Szegedi Népszava, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)
1946-01-01 / 1. szám
II.árfolyam, 1. szám, Ata 300 pengő Szeged, 1946 január 1. kedd SZECEDINE 9 DAVA A SXOC1A1.D£xMO££RATA PÁRT LAPJA Tildy Zoltán: a magyar nép élni akar és dolgozik, mert bízik jövendőjében A miniszterelnök hatalmas beszéde a szegedi fölsődnt Installáción „Rendkívül nehéz hat hónap van előttünk” — „Át fogjuk vezetni a nemzetet a nehéz hónapokon” — „Mindenütt élünk a vezetés hatalmával, ahol országrontó törekvéseket látunk” — „Az áldozatvállalásokat meg kell sokszorozni” — „Az államhatalom lehetetlenné teszi az országban a rekciós bujtogatást” — „Az ingyenélő munkakerülőket meg fogjuk tanítani a munka becsületére” „Sem veszett volna el az ország, ha a népi erők egy szabad hazában felfuthattak volna a nemzet fórumára’’ Hétfőn reggel elutazott Szegedről Tildy Zoltán miniszterelnök és kísérete ünnepélyes külsőségek között folyt le vasárnap délben dr. Páfy György beiktatása a főispáni székbe. Vasárnap reggel megérkezett Tildy Zoltán miniszterelnök is, aki a beiktató közgyűlésen nagy beszédben tárta fel az ország legaktuálisabb politikai, gazdasági és társadalmi problémáit. A miniszterelnök kíséretében érkezett Vas Zoltán államtitkár ,az clót rergelésben a t... templomban dr. Hamvas Endre Csanádi megyéspüspök ünnepi nagymisét pontifikáit. A misén dr. Balogh István államtitkár kíséretében megjelent a miniszterelnök is, részt vett azon a város tanácsa Dénes Leó polgármesterrel és dr. Antalffy György h. polgármesterrel az élen, ott látták továbbá a katonai és polgári hatóságok képviselőit. A szentmise után a miniszterelnök a főispáni hivatalban egyszerű villásreggelin vett részt, tárgyalt a szegedi politikai pártok vezetőivel, majd néhány perccel fél 12 után megkezdődött a törvényhatósági bizottság rendkívüli díszközgyűlése. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötték a törvényhatósági bizottság tagjai és a meghívott vendégek, akiknek első sorában a miniszterelnököst és az államtitkárokon kívül megjelent dr. Hamvas Endre megyéspüspök, Chajtovits, Kartyenov és Kovalov orosz katonai parancsnokok. A közgyűlést a Himnusz eléneklése után Dénes Leó polgármester nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket, majd dr. Antalffy György h. polgármester főjegyző ismertette a főispáni kinevezésről szóló miniszterelnöki leiratot. Dr. Páfy György főispánt küldöttség hívta meg a közgyűlési terembe, ahol nagy éljenzés fogadta. Dénes Leó rövid beszéddel köszöntötte a város uffispánját. Visszapilincst vezett a múlt küzdelmes napjaira, amikor a legteljesebb harmóniába dolgoztak együtt. — A demokratikus kormány célja — mondotta Dénes Leó — az ország újjáépítése. A múltban a főispán pártpolitikai szolgálatban működött, ma ennek a demtokratikus koalídis kormánynak céljait kell a megvalósulásból követebb vinni, küzdenie kell a reakció ellen különösen Iti Szegeden, az ország egyik legreakciósabb városában, biztosítania kell a közellátás megfelelő alakulását. Beszédét avval fejezte be a polgármester, hogy nehéz munkájához felajánlja a főispánnak a város őszinte támogatását. A főispán székfoglaló beszéde Ezután a városháza harangjának zúgása közben Pálfy György letette az esküt és megtartotta zaékfoglaló beszédét. Kijelentette, hogy működésének útját családi hagyományai jelölték ki számára. Főispási működésének célja viszont a régi, boldog és megelégedett Szeged visszavarázsolása ide a Tisza partjára a szociális fejlődésnek eljutni arra a fokára, amikor a pincelakásokat és a külteleki nyomortanyákat már hitből sem ismeri senki. Ezekhez a célokhoz vezető utat azonban előbb hideg fejlett érés ként meg kell tiszítani a romoktól. Stíkiismerete és meggyőződése egési erejével hive a kormány politikájának, difisztóban van azzal, hogy bármilyen impozáns is a győzelem, amit a Kisgazdapárt a választásokon elért, a többi demokratikus pártokkal való szoros elvűtt nöködés, a jogok és ezzel a felelősség megosztása nélkül ez a győzelem meddő és értéktelen maradna. A főispán székben nem pártpolitikus lesz s legfőbb törekvése, hogy megvalósíthassa a tökéletes együttműködést az összes demokratikus pártokból alakított törvényhatósági bizottsággal, amelynek kebelén belül csak egyetlen politika, a várospolitika érvényesülhet. — Én Szegeden a kormány képviselője vagyok — folytatta a főispán —, de itt a miniszterelnök úr előtt kijelentem, hogy Budapesten viszont Szeged érdekeit igyekszem képviselni. A továbbiakban arról beszélt a főispán, hogy a tisztriselőktől megköveleli a belátást, a megértést és a türelmet, de ugyaneit kéri a közhivatalokban megforduló közönségtől is A korrupciót, bárhol is üsse fel a fejét, kíméletlenül kiirtja. A közellátási ügyek intézésében érvényt fog szerezni a kormány intencióinak és biztosítani fogja a meglevő kevésnek igazságos elosztását, amennyire az emberileg lehetséges. Kérte a gazdatársadalmat, adjon jó szívvel és önként a város dolgozóinak mindent, amit csak tud a szegedi föld termékeiből, hogy ők is kapjanak az olcsó kenyérért olcsó ruhát, cipót, regle, csikevasat- kitereste azt a meggyőződését, hogy a kormány a dolgozók sorsának megjavításában nem áll meg az eddigi intézkedéseknél, ennek a törekvésnek támogatásában, az országépítés nemes versenyében Szeged nem fog lemaradni a többi magyar város mögött. — A másik életbevágó kérdés — mondotta a főispán — a rend és a nyugalom, ami nélkül nincs és nem is lehet sem újjáépítés, sem konszolidáció. Bármibe is ketüljön, minden rendelkezésemre álló eszközzel megóvom a rendet, nyugalmat, az élet- és vagyonbiztonságot. Ezután a hadifoglyokról és a háború áldozatairól emlékezett meg, köszönetet mondott Chailovits és Kartyenov a beszédeseknek azért a megértő és jóindulatú támogatásért- amit a várossal szemben tanunlanak s boldogabb uj, csizladi kívánásával fejelte be székfoglaló beszédét, élünk, ahol országrontó törekvéseket látunk. Beszéde további részében arról beszélt a miniszterelnök, hogy bár az ország helyzete sötét és nehéz, a fiatal magyar demokrácia már eddig is igen komoly, szép és nagy eredményeket ért el. Helyzetünk ma összehasonlíthatatlanul jobb mint más országoké, amelyek pedig jobb sorsban éltek. Fiatal demokráciánk különböző intézményeit szeretik sokszor kegyetlen bírálattal illetni. De gondolják meg, mennyi szenvedés zúdulhatott volna, még erre az országra, ha ezek az intézményeit nem szilárdítoták volna meg a magyar állam roskadozó épületét, amikor az ország minden eresztékében meglazult. Ez biztosította a világszerte kedvezően fogadott választások megtartását, a nemzetközi elismertetést, ami már most bekövetkezett, amikor még békét tem kötöttünk. Minden remény megvan azonban arra, hogy május 1-ig ez is megtörténik. — A moszkvai döntés a mi számunkra is óriási jelentőségű politikai eredmény és a békekötés nyomán lezárhatjuk majd a fegyverseneli korszakot is és Hagyerország a béke állapotáben folytathatja az ország újjáépítését. (Leékés éljenzés és taps.) De nemcsak politikailag vagynak emelkedőben. Bármennyire is szegények maradtunk, bármennyire elpusztította az országot a háború vihara és a német fosztogatás, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy országunk gazdaságilag is a felemelkedés útján jár. A magyar gazdasági élet valamennyi területén azt látjuk, hogy ez a nép nem adta meg magát, élni akar és dolgozik, mert bízik jövendőjében. (Hosszu éljenzés és taps.) A történelmi útvesztés ! — De nagyon kell vigyáznunk az útra és az eszközökre. Ebben a népben a múltban is volt életerő, ha azonban az utat mégegyszer eltévesztjük, nem tudom lesz-e még lehetőség a magyar nép számára. Az elmúlt háború után is talpraállt ez ország, de még egy történalmi ettévesztés is végleg elveszünk. A jövendő helyes útjának megválasztásánál a múlt tanúságaiból le kell vonnunk a következtetéseket. Országot akarunk építeni, de végre egyszer Tildy Zoltán miniszterelnök beszéde A székfoglaló után általános figyelem közepette emelkedett siótásra Tildy Iván miniszterelnök. Beszéde elején kifejtette, hogy ma az országnak lényegében csak egyetlen problémája van: megélni mindaddig, amíg ránkköszönt a valóságos szabadulás órája gazdasági nyomorúságunkból és még megmaradt politikai bájainkból. Mert az ország helyzete kimondhatatlanul súlyos. — Rendkívül nehéz hat hónap vani előttünk Ezen a hat hónapon keresztül kell verekednünk meguntot, de ezalatt a hat hónap alatt mindenkittek meg kell tanulnia azt, hogy az áldozatvállalás alól nincs kivétel és nemcsak a kormányzat erejével és rendelkezéseivel, de társadalmi kényszerrel is meg kell valósítani az egyenlőség elvét a közellátásban éppenúgy, mint egyéb területen . Mert ha valaki úgy gondolkozik ma — folytatta felemelt hangon a miniszterelnök —, hogy mindent megtartok magamnak, ami hevesem van és aki nem hajlandó semmit feláldozni azok számára, akiknek semmijük nincs, ki vegye tudomaásul, hogy aki mindent meg akar tartani, az mindent el fog veszteni. (Nagy taps.) — Nekünk továbbmenő kemény intézkedéseket kell még hozni a közeljövőben, hogy biztosítsuk minden körülmények között az átmenetet ezen a hat hónapon. Ezeknek az intézkedéseknek során semmiféle egyéni érdekre nem leszünk tekintettel, bárki részéről is jelentkellék az. Lesznek intézkedések, amelyek sok ember számára érthetetlenek lesznek és amelyek sok embertől, még olyanoktól is meg fognak vonni valamit, akiknek kérésük van. De az áldozatokat meg kell sokszorosni ezalatt a hat hónap alatt. Az uj aratásig, az uj kenyérig ki kell tartanunk. — A megértés emberi szavával fordulok mindenkihez, a földművelőgazdákhoz, a gyárak képviselőihez és tulajdonosaihoz, üzemi bizotságaihoz, pénzügyi életünk és intézményeink vezetőihez.. Megértést kérünk, ha azonban hiányzik az a megértés, akkor a kormányt a történelmi felelősség megfelelő intézkedésekre kötelezi. A vezetés a mi kezünkben van s mi a vezetés bizalmával mindenütt !