Szegedi Népszava, 1948. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1948-01-01 / 1. szám

IV. évfolyam, 1 szán Ara 10 fillér Szeged, 1948. január 1. csiltörtCj­A. S­Z­O­C­I­Á­L­D­E­M­O­K­R­ATA P­ÁR­T LAPJA 18 4­8 Irtat Magyar László Száz éven át folyt a nagy­ ha­­misitás, hogy a hatalom elkendőzze rabb igazi értelmét, hogy elk­enje lényegét és a népek szabad­ságának vé­perzéselől, tüzes italából valami lantos, ártalmatlan limonádét kotyvasszon. A magyar történdem aligrafogőbb évszámának azonban n­em ártottak ezek a mesterkedések. Most, száz­ év múltán, régi fényé^ itén ragyog föl ismét, hogy az igazi ünnep mély áhitaival tölt­se meg azoknak lelkét, akik mindig meg m­tsinorosodtak Petőfi igéitől, Tán­­»■»108 örök igazságaitól és akik tud­tak lelkesedni Kossuth eszméiért. Annak az igaz ünnepnek az áhí­tatával,­ amelyet annyi évtizeden át olyan kétségbeesett erőfeszítéssel igy­ekeztek kiforgatni lényegéből, hogy üres szertartássá úljasíthassa a feudális, klerikális, kapitalista ,osztályérdek, m­ert hát a basáskodó k­iréteg mindig érezte negyvennyolc világformáló, világmegváltó erejét, r­egdönthetetlen igazságát. Ezért történt az­, ami történt. Szépen-csip­­kázett, paszk­ulszinű ,selyempapírba Zsigyalálták a negyvennyolcas esz­­m­éket, szavaltak és sajtószabadság­­ról, egyenlőségről, szabadságról, ntézték Petőfili Kossuthot, példá­­lództak Táncsics Mihállyal, de a hang­juk hamis volt, idézeteik cson­­tják, megnyom­orítottak, példáik sánták és alamusziak. Egy-egy már­ciusi ünnepen úgy festett a dolog, mintha a magy­ar nép szen­t szabad­ságharca nem lett volna több egy’ «zentimentálisan h­azafias, irredenta-­ soviniszta operett reflektoros, disz­­kiagy­aros, lobogódiszes tablójánál. Mélyen hallgattak a fitagszabadság­­ról, amelynek meghirdetője és inirrtirja Petőfi volt. Intöfi érces, Tüzes szavát a »piros hajnal^ fehér álomi zöl d remény« értelmében és ?cöltőietlen verklizésével igyeke­ztek elvomni. Száz év után most régi fényében r­agyog föl ismét 1818 és tiszta­­su­garai beküllözik az egész forma­­menhiraot. Ma már szabad emlír­­íkezni arra is, hogy száz esztendő­vel ezelőtt nemcsak a szűk magy­­ar glóbuszon szálltak síkra az elnyo­­mottarc, a senkik, hogy Icsaszi csák táborolt trónusáról a zsarnokságot, amely a császár é­s a király, a gróf ('­ a báró, a püspök és a prépost, az alispán és a főszolgabiró, a gyáros é­s földe­súr képében jelent­kezett és helyüikbe ültessék az egyetlen­­fenséget: a népet. 18­8 elemlése volt minden elnyomott, ki­semmizett népnek. Ut a D­jna-Tisza völgyében is, a Kárpátok Mo­szk­­vójában, de Pár­isban, München­ben, I Hamburgban, Berlinb­en, Bécs­ben, Milánóban, Rómában is. Tu­datossá vált, szinte varázsszóra, a szabadságvágy­ és viharos hullámai pillanatok alatt elbon­tották szinte az egész világot. Átnyargaltak or­szágokon és kontinenseken, keresz­­tülcsaptak hófödte hegyláncokon és v­égtelen óceánokon és valami új, amel­llen, mégis annyira ismerő­s induló lázitó ütemeire bol­ogtatják meg a világ minden táján a Szi­veket. . »Szűknek érzem német zekém, lm Ttevét hal­lom a magyarna­k« — éne­kelte keserű ujjongással párisi mankácsirjár­ól ISemé Helmk, a szabadság költője, akit német ha­­zájár­ól kiüldözöl a zsarnokság és aki integen, bénán­, haldokolva érezte, hogy­ a magyar síkon a mai­­gyar szabadságharc hősei ugyan­­azért a sz­abadságot r­ontják vérük A Duna völgye szociáldemokratái példát mutatnak az egész világ szocialista munkásságának az osztályharcos politikában Mas­osán György beszédi a munkáspisztaly hifd­ erfűinek összefogásáról Budapest, december 31. Marosán György elvtárs, a Szociáldemokrata Párt főtitkárhely­ettése a VIII. ke­rületi pártszervezet összvezetőségi ülésén nagy be­széd­ben­ foglalkozott az 1917. évi politikai események­­kel és 1918 feladataival. Megálla­­pította: a világesemény­ek azt bi­zonyítják, hogy a mag­yarországi Szociáldemokrata Párt la oldali po­­litikusai jó úton jártak, amikor a Dunavölg­íj nép­i'illegbékélését szor­galmazták. A Duna Völgye szociál­demokratái megteremtik a baloldali Szocialisták egységfrontját és pél­dát mutatnak az egész világ szo­cialista munkásságának az osztály­harcos politikában. Bebizonyították, hogy a munkásosztály hard erői­­nek összefogása alapján önálló és független szocialsta pártok haszno­­san együttműköd­hetnek a kommu­nista stárttal a demokrácia és a munk­ásosztály érdekében. A diktálni akaró amerikai politika vezetett a londoni értekezlet kudarcához Molotov külügymini»z ter nolyjelentettésű nyiatkozata a nyugati nagyhatal­mak demoktráciaellenes k­ülpoltikájáról Moszkva, decemb­er 31. Molotov külügyminiszter Marshall amerikai és Bevin angol külügyminiszternek a londoni értekezletről vonatkozó beszámolójára vála­szolva, kijelen­tette, hogy a három nyugati nagy­­­hatalom a jaltai és potsdami egy­ez­­ményt megtagadva Németország­gal szemben olyan politikát követ, amely ellenkezik a demokrácia el­veivel és a népek biztonságával. A szovjet küldöttség londoni ál­láspontjának lényege ez volt: nem tehet ei német ejjítséget a potsdami egyezménynek megfeeően megva­­lósítani a német nép és dem­okrati­­­kus erőinek akliv részvétele nőtt kül. Ezért java­solta a s­zovjet kül­döttség Londonban, alakítsuk meg­­a központi német kormánnyt a pots­d­ami határozatoknak megfelelően. Egy másik szovjet javaslat az, hogy­ a központi német kom­ány meg­alakításához vezető ,első lépésként alakítsák meg — mint azt a pots­dami határozatok előírják — a né­met központi gazdasági szervezetet a pénzü­gyiek, a­zállítás, külkereske­delem, az ipar, a mezőgazdaság és az élelmezés kérdéseinek irányítá­sára. Végül a szovjet küldöttség javasolta, hivatjak­­össze Berlin­­ben a tartományok, demokratikus pártok, a szabad szakszervezetek és más nácielenes szervezetek kép­viselőiből konzultatív tanácsot. A szovjet javaslatokat a nyugati hatal­mak képviselői nem támogatták. Csak a Szovjetunió tartott kv kő- t­isztkezelésrn a német egység helyre- ' f'il'itásának gondolata mellett, a töb­­­biek tulajdonképen nem egysége, ,h­anem a nyugati övezetek levá­lasztását­ ,azaz Németország ketté­osztását kívánták. Németországi, politikai és gazdasági szempontbó"­ fel akarják daralxizni, mert félnek hogy Németország komoly verseny­társ lehet a világpiacon. Ugyan­akkor rá akarják kényszeríteni az amerikai monopóliumok és euró­pai kiszolgálóik akaratát. . Végül kijelentette Molotov, h­ogy az Egy­esült­­Államok az, egységes n­émet állam létrehozását a Nér­et­­országra és Európára vonatkozó­­amerikai terv, elfogadásától tette függővé. Ez a diktálni aláírő ame­rikai politika vezetett­­a londoni ér­tekezlet kudarcára. Egyhanúlag, nagy lelkesedéssel diindilt a román nem­zetgyülés a népi köztársaság mellett Viharos at­enids fogrdis Giozel és uj korm­ányai­ n Bukarest, december 31. A román n­emzetgyűlés keddi történelmi je­lentőségű ülése nagy lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadta a népi köz­­­tár­saság kikiáltásáról beterjesztett törvényjavaslatot. Ezt követően Groza miniszterelnök benyújtotta kormány­a lemondását az államta­nácsnak, amely megbízta őt az új kormány m­egalak­iltásával. Groza­­azonnl megalakította az új korr­mányt, amelynek tagjai azonosak„ a lemondott” kormányéval. Az új i Groza kormány tagjai nyomban le­tették az esküt. Amidőn kedden este Groza mi­niszterelnök a kormány tagjaival ■megjelent a nemzetgyűlés rendkí­vüli” ülésén, a jelenlévő képviselők viharos éljenzé­sét ('­s a Népköztár­­saságot is felkiáltással fogadták. A király lemondásáról szóló közle­­mény felolvasása után ugyancsak. Viharos taps töltötte be a nemzet­­gyűlés termét és a képviselők töb­­b­ek között a következőket kiáltoz- ták: »Le a monarchiával! A király­i nép és a demokrácia legnagyobb ellensége«. A volt király egyszerű állam­polgár lesz London, december 31. Meg nem­ercsítelt hírek szerint Mihály volt kinály lemondása után Ankarába utazott. Innen Svájcba, onnan pe­dig Angliába utazik.­­ Londonban tudni vélik, hogy Mihály ezután­ egyszerű állam­n­ol­­gár lesz és a jovolx-i Michali N­o­­henzolfern Sier,mnaringrin,ők siívják majd. (MTI) k­kel, mint amiért fiatála­ival, Engels­­­­szel MarXSZ.8.1 együtt ő is harcolt i­s egy életen át, száműzetés, üldözte­­tés ellenére is.­­ Egy évszázadon keresztül azt i iigyelmezett bizonyítgatni a szomfor- i igató hatalom, hogy’ a mago'Ur­sza- i hadságharc, amelynek dicsőségessé­ i gél, magasztosságát kétségbevonni még ,sem­ merte, tragikusan elbukott. Most már írja mindenki, hogy nem bukott el, ha akkor le is szá­­nult a nyúlt csatamezőkről. Rendü­letlenül folyt azóta is tovább. Ott izzott a­­gyárak, a műhelyek mé­lyén... az ifjú szívekben és lelkesen, elszántan készült a vég­ső leszámo­­­lásra. ♦ Száz esztendő borítja már a negy­­­venny­olcas hősök sirj­át. De moost felnyitnak a sirok­ "Kikel belőlük a gondolat, amely egy pillanatig isem volt halott és diadalmasan rö­pül az égü­l, hogy örök fényével megmutassa az utat az egyetlen és egyetemes szabadság, a világszabad-* ság felé. SzHN­R SSDe»IISSZK­»Ut2 vállsit4viret­i Tildi Zsiiánhoz niidapfit, december 31. Sxiálin genci­;»­­Jisszimu­sz a következő válnaziimviiatot küldU' Tildy Zolán köztársasági elnöknek .a .szü­­­letésnapja alkalmából hozzáintézett főkivál­­­ságaiért: »Tildy Zoltán urnak, a magyar köztárs­i­­ság elnökének, Budapest. A születésem­ bájt­­jára küldött üdvözleteiért és jókivánságaiért kér­em elnök­­Úr, fogadja köszönetemet. J. Stein.­ (MTI) —mint CMÜ törtöni­n egyest­ül az országgyülés budapiát, decemfier 31. Mint az orszási­­gyülés elnöksége közt, az országgyűlés ja­nuár 8-án, csütörtökön délelőtt 10 óraktor tartja legközelebbi ülését. ■■■•■Hi Stoch holm népe tfintetstt a Franco-» énmraíom ellen Stockholm­, december 31. Zoroa és tár­sai kivéte­ záse­birére a­­stockholmi spanyol követség elött tüntetést rendeztek. Az ösz­­szeegyút tömeg a szabad Spanyolországot és a demokratikus ,span­yol népet éltette. Simicsék behatoltak a követség udvarára és kövekkel, valamint spanyol narancsokkal több ablakot bevártek. (MTI) •

Next