Szegedi Népszava, 1948. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-01 / 75. szám

If, á^fsíye«, 75, §féoi. 60 miéi’ Szecetl, U«. «prills 1, ccOtOriek Amerika bekapesoUa Francát a MarshallAervbe AtjHek niíg l,;-ístgc vtiH hogy Amerika — mint. moirdani szokás —, iVi >j!ág ez egyik legrígllib és iCguagyobJ, íismokrárjájaí hatalmi törekvés ibcn iiCm válogatós, bizonyosan clkcpcdve fogja ol­vasni u Magyar Távii'ali Iroda alábbi ■avíshingtoni tudó itásál, amely nem ktvC- vribbröl számol bt, mint arról, hogy Ame­rika bekapcsolta FraUcíit a M«rshall-terv- bfc Nem jeleni ez kevescb!>et, sem többet annál, hogy ugymiaz az Egyesült Állomok, amely Nugybritanniáva! és Fi-an- fiaorszöggal együtt nem egy esetben ítélte •a keményen a spanyol fa-iaztn diktátor jiígillkáját, rémtetlcit és nom egy esetben ÄeiyezetI kilátásba ilyen ás olyan nem­zetközi beav.atkozást, az amerikai mono- polk.ipitaliziuus tövetsíísére pénzt atí yraiioának és deszperádó zsoldíos hadának arra, hogy dolláréit akár hadba Is száll­jon a demokrácia ellen ás legközelebbi ü^endóként minden erővel iparkodjék g küszöbön álló olasaoiszági választásokat a reakció és kapilnüzmus mellett befo­lyásolni. Lehullott tehát minden demo- kraljUus álarc, amelyet Truman és társai oly szívesen öltöttek fel akkor, amitor Kclcteurépa d‘mol:ra i’ iis fejlődését ipar. kodtak rádiópropaganda segítségévei éa a harmadik utasok bcüHeté'évei, felbátori- tásával, pénzelésével megakadályozni. .Az igazi demokráciákra ás ezen között a ma­gyar népi köztársaságra a monopolkapi- taUznms legiijabh és lalán legszomémiet- knebb lépése nincs és i>em l^het hatással. Magy'arország a szomszédos demokráciát és ezek körött elsősorban a Szovjetunióval együtt a béke mellett szegezte le magái, mert csak a béke bjziositha'ja a nép ffi- enaílkedését és fokozódó jólétét. Ettől a polilikálól nem térünk sí és onnét a bé­kének minden Francóval, minden kapi­talista zsoldossal szemben való megvé- dclmezése a kötclcsségiink. A háboríts uszi- tóisal,' ftnyegclésiel, dollárcsábibissal szem­ben áll a Szovjetuajónat & n vele ba­rátsági szerződést kólóit népi demokrá­ciánknak orszagépitö tevékenysége, ^ ipari és mezőgazdasági üzemek mcgsokszo- íczódása, racionalirálásn, a mjuikzíteljesií- mény emelése, a dolgozók .boldog .szo­cialista oi-szágainak a marxi—lenini—szta- li' i igazságok alapján való megteremtése. Ezekkel a srociali.ta független wszagok- kal pedig rajm bír és nem bírhat meg az eresztékeiben megingott és léiét minden aljas eszközzel is meghosszabbítani akaró tapitalizmiis, még akkor sem, bn dollárért ezerszámra épitett njabb úkitsilófákat Francó. Az amerikai képviselőhöz a legtíiihödtebb európai fasiszta áMamnak ad ga7dasá$;l lömogatast 'WoBhinfffan, mí'u’ciu.s 31. Az amB- H&aí képviselőliáz kétharmad isz<>- íöbhet^.,'«! iT)ef.szavazta Franco Spatiyolors/á'íáiiak beka]x*soIását a Níarshall-lervbe. Közwlleniil ezulán a washingtoni sptuiyol köAi'tségrői 5viszivár,golt, hogy Spanyoloi-szag fr-Aszen áll két korosztály fcchivására ■elővisyázatossáyi rendszabályként, .íekintéttel az olaszországi zavaros Mlyzelrea. IJgyanchbeu a l'orrá.slKin .'éÍQzlak arra, hogy az Egj-csült Ál­lamok kormányának Spanyoíorszfig tiazdasági szükségletei iránt tami- .jiitott megértő magatartása folytán ? Franco kormánya kívánatra leljea mértékben támogatja az Egyesült Államoknak a küszöbönálló olasz- (trszígí választásokkal kaposolalos íötéztoedéseit«. Isaacaon an^ikai munkáspárti kt^viíeelö sreriat a határoasü smeg­renditi az egész világ teJkiisnim'- íéls. A Hépviselőház határozata, amely gazdasági alapot nyújt a fegditliöd- tebb európai fasiszta államnakj iiogy létezését mcghos.szabbil.sa, újabb láncszeme a washingloni há­borús párt sugalmazására megsze­gett amerikai igérelek és elejlett nvilatkozatok .sorának. Az Egyesült iAllamok kormánya minden allüil- mat felhasznált a potsdami meg­állapodás Némelorszá.gról és Aiisz- itriáról szóló határozatainak szabo- itálására. Demokratikus megfigyelők kije- ilentése szerint a négyhalaími halá- irozatoknak és az Egyesült Nemze- lek szervezete döntéseinek elárulá­sával a spanyolországi szavazatot sugalmazó vv-ashingloni hábonis párt Wallace felé viszi az amerikai Választókat. Rámutatnak a megfi­gyelők arra, hogy a spanyolországi határozat forduiópontna.k*bizonytil- hat az elnökválasztások szempont- íjáljól. Ha a washingtoni politika mesterei Németország és Japán ügyében követett áruló poíilikáju- ikat úgy igyekfiztek beállitani az amerikai polgár előtt, mint méltá­nyos eljárást a legyőzött ellenség­gel szemben, nem lesz könnjdi fcl- ^adatuk a Franco Spanyolország tá­mogatásának megmagyarázásával. A »kommunista veszély« pi’opa- gandája és a »demokráciának« nagy hangon hirdetett »megóvása« sem- miképen .sem magyarázhatja meg a, spanyol lépést. A/, amerikai nép felyeti mgjd a kérdést, miért akar az Egyesült Államok kormánya pénzt adni a világ nemzeteinek löhlKégétől évek óta gyűlölt és meg­vetett bai’bár fiiktaturáiáuak — «s a választ erre a kérdésre iokáhb iílenry WalJaoetől, miül Akirahall ítáborhoktól várja. (MTI\ A háborús u8zí‘Asra a Szovjetunió a béliéért való kűide eniniei felei Moszkva, március 31. Mirov, a szovjet tájekoztaUhroda szemleirója inondja: A reakciósok csodálatos» kömiyedséggcl dobálódznak a ihá-i hóm« szóval. Az USA, Anglia és ÍFranciaország sajtója, rádiója és wzető politikusai i^idállan cinis^ 5nus.sal hirdetnek háborút a SzoV- (jjetunió és az uj demokrata álW- mok ellen. Ebben a légkörben a Szov.ietunió határozottan és a leg­nagyobb nyugalommal lépteti életbe fa béke politikájáról tanúskodó fon- ■|os intézkedéseket. Ilyenek vollaki jaz utóbbi időben: a jegyrendsziei» jnegszünletése, a fegyveres erők; feuiilartására előirányzott kőUs^ ivetési összeg csökkentése és az id^ sebb korosztályok leszerelése. A szovjet nép sohasem látott lelkea»- dtíssel és odaadással szenteli ma­igát a békés épités nagy müvének és ma éber figyelemmel kíséri, mi történik' a nagyvilágban. Nyugodt* itan, önbizalommaf teht; a szovjet; állam mcgiugadhatatlanul küzd i* Ijékéért. Az imperialisták minden!, megtesznek, hogy elnyomják a né­pek harcát a békéért. Az élet azon­ban megmutatta, hogy az egyszerűt temljerek ma már nem együgyü em- fcerck, ma már nem lehet őket félre- ^’ezelni, mint München idején. A jSzovj^lunió a szocializmus hataimas lországa, bízik a. népek erejében és tisztánlátásában. A népek álhata- Josan küzdenek a háborús uszitók ellen. (MTI) f Az egységes munkáspárt átvesz mindent a Szociáldemokrata Párt mu tjaból, ami jó és ami baloídad hagyomány Révai József cKt$rs beszéde a szakB^er«eretek komimi> nlMa furkcionárima*nah éneher et>^n Budapísl, március 31. A s^ek- *;'j3rvezelek kommunista funkcubná- ii’iusainak szerdai érlekezletéu Révai .fózeef elvtárs, a Szabad Nép főr •zBrkesztője megállapította, ho,gy' a íxemzetközi helyzet feszüli. Újból rangélénkült a hábonis rémbirtóiv iCsztés. Ezután felvetette a kérdést: í/’sr-e háború? Számos amerikai jobboldali politikus és közíró azt mondja, hogy luon lesz. Idegháborii '^otyik, dz nekünk jók az idegeink-. Vaunak erők, amelyek háliorut ^akarnak, de a háború meginditár váaak feltételei biáiiyoziiak. Amz- ii'ika ^alónailaj) nincs fMkészühx? '’ífg hábomra és az imperialisták általában nem esnek bele tiblja a hibába, hogy az alomlxjmba jelen'- biségéről terjesztett hü-eket saját íua^k is elhigyjék. A második fel- íétRl, hogy magában ameriában a teép közölt meglegjvn a háborús bamgulat. Ezt sem sikerült az im,- perialistáknak megteremteniök, sőt Waltaos sikerei, a liatalmns sztráj­kok azt nudafpik, hogij ott is er<X. söáik a békét kiiXinók tábora. Walter Uppiruinn nyomatékosan t;«azélt arról, ho.ay a katonai hel}^” vet a Szovjetunió számára ked\is- mint Améinka, vagy' bárurö­általa kialakítható koalíció szár áiái-a. Az amerikai imperialisták is­merik önmagukat,, ismerik a Szovr jetunió és a népi demokráciák ere- .jét is, ezért nem szánják e! magukat a bábomra. Ezért mm lesz fiáborn. BelpoUlikai kéixlésekre áttérve js- pierlette az uj áUamositások és a» egyre fokozódó munkaversenyek je­lentőségét. Az egységes munkáspárt megleremtéséről szólva hangsúlyoz­ta, hogy znnek létrehozása szük^ íségszerü volt, amikor átléptük a hef^^ túri a ipblgáfi és a népi asmokrácia közölt. Az egyesülés a marxiznmsir Izninizmus alapján jön léire,amely a jobboldali erők elleni kérlelhetet­len harcot jelenti egészen a megsemr misitésig. De ezen a téren nom sza­bad túlzásokba esni. Az egységes]- ipari idmsz mindent a SzociáfdemOf A S»orJe1un1ó baráttiégénah ujsahh mrgnyilvátsulAaas Vasárnsp, a felszshailulds OonepÉn visszabpiult az 1848-as hsnvfdefetSI zsáíiinaRicIt masyar zaszléHat Dadapes', iBÜrciiH 31. -V Sz<jvjeiuiiió ós < badságlxarc során zsáknuányolt in.-igj-ar ncpe iijabb bizonyítékát .szolgáltatta annak tt barálságbiik, amelyet ß magyar demokrácia j és a magyar "ép iránt érez. 1948 április -l- I í‘t, Magyarország felszabadulásának Iwrnia- ■ cik évfordulóján rendezett üiincíjség kere­tében adja át Enraszov vezérezredes, a Vörös Hadsereg közponlj hadseregp.'irancs- noka a magyar népnek azokat a zás.löket, számszcririt 203-al, amelyeket a .Will, e« XIX. század hadjáratai folyamán .nz ak­kori orosz haderők a magyar csapatoklól zsákmányollak. A szovjet nép aj.tndékáva! hazakerülnek a Oaptiltoní hadjárat és *z 1818—49. R»­zás/lók is. -A zászlókat, amelyek a magyar történelem ereklyéi külön repülőgép hozza Budapestre ós Kuraszov vezéi-ezredes adja út a magyar népnek. A magyar kormány és honvédség nevében Veres péter honvédelmi miniszter veszi ál a zászlókat. Szovjet és magyar részről, több beszéd •hangzik az ünnepségen, amelyet katonai szemle le. .kz ünnepségen résztvesz a i'endőiség diszszázada is. magyar nép mély hálája kiséri a Szov­jetunió legújabb baráli gi’szlnsát, amellyel a régóta idegenben lévő ereklyéit juttatja vissza a magj ar aépnek. ' i Púéi 75 éws múltjából amí\ lió, ami harcos és ami baloldali hoti gyomúny. A két munkáspárt egye- .sülése napirendre tűzte a többi szó- velségessel való viszony uj reudezé- ¥>ét is. Az uj feladatok roegvaJósif i^ára meg kell lenemíeni a népt, egységnek olyan poliíPfyíl lőmeg- kzervezelét, amelyben lassan hállétS, x»3 szorulncäc a pártkeretek a demde krácia érdekében végzett közös mun­ka mögött. Nyilvánvaló, hogy ennek a töniegszervezetnek prince, alap­ja. vezetője az egys^es munkásw ipart, az ország legnagvobb iiolií* tikai pártja lesz. De tudnunk liell: iez nem jelenti azt, hogy a munkás- osztály égvedüU birtokosa a hata^ lomnak Magyarországon. Magyar­országon ma nincs proletár tliktá- Üura hanem népi demokrácia van: n munkásosztály megosztja a hafaCZ ^ut más osztáfyok'kaí és rétegekkel, istsösürban a dolgozó parasztsággdC^ t- IT-­...n 1- I in-III- iTii ........................ ■ I Mtt Sasseűl st SsDP 1 politiliiai bisoits:^g« dspárt* I vese«i’osi6«’e ; Budapest, március 31. A .Szocitii- demokrata Párt politikai bizottsága, feü tör tökön délután 4 órakor ülést (tart. Ezt köwli délután 6 órakor I 'a tfíljcs píirlvezjeíőség ülése. j Molotov lohadta a finn f ibormén7ltfstdőttség:«t I Moszkva, március 31. Molotov fogadta I n fiim kormányküldöttséget. A fogadás*« ? résztvettek n Moszkvában állomásozó kű!- I képviseletek vezetői és sok jelentős szovjet I kerestedelici- és katonai nzakértő. (MTD

Next

/
Thumbnails
Contents