Szegedi Napló, 1921. december (44. évfolyam, 495-528. szám)

1921-12-01 / 495. szám

Ara 2 korona. Pályaudvaron 2*59 korona. Csütörtök. 1921 december 1 « XLIV. évf. 495. szám­on* ZSO.— I« * m— „ isa— E , «iá «0.— NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ES IRODALMI NAPILAP .1Z^HIBXáSI AS: Megjelenik reggel én délben. Szerkesztés MadóhíT. Dugonics-tér 12. sz. Telefon: szerk 304. kiadóhiv. 94. A nemzetgyűlést föloszlatják, ha nem jön létre új kormánypárt A kisgazdapárt döntése után, amely az egységes pártot ismét meghiúsította s talán véglegesen, a kereszténypárt szerdán délelőtti foly­tatólagos értekezletén sem hozott érdemleges határozatot. Valószínű, hogy amint a kisgazdapárt neki volt hajlandó lemondani a maga külön jellegéről és keretéről, úgy a kereszténypárt is kimondja, hogy viszont nem olvad be a kisgazda­­pártba. A helyzet most az, hogy Beth­len István gróf újabb tervvel hozakodik elő, vagy mást dezignál helyette a kormányzó és ha az új kormánypárt nem jöhet létre, ak­kor következik a nemzetgyűlés föloszlatása. A kisgazdapárt állásfoglalását il­letően kiderült, hogy nagyatádi Szabó Istvánt személyi célok nem vezették, mint ahogy őt ellenpárti oldalról vádolták, bejelentette, mint közöltük, hogy a kabinet tagjai sorában, saját elhatározásából, nem foglal a jövőben helyet. Bizonyos, hogy az ő ellenzésén szenvedett hajótörést a kisgazdapárt föloszlása, azaz egy új pártba való beolva­dása. Azt is megírtuk egy jelentés alapján, hogy amennyiben a kor­mányzó továbbra is ragaszkodnék Bethlen szentélyéhez és a kibonta­kozás a miniszterelnök újabb, is­meretlen terve szerint sem sike­rülne, akkor hamarosan új választás következhetik, de nem a Wekerle-féle választójogi törvény, sem a mai, Friedrich féle szélesebb jogkörű választói törvény alapján, hanem a kettő között levő „középúton“, ahogy ezt a miniszterelnök mondotta, per­sze minden pontosabb körülhatáro­lás nélkül. A pártok hangulatából, az ese­ményekből megmondani nem lehet még, hogy bizonyosan rákerül e a sor a mielőbbi választásra. Vannak, akik még mindig nem kételkednek abban, hogy valamiképen az egy­séges párt megalakul. Ezek közé az optimisták közé tartozik elsősor­ban Rubinek Gyula, aki azonban egy nyilatkozatában szintén ra­gaszkodik a kisgazdapárt jellegének fönntartásához. Annál kevésbé hisz­nek Bethlen bármiféle próbálkozá­sának sikerében a kereszténypárt szélső legitimistái. Hailer, Lingauer ezeknek a vezetői. Utóbbinak jel­lemző kijelentése volt a keresz­ténypárt értekezletén a következő : — A sajtó egy része katonai diktatúrát sürget és ez ellen a kor­mánynak nincs egyetlen szava. Nincs véleményszabadság, nincs gyülekezési szabadság s mialatt gonosztevők szabadon járkálnak, az érdemekben megőszült politikusok, s mint a kereszténypárt vezére is,­­ börtönben ülnek . Ezért nem hajlandó támogatni­ az egységes pártot.­­ A nemzetgyűlés föloszlatása, ha­ talán nem is a közeli napok kér-­­­dése, de nagyon sokáig nem késhet.­­ A nemzetgyűlés, mai pártviszonyá-­ nál fogva, még ha sikerül is össze- , tákolni egy úgynevezett egységes­­ pártot, életképtelen.­­­ Bethlen szélesebb körű­­ meghatalmazással,­­ A .M. T. I.“ munkatársának, Rubinek Gyula ezeket mondta­­.­­ — A kibontakozás kérdésében­­ újság az, hogy a miniszterelnök­­ vissza fogja adni megbízását előre­­ láthatól­e a kormányzónak, miután pártszövetségről beszélni nem lehet. A Magyarország írja: A kor­­mányzópártok kétnapos eredmény­telen tanácskozása után Bethlen István ma visszaadja megbízását a kormányzónak, aki még ma újra Bethlent fogja dezignálni, ezúttal szélesebb körű meghatalmazással. Bethlen új megbízatása értelmé­ben új pártot alakít és átcsopor­­tosított joggal lép a nemzetgyűlés elé. Összesen két törvényjavaslatot terjeszt be, az indemnitásra és az új választójogra vonatkozót. Ezzel a nemzetgyűlés befejezi munkáját, február közepén pedig kiírják a­­ választásokat.­­ Összehívják a nemzetgyűlést.­­ Gaál Gaszton a kormány bele­egyezésével a hét végére egybe­hívja a nemzetgyűlést, hogy a mentelmi bizottság a Ház plénumá­­­nak jelentést tehessen Andrássy és­­ a letartóztatásban levő képviselő­társai ügyében. A közgyű­lés a világítási döntőbizottság megszüntetése mellett foglalt állást. Heves vita az iskolásgyermekek fölsegítése és a gázárak fölött. Negyed ötkor nyitotta meg a no­vemberi közgyűlést Bokor Pál ymj- ■, gármesy­i hely­ettes­. A terem hideg,­­ a bizottsági tagok nagy kabátban­­ dideregnek, a két szomszédos te-r' nm ajtószárnyai nyitva állanak.­ Onnan jön egy kis meleg, termé-­­szetes ház, hogy a városatyák nem­­ szívesen hagyják el. A kisgazdaol­­­­dalon sűrűn tömörülnek az atyák ,­­ nem csoda, földügyekről esik né-­­­hány fontos szó. A karzatokon pár­­ újszeged! kitudott régi földbérlőt­­ vettünk észre.­­ A polgármesteri jelentés simán­­ keresztülmegy. Elte író szó alá Wim-­ mer Fülöp. A szentesffielés egysé- i­gesitése érdekében megteendő föl- j iratot bírálja. — Két-három év előtt volt még szénhiány. Most visszakaptuk a pé­csi bányákat. 10 új tárnát nyitot­tak föl, széntöme­eg van az ország­ban, persze az ipari pangás miatt. Közvetítők jártak a gyárakba két év óta, csak benfentesek kaptak szenet , a szénbizottságokra már nincs szükség, ez a drága bizottság még inkább drágítja a szenet. A tanács hozzájárul Wimmer in­dítványához és a felirat indokolá­sába befoglalja az elmondottakat. A közúti híd burkolatának helyre­állítására 196 000 koronát szava­zott meg a közgyűlés, ugyancsak megszavazta a városi alkalmazottak 634.738 koronás ruhajárandóságát is. A vízvezetéki díjak régi rendszer szerinti beszedéséhez és az 50 százalékos emeléshez hozzájárultak. Széll Imre és társai önálló vadász­terület engedélyezése ügyében fel­lebbeztek. A közgyűlés elutasította őket. Az iskolás gyermekek ruhasegélye­zéséhez Ottovay Károly szól. A javasolt 150.000 korona kevésnek bizonyul, a városnak több 100.000 koronát kell adni, mert a társadalmi gyűj­tés részint nem egyöntetű, részint nem igazságos. Indítványozza, hogy hozzon be a hatóság jótékonysági adót, mert a kisgazdarétegnek, bár­mennyire is akarná, nincs módja adakozni. Peták József nem szavaz meg jótékony adót, mert a gyerekek csavarognak és nem érdemlik meg a segítséget. Kerner Lajos beszámol­­ a segélyezés részleteiről. Ha csak­­ 50000 koronát adnak, alig 60­0 gyermeknek tudnának cipőt venni. 1150 000 korona kiutalását kéri. Balogh Károly szerint a város szegény, sok a póthitel, helyes a szegénysegélyezés, de erre fedezet kell. Ötszázalékos jótékonyadó ki­vetését javasolja. Ottovay Károly ismételten hangsúlyozza, hogy a város iparos és kereskedő társa­dalma szívesen fogadná a közjó­tékonysági adót. A közgyűlés nagy többsége meg­szavazta a 150.000 korona segélyt, de nem tárgyalja ezúttal a jóté­konysági adózás kérdését. Tonelli Sándor dr a felsőkereske­delmi iskolai tanárok óradíjait ke­vesli. Egy órára átlag 12 korona esik, míg a közepes munkás 15—16 koronát keres óránként. — Ha villamoson megy ide oda, elkölt hat koronát, mondja. — Elszív ide-oda két szivart, felelte erre Taschler Brndre, már rá is fizet. — A város felsőkereskedelmi iskolájában, folytatta erre Tonelli úr, nincs meg a teljes tanerőlét­­száma, kivételes helyzetet kell ott honorálni. A vita vége az lett, hogy a köz­gyűlés nem adta meg a 600 koro­nás emelést, csak 400-at engedélye­zett. Az új gáz- és villanyárakhoz Wimmer Fülöp szól hozzá. — Kértük, úgymond, a miniszté­riumot, mentsen föl minket a döntő­bizottságtól. Ezzel szemben a ta­nács bizalmi eljárást vitt keresztül a bizottsággal szemben és még a gázárak megállapítására is fölkérte. A bizottság csak a gyárat nézi, csak annak érdekeit tartja figyelemmel, a közönséggel nem sokat törődött. Hogy a bizottság kivehetett oly könnyen egymillió részesedést a gyár lajbizsebéből és odadobta a városnak, ez a legdöntőbb bizony­sága a helytelenségnek. — A szén olcsóbb, legföljebb a munkabérek emelkedtek. 160 koro­náról 220 koronára emelték a villany hektowattját. Én zsidó iskolába jár­tam, számolni tudok, ez negyven percent emelés. De súlyosabb sé­relmek is vannak. A gyáripar egy korona egységárával szemben 160 at fizettet a kisiparossal. Miért van ez ? A gyár fél, hogy a nagyüzem házi telepekkel szereli föl magát, kimér­ tehát a gyár a nagyipart és kihasz­nálja a kisipart, a tó nem tehet ily berendezést. Pesten százszorosát termelik a világításnak, mégis ol­csóbb aránylag. Tarthatatlan a helyzet. — Erőszakos! — kiáltották közbe. — Indítványozom, ne hagyjuk magunkat, írjunk föl újból a keres­kedelmi miniszternek és kérjük, hogy mentsen meg bennünket ettől a részrehajló döntőbizottságtól. A gáz ára oly magas volt, hogy már nem is merték emelni tovább, de ennek is meg van az oka, mert a horribilis gázárak a közönséget a gázfogyasztásról leszoktatták. Balogh Lajos a közgyűlés kitörő lelkesedése mellett hozzájárul Wim­mer Fülöp indítványához. Kovács József dr szerint az emeléseket leg­följebb a város haszonrészesedése enyhíti látszólag. A közönséggel viszont méltatlanul bánt el a gyár, a visszamenő emelés pedig jogilag sem állhat meg. Turóczy Mihály úr fölvilágosításokkal szolgál: — Érzem, úgymond, és a tár­gyalás előtt e meggyőződésemnek kifejezést is adtam, hogy a közön­ség a gyárral szemben hátrányban van. Én indokoltam a leszállítást célzó kérelmemet. A fogyasztó a mostani gyakorlat szerint nem te­kinthet bele a gyár üzemébe, nem „Venus cipők Hatható: „V É R U S“ CIpŐÜzlet­fölön mér­ték­ os­ztály. Telefon egyenrangúak a fieghiresefol­ Svájci vagy német

Next