Szegedi Népszava, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-04-02 / 75. szám

II. évfolyam, 75. szám. Ara 50.000 pengő Szeged, 1946 április 2, kedd SZEOEDI NÉPSZAVA A sa&OClAlLl» MOKLIKATA 1»ART 1. P J A A demokrácia örökös politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és meghalni érdemes Nagy Ferenc miniszterelnök nagy beszéde tásáról, a dolgozók áldozatos munkájáról, zetről és a szanálás útjáról a társadalmi béke biztosi­javuló külpolitikai hely­Pécs, április 1. (MÜT) A független kis­gazda-, földmunkás- és polgári párt Pécs város és bárány aniegyei szervezete vasár­nap délelőtt a város fölerén rendkívül nagy érdeklődéssel kisért nagygvlilésí tar­tott, amelyen a kormány részéről megje­lent Nasy Ferenc miniszterelnök, Gvön- gyössi János külügyminiszter, Gordon Fe­renc pénzügyminiszter, Dobi István föld- mivelésügyi miniszter, Tombor Jenő hon­védelmi miniszter, Antal Józsei újjáépí­tési miniszter. Bárányos Károly közellá- fásüayi miniszter és B, Szabó István ál­lamminiszter, a Szociá!demo,.rata Pártot Riesz István igazságügyminiszter, a Ma­gyar Kommunista Partot Rajk László bel- üeyminiszter, a Parasztpartot Keresz- tury Dezső vallás- és közoktatásügyi mi­niszter képviselte A szövetséges ellenőrző bizottság képviseletében nagylétszimu szovjet lisztiküldöttség jelent meg Perr Viktor, a kisgazdát Art déli tagoza­tának elnöke mondott megnyitóbeszédet, majd általános és feszüli figyelem köze- {jette Nagy Ferenc miniszterelnök emel- kedet szólásra: — A világ nagyot változott — mon­dotta Nagy Ferenc. — Érdemes és szük­séges is megállanunk, visszanézni, hogy mi történt azóta velünk, magyarokkal. Megállapitolta, hogy az első világháború után visszanyert állami függetlenséget a népszabadsággal kellett volna alátámasz­tani. Azonban éppen ennek ellenkezője történt. Vázolta azután a maey.-.r dolgo­zók szomorú helyzetét az 1930-as évek elején. Ezt az állapotot nem magyaráz- hatia meg a reakció sohasem a trianoni állapottal, sem a gazdasági válsággal, mert bár mindkettő sújtott bennünket, mégis 8 magyar fejlődés igaz! akadá­lya az volt, hogy nem a nép kor­mányzott. A nemzeti szocializmus csak azért törhe­tett rá Magyarországra, mert nem a dol­gozó nép irányitotta a külpolitikát. — A demokrácia a második világhá­ború után már nem lehet politikai kísér­let, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javiiott formája, hanem örökös i’s végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni érde­mes. (Éljenzés és taps) Arról lehet be­szélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt milyen meitékben részesedjék a hatalomból a nerakarr.t folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy még egyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat. (Úgy van.) A demokráciában magyarságra, a társadalomra és vezetőkre egyaránt két nagy feladat hárul. Az első feladat a demokrácia biztonságának meg­teremtése, a második a demok­ráciában a nép boldogulásának és megelégedésének biztosítása. — Ezekben az időkben harcos demo­kráciára van szükség. Legalább olyan energiával kell harcolnunk nekünk a re­akció ellen, mint ahogy a régi világ ve­zetői harcoltak a demokrácia ellen. A második nagy feladat a nép boldogu­lásának rpegteremtése a demok'^éciában, A demokrácia életformáját nem a könnyű élei gondatlanságával kezdte élni a magyar nép hanem sok szenvedésnek, gondnak és te­hernek a hordozásával. A reakció keresi az alkalmat ar­ra, hogy minden nehézségért a demokráciát tegye felelőssé. A demokratikus társadalom első feladata tehát, hogy a demokrácia sikere érdeké­ben méltóságteljes türelemmel viselje a gazdasági nehézséget. Higyje el a magyar nép, hogy nincsen olyan politikai rendszer a világon, amely a mai nehézségek közölt könnyebbé tehetné a dolgozó társadalom életét. A társadalom következő feladata a dolgozók békéjének és az egymás közötti megértésnek a biztosítása. Ax első világ­háború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy aolgozó réteg, a parasztság és munkásság közé. Egymás elnyomásától féltek és az­után jött a reakciós elnyomás, amely min­den dolgozó rétegre egyforma súllyal nehe­zedett. A tanulság világos. Ne egymást akarja elnyomni a két nagy nemzeti dol­gozó réieg, haiitm dolgozzék együtt a demokrácia sikeréért, harcoljon együtt a reakció ellen. Egy másik nagy feladat, amely a nepre hárul, spolitikai együttmű­ködés mindaddig, amíg az ország gond­jai el nem múlnak. Á l«fünt fasiszta világ ösztönei Félre kell tenni minden pártban a más pártok rovásara való hatalom birtoklásának szándékát. Ebből kövtítkezik, hogy a ma­gyar társadalom feladatai közé tartozik a a koalíciós kormány megértése és támo­gatása is. Míg a demokrácia meg nem erő­södik, mig a világbéke nincs rendezve, ad­dig ragaszkodnunk kell a koalíciós kor­mányhoz, hogy az ország vezetése, illetve az ezzel járó felelősség egyformán oszoljon meg minden párt és minden dolgozó réteg vállán. A demokratikus magyar társadalom kö­vetkező feladata a társadalmi béke biztosítása. A demokráciában nincsenek rendiségek. Sajnálatosan helytelen lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek a biztatására hely­telen vélemény alakulna ki a magyar de­mokrácia megítélésében. Viszont igaz öröm­mel látjuk a politikában az egyház de­mokratikus képviselőit. (Éljenzés) A de­mokrácia erösbödésének tartjuk, ha ab­ban a valláserkölcs is kifejezésre jut. A második vonatkozás a faji, vagy feíekezeti gyűlölködés. Az elmúlt hetekben egyes helyeken olvan tömegmagatartás nyilvánullimeg, amelyben a letűnt fasiszta világ ösztöneit látjuk meg­nyilvánulni. Figyelmeztetem a magyar társa­dalmat, ne engedjen utat az an­tiszemitizmus indulatainak, mert egyrészt a világ legantidemokra- tikusabb tőmeghanguiatának nincs helye a magyar demokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, ha mágegyszer megpróbálnának tfi­zet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjfik meg- Bülésére. A társadalom kötelességeinek sorába tar­tozik a központi hatalom és a törvény te­kintélyének növelése is. Tekintse a magyar nép a központi hatalmat sajátjának, be­csülje meg önmagát és engedelmeskedjék a törvényes intézkedéseknek. A rendet nem lehet kizárólag a társadalom belátására, az emberek jóindulatára bizni. A rendet csak a törvények biztosiihatják. A nemzet éle­tében a szükséges változásokat csak a tör­vények szabályozhatják. Hadd mondjam meg az őszinte elismerés szavaival, hogy a magyar dolgozók a kö­telességteljdsiiés legfelsőbb határán járnak a munka végzésében. Ebben a munkába" nem szabad ellankadni. Soha nem függött úgy a nemzet jövője a parasztímber kö- tele'ségétöl, mint most. Siinte azt lehetne mondani, hogy az egész nemzet valóban a nagyobb kenyér reményében él. Sajnos va- nak olyan parasztok, akik kész gazdaság­ba ültek bele Ahelyett, hogy igyekeznének azt gyarapítani, prédálják a készei, meg­művelés helyett egyenesen megcsufolják a földet. (Taps.) Ezeknei- a körmére fogunk nézni, ha nem vállalják a mindenkire köte­lező áldozaios munkát. A munkásság szám­talan tanujelét adta annak, hogy telje.s mér­tékben átérzi a demokráciában reáháruló feladatokat. Itt is meg kell mondanom azonban, hogy nagy szükség van még sok helyütt a munkafegyelem erősödésére és az áldozatok növelésére. Meggyengült az adómorál most, amikor éppen nagy szükség lenne az adóbevétel fokozására. Nem elégedhetünk meg azonban a társadalom kötelességének fel8orol?sá- val, ismertetnem kell a kormány feladatait és programját. Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. A felszabadulás­sal nemcsak a belső reakciónak, d r az egyoldalú külpolitikának a hatása alól is felszabadultunk. Hálásan és bizalommal fordulunk a fasizmust legyőzők, hazánkat felszabadítók és nemzeti függellenségOn- ket visszaatíók felé. A magyar külpoFtika természetszerűleg elsősorban a Szovjet­unió felé fordul Szomszédjává lettünk a hatilmas Szovjet Birodalomnak. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jóviszony, de kevés lenne a hi­vatalos barátság is. Arra van szükség, hogy népünk lelkében megerősödjék a vágy az igaz barátság iránt. A Dunamedence bókéj< Mély hálával és őszinte nagyrabecsülés­sel fordulunk az angolszász demokrácia felé, az Egyesült Államok és Nagybritánnia felé i-i. Őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Atlómoknakazt a döntését, amely- lyel az elhurcolt magyar javak egyrészét vi8szaad;ák. A magyar nép mindig őszinte vonzalmat érzett a déliszomszédnépekirántis Tisztában vagyunk azzal, hogy a reak­ciós magyar politika súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia ellen. Szilárd elhatározásunk, hogy a közelmúltnak ezt a keserű emlé­két, amely a magyar nepre is fájialmas, a magunk őszinte és reális barátságával el fogjuk feledtetni. Homáuiával eddig sikerült a legbarátságo­sabb viszonyt fenntartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem ludluk egymással felvenni. Ez a viszony Erdély magyar népe szempontjából is közelről érint bennünket, Groza román miniszterelnök többször megnyilvánult magyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jóviszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnöknek a vámunió kér­déséről felvetett gondolatára azt válaszo­lom, hopv a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőséget minél szoro­sabb kelet-európai gazdasági együttmű­ködés megteremtésére és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza által felvetett vámkapcsolat lesz. Csehszlovákiával kapcsolatban vannak megoldatlan kérdéseink. Ezek megoldása csak kölcsönös jóakarat­tal lehetséges. Elviselhetetlen teher lenne számunkra, ha Csehszlovákia területén élb 650 ezer magyar sorsa teljesen bizonyta­lanná válna. Ausztriával a legjobb viszony megteremtésére törekszünk. Egyelőre komo­lyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy kapcsolataink felvétele után a két or­szág közötti érintkezés csak elmélyíti a jóviszonyf. A Duna-medence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmat­lanság és gyűlölködés jegyében. Mi levon­tuk a múlt tanulságait és végleg leszámol­tunk a sovinizmussal. Az ebből a tanul­ságból levont következtetések irányítják a magyar békecélokaf is. — Erről a helyről meg kell köszönnöm a külföldnek azt a segítséget, amellyel a magyar nyomor enyhítése céljából támo­gatott bennünket. A kormány rátér a szanálás útjára — De a kormánynak feladatai vannak gazdasági téren is. Ezért a kormány prog­ramot készít elő, amelynek alapján véget vet a gazdasági életben u'alkodó zürza- varnakí de a magyar nép boldogulásának biztosilására rátér a gazdasági és pénz­ügyi szanálás útjára is. A termelés terén a pártok megegyezése alapján államositjuk a szénbányákat, a bauxit és aluminium vállalatokat, a kőolajtermelő és feldolgozó fizemeket. Államosítjuk, vagykfiz- ségesitjflk a viilamoserőmfiiele- peket, az év közepéig állami ke­zelésbe vesszük a jóvátételre dolgozó Weiss Manfred, Ganz és Rimamurányi vállalatokat a jóvá- tételi száliitások tartamára. Ezzel azonban a kormány államosítási programját le is zárjuk, a magángazda­ság nyugodtan végezheti építő tevékeny­ségét, kosy ne kelljen további rendszabá­lyokhoz nyúlni. Ez év végéig befejezzük a földreformot és végrehajtjuk az uj gaz­dák tulajdonjoginak telekkönyvezését. A földreform befejezéséhez tartozik az is, hogy igazf ágot tegyünk a földreform so­rán elkövetett igazságtalanságok, vagy jog­talanságok fekintefében.. A kormány terve az, hogy a földnek meg kel! maradnia a kis emberek kezén, de ott, ahol a törvény akarata eUenére vélték el a földet, kárta­lanítást kell szolgáltatni. Ennek mértéke pedig az lesz, hogy az, aki élethivatás­szerűen foglalkozik gazdálkodással, föld­ben kell, hogy visszakapja a föle elvett földet, még pedig 50 holdon alul a saját földjét, 50 holdon felül pedig máshon­nan kártalanítva földdel. Aki pedig nem folytat élethivatásszerűen gazdálkodást, az egyéb módon lelje.s kártalanítást fog kapni az államtól, A földosztásnak azonban vé­get kell vetnünk, mert a földreformtörvény minden lehetőségét kimerítettük. Különösen törvényellenességet követ el az a földigénylő bizottság, vagy földbirtokrendező tanács, amely a jövőben is hozzájárul további földek elvételéhez A magyar parasztság, a városi fogyaaziórétegek. a kisiparosok, a kiskereskedők é’^dekeinek elömozdifá- sára, a feketekereskedelem letörésére, a közérdek érvényesítésére támogatni fogjuk a teket. szövetkeee­Megalakitottuk a nagy mezőgazdasági és fogyasztói szövetkezeti központokat. Május 1-ig a nemzetgyűlés elé terjesztjük a szövetkezeti törvényt. A magyar ipar fejlesztése érdekében programba vettük, hogy lehetőleg még ebben az évben üzembe helyezzük az or- szig valamennyi nagy olvasztókemencéiét és kohóját. Külö nösen fontosnak tartjuk az uj birtokosoknak munkaeszközökkel

Next

/
Thumbnails
Contents