Szegedi Napló, 1921. augusztus (44. évfolyam, 344-392. szám)
1921-08-01 / 344. szám, Déli kiadás
XLIV. évf. 344. szám. SZEGEDI NAPLÓ Hétfő, 1921 augusztus 1. Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt. és kiaddhk Digonics-tér 12. szsofon, szerk. 340 kiaddhív, 94 ELŐFIZETÉSI ÁR Egész évre 720.— Fél .360.— Negyed „ 180.— Egy hóra 60.— POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP HOMOK ÓRA ♦ Az Ébredő magyarok ügyészileg aprobált és a kormány által utólag levakartatott plakátjáról a Budapesti Hírlapban Rákosi a következőket írja: — Budapest utcáinak falán egy botránykoztató plakát jelent meg. Nem bárdolatlan hangjáért és tartalmáért mondom botránykoztatónak — e tekintetben a forradalom kitörése óta a falak e beszéde eltompította a kényesebb füleket — megbotránkoztató az, hogy míg itt egy látszólagos állami rendben rendőrség, ügyészség, büntetőbíróság buzgón és kötelességtudón dolgozik, ezen a plakáton mintha egy titkon ülésező és ítélő vészbíróság hallatná szavát. És nem is csak úgy általánosságban, hanem név szerint megnevezve viszi piacra — majdnem azt mondtam — vesztőhelyre azokat, akiket hazaárulóknak kiszemelt. Az emberben föltárnád a kétség : kitől féljen és kiben bízzék ? Ha baja támad a hatóságnak, menekülhet-e a plakátosok szárnya alá? És ha a plakátosok próbálják rajta megvalósítani fenyegetésüket, meg fogja-e tudni védelmezni a törvényes felsőbbség, amely nem tudta, vagy nem akarta megakadályozni a plakát kiragasztását ? Ugyanerről az ügyről az Az Újság írja a következőket: — Az izgató, az ízléstelen és a társadalmi zavarokra spekuláló falragaszok illetékes aprobálás után kerülnek a falra. Az illetékes aprobálók cselekedeteiért a számukra utasításadási joggal fölruházott igazságügyminiszter felelős. A nemzetgyűlésen interpelláció hangzik el a szörnyű bűncselekményekről, amelyeket felelőtlen elemek elkövetnek. A miniszterelnök erre azt feleli, hogy ezeket most hallja először. Az 1848 évi III., a miniszteri felelősségről szóló törvény a miniszterek felelősségének módozatait tárgyalja. De ha a miniszterek alárendeltjeik és a felelőtlen elemek cselekedeteiért, illetve mulasztásaiért nem felelnek, vajjon nem lehet-e a felelős minisztert is „felelőtlen elem"-nek elkeresztelni ? A destruktívok által ártatlanul megrágalmazott Kecskemét tudvalevőleg tiltakozó küldöttség útján jelentette be a belügyminiszternek, hogy a híres város közönsége egységesen áll a kormány mögött. A belügyminiszter szívesen fogadta a küldöttséget és arra kérte a kecskemétieket, hogy továbbra is tartsanak ki eddigi hazafias intencióik mellett, amelyeket a kormány igen jól ismer. Azt az országos megnyugvást, amit a küldöttségjárás és a miniszteri válasz keltett, most a mindig kellemetlenkedő Az Újság meg akarja rontani. Megírja, hogy Boztlik József a nemzetgyűlés alelnöke nem fogadta a belügyminiszter által oly szívesen látott küldöttséget. Hiteles adatokat közöl továbbá arról, hogy azon a közgyűlésen, amely a tiltakozó küldöttséget megszavazta, Kecskemét három-száz képviselőjéből mindössze huszonöten jelentek meg, a többiek tüntetőleg távol maradtak. Az Az Ujság-nak ez a szőrszálhasogatása tipikus példája a destruktív taktikának. Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala a közlelkesedés gyöngítését célozza. xsz_ Igazi hazafias sajtó egészen máskép jár el, mert az az ilyen zavaró mellékkörülményekről a cél érdekében egyszerűen nem vesz tudomást. Mivel még mindig nem nyilatkoztak elegen arra, hogy miért vesztettük el a háborút — mert a jelek szerint mégis csak bele kell győződnünk abba, hogy elvesztettük — a Nemzeti Újság meginterjúvolta Arz vezérezredest az összeomlás okairól. Még nem volt a világon osztrák generális, aki okát nem tudta volna adni annak, hogy miért vesztette el a rábízott háborút (rendesen azért, mert az ellenség a hadiszabályok ellenére győzött) és a kitűnő Arz ebben sem méltatlan nagynevű elődeihez. Szerinte abban is lehet valami, hogy „az éhség és a felszerelési tárgyakban való hiányosság– rontották a hadsereg hangulatát, de a fölbomlás mégis csak „a magyar parlamentben elhangzott beszédeknek volt a kézzelfogható eredménye, amelyekben a csapatokat fölszólították, hogy csak otthon, saját területükön és saját területükért harcoljanak.“ Be kell látni, hogy ez csakugyan végzetes hiba volt. A parlamentben arra kellett volna buzdítani a magyar katonákat, hogy halálmegvetéssel harcoljanak, német Kelet Tanúkihallgatások a Taboldy-Dettre-perben. A főtárgyalás kilencedik napja. A Tabódy-Dettre-per hétfői főtárgyalásán elsőnek Karlik István tüzérőrnagyot hallgatták ki tanúként. Előadja, hogy a tüzérségi anyag kiszállításával volt megbízva, a parancsot éjszaka kellett végrehajtani, a szállítást azonban a franciák megakadályozták. Dömötör Sándor századosnak hasonló megbízatása volt és így vele is hasonló incidens történt. Ezt jelentette Tabódynak, aki szóbeli parancsot adott, hogy akinek tetszik, fegyver nélkül is elhagyhatja a várost. A legénység egy része el is távozott Szegedről, ha nem is oda mentek, ahová a parancs szólt. Tárgyalásvezető. Mondotta az ezredes úr, hogy vörös népőrséget kell szervezni ? Janu: Tabódy azt mondta, „nem bánom én, akár zöldnek akár fehérnek hívják is azt, csak a rendfenntartásra megfeleljen! Később aztán újabb parancs érkezett a kiürítésre, amelyre a tiszteknek is ki kellett vonulni a városból kevés kivétellel, a tanú is ezek közt volt. A kiürítési parancs szerint Gyulán kellett jelentkezni a vörösöknél. tárgyalásvezető: Tett az ezredes úr olyan kijelentést, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy konfmmista? Tanú: Nem, mert akkor a tisztikar nem tartott volna vele. Elmondja még, hogy Dettre előadásán a tiszti étkezdében jelen volt és ott néhány vádban foglalt kitételt is hallott. Az ügyész kérdéseire a tanú előadja, hogy egy tiszti küldöttség ment a franciákhoz, hogy engedjék meg a disztinkció visszautállását. Akkor úgy volt, hogy már másnap föl is varrják a rangot. Tabódy: Emlékszik arra őrnagy úr, hogy amikor Táborszky ezredes kineveztetése ellen nálam küldöttségben jártak az urak, akkor azt mondtam, hogy ha ezt teljesítem, akkor másnap esetleg egy legénységi deputáció tiltakozik az urak kinevezése ellen? Tanú: Igen, erre emlékszem. Dettre: Emlékszik őrnagy úr, hogy én kijelentettem, hogy a szovjet szó rendelkezéseket csak látszólag kell végrehajtani? Tanú: Már nem emlékezem. Krauthacker Lipót százados, tanú : Jelen voltam, amikor egy gyűlésen megbélyegeztek a Zarecsnik ügyből kifolyólag négy lisztet. Tabódy itt azt mondta, hogy vagy átmegyünk a vörösökhöz, vagy pedig mondjunk le a rangról. Azzal is fenyegetett, hogy látott ő már Oroszországban százötven tisztet lógni. Dettrére vonatkozólag elmondja, hogy már békében ismerte, mindig társaságkerülő, tartózkodó ember volt, s a forradalom alatt a legénységgel tartott. Dettrének része volt abban is, hogy a tanút a laktanyából eltávolították. A kávéházban a forradalom alatt sokat beszéltek Dettre viselt dolgairól, hogy sok becsületbeli ügye volt, tárgyalásvezető. Ez nem tartozik ide. Eisner dr . Nem igaz, hogy Dettrének sok ilyen ügye volt! Tessék ezt talán kifejteni.. . Tárgyalásvezető: Kérem ügyvéd úr, ha én ezt nem kérdezem, akkor talán ügyvéd ur sem mondhatja így a tanúnak . .. Förster tábornok elnök: Ezért ügyvéd urat rendreutasítom ! Eisner dr: Bocsánat, én nem azt mondtam, hogy a tanú nem mond igazat, hanem, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy Dettrének becsületbeli ügyei lettek volna. Ez tény ! Szvoboda ezredes bírósági tag: Nem téveszti ezt talán a tanú úr azzal össze, hogy Deti-e hosszú időn át tagja volt a becsületügyi választmánynak? Tanú: Nem erre gondoltam. A tárgylás folyik, afrikáért és követeljék a nyugati frontra való szállításukat, akkor föltétlenül megnyertük volna a háborút. Ferdinándy Gejza volt belügyminiszter, aki nem csak kiváló jó szakértő, hanem elsőrendű közjogász is, könyvet irt — természetesen utóbbi minőségében — a szabad királyválasztás ellen és ebből a könyvből valók a következő megrázó erejű sorok: — A szabad királyválasztók azt mondják, itt nem forradalomról, hanem föltámadásról van szó. Föltámadt a régi, 1541-iki szabad, öncélú, minden közösség nélküli nemzeti Magyarország, stb. Ez nézetem szerint hazafias szempontból istenkáromlás. Hiszen az úgynevezett Habsburg-fórum alatt teljes volt az ország területe, stb. Hála istennek, most már mégis csak tudjuk, hazafias szempontból mi az istenkáromlás. E szerint Rákóczi és Kossuth voltak idáig a legnagyobb istenkáromlók. Ebből viszont az következik, hogy I. Lipót és II. József császár, mint reprezentáns Habsburgok hazafias szempontból a szentek közé iktatandók. * Az Új Barázda nem minden káröröm nélkül, amely különben teljesen érthető, így só.Remzi vezércikkében a jugoszáv állapotokat: „Jugoszláviában kérlelhetetlen eréllyel folyik a kommunistaüldözés. Letartóztatták az összes kommunista képviselőket. Bezáratták a szakszervezeti otthonokat. Kommunista lapok többé nem jelenhetnek meg. Végül törvényt hoz a belgrádi országgyűlés az állami és társadalmi rend védelmére. Az új törvényben halálbüntetést állapítottak meg mindazokra, akik az állami rend fölforditására összeesküsznek s e célból külföldiekkel szövetkeznek. Ha Csonkamagyarországon csak fele történnék az itt elmondottaknak, már egész Európát teleorditaná a bécsi temétsajtó, hogy dühöng a fehér error. “ km 1 koros. Megszűnt a francia-angol ellentét a felsősziléziai kérdésben. Páris, aug. 1. Az a jelentés, amelyben Anglia elfogadja a felsősziléziai ellentét elsimítására vonatkozó francia javaslatot, nagy megelégedést váltott ki Párisban. A berlini angol nagykövet utasítást kapott, hogy csatlakozzék ahhoz a kérdéshez, melyet már előbb a francia nagykövet tett a német kormánynál a szövetséges csapatok Feleksziléziába való számításáról. SHobi Ágnes Forrás egészen friss töltésben kapható a főlerakatnál, aeregi -Lajosi cégnél Viszonteladóknak lényeges árkedvezmény: 1350