Szegedi Napló, 1921. július (44. évfolyam, 291-343. szám)
1921-07-01 / 291. szám
ítin A magyar faj nem szereti az iskolát Vass kultuszminiszter a boldogulásra akarja szorítani a magyart. — A tanítóságot bevonják az állami státusba. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Drózdy Győző megbízólevelét. Cserti József, Hornyánszky Zoltán, Bodor György képviselők sürgős interpellációra kaptak engedélyt. Az interpellációkra egy órakor térnek át. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló javaslatot harmadszori olvasásban elfogadták. Napirend szerint következett az iskolakötelezettségről szóló javaslat tárgyalása. Iklódi Szabó József előadó intenzív oktatást, általános jólétet és kiterjedt politikai befolyást kíván. ■A javaslat első felszólalója Cserti József. A közép és felsőiskolákkal szemben a népiskolákat kívánja fejleszteni. Nem az a fontos, hogy az intelligencia nagyon művelt legyen, hanem az, hogy a nép legyen műveit. Hiszem, hogy népoktatásunk többi törvényjavaslata is nemsokára a nemzetgyűlés elé kerül. E törvényjavaslatok nem vezetnek célra, amíg a tanulságot meg nem szervezik és megélhetésüket nem biztosítják. Gerencsér István: A népoktatásügy alapvető törvényét, az 1888: XXXVIII. t.-eket a legynagyobb magyar szellem alkotta meg. Ez az akkori idő szellemének egyik jeles alkotása, de százados haladás után már nem kielégítő. Nem adtak megfelelő eszközöket a magyar népnek a kultúra elsajátítására. Azok a nagy eszmék, amelyek törvénybe foglaltattak, a közjogi harcokban elsikkadtak, kisebb érdekeltségek megakadályozták a magyar szellem előrehaladását. A városok kiváltak, a faluk porban és verejtékben maradtak, a magyar falu népének föl kellett növekednie anélkül, hogy iskolába járt volna. A magyar állam nem fordított gondot a falura és a tanyára. A múltban a magyar nép kultúrájával nem sokat törődtek. Nem állítottak föl kellő számú iskolákat. E törvényjavaslattal a magyar jövendő alapját fektettük le. Az állami iskolák száma Magyarországon 3502 volt, ebből kivettek 2583-at, marad 919 állami iskola. A magyar fajtát elhanyagoltuk, nem iskoláztattuk, a magyar iskoláknál 14 százalék, a tótnál 11 százalék, a német fajnál 9 százalék nem iskolázott. Gondoskodni kell ismétlő iskolákról, amelyek a magyar érdekeket szolgálják. Legyenek gazdasági ismétlő iskolák is. Gazdasági szaktanítóiskola Magyarországon eddig 84 volt, ez megdöbbentő. Az iskola fölállításáról a törvényjavaslatban nincs intézkedés, ezért módosítást ajánl olyan értelemben, hogy olyan majorokban, telepeken és uradalmakban, ahol legalább 20 iskolakötelezett van, a tulajdonosok kötelesek iskolát fölállítani. A javaslatot elfogadja. Magyar Kázmér örömmel üdvözli a javaslatot. Schlachta Margit jelenti, hogy egyes módosításokat fog még benyújtani. Több szónok nem lévén, Vass József kultuszminiszter reflektál az elhangzott beszédekre. Cserti arról beszélt, hogy nem elégséges arra törekedni, hogy az iskola belső élete rendbejöjjön, hanem meg kell találni a lelkeket. Nem szeretem a túlzásokat sem jobbra, sem balra, de nem szeretem a folytonos panaszokat sem. Azt tudom, hogy a tanítóságnak és mindenkinek, akik Magyarországon a kultúra szolgálatában állanak, nincs rendben a dolguk és sok mindenféle kívánni való van. Én ahelyett, hogy mint rezonáns lemez hangot adnék a folytonosan hozzám érkező panaszokra, a tanító-ságnak az állami státusba való bevonásával és nyugdíjügyük rendezésével óhajtom megoldani a kérdést és már tárgyalások is folynak ebben az ügyben. Arra kérem a tanszemélyzetet, hogy legyenek kevés türelemmel, mint ahogy a nemzet többi részének is türelemmel kell viselnie jelenét, hogy a jövőjét ki tudja várni. A nyomorúság több esetben ok arra, hogy a gyermeket a szülő nem tudja iskolába járatni. Ha egybe akarom vetni a különböző fajták iskoláztatására való készséget, arra a szomorú eredményre jutok, hogy a magyar fajban nincs meg az, nem nevelték meg benne a nagyobb gondoskodást és a szeretetet az iskola iránt. A tótban és a német fajban is nagyobb az iskola iránti szeretet, sőt a fajmagyart az iskola iránt való gondoskodásban csak az oláh követi. Szükség van erre a törvényjavaslatra, hogy rákényszerítsük fajtánkat a boldogulás útjára, mert az öncélerejében, testében és lelkében rejlik a magyar jövendő. Rá kell szorítani a magyar fajtámat a boldogulásra. Iskolapalotákkal nem tudoma teleszórni az iskolákban szűkölködő vidéket, de kötelezem magamat arra, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretén belül arra törekszem, hogy egyrészt maga az állam teljesítse kötelességét, ahol elmulasztotta, másrészt minden iskolafönntartót a legnyomatékosabban kívánok fölhívni arra, hogy az iskola fönntartása jog, amelynek ellenértéke a kötelesség. A mi tanyai gazdasági rendszerünk nagy nehézsége lesz a törvény végrehajtásának. Hogy konkrét esetekben milyen módszert alkalmazzunk, azt mindig a helyi viszonyok fogják eldönteni. Minden vidéknél annak különleges körülményei szerint akar a kultuszkormány eljárni, hogy szeptembertől kezdve mindenütt meginduljon a tanítás. Gerencsér alapgondolatát, hogy a vizsganapot ünneppé kell tenni, megfontolás tárgyává teszi. Nekünk segíteni kell a magyar kultúrán. Ami a tanyai internátus kérdését illeti, azt úgy óhajtjuk megoldani, hogy napközi otthonokat létesítünk. A maga részéről hálásan köszöni az értékes hozzászólásokat, azonban kéri, hogy az eszközöket is adják meg erre a célra, hogy a magyar fajnak erős kultúráját föl tudja emelni hogy ez csakugyan magyar legyen. Gerencsér István módosítását visszavonja, amely után a javaslatot általánosságban elfogadták és az elnök napirendi javaslata szerint annak részletes tárgyalását és a munkásbiztosításról szóló javaslat tárgyalását holnap folytatja a nemzetgyűlés. Ezután áttértek az interpellációkra, Cserti József a boradó kivetésénél észlelt visszaélésekre hívja föl a pénzügyminiszter figyelmét. Kéri a minisztert, hogy rendeletének szerezzen érvényt és hogy azoknak, akiknél behajtották a 84 koronás adókülönbözetet, azt térítsék vissza. Hornyánszky Zoltán a váci fegyintézetben történt szabálytalanságokra hívja föl az igazságügy miniszter figyelmét. Mauthner a váci fegyházban igen kellemesen érezte magát, a fegyház igazgatója két társat adott melléje, akik közül az egyik 12 évi, a másik 8 évi fegyházbüntetést kapott. A fegyházi rendtartás előírja, hogy a 3 évinél súlyosabb büntetéseknél egy évet a rangánzárkában kell a fegyencnek eltöltenie. Ezután elmondja Mauthner megszökésének körülményeit. Kéri, hogy indítsák meg a vizsgálatot a fegyházigazgató ellen. A zsidóknak ott kiváltságos helyzetük van. A földrajvesek nem mehetnek a mezőgazdasági telepekre dolgozni, csak a zsidók. Tomcsányi igazságügyminiszter válaszában kijelenti, hogy tud arról, hogy Mauthner megszökött. A vizsgálat folyik, súlyosnak tartja az esetet, hogy ez bekövetkezett. Az intézet igazgatója nincs már a helyén, az ügyeket nem vezeti. Hogy hogyan fog végződni a vizsgálat az igazgatóra nézve, még nem tud nyilatkozni. Sajnálatos dolog, hogy az ügyes fegyenc behálózhatta a 68 éves igazgatót és annak gyengeségét kihasználta. Aki ismeri Magyarország fogházredszerét, az tudja, hogy fegyintézeteink legnagyobb része megszállott területen van, teljesen le vagyunk rongyolódva, máról holnapra a békebeli állapotot visszaállítani nem lehet. A gyűjtőfogházaknál vagyunk legközelebb a békeállapotokhoz. Építeni nem tudunk, a túlzsúfoltságon egyelőre segíteni képtelenség. Ezt a kérdést a legszigorúbban meg fogja vizsgálni és igyekezni fog a helyzeten segíteni nemcsak Vácott, hanem az egész országban. 41. Ara 2 korona. Pályaudvaron 2*50 korona. Péntek, 1921 Július 1. « ILIY. évf. 291. szám ELŐFIZETÉSI ÁB: évi« 720.— m „ 300..s»gy*t » 180.— Itg' hóra 60.— Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt. és kiaddhiv Dugonics-tér 12. se. Telefon : szerk. 300 kiaddhiv. 94 POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP rrrrTiiTiiTiTT A piaci kiskereskedők a vasárnapi árusítás mellett. Tiltakozó értekezlet a vasárnapi munkaszünet ellen. A piaci árusok csütörtök délután értekezletet tartottak a Hágiban, amelyen a főkapitányság azon rendeletével foglalkoztak, amely a vasárnapi piaci árusítást az élelmiszerárulás kivételével betiltja. Az értekezleten a kereskedők szövetségének ügyésze előadta, hogy a vasárnapi zárás szociális szempontból jogos, mert szükséges az alkalmazottaknak is egy napi pihenő. De az üzlettulajdonosok is megkívánhatják, hogy amikor az üzletük zárva van, a szakmájukkal foglalkozó piaci árusok se árulhassanak, mert ez jelentékeny kárt okoz nekik. Ezzel szemben a piaci árusok érdeke az, hogy vasárnap is árulhassanak, mivel a tanyaiak legnagyobb részt vasárnap szerzik be tőlük szükségleteiket, amire hetipiackor nem érnek rá. A szövetség a piaci árusok ügyében, amelyet magáévá tett, el fog járni. „ Az előzőkhöz Landesberg Jenő dr, a kereskedő-szövetség titkára hozzáfűzte, hogy a rendőrség a betiltó intézkedést az 1891. évi XIII. törvénycikk alapján foganatosította, amely szerint csak az élelemárulás engedhető meg vasárnap. Egyébként e tárgyban már értekeztek az alkalmazottak és a munkaadók, akik a teljes vasárnapi munkaszünet mellett foglaltak állást, kivéve azon helyeken, ahol a közönség vasárnapi vásárlása szokásos, itt 7-- ig engedélyezték az árusítást. A szövetség és a kamara ebben az értelemben teszik meg a lépéseket a rendőrség betiltó végzésével szemben. Végezetül az úgynevezett „szaladó árusok“ mindinkább elharapózó jelenségével is foglalkozott az értekezlet. Ezek igazolvány nélkül jelennek meg a piaci árusok közt és most az értekezlet fölhívta a rendőrség figyelmét, hogy fokozott ellenőzéssel tisztítsa meg a piacot az ilyenektől. A két kormányzópárt ma este értekezletet tart. A kereszténypárt napirendjén szerepel a sajtójavaslat is, amely kérdésben az igazságügyminiszter több képviselőt kéretett magához, akikkel tanácskozott. A kisgazdapárt értekezletén az őrlési forgalmi adó és az ingatlan vagyonváltság szerepel. Mindkét párt megegyezik abban, hogy foglalkozni kell a kormány nemzetgyűlési munkatervével és ezzel kapcsolatban a nyári szünet kérdésével.