (Szegedi Napló háza). 94. Cserkesszéség és kiadóhivatal: TELEFON Ellentétek szövetsége. Szeged, május 2. Aradon, a Justh Gyula vezetése alatt álló népgyűlés kitűzte a zász­lót az általános, egyenlő, titkos, köz­ségenként gyakorlandó választói jog mellett. Sokak részvételével és sok lelkesedés között. Sokan beszéltek s nemzetiszinü zászlók alatt vonul­tak ki a szocialisták. Egy nemzeti­ségi képviselő az egymás megérté­sére s a barátság zálogául említette az általános, titkos választói jogot. A nők választójogát követelő szó­nokot nem akarták meghallgatni. Fölösleges volna arról beszélni, hogy az üzletét, vagyonát önállóan kezelő nő, a családfentartó nő, az okleve­les nő ne volna annyira érett és jogosult a választói jogra, mint az a hegyközi mód, aki írni s olvasni nem tud, az ország közállapotait nem ismeri, azok felől bírálatot gya­korolni nem képes s egész nyelv­kincse, amelyen gondolatait ugy­­ahogy kifejezni birja, három-négy­száz elromlott szóból áll. De hát ellentétes vélemények min­dig voltak és lesznek s nagy a va­lószínűség, hogy Justhék egyesült táborában nem ez lesz az utolsó el­lentét. Az általános, titkos választói jog követelése régen benne van már a függetlenségi párt programjában. Csak az „egyenlő“ szó nem volt benne. Az pedig azért nem került bele, mert akkor még senki sem is­merte a pluralitásos ötletet, amely az egyik embernek egy, a másiknak kettő, a harmadiknak három szava­zati jogot akart adni. Az általános, titkos választói jog elve, mint olyan cél, amely felé törekedni kell, benne maradt s most is benne van a párt­programban, idővel azonban annyi­ban módosult, hogy kiköttetett a magyarul írni és olvasni tudás. A választói jog kiterjesztésén tény­leg dolgozott is a párt. Egyszerre nem lehetett megcsinálni, de a fen­­álló helyzeten javítani igyekeztek, így a párt vívta ki azt, hogy adó­hátralék miatt ezentúl senki se ve­szíthesse el a szavazati jogát. Ez által a választók száma az ország­ban tudvalevőleg kétszázezerrel sza­porodott. Ha ez nem sok is, de mégis csak valami eredmény volt. S kell, hogy utána jöjjön a többi. A mai válasz­tói törvény elavult s lehetetlen do­log, amelyet 1848-ban úgyszólván pár nap alatt kellett megcsinálni, díjával minden statisztikai s nép­­sűrűségi anyagnak. Igazságtalan is, mert mindenütt a nemzetiségi vidé­keknek kedvez. Budapesten nyolc­ezer, Halason hatezer, Szegeden négyezernégyszáz embernek van joga ahoz, hogy egy képviselőt vá­laszthasson, míg Erdélyben egyes oláh vidéken százhatvan embernek van ugyanehez joga. A magyar vi­dékeken az az adó, amelynek alap­ján választó lehet valaki, mindenütt magas, a nemzetiségi helyeken min­denütt alacsony. Van magyar kerü­let, ahol csak nyolcvanhat korona évi adó ad választói jogosultságot, van nemzetiségi kerület, ahol ugyan­ezt a jogot kilencven fillér évi adó biztosítja. Ezen mindenesetre változ­tatni kell s a királyi szó már két ízben ígérte ezt meg. Hogy a füg­getlenségi Justh-párt új szövetsége­seivel mennyiben lesz képes ezt a változást siettetni, azt csak a követ­kezmények mutatják majd meg. Na­gyon különböző, egymásnak ellent­mondó elvek szövetkeztek Aradon s hamarább keresztül megy a bib­liabeli teve a tű fokán, minthogy ők sokáig együtt maradhassanak. MEGTÁMADOTT MANDÁTUM. Budapestről je­lentik: A Kúria második választási tanácsa ma délben elrendelte a bizonyítást a Szász Pál dr. munkapárti képviselő magyarigeni mandátuma ellen benyújtott petíció és az ellenkérvény dolgában. A vizsgálattal a Kúrir a kolozsvári királyi táblát bízta meg, amely legközelebb kezdi meg a vizsgálatot. A titkos imádó. Irta: CSATÓ KÁROLY. A csodálatos szeszélyű sors kedvtelései szinte kitalálhatatlanok. Az imént még a szomorú valóság dacára a legboldogabbnak érezte magát Hermina, s íme, most azt kellett tű­nnie, hogy a világ legsze­rencsétlenebb teremtése. Mit fog ő most kezdeni egyedül? Azt, akit oly nagyon szeretett, ki nélkül úgy­szólván ezután élni sem fog tudni, elszakí­­tották tőle. Kezdte érezni, hogy ez a hely, melynek min­den tárgya ő rá emlékeztette, nem való neki. Valami csod­álatos iszonyat vett erőt rajta." Zsibbadt idegekkel, kábultan kelt fel arról a helyről, ahol most ült. Megmagyarázhatatlan fáradságot érzett minden tagjában. Lassú, tá­­molygó léptekkel indult el az ajtó felé. Ta­lán maga sem tudta, hogy miként került ki e helyről. Mikor kissé feleszmélt, ott találta magát ab­ban, a kis kertben, mely eddig oly kedves tar­­tózkod­ási helye volt. Már ezután fájdalmas em­lék lesz reá nézve ez is, s mindörökre. Azok az őszi napfényben úszó, hervadozó virágok, a vi­lágtalanul álló rózsabokrok, mind az ő kietlen, sivár életének példázói lettek. De ezeket is meg kell néznie még utolj­ára. Többet ezeket sem fogja látni. A jövő tavaszi­kor már más fog örülni­­virágzásuknak. És ekkor önkéntelenül eszébe jutott neki az elmúlás gondolata.­­ Itt látja maga előtt a természet lassú hal­doklását. Miként hervad, miként válik semmi­vé a pompázó flóra. Mintha valami láthatat­lan, halálos dermedtséget gerjesztő lehelet érte volna őket, melytől halálos, mély álom­ba mer­ülnek mind. Miért ne érhetné az ő lelkét is el annak a halálos fuvalatnak örök álmot adó érin­tése? Akkor talán végig álmodná annak a boldog­­­ságnak a folytatását, mely a való életben meg­szakadt. Megint érezné azt a menyei üdvöt, mit a szív csak egyszer érezhet életében s ha az elmúlik, vissza nem jön többé. Nem akar ő senkiről sem tudni többé eb­ben az életben. Ő úgy érezte. Hogy amiért eddig élni akart és tudott, megszűnt létezni. Mit keressen ő még továbbra ,is ebben a számára már sem­mit sem jelentő életben? Sápadt arca lassan kint kipirult e gondo­latoktól. Szemeiben újra kigyuladt a régi láng. Valami csodálatos akaraterőt érzett ma­gában, mely szinte ellenállhatatlanul vonzotta őt oda, ahol leghamarabb megleli a másvi­lágra ve­tő utat. Ott van az a csendes, szelíd mormoló víz, a Duna, Holdvilágos estéken sokszor elmeren­gett a partjain. Hallgatta a habok csendes, monoton zúgását. Nézte, miként verődnek sza­bályos időközben a­­parthoz a hulla,m­odrok, halk, enyelgő csobbanással. Neki oly csodála­tos­ képnek tűnt fel ez a hullámjáték. És mily titoktartó ez a jó öreg folyam. Aki hozzá menekül, elfeledteti vele minden bána­tát, el azit, amitől szíve, lelke vérzett. Még Hans Fü­löp és Fiai költözköd­ek figyelmébe. Elismert legnagyobb különlegességek raktára, perzsa, terem- és futószőnyegekben, csipke, tu­ll, vászon és szövetfüggönyök, terítők, pehely és gyap­­júpaplanok, matracok. VAS- ÉS RÉZBÚTOROK, GYERMEKKOCSIK. Gyári árak! Hitelképeseknek kedvező fizetési feltételek mellett. szőnyeg, bútor­szövet és ágy­nemű gyárosok SZEGED, Kárász­ utca 10. szám Lapunk mai száma 16 oldal-

Next