Szegedi Népszava, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

II. ^Nrfoiyam, 1. szám. Ata 300 pengő Szeged, 1946 jonuór 1, kedd SZECEDINE90AVA A SXOC1A1.D£xMO££RATA PÁRT LAPJA Tildy Zoltán: a magyar nép élni akar és dolgozik, mert bízik jövendofében A miniszterelnök hatalmas beszéde a szegedi fölspdnl Installáciön „Rendbivül nehéz hat hónap van előttünk” — „Át fogjuk vezetni a nemzetet a nehéz hónapokon” — „Mindenütt élünk a vezetés bataimávai, ahol országrontó törekvéseket látunk” — „Az áldozatvállalásokat meg kell sokszo­rozni” — „Az államhatalom lehetetlenné teszi az országban a rekciós bujtogatást” — „Az ingyenélő munka­kerülőket meg fogjuk tanítani a munka becsületére” „Sem veszett Tolna el az ország, ha a népi erők egy szabad hazában felfuthat­tak Tolna a nemzet lörumára’’ Hétfőn reggel elutazott Szegedről Tildy Zoltán miniszterelnök és kísérete ünnepélyes külsőségek között folyt le vasárnap délben dr. P á 1 f y György be­iktatása a főispani székbe. Vasárnap reg­gel megérkezett Tildy Zoltán minisz­terelnök is, aki a beiktató közgyűlésen nagy beszédben tárta fel az ország leg­aktuálisabb politikai, gazdasági és társa­dalmi problémáit. A miniszterelnök kísé­retében étkezett Vas Zoltán államtit­kár. ,\z ciót rrrgelás5en a t..— templomban dr. Hamvas Endre Csa­nádi megyéspüspök ünnepi nagymisét pontifikáit. A misén dr. Balogh Ist­ván államtitkár kíséretében megjelent a miniszterelnök is, résztvett azon a város tanácsa Dénes Leó polgármesterrel és dr, Antalffy György h. polgármester­rel az élen, ott láttok továbbá a katonai és polgári hatóságok képviselőit. A szent­mise után a miniszterelnök a főispánt hi­vatalban egyszerű viilásteggelin vett részt, tárgyalt a szegedi politikai pártok veze­tőivel, majd néhány perccel fél 12 után megkezdődött a törvényhatósági bizottság rendkivűli díszközgyűlése. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötték a törvény- hatósági bizottság tagjai és a meghívott vendégek, akiknek első sorában a minisz- terelnököft és az államtitkárokon kívül megjeleni dr. Hamvas Endre megyés- püspök, Chajtovíts, Kartyenov és Kovalov orosz katonai parancsno­kok. A közgyűlést a Himnusz eléneklése után Dénes Leó polgármester nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket, majd <ir. Antalffy György h. polgármester főjegyző ismertette a főispánt kinevezés­ről szóló miniszterelnöki leiratot. Dr. P á 1 f y György főispánt küldöttség hívta meg a közgyűlési tetembe, ahol nagy él­jenzés fogadta. Dénes Leó rövid besiéddei kcsiöntötle a város u) ffispáDjáí. VisssapilUnUsi veteti a múlt kűsdelmcs napjaira, amikor a legteljesebb harmóniába dolgoslak egyőit. — A demokratikus kormány célja — mon» doíla Dénes Leó — at orstág újjáépítése. A múltban a főispán pártpolitikai siolgálaiban mSködőlt, ma ennek a deaiokratikus koaiidfs kormánynak céljait kell a megvalósulásból kö- xetebb vinni, kUtdenic keli a reakció ellen kulönöien Ili Szegeden, az oisság egyik leg. reakciősabb városában, biziositania kell a köz. ellátás megfelelő alakulását. Bestédét avval fejezte be a polgármester, hogy nehés munkájáhos felajánlja a főispánnak a város őszinte iámogatáiát. A fői«pón székfoglaló beszéde Ezután a városháza harangjának zúgása ketben P á I f y György letelte az esküt és megtartotta zaékfoglalé beszédét. Kijelenlelie, hogy működésének útját családi hagyományai jelölték ki siámára. Főispási működésének céllá visioot a régi, boldog és megelégedett Sieged vitszavaiázsolása ide a Tisia parijára t a ssociálii fejlődésnek eljutni arra a fokára, amikor a piacelakáíokat és a kűltcleki nyo' morlanyákal már hitből sem ismeri senki. Etekhez a'.célokhoz vetető utat aionban előáb hideg fejlet ét érés kénét meg keli tUstilani a romoktól. Ltíkiiamerete ét meggyőtódese egéai erejével hive a kormány politikájának, diíisz. tóban van aszal, hogy bdrmilyen impozáns is a győs elein, amit a Kisgazdapárt o voiotztáso- kon clélt, a többi demokratikus pártokkal valá szoros eovűtt-nökS- dés, a jogok és eezel a jeleiősség megosztása nélkül ez o gydrelem meddő és értéktelen maradna. A főispán! székben nem pártpolitikus lesi s legfőbb törekvéie, hogy meg'alósithassa a tökéletes együllműködési az összes demokra­tikus pártokból alakifcll törvényhatósági bi­zottsággal, amelynek kebelén belül csak egyet­len politika, a várospolitika érvényesülhet. — Én Ssegedeo a kormány kénriselője va* gyök — folytatta a főispán —, de itt a mi* nisilerelnök ur előtt kijelentem, hogy Buda­pesten viszont Szeged érdekeit igyekszem kép­viselni. A továbbiakban arról beaiélt a ffiipán, hogy a tisetrisciőkíől mtgköreleli a belátást, a megértést és a türelmet, de ugyanéit kéri a közhivatalokban megforduló köiönséglől is­A korrupciát, bárhol is üsse fel a fejét, kíméletlenül kiirtja. A közel­látási ügyek intézésében érvényt fog szerezni a kormány intenciói- nők és biztosítani fogja a meglevő kevésnek igazságos elosztását, amennyire az emberileg lehetséges. Kérte a gazdatársadalmat, adjon jó szivvel és önként a város dolgozóinak mindent, amit csak tud a szegedi föld termékeiből, hogy ők is kapjanak az olcsó kenyérért olcsó ruhát, cipó;, regle, cs ekevasat- Kitefeste ait a meg. győzé'désél, hogy a kormány a dolgoiók sor. iának megjavításában nem áll m:g as eddigi inléikedéseknél, ennek a törekvésnek támoga. fásában, as országépilés nemes' versenyében Szeged nem fog lemaradni a többi magyar város mögött. — A másik élelb.vágó kérdés — moadolla a főispán — a rend és a nyugalom, ami nél­kül nincs és nem is lehel sem újjáépítés, sem konszolidáció. Bármibe is kttüiiön, minden rendeikesésemre álló eszköziei megóvom a rendet, nyugalmat, az élet' és vagyonbizton. Ságot. Ezután a hadifoglyokról és a háború áldoza­tairól emlékeseit meg, köszönetét mondott Chailovits és Kartyenov aíesredeseknek azért a megétlő és jóindulatú támogatásért- amit a várossal szemben tanuiilanak s boldogabb uj. csitrndf kívánásával fejelte be síékfoglaió be. szádét. Tiídiy Zoltán miniszterelnök beszéde A síékfoglaió után általános figye­lem közepette emelkedett sióiásra Tildy Z Ván miniszterelnök. Beszéde elején ki tej tette, hogy mo az ország- nuk lényegében csak egyetlen problémája van: megélni mindaddig, amíg ránk- köszönt a valóságos szabadulás órája gazdasági nyomornságunkból és még inegmatadt politikai bájainkból. Mert az ország helyzeie kimondhatatlanul súlyos. — Rendkívül nehéz hot hénop va.i! előliünk Ezen a hot hónapon ke­resztül kell verekednünk mogunt'ot, de ezalatt « hat hőnap ofott min- denkittek meg kell tanulnia azt, hogy az áldozotvdllalás alól nincs kivétel és nemcsak a líormányzat erejével és rendetkezéseivel, de tórsodoimi kényszerrel is meg kell voiésitoni az egyenlőség elvét a közellátásbon éppenugy, mint egyéb területen — Mert ba valaki úgy gondolkozik ma — folytatta felemelt hangon a miniszterelnök —, hogy mindent meg­tartok magamnak, ami hevesem van és aki nem hajlandó semmit felál- doini azok számára, akiknek semmi­jük nincs, ai vegye tudoraáauí, hogy aki mindent meg akar tartani, az min­dent el fog veszteni. (Nagy taps.) — Nekünk lovábbmenő kemény in- tézkedéseket kell még hozni a kö­zeljövőben, hogy biztosítsuk min­den körülmények között az átme­netei ezen a hot hőnapon. Ezeknek az intézkedéseknek során semmiféle egyéni érdekre nem leszünk tekinieltel, bárki részéről is jeleni- kellék az. Lesznek intézkedések, amelyek sok ember számára érthe­tetlenek lesznek és amelyek sok em bértől, még olyanoktól is meg fog­nak vonni valamit, akiknek kévésük van. De az áldozatokat meg kell sok* szorosui ezalatt a hat hónap alatt. Az uj aratásig, az uj kenyérig ki kell tariannnk. — A megértés emberi szavával fordulok mindenkihez, a földművelő- gazdákhoz, a gyárak képviselóioez és tulajdonosaihoz, üzemi biz dtságaihoz, pénzügyi életünk és intézményeink vezetőihez.. Megértést kérünk, ha azonban hiányzik az a megértés^ ak­kor a kormányt a történelmi felelős­ség megfelelő intéz zedésekro köte­lezi. A vezetés a mi kezünkben van s mi a vezetés hitalmával mindenütt élünk, ahol országrontőiörekoéseket látunk. Beszéde további részében arról be­szélt a miniszterelnök, hogy bár az ország helyzete sötét és nehéz, a fiatal magyar demokrácia már eddig is igen komoly, szép és nagy eredmé­nyeket éri el. Helyzetünk ma összeha- i’oaíithatatiaMul jebb mii.t más crazá- goké, amelyek pedig jobb sorsban él­tek, Fiatal demokráciánk különböző intézményeit saeretik sokszor kegyet­len bírálattal illetni. De gondoljak meg, mennyi szenvedés zúdulhatott volna, még e^re az országra, ha ezek az intézményeit nem szilárditoUák volna meg a mogyar állam roskadozó épüle­tét, amikor az ország minden eresz­tékében meglazult. Ei biztositotta a világszerte kedvezően fogadott válasz­tások megtartását, a nemzeihőzi elis- mertetést, ami már most bekövetkezett, amikor még békét t^em kötöttünk. Min­den remény megvan azonban arra, hogy május 1-ig ez is megtörténik. — & moszkvai döntés a mi szá­munkra is óriási jelentőségű potití- koi eredmény és a békekötés nyo­mán lezárhatjuk majd a fegyver- s üneli korszakot is és Hogyorer- szög o béke állopotében folytat­hatja az ország újjáépítését. (Le/* kés éljenzés és taps.) De nemcsak politikailag vágynak emelkedőben. Bármennyire is szegé­nyek maradtunk, bármennyire elpnsz- titotta az országot a háború vihara és a német fosztogatás, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy országunk gaz­daságilag is a felemelkedés utján jár. A magyar gazdasági élet valamennyi területén azt látjuk, hogy ez a nép nem adta meg magit, élni akar és dolgozik, mert bizik jövendőjében. (Hosszti éljenzés és taps.) A íörténelmi utvesztés f — De nagyon kell vigyáznunk az ntra és az eszközökre. Ebben a nép. ben a múltban is volt életerő, ha aionban az utat mégegyszer eltévesztjük, nem tudom lesz-e még lehetőség a ma­gyar nip számára. As elmúlt háború után Í3 talpraálit ez ország, de még egy törl<^nalmi ullé/eszlés 4s végleg elveszünk. A lövendő he- lyes utjának megválasztásánál a mull tanúságaiból le kell vonnunk a kővelkeiletéieket. Orsságol aka­runk építeni, de végre egyszer í

Next

/
Thumbnails
Contents