Szegedi Napló, 1921. augusztus (44. évfolyam, 344-392. szám)

1921-08-01 / 344. szám, Déli kiadás

XLIV. évf. 344. szám. SZEGEDI NAPLÓ Hétfő, 1921 augusztus 1. Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt. és kiaddhk Di­gonics-tér 12. sz­­sofon, szerk. 340 kiaddhív, 94 ELŐFIZETÉSI ÁR Egész évre 720.— Fél .360.— Negyed „ 180.— Egy hóra 60.— POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP HOMOK ÓRA ♦ Az Ébredő magyarok ügyészileg aprobált és a kormány által utólag levakartatott plakátjáról a Budapesti Hírlap­ban Rákosi a következőket írja: — Budapest utcáinak falán egy botránykoztató plakát jelent meg. Nem bárdolatlan hangjáért és tartal­máért mondom botránykoztatónak — e tekintetben a forradalom ki­törése óta a falak e beszéde el­­tompította a kényesebb füleket — megbotránkoztató az, hogy míg itt egy látszólagos állami rendben rend­őrség, ügyészség, büntetőbíróság buzgón és kötelességtudón dolgozik, ezen a plakáton mintha egy titkon ülésező és ítélő vészbíróság hallatná szavát. És nem is csak úgy általá­nosságban, hanem név szerint meg­nevezve viszi piacra — majdnem azt mondtam — vesztőhelyre azo­kat, akiket hazaárulóknak kisze­melt. Az emberben föltárnád a két­ség : kitől féljen és kiben bízzék ? Ha baja támad a hatóságnak, me­nekülhet-e a plakátosok szárnya alá? És ha a plakátosok próbálják rajta megvalósítani fenyegetésüket, meg fogja-e tudni védelmezni a törvé­nyes felsőbbség, amely nem tudta, vagy nem akarta megakadályozni a plakát kiragasztását ? Ugyanerről az ügyről az Az Újság írja a következőket: — Az izgató, az ízléstelen és a társadalmi zavarokra spekuláló fal­ragaszok illetékes aprobálás után kerülnek a falra. Az illetékes apro­­bálók cselekedeteiért a számukra utasításadási joggal fölruházott igaz­­ságügyminiszter felelős. A nemzet­gyűlésen interpelláció hangzik el a szörnyű bűncselekményekről, ame­lyeket felelőtlen elemek elkövet­nek. A miniszterelnök erre azt fe­leli, hogy ezeket most hallja elő­ször. Az 1848 évi III., a miniszteri felelősségről szóló törvény a mi­niszterek felelősségének módozatait tárgyalja. De ha a miniszterek alá­rendeltjeik és a felelőtlen elemek cselekedeteiért, illetve mulasztásai­ért nem felelnek, vajjon nem le­het-e a felelős minisztert is „felelőtlen elem"­-nek elkeresztelni ? A destruktívok által ártatlanul megrágalmazott Kecskemét tudva­levőleg tiltakozó küldöttség útján jelentette be a belügyminiszternek, hogy a híres város közönsége egy­ségesen áll a kormány mögött. A belügyminiszter szívesen fogadta a küldöttséget és arra kérte a kecs­kemétieket, hogy továbbra is tart­sanak ki eddigi hazafias intencióik mellett, amelyeket a kormány igen jól ismer. Azt az országos meg­nyugvást, amit a küldöttségjárás és a miniszteri válasz keltett, most a mindig kellemetlenkedő Az Újság meg akarja rontani. Megírja, hogy Boztlik József a nemzetgyűlés alel­­nöke nem fogadta a belügyminiszter által oly szívesen látott küldöttsé­get. Hiteles adatokat közöl to­vábbá arról, hogy azon a közgyű­­­lésen, amely a tiltakozó küldöttsé­­­­get megszavazta, Kecskemét három-­­­száz képviselőjéből mindössze huszon­öten jelentek meg, a többiek tüntetőleg távol maradtak. Az Az Ujság-nak ez a szőrszálhasogatása tipikus példája a destruktív taktikának. Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala a közlelkesedés gyöngítését célozza. xsz_ Igazi hazafias sajtó egészen más­kép jár el, mert az az ilyen za­varó mellékkörülményekről a cél érdekében egyszerűen nem vesz tudomást. Mivel még mindig nem nyilat­koztak elegen arra, hogy miért vesztettük el a háborút — mert a jelek szerint mégis csak bele kell győződnünk abba, hogy elvesztettük — a Nemzeti Újság meginterjúvolta Arz vezérezredest az összeomlás okairól. Még nem volt a világon osztrák generális, aki okát nem tudta volna adni annak, hogy miért vesztette el a rábízott háborút (rendesen azért, mert az ellenség a hadiszabályok ellenére győzött) és a kitűnő Arz ebben sem mél­tatlan nagynevű elődeihez. Szerinte abban is lehet valami, hogy „az éhség és a felszerelési tárgyakban való hiányosság– rontották a had­sereg hangulatát, de a fölbomlás mégis csak „a magyar parlament­ben elhangzott beszédeknek volt a kézzelfogható eredménye, amelyek­ben a csapatokat fölszólították, hogy csak otthon, saját területükön és saját területükért harcoljanak.“ Be kell látni, hogy ez csakugyan vég­zetes hiba volt. A parlamentben arra kellett volna buzdítani a ma­gyar katonákat, hogy halálmegve­téssel harcoljanak, német Kelet­ Tanúkihallgatások a Taboldy-Dettre-perben. A fő­tárgyalás kilencedik napja. A Tabódy-Dettre-per hétfői fő­tárgyalásán elsőnek Karlik István tüzérőrnagyot hallgatták ki tanúként. Előadja, hogy a tüzérségi anyag ki­szállításával volt megbízva, a pa­rancsot éjszaka kellett végrehajtani, a szállítást azonban a franciák meg­akadályozták. Dömötör Sándor szá­zadosnak hasonló megbízatása volt és így vele is hasonló incidens tör­tént. Ezt jelentette Tabódynak, aki szóbeli parancsot adott, hogy aki­nek tetszik, fegyver nélkül is el­hagyhatja a várost. A legénység egy része el is távozott Szegedről, ha nem is oda mentek, ahová a parancs szólt. Tárgyalásvezető­. Mondotta az ez­redes úr, hogy vörös népőrséget kell szervezni ? Janu: Tabódy azt mondta, „nem bánom én, akár zöldnek akár fehérnek hívják is azt, csak a rendfenntartásra megfeleljen! Később aztán újabb parancs érkezett a kiürítésre, amelyre a tiszteknek is ki kellett vonulni a városból kevés kivétellel, a tanú is ezek közt volt. A kiürítési parancs szerint Gyulán kellett jelentkezni a vörösöknél. tárgyalásvezető: Tett az ezredes úr olyan kijelentést, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy konfm­m­ista? Tanú: Nem, mert akkor a tiszti­kar nem tartott volna vele. Elmondja még, hogy Dettre elő­adásán a tiszti étkezdében jelen volt és ott néhány vádban foglalt kitételt is hallott. Az ügyész kérdéseire a tanú elő­adja, hogy egy tiszti küldöttség ment a franciákhoz, hogy engedjék meg a disztinkció visszautállását. Akkor úgy volt, hogy már másnap föl is varrják a rangot. Tabódy: Emlékszik arra őrnagy úr, hogy amikor Táborszky ezredes kineveztetése ellen nálam küldött­ségben jártak az urak, akkor azt mondtam, hogy ha ezt teljesítem, akkor másnap esetleg egy legény­ségi deputáció tiltakozik az urak kinevezése ellen? Tanú: Igen, erre emlékszem. Dettre: Emlékszik őrnagy úr, hogy én kijelentettem, hogy a szovjet szó rendelkezéseket csak látszólag kell végrehajtani? Tanú: Már nem emlékezem. Krauthacker Lipót százados, tanú : Jelen voltam, amikor egy gyűlésen megbélyegeztek a Zarecsnik ügyből kifolyólag négy lisztet. Tabódy itt azt mondta, hogy vagy átmegyünk a vörösökhöz, vagy pedig mondjunk le a rangról. Azzal is fenye­getett, hogy látott ő már Orosz­országban százötven tisztet lógni. Dettrére vonatkozólag elmondja, hogy már békében ismerte, mindig társaságkerülő, tartózkodó ember volt, s a forradalom alatt a le­génységgel tartott. Dettrének része volt abban is, hogy a tanút a lak­tanyából eltávolították. A kávéház­ban a forradalom alatt sokat be­széltek Dettre viselt dolgairól, hogy sok becsületbeli ügye volt, tárgyalásvezető­. Ez nem tartozik ide. Eisner dr . Nem igaz, hogy Dett­­rének sok ilyen ügye volt! Tessék ezt talán kifejteni.. . Tárgyalásvezető: Kérem ügyvéd úr, ha én ezt nem kérdezem, akkor talán ügyvé­d ur sem mondhatja így a tanúnak . .. Förster tábornok elnök: Ezért ügyvéd urat rendreutasítom ! Eisner dr: Bocsánat, én nem azt mondtam, hogy a tanú nem mond igazat, hanem, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy Dett­rének be­csületbeli ügyei lettek volna. Ez tény ! Szvoboda ezredes bírósági tag: Nem téveszti ezt talán a tanú úr azzal össze, hogy Deti-­e hosszú időn át tagja volt a becsületügyi választmánynak? Tanú: Nem erre gondoltam. A tárgylás folyik, afrikáért és követeljék a nyugati frontra való szállításukat, akkor föltétlenül megnyertük volna a há­borút. Ferdinándy Gejza volt belügymi­niszter, aki nem csak kiváló jó szakértő, hanem elsőrendű közjo­gász is, könyvet irt — természete­sen utóbbi minőségében — a sza­bad királyválasztás ellen és ebből a könyvből valók a következő meg­rázó erejű sorok: — A szabad királyválasztók azt mondják, itt nem forradalomról, hanem föltámadásról van szó. Föl­támadt a régi, 1541-iki szabad, öncélú, minden közösség nélküli nemzeti Magyarország, stb. Ez né­zetem szerint hazafias szempontból istenkáromlás. Hiszen az úgynevezett Habsburg-fórum alatt teljes volt az ország területe, stb. Hála istennek, most már mégis csak tudjuk, ha­zafias szempontból mi az istenká­romlás. E szerint Rákóczi és Kos­suth voltak idáig a legnagyobb istenkáromlók. Ebből viszont az következik, hogy I. Lipót és II. József császár, mint reprezentáns Habsburgok hazafias szempontból a szentek közé iktatandók. * Az Új Barázda nem minden kár­öröm nélkül, amely különben telje­sen érthető, így só.Remzi vezércik­kében a jugoszáv állapotokat: „Ju­goszláviában kérlelhetetlen eréllyel folyik a kommunistaüldözés. Letar­tóztatták az összes kommun­ista képviselőket. Bezáratták a szakszer­vezeti otthonokat. Kommunista la­pok többé nem jelenhetnek meg. Végül törvényt hoz a belgrádi or­szággyűlés az állami és társadalmi rend védelmére. Az új törvényben halálbüntetést állapítottak meg mindazokra, akik az állami rend fölforditására összeesküsznek s e cél­­ból külföldiekkel szövetkeznek. Ha Csonkamagyarországon csak fele tör­ténnék az itt elmondottaknak, már egész Európát teleorditaná a bécsi temétsajtó, hogy dühöng a fehér error. “ km 1 koros. Megszűnt a francia-angol ellentét a felsősziléziai kér­désben. Páris, aug. 1. Az a jelentés, amelyben Anglia elfogadja a felső­sziléziai ellentét elsimítására vonat­kozó francia jav­aslatot, nagy meg­elégedést váltott ki Párisban. A berlini angol nagykövet utasítást kapott, hogy csatlakozzék ahhoz a kérdéshez, melyet már előbb a francia nagykövet tett a német kor­mánynál a szövetséges csapatok Feleksziléziába való számításáról. SHobi­ Ágnes­ Forrás egészen friss töltésben kapható a főlerakatnál, a­eregi -Lajosi cégnél Viszonteladóknak lényeges árkedvezmény: 1350

Next