Szegedi Népszava, 1948. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1948-01-01 / 1. szám

IV. évfolyam, 1 szán Ara %0 flllér Szeged, 1948. január 1, csfitOrtC^ A. S Z O C I Á L O E M O K R ATA P AR T LAPJA 18 4 8 Irtat Magyar Ldsxló Száz éven át folyt a nagj' ha- mÍRitás, hogy a hatalom elkendőzze ia4b igazi értelmét, hogy ellcenje lényegét és a népek szabad-ságánaK vÄ'pcrz^sel«3, tüzes italából valami lantos, ártalmatlan limonádét kotyvasszon. A magyar förléndem jirgra^ogőbb cvszámának azonban r:em ártotlak ezek a mesterkedések. Most, száz. év múltán, régi fé^yé^ iícn ragyog föl ismét, hogy az igazi únuep mély ähitaWval tölt.sc meg azoknak lelkét, akik mindig me^ iníiinorosodtak Petőfi igéitől, Tán- <■»108 örök igazságaitól és akik tud­tak lelkesedni Kossuth eszméiért. Annak az igaz ünnepnek az áhí­tatával,. amelyet annyi évtizeden át olyan kétségbeesett crőfesziléssel Jjj'ekezlek kiforgatni lényegéből, hogy üres szertartássá ajjasilhassa n feudális, klerikális, kapitalista .osztályérdek, ^lert hát a basáskodó’ iiéteg mindig érezte negyvennyolc világformáló, viiágmegváltó erejét, roégdönthetetlen igazságát. Ezért lörténl az., ami töríént. Szépca-csip- kázeit. paszicllszinü .selyempapirba Isjgyoláiták a negyvcnuyoícas esz- riéket, szavaltak és sajtószabadság- ról, egyenlőségről, szabadságról, nlézték Pelőfilj Kossuthot, példá- lództak Táncsics Mihállyal, de a bang^juk hamis volt, idézeteik cson- í^ák, mcgnyonioritolfak, példáik sánták és alamuszink. Egy-cgy már­ciusi ünnepen úgy festett a dolog, mintha a magj-ar nép szeiit szabad­ságharca nem lett volna több cgj’ «zentimenfáiisau lia^afias, irredenta-' soviniszta operett reflektoros, disz- hiagy-aros, lobogódiszcs tablójánál. Melyen hallgattak a iitűgs-abadság- tél, amelynek meghirdetője és iníirtirja Petőfi volt. I^töfi érces, Tüzes szavát a »piros hajnal^ fehér álomj zö^d remény« érteimében és ?cöltőictlen verklizésével igyeke-zíck ehwomni. Száz év után most régi fényében j agyog föl ismét 1818 és tiszta .su­garai bcküllözik az egész forma- menhiraot. Ma már szabad emlfr- ícezni arra is, hogy száz esztendő­vel ezelőtt nemcsak a szűk magj^^ar glóbuszon szálltak síkra az efnyo- moltafc, a senkik, hogy IcIasziLsák tálorolt Irónnsáról a zsarnokságot, amely a császár éis a király, a gróf ('« a báró, a püspök és a prépost, az alispán és a főszolgabiro, a gyáros é-s íölde.sur képében jelent­kezett és helyűikbe ültessek az egyetlen .fenségei: a nép^t. 18(8 ébmlése volt miuden elnyomotí, ki­semmizett népnek, Ut a Í)nna-Tisza völgvébcu is, a Kárpátok ko.szb- vüjaban, de Pái’isban. München­ben. ifamburgban, Berlinlicn, Becs­ben. Milánóhan, Rómában is. Tu­datossá vált, szinte varázsszóra, a szabadságvágj' és viharos hullámai pillenaíok alatt elboiitották szinte az egész világot. Átnyargallak or­szágokon és kontinenseken, keresz- tűlcsaptak hófödte hegyláncokon és y.égtelsn óceánokon és valami uj, úmeiTllen, mégis annyira ismerö.s induló íázitó ütemeire dolxigtatiák meg a világ minden táján a Szi­veket. . »Szűknek érzem német zekém, lm Tteoéf hal 'om a maggarnctk« — éne­kelte keserű ujjongással párisi maü*ácsirjál)ól ISemé Hcimk, a szabadság költője, akit német ha- zájál;ól kiülaözöü n zsarnokság és aki iÄtegcn. bénán., haldokolva érezte, bőgj’ a magyar síkon a maí< gyár szabídságharc hősei ngyan- «zérl a sz^abadságér! ontják vérü­A Duna völgye szociáldemokratái példát mutatnak az egész világ szocialista munkásságának az osztályharcos politikában Müs-osao György besséd« a mnabásoisztaiy hsfcl erftinek 8s*zeio»ásáról Budapest, decembíT 31. Marosán György elvtárs, a Szociáldemokraia Párt főlilkárhelj'elícsc a VIII. ke­rületi pártszervezet összvezelősegi ülésén nagy te.széclbeii foglalkozott az 1917. évi politikai rsemények- kel és 1918 feladataival. Megálla- pitolta: a világescménj'ek azt bi­zonyitják, hogy a magijarországi Szódatdemokraia Párt la oldali pc- litikusai jó afon jártak, amikor a Dunnü5lg'íj nép'i'iu^gbékétését szor­galmazták. A Duna Völgye szociál­demokratái megteremtik a bafotdali Szodafislák egységfrontját és pél­dát mutatnak az egész világ szo­cialista munkásságának az osztály­harcos politikában. Bebizonyilották, hogy a munkásosztály hard erOi- Bek összefogása alapján önálló és független szodaHsta pártok hasznez San együttmüköcfheinek a kommu­nista jiárttat a demokrácia és a munk'ásosztály érdekében. A diktálni akard amerikai politika vezetett a londoni értekezlet kudarcához Mololcv hűtvgymini»»ler nofyjrlentőtté^ü nyÚatkomata a nyugati nagyhatal­mak demoStráeiuellene» liűIpoUtikójáról Moszkoa, decemlier 31. Molotov külügyminiszter Marsbalt amerikai és Bevin angol külügyminiszternek a londoni értekezletről vonatkozó beszámolójára vála.szoíva, kijelen­tette, hogy a három nyngali hagj'- hatalom a jaltai és potsdami egjnez- ményt megtagadva Németország.gal szemben olyan politikát követ, amely ellenkezik a demokrácia el­veivel és a népek biztonságával. A szovjet küldöttség londoni ál­láspontjának lényege ez volt: nCm tehet {I német ejjíjségcl a potsdami egyezménynek megfddően megüa- tósitani a német nép és déűiokratiy tkus erőinek aklio részvétele nőtt kül. Ezért java.soIta a !izov^et kül­döttség Londonban, alaJdfsuk meg Sa központi német kormániji a pofs­<fcmi határozatóknak megfeletően. Egy másik szovjet javaslat az, hogj' a Központi német konnány meg­alakításához vezető .első lépésként alakítsák meg — mint azt a pots­dami határozatok előírják — a né­met központi gazdasági szervezetet a pénziigjtek, íSzálIilás, külkereske­delem, az ipar, a mezőgazdaság és az élelmezés kérdéseinek irányítá­sára. Végül a szovjet küldöttség lavasolta, hivjmiak 'össze Berlin- pen a tartományok, demokratikus pártok, a szabad szakszervezetek és más nádeVenes szervesetek kép­viselőiből konzultatív tanácsot. A szovjet javaslatokat a nyugati hatal­mak képviselői nem támogatták, Csak a Szovjetunió tartott kv kő- | ifrtkezefpsrn a német egység helyre- ' Egyhanplag, nagy lelkesedéssel diinUilt a rom^n neoizeigyüiés a népi hSztársaság melleit Viharos atlenrds fogrdis Giozél és uj korinanyai I Bukarest, december 31. A román toemzetgyülés keddi történelmi je­lentőségű ülése nagy lelkesedéssei, egyhangúlag elfogadta a népi köz- itói’saság kikiáltásáról beterjcszteít törvényjavaslatot. Ezt követően Groza miniszterelnök benyújtóita kormánj'a lemondását az államta­nácsnak, amely megbízta őt az uj kormány incgalaliilíísával. Groza lazonnM megalakította az uj korr mányi, amelynek tagjai azonosají a lemondott” kormányéval. Az nj iGroza kormány tagjai nyomban le­tették az esküt. Amidőn kedden este Groza mi­niszterelnök a kormány tagjaival ■megjelent a nomzetgyüiés rendkí­vüli” üiésén, a jelenlévő képviselők viharos éljcnzé-scl ('-s »Népközfár- saságofii felkiáltással fogadták. A király lemondásáról szóló közte- mény felolvasása uhín ngyancsai; ‘ kel, mint amiért Jíarála'iva], Engeís- \ szeL MarXS7.8.1 együtt ő is harcolt j legy életen át, száműzetés, üldözir- téi ellenére is. j Egy évszázadon keresztül azt i iigyelíczett bizonyítgatni a szomfor- I igafó hatalom, hogj’ a magc'Ur sza- i hadságharc, amelynek dicsÖsé.^ssé- i gél, magasztosságát kétségbevnnni Viharos taps töltötte be a némzet- gyülés termét és a képviselők töb- !tek között a kövelkezőket kiálioz- Xák: »Le a monarchiával! A kiráCg ^ nép és a demokrácia legnagyobb clCensége«. A volt király egyszerű állam­polgár lesz London, december 31. Meg ubm crösitelt hírek szerint Mihály volt kmáty lemondása után Ankarába utazott. Innen Svájcba, onnan pe­dig Angliába utazik. ' Londonban tudni vélik, hogy Mihály ezuláii egyszerű állarniiol- gár lesz és a jovolx-u Mihah IIo- hcnzolfern Sier,inaringrnn:’k Iiivják majd. (MTI) még ,seni merte, tragikusan elbukott. Most már Híja mindenki, hogy nem bukott el, ha akkor le is szo- nílt a njűlt csalamczőkrőf. Rendü­letlenül folyt azóta is tovább. Ott izzóit a .gyárak, a műhelyek mé­lyén,., az ifjú szivekben és lelkesen, elszántan készült a vég.ső leszámo- ílásra. ♦ f'il'itásának gondoCala mellett, a iöir- biek tidajdonképcn nem egysége^ lliauem a nyugati övezetek lev^ lasztását^ .azaz Németország ketté­osztását kívánták. Németországi« politikai és gazdasági szempontbt'd fel akarják daralxiíni, mert félnek hogy Németország komoly verseny­társ lehet a világpiacon. Ugyan­akkor rá akarják kényszeríteni az amerikai monopóliumok és euró­pai kiszolgálóik akaratát. , Végül kijelentette Molóíov, iiogj áz Egj’csüit .Államok az, e^.ségts tiémet állam létrehozását a Néruet- brszágra és Európára vonatkozó íamerikai terv, elfogadásától tetíc függővé. Ez a diktálni alytrő ame­rikai pofilika vezetett <* londoni ér­tekezlet kudarcára. SzHIIR SSDe»IÍSS7li»Ut2 váiisit4viret)i Tiidf Zsiiunhuz niidapfit, december 31. Sxiálin genci-;»- Jisszimu.sz a kővetkező válnaziiiviiatot káldU' Tildg ZoUán köziársasigi elnöknek .a .szii- lelésnapja alkalmából hozzáinlézelf Jőkivái;- ságaiért: »Tildy Zoltán urnák, a magyar közlárs.i- ság elnökének, Budapest. A szülelcsein bbjj- jára küldött üdvözleteiért és jókivánságaiéri kéi'em Rlnök ‘Ur, fogadja kösrönatemet. J. SíWin,« (MTI) —min— CMÜtortö&iin őggssf'üi a» orBaággyülé» hudapißt, decomfjer 31. Mint az orezájí- gjülés elnöksége közU, az országgyülöá ja­nuár 8-án, csütörtökön délslölt 10 őrakt.r tartja legközciobbi ülését. ■■■•■Hi Stoch holm népe tfintetstt a Franco-» énmraíom ellen Slockhalin, dccCmbfr 31. Zoroa és tár­sai kivé,!;záse birérc a .stockholmi spanyol követség elölt lüntciést rendezlek. Az ösz- sze,gyüU tömeg a szabod Spanyolországot és a demokratikus .spiuiyol népet éltclte. Iimiclök behatoltak a követség udvaráia és kövekkel, valamint spaüyol narancsokkal több ablakot bevárlek. (MTI) • S?áz esztendő borítja már a negj » vcnnj'olcas hősök sirj át. De noost felnyitnak a siroL\ "Kikcf belőlük a gondolat, amely egy pillanatig iscm volt halolt és diadalmasan rö­pül az cgiiJ, hogy örök fényével megmutassa az utat az egyellen és egyetemes szabadság, a viBjgszabad-* sag felé.

Next

/
Thumbnails
Contents