Szegedi Népszava, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-01 / 1. szám

111. évfolyam, szám. 4ra 40 fillér mmmmmmmmmmmm Szeged, I947. január 1. sferda SZEGEDI NÉPSZAVA .SZOClAl. O K A T A PA T 1. A P J A Újévi sxdmadás Irta Marosán György ^Ix'vinl elhullott rrellőlünk ^^y darab Wö. A naptári időszámitas üaerint réizekre bontott életünk iij szalíaszhoz érkezett. Eltűnődünk, viiíszanézünk, mit és hogyan hagy­tunk magunk mögött; ünnepiünk, lűjongiink, vagy szomorúság fog W. De íélszemmcl már a iövőt bon­togatjuk magunknak. Értelmünk ke- ri'.ii ac utat, mérlegeli a lehetősége­két. ,?i^i’n, olyanok vagyunk újév l£ü>pj.>én, mint a nagy és szép ttn- vf;:^^yurmck, akit bemocskolhat a ísfröccsenö szenny, érlieli korholó szó, csníondáros jel, grimasz gu- 'Íi>’olhalja, a lelke ünneplőn kö.szöut mégis a jövőnek! Ez rz erőnk. A Iriíün-k adja ezt. A hitünk, mely megszabott élelkörüiményeink általi szépségre .szomjas lelkünk általi telJe.'Adett egészé tennünlc. Pro.- letárok vagyunlí! De rabok mär jiem! Élelünk értelmet n\*ert. Ha­ifánk is lelt. Hiti'uili: vállahisáéil Izem jár akaszlófa, köpés a tiszta- fényű szemek közé. Nem jár, érte ezer rafíinált kiazás sem, melyet egy modern középkor elfajzott né- jw eszelt ki. . Emheiek leltünk ^■ógl1'. Megtör- ji®, megfogjmlkozva, ue emberek. 3 most, hogy uj évei kezdünk, vé- íbzaúnit egy kis .számadást, ahog^' • . m:ír emberok, intézmények élez Aébi-n szokás. Lássuk, mit csele- Jocdlűnk, s jól cselekedtük-e? Mit. tett az orcz'ag felemelésének érde- isében a magyar demokráciának égvik leguagyob épitö c-s őrző mim-> Ösa a Szociáldemokiata Párt? Tiszta hitünk szerint, ha pártun­kat épitjük, fejlesztjük, az orszá­gi is építjük. Az álmunk: szabad., föggetlen ország. Köztudomású, hogy ezért még páriszempontoktöl is eltekintünk időlegesen. Mert feok a kényszerhelyzet, a különféle lőrekvás, ami szándékunkkal ütkö- jtík vélt igazsá^k érdekében. Ez- 2»I számolni kell. S mi ezt tesszük. S mikor ezt tesszük, felvetjük a kérdést, vanoe okunk bizalomra, op- íimizmusra ez 1917-es esztendőre? Vissza kell néznünk egy kic,sit á köíjelmultra. A föld alól tériünk ^i3sza és mit találtunk? Romot és üszköt. Höi’gést és dög^•észt. Éh- k'éget és kifosztottságot. Züllést és a lelkekbe ivódott borzalmak képét. .Emberek?... Nem, akiket itt talál- íunk, nagyrészt már nem voltak embBiek. Az a néhány év elég volt, hogy teljesen hasonuljanak ahhoz, amit megálmodtak a gonoszok. S akik még nem hasonultak hozzá Leljesen, azok is megtörtek, elvesz­tették a lütüket, minden illúzióju­kat. így fogtunk iteki a munkának. Ilyen területen, ilyen emberek kö- bogy* lázverle ie.-ttel, könnj-ek közt álmodott terveink megvalósul- |anak; épüljön végi'C az ország: a tni hazánk nekünlc és mindenki másnak is, aki ebben- a szent mun- Tbában velünk mer. tartani. ' És lett fogaüatja a példának, amit mi adtunk minden élőnek, aki még nem vesztette el teljesen önmagát. A szemét helyén, a rom- badöU lakások helyén ujia ottho­nok emelkedtek és az inunk sza­kadásig feszülő munkában lett kenyér is. És még valamit adtunlc’ Sz embereknek; a legtöbbet, amit. e liTdöH emhemek adii lehet: a hitet. Hitet önmagához, az életbe-/, jsz ivéből kivei-t cszmény-eihez. Em­berré emeltük a reményteleneket és azokat is, akik egv-szer mái- orra buktak saját butaságuk" súlya alatt bs mint a vakondok, bujta^ futot­tak a reájuk verődő fény elől. S mikor mi, szocialisták mindent cl­^■ógcztünk, a légkör megtbztult, az ország géprzeíe működni kezdett, csak akkor gondoltunk a pártunk­ra. A párt gépezetét is inegindilot- tuk- Kongresszusi tarbátunk. Le-, kártuK a földalatti idő korszakát, számbavcUük ei őnlíet, az utat, me- tyen járni kívánunk, végíglekintet- íük; és megindult a pártban az plkotmánvos élet. Két választást p.sinálfunk'végig. És az erőket, a rajtunk livülálló .szándékokat mér- Iegel\-c, nem csalódtunk. men­Azt hiszem, jó munkát végeztünk — mondotta a belgrádi eredményes tárgyalások ntán hazatért Bán Antal elvtárs j Budapest, december 31. Kedden i^lelölt 10 ólakor a telgfádi gjors- tsal Budapestié érkezett Bán Äuüal elvtárs, iparügyi miniszten-el az íélen az a küldöttség, amely Jugo- sszlávíában hosszabb ideig tártó tái*- ^a'lások után eQy évre szótő yaz- da&ígi egyezményt kötött. A kor­mány és a Szociáldemokiala Párt hevében Szakasits Árpád ehiárs, miniszterelnöklielycttcs, az ipa^ügyi minisztérium nevében pedig Fodor Lá^lÓ miniszteri osztályfőnök üd- yöAöIte az iparügyi minisztert. Bán Antal az údvözlé^kre válaszolva a következőket mondotta: (. — Azt hiszem, jó munkát végez­A*z atombizottságf elfogfadta az amerikai javaslatot Gromiko beszéde a vétójogról és az atomfegyverben'’ rejlő veszedelemről London, december 31. Az Egye­sült Nemzetek alomerőbizottsága .hétfőn délután tartotta befejező- üléséi. A bizottság Tcedden lerjesztj jelentését a biztonsági tanács elé. Az ülés első szónoka Gromiké« volt. Kijelentette, hogy az ameri^' kai javiasiattal -szemben a Szovjet­unió kizárólag a közgyűlés decem- ben 14-i határozatát fogadja el az atomerőbizottság mubikrijának alap­jául. Minden olyan javaslat, amely a vétójognak jirugszűntelésérs irá­nyút, ellenkezik at Egyesült Nem­zetek alapok minyáLan lefchfeieit é/ueA'í'jh Ilelj'escbb volna tehát ab- 5>ói kiindulni, hogy az alomerö kér­dését csak a biztonsági tanács egy- öntetiien eljáró ö állandó tagja old­hatja meg. A maga részéről elis­meri az atomfegyv'Tbcn rejlő su- fyos veszedelmed és azt, ho^ sür­gős szülöég mutatkozik az atom­fegyver és más puszíitó fegj'verek eltiltására. Égvvetért azzal is, hogy hatásos etlenőrzési rendszerre van '^züksétf e pusztító fegyverek ellen­őrzésére, tovíibbá ez atomerő bé­kés célokra történő felhasználására, íreleértve a helyszíni vizsgálat mód­szereit is, de mindez csak a bizlon- sáfl tanácson belül történhet. Bariih amciikai kiküldött a ja­vaslatot formális elfogadásra aján­lotta^ és kéi-te az 'atombizottságot, hogy lerjess’C azt a biztonsági !a- iiács élé. Ausztrália kiküldötte, majd pe­dig Cadagan Aag>la nevében támo­gatta Az amerikai • javaslatot. Ca- clogan kijelentette; Angiin nem fo­gadhatni el' a.í, hogy bár melyik iagWlam adandó 'esetben vétő jogát haszivítja, legfontosabb ugyanis az, hogy ne következhessék te olyan erőszakos támadás, amelynek a biz­tonsági tanács valamelyik tagja vé­tójoggal oltalmat nyújthat. Kína és Franciaország kiküldöt­te szintén támogatták az amerikai javaslatot. Az atomerőbizottság hétfői ülé- Jiének végén az elnök szavazázst rendelt el az amerikai inditváuy felett. Az indifvinyl 10:0 arányban 'fffoQtídták, a Szovjetunió és I»en- gyclország kiküldölte íartőzfcbdott a szavfzáslóJ. íMTI) Áz EjryesQIt Nemzetek minden tagját ellenőrzi a biz­tonsági tanács , Newijork, decentter 31. Az AlFP tudósítója jelenti: Az aloiribizottság’ hétfőn délután elfogadott javasla­tát kedden lovábbitotlák a bizton­sági tanácshoz; Most tehát a bizton­sági tanácsra tartozik az a faladat, hogy megvizsgálja és elfogadja az atombizottság jelentését és a jelén- tésben foglaltakiaL ajánlások alap­ján eflenőrzé'i rendszerbe dolgozza ki. Ha ez megtörténik, nz Egyesült Nemzetek stervezetének vatamcnniß tagja köteles ksz ennek az 'ellen­őrzésnek tiiávetni maffát, ellenkező esetben megtorló rendszert atkat- ’maznak veie szemben. Ezek « rend- .szabáiyok a legvégső esetl>en egy megééőző háború lehelő.ségelt is ma- giikban foglaljäk. (MTI) tünk neki a sokat igéiö, de sok Jázonylalanságot .és örvényt is mu- •lató 1946m>s esztendőnek. Az évet a íjártélet újjászervezé­sével kezdtük. A párt hatósugai^- hak kiterjesztésével • megbizható, önzet’en szocialistákat válogaltuuk össze és állítottuk őket egész em­bert kívánó posztokra. Megnyertük jaz orsziígol a szocialista gondolat kzámára és 2.5 vármegyében ragv-o- góan sikefült vármegyei kongresz- szust laitoltunk; ezután clőkészi- íettük pártunk legliatalmasább Imegmozdulásál, a debreceni negy- !gyülést, amely az év első felének munkáját, koronázta te. Eljutot­tunk a falvakba, a tanv-ákra, min­denhova, ahol ember él ebben az »«■sziigban. Nem mondtuk; arccal á vidék felé», hanem elindultuuk • primitiv eszközeinkkel a pprban, Ká^-ban sínylődő, ezeréves szolga- tágban élő" magyarság felé, hogy élvigyák a demokiácia fegyv-erét és a ^ocializmus mégvaiósitásának nemcsak ig&etét, hanem lényét is. Sokeier előadással, gy>iléssel nem- iesak forma szerint, de lényegéten is épitettük a Szociáklemokratá Pái'tot, de emellett az éjt, napot emésztő munka mellett nem hagy­tuk abba az ország újjáépítését! sem. A bányákban, iparí üzemek­ben, szántóföldeken, irodákban, hi­vatalokban, köz-ségí tanácsokban és é parlamentben egyaránt úgy mun-, kalkodtunfc, ahogy csak erőnkből, tehetségünkből tellett. Nehéz, do fezép munka volt Nem vártak ten- hünket v iiágcsokorral sehol, ahol dolgunk végett megjelentünk, in-* ' Icább ro.sszindulat, gyűlölet, az el- JenfoiTadalom sötét szelleme várt bennünket a legtöbb helyen, amit, ^szívós szocialista fegyelemmel, ke­ménységgel igyekeztünk legyőzni. De ezt a szellemet még nem "győz­tük le teljesen. És ez az a Ie^adatj ami mcgiüaiad a sokaligérö ujesz- Icndöten is. ! Ez az elmúlt esztendő mérlege. Alii várhatunk mi szocialisták az ujeáZtendőtől ilyen nagy számadás I után? Két szóban felelünk erre : harcot és munkát Harcol az cm- beii butaság, a rosszindulat és a gyűlölködés ellen, harcot a fasiszta ínaradv'ányok ellen annak teljes ki- irtásáig.ii És munkát, további nagj munkát az or.'^zágépités és a párt- épités munkáját. A mezőgazda­ság kemény^ munkáját, hogy fe- g^n elég kenyér; a lendületbe Hőit ipar ugyanolyan kemény mim­ikáját, hogy legyenek szerszámok, • jgepek, legyen ruha és cipő. Munkát várunk a községi tanácsoktól,' Ä .vdio.'i kópviselőlestületektől, a nem- izetgyüléstől és a kormánytól, hogy toié.g jobban elmélyitsük és kiszéle- Sitsük a demokráciát. És a párl- fizervezeíi élet további kiépilésének komoly munkáját várjuk, amely- beh a Úszta osztályharcos szocí- áüsla ideológia fog még jobban el- mélyühii. 4 politikai fejlődés arra mutat, hogy Európa előbb-utóbb szocialis­tává lesz és ebben MagV'arország ísem maradl:at íe; országunk sem választhat dolgozó népe számára ftnás életformát, ^ Munkánk egy részét elvégeztük. A ránk köszöntő 1917-c‘s uj eszten­dőbe azzal az uj elhatározássáI lépünk, ho.gj' még többet, még tö­kéletesebbet akarunk alkotni az or- Sszág és a párt felvhágoztalásá:a. De ehhez, jól tudjuk, nagyobb aha­tünk­Az újságírók kéi'désére válaszol­ja lújölentette a miniszter, hogy ciedményeiről részletes tájékoztatót., íog adni a minisztertanácsnak tör­tént beszámolója után, addig* is kö- 7^lhet an^iyit, hogy az egy évrí kötött magyar-jLgoszláv gazdasági egyezmény különösen a magyar l^zdasági éCet" fejlődése szempont­jából nagyjelentőségű. Ez aze^ez- Inény a további gazdasági kapcso­latnak vetette meg as alapját. En- ^k a kapcsolatnak kiépítése érde- ijcóben a közeljövőben jugoszláv gaz­dasági kűfdőtlség érkezik Buda-* , pestre.

Next

/
Thumbnails
Contents