Szegedi Napló, 1922. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Ara 3 korona. Pályaudvaron 3.50 korona. Vasárnap, 1922 január 1 * XLV. évf. 1. szám 240.— 8.1.­NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ES IRODALMI NAPILAP ELÖFIKElÉSI ÁR: Egész évre 960— 480.— Negyes , Egy hóra Megjelenik reggel. Szerkeszt. és kiadóhiv. Dugonics-tér 12. sz. Telefon: szerk. M.Q. kiadóhív. 94. ­ Körülbelül egy millió koronát mulatott el Szeged az 1921. eszten­dőre virradó Szilveszter- éjszakán.­­ Így beszrülték a szakértők, ahogy a múlt év krónikájának első lap­jain olvassuk. Nem is olyan sok pénz, ha azon való örömükben szórták el az emberek, hogy megint elmúlt egy förtelmes év ; ha azon­ban az 1921-nek örültek, akkor most, szilveszteri zárlatkor megál­lapíthatjuk, hogy ennyit nem ért meg ez az esztendő. Mert a rossz­ból, amit talált, alig vitt el vala­mit , ami jót hozott, az nagyon ke­vés s arról is csak ezután derül majd ki, hogy igazán olyan jó-e, amilyennek jobb híján minősítettük. Szeged múlt esztendeje csak egyben volt gazdag a halottakban. Messze időre kell visszamennünk, míg olyan esztendőt találunk, amely ennyi nevezetes emberét vitte volna el a szegedi közéletnek, mint ez. Az év halottairól külön számolunk be ; itt az év történetének egyéb eseményeit érintjük tollheggyel, ünnepélyesen megfogadva, hogy a közigazgatásnak lehetőleg békét hagyunk s tengeri­ kígyók bebal­­zsamozásával nem foglalkozunk. (Még megvigatm­ adóztatnák érte a közönséget.) _______ Január havát mégis közigazgatással kell kezdenünk. Újesztendei meglepeté­sül a gázgyár szén­hiány miatt megszüntette a gáztermelést s a hónap végén a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy azonnal in­ditson pert a gázgyár rögtöni átadása ügyében. Egyébként a tanyán ebben a hó­napban mérges mozgalmak voltak a város földbérpolitikája ellen, a magyarok sokalták az árcoda öv szőrösre emelését. Január 2- án hirdették ki az íté­letet a szegedi direktórium peré­ben, amelynek legfőbb vádlottját az akkor hirdetett amnesztia értelmé­ben ítélet nélkül szabadlábra he­lyezték. * Ebben a hónapban járt itt Edami C. Kemp, Amerika budapesti kon­­zula, megnyitván ama külföldi és hazai előkelő idegenek sorát, akik az idén is szép számmal gyönyör­ködtek Szeged természeti szépsé­geiben és magyaros vendégszerete­tében. Az amerikánus annyiban rit­kaság, hogy a tiszteletére semmi­féle bankett nem volt. Február 3-án Bethlen István gróf érkezik Szegedre kíséretével a menekültek napja alkalmából és nagy beszéd­ben hangsúlyozza az egyetértés és megbocsátás szükségességét. Még akkor nem volt miniszterelnök. Tiz­­hónapnak kellett eltelni, mig Sze­geden hangoztatott elveihez vissza­tért. 9-én a Kereskedők Szövetsége nagygyűlést tartott az áru-vagyon váltság ügyében és ez alkalom­mal Landesberg Jenő úr meg­jövendölte, hogy Hegedűs szimfóniái rekviemmel fognak végződni. A jóslat teljesedett, — sajnos, ez év­ben csak a destruktív jóslatok tel­jesedtek. 18 án itt járt Baltazár Dezső püspök a Bethlen-kör matinéján s nyilatkozott, mint a Polgárok és Munkások Szövetsége gondolatának föl­vetője. 28-án tartotta tagválasztó é­s tisztújító rendes közgyűlését a Du­gonics-Társaság. Szaporodás is volt különben eb­ben a hónapban: nagy cikkek je­lentik, hogy ijesztően nő a fiatal­korú bűnösök száma. 2-án furcsa szenzációról suttognak. A .József Ferenc főherceg Szeretet- Otthon­ Egyesülete szeretett volna fiókot alapítani Szegeden. Budapest­ről már szét is küldték a rreghifié­­iát a helyi notabilitásoknak. Nagy­ban folytak és el­készülettek a ne­mes cél érdekében, amelynek pro­pagálására leérkezett volna Giess­­wein Sándor is, az épen jubilálni készülő tisztalelkű humanista poli­tikus. A Krisztus szíve szerint való főpap személyében az Ébredő Ma­gyarok provokációt láttak. A na­gyobb botrány megelőzésére a hi­vatali tapintat közbelépett, az ün­nep elmaradt, az egyesület nem alakult meg- Nem panaszkép mond­juk, mert hála istennek, egyesüle­tekért nem kell a szomszédba men­nünk. 16- án kezdődik a Návay-gyilkosok perének tárgyalása. 17- én jelentkeznek először az úgy­nevezett olcsósági hullám előrez­­gései, a szegedi húsiparosok száz­ezreket veszítenek. Tekintettel a hullámok gyors visszafordulására, részvét mellőzése kéretik. 18- án Reöck Iván, a tápéi kerü­let képviselője lemond mandátu­máról, hogy szerb megszállás alatt levő horgosi birtokát megment­hesse. 19- én kettős akasztás van Sze­geden. Egészen közönséges rabló­­gyilkosokat akasztanak: Bodor Jó­zsefet és Juliannát, a Vasasszent­­péter­ utcai gonosztevőket. 20- án az egész társadalom rész­vételével gyászistentisztelet van a rókusi templom előtt a bábomban elesett hősök jelképes ravatalánál. A körmenetben részt vesznek a há­ború élő áldozatai is: a hadiárvák és a rokkantak . .. Az első magyar népfőiskolai tan­folyam hazafias ünnepséggel ér vé­get, amelyen egyik szónok azt fej­tegeti, hogy a mai forrongó társa­dalmat az ifjúság fogja lehiggasz­­tani . . . 22. A tőzsde fekete napja, a pá­nik a szegedi tőzsdén is kitört, több milliós veszteség, egy sereg kis egzisztencia múlása. 29- én megnyílik a városi mú­zeum új osztálya: a művelődéstörté­­neti. Persze csak a régi Szeged em­lékeiben gazdag. 30- án új tisztikart választ a Ka­tolikus Kör. Április 9-én a városban és a tanyákon megválasztják a katolikus hitköz­ségi képviselőket, a hivatalos listák meglepő megkorrigálásával. 10-én a szegedi kereskedelmi és iparkamara harminc éves jubileu­mával kapcsolatban országos keres­kedő-kongresszus kezdődik, amelyen több, országos figyelmet ébresztő beszéd hangzik el. Fröhle Vilmos nemzetgyűlési képviselő, az ismert Orien-,-Hlista, előadást tart a Dugo- Tilis-Tá­rsulapban­. 17-én a mozirendelet megérke­zik Szegedre és megérkezik a féceke is. Az utóbbi esemény nem kelt semmi izgalmat, az előbbivel vezércikkek foglalkoznak. Világos, hogy a szegediekből kihalt a ter­mészet iránt való érdeklődés. 19. Armeniana Ede jubileuma, 24- én Tömörkény emlékezetét ünnepli a Dugonics­ Társaság; a lapok följegyzik, hogy a város nem képviseltette magát. Május 1-én a szegedi Lloyd tisztújító köz­gyűlésén elnökké választják Bokor Adolfot. A Destruktív körök a destruktív lapokban panaszolják a végesza­­kadatlan gyűjtéseket misztikus cé­lokra s megállapítják, hogy ezek­nek a gyűjtéseknek úgynevezett egyéni­ akció jellege van. Véletle­nül ugyanekkor pattan ki egy kon­struktív alakulat, a budapesti ABC­ botránya, ahol mindent felsikkasz­­tottak. 5-én van a szegedi piaristák két­száz éves jubileuma, a sok társa­dalmi ünnep közt az első, amely­ben igazán az egész Szeged részt­­vesz. Jelen vannak Fass József kultuszminiszter és Teleki Pál gróf is , án a szegedi iparosság tart Baross-ünnepet, nagyon látogatot­tat, ugyanakkor destruktív sajtó­ellenes népgyűlés a Klauzál-téren, igen szűk körben. A korzó sétáló fák a bojkottot a v világ és a Szegedi Napló ellen és kötelességévé teszik minden jó kereszténynek az Új Nemzedék és a Nemzeti Újság jára­tását. (Mivel azonban a jó keresz­tények rosszul teljesítették köteles­ségüket, azóta mind a két lap kény­telen volt fölcsapni destruktiv haza­árulónak.) 15 én könyvkiállítás nyílik meg a kultúrpalotában,­­ Szegeden ez az első kiállítás ebben a nemben. 17-én itt jár Bangha páter és nagy beszédet mond a destruktiv sajtó ellen; szegény még akkor nem tudta, hogy pár hónap múlva ugyanezekkel a villámokkal a ke­resztény sajtót fogja sújtani. Tomcsányi Vilicr Pál igazság­­ügyminiszter itt­ járt a Tábla áten­gedése ügyében. Igen szigorú em­bernek mondják, ami azért meg­lepő, mert a parlamenti tudósítások állandóan úgy írnak róla, mint egy ijedt deákról. 21-ikén Löw Immánuelt szabad­lábra helyezik : általános fülhördü­­lés a pesti konstruktiv sajtóban. 32-en a Délvidéki Liga közgyű­lése S­fner György államtitkár sze­­replésével. A város vezelőköreit­­iy­ok i­z in­trikák tartják izgalomban, amelyek célja Aigner Károly dr főispán el­­gánc­ol&aa. ^ höB^yUlais tüntetőleg állást foglal a főispán mellett, aki országos föltűnést keltett bátor nyi­latkozattal világít rá az intrikálók sötét csoportjára. A várost ez a még akkor szokatlan bátorság lidércnyomás alól szabadította föl. Június 2-án itt jár Pedrow kapitány, a leg­­szeretettebb ellenségünk. 19-én Szalay József úr lemond a Dugonics-Társaság elnöki tisztjéről. 24 én Várhelyi József prépost­plébánost ünnepli a város pápai prelátussá való kinevezése alkal­mából. 25—26 án a gazdasági egyesület lóversenyt rendez. 26 án Zadrarecz püspök fölszen­­teli Alsóváros új harangjait. 29 . Cukrászkongresszus, amely gazdag lakomával fejeződött be, mindem volt ott, csak cukrászsüte­mény nem, a sajtó még máig se tudja megállapítani, nem volt-e ennek szimbólikus jelentősége. Ebben a hónapban volt Paub­­rovszky Viktor zenetanár jubileum­a és ebben a hónapban volt a svájci újságírók látogatása, fe­jbe-vajba fürdetése és mézbe hempergetése. Pedig enélkül is el lettek volna ragadtatva viszonyainktól. Július 3.: A katonai körlet sportversenye. Szilvesztertől Szilveszterig* Szeged krónikája 1931-től. Március TI Ghoron^ A legelegánsabb, legjobb és „ ““írT i i Ipéíaptnsahb a Koronili riníí Mihalynál luglüllUoaUU d liUiUliUl UpU. ^306 KSlcsey-utca I. Ti'

Next