Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
Olasz vélemény a magyar szabadkőművesek rombolásáról Az „Osservatore Romano“ olasz újság munkatársa legutóbb Budapesten járván, egy ottani ismerősének kalauzolásával meglátogatta a „Galilei“ ifjúsági kör volt helyiségeit és lapjában rendkívül érdekes dolgokat ír le, amelyekből minden megjegyzés nélkül a következőket közöljük: „Barátom a Margit-körút egy modern épületébe vezet, melynek első emeletén kávéház, míg a többi emeleten lakások vannak. A második emeleten kísérőm csengetésére ajtót nyit valaki, aki most leltároz. Innen egy 15 méteres lépcső vezet mélyen az első emelet alá. A falon Jeruzsálemben szokásos nagy gyertyatartó látható, a villamos lámpákon pedig a hatágú hebron csillagot veszem észre és első benyomásom olyan mintha zsinagógában volnék, hiszen itt minden a szabadkőművesek zsidó szellemét árulja el. A könyvtárban a könyvek szétszórva, a falon Krisztus alakja, akinek szigorú tekintete alatt a pápai trón összeomlik, míg a kardinálisok, papok és szerzetesek menekülnek. Ez utóbbiak egyike mintha Mária szobrának felborulását akarná feltartóztatni, Krisztus pedig körül van véve hitehagyottakkal és pogányokkal, de egy rábi bizalmasan kezét szorongatja. A többi kép mind a keresztény templomokat ócsárolja. A lépcsőkön lefelé a munkaterembe érünk, melyben a legnagyobb kép a jeruzsálemi templomot, a Sión hegyén ábrázolja. Azután a lépcső a föld alá visz, melyben folyosók és cellák vannak. Ezekben kell a felveendő jelöltnek halotti koponya előtt az „elvek“ fölött ábrándoznia. Néhány lépcső még és benn vagyok a „szentélyben“. Nagy koporsó a középen, szemben a mester háromszögletű pultja a jelvényekkel. Mindenütt látom a zsidó szellemet. Várjon ki hinné el — fejezi be — aki mindezt látta, hogy a szabadkőművesség kizáróan a felebaráti szeretet és jótékonyság gyakorlása érdekében alakult szövetség? Hát miért másznak le 10—15 méter mélységben a föld alá, hacsak jótetteik fölött kell tanácskozniok ? És valóban a szabadkőműveseknek titkos céljaik vannak, melyeket titokban kell tartaniok, tehát bujkálnak. Varsóból jelentik a Magyar Kurírnak: Lengyel politikai körökben erős mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a lengyel nemzetgyűlés tagadja meg a trianoni békeszerződés ratifikálását, mert e két ország nem mondhat le arról, hogy közös határa legyen. Ennek a mozgalomnak különös jelentőséget és súlyt ad a lengyel parlamentnek ez az akciója, mely legújabb híreink szerint a trianoni magyar békeszerződést annak igazságtalansága miatt nem akarja raifikálni. Tárgyalások az orosz kormánnyal Mint ismeretes, az orosz szovjet kormány a halálra ítélt népbiztosok ügyében jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, melyben az Oroszországban visszatartott magyar tisztekkel való bosszújával fenyegetődzött. A magyar kormány foglyai érdekében tárgyalásra határozta el magát a szovjet kormánnyal. A magyar kormány nevében Jungert Mihály dr. osztálytanácsos fog tárgyalni Roválban a szovjet megbízottjával, Litvinovval. A magyar kormány megbízottjának terv szerint csütörtökön kellett volna elindulnia, mivel azonban a szükséges előkészületekre az idő rövidnek bizonyult. Jungert pénteken indul Reválban. Jungert a magyar kormánnyal állandó érintkezést fog fenntartani, hogy a tárgyalások folyamatáról tájékoztassa kormányát és felmerülő kérdésekben utasításait elnyerhesse. Ma miniszertanács lesz, amely foglalkozni fog az orosz tárgyalásokkal. Értesülésünk szerint a magyar kormány nem ismeri a szovjett kormány kívánságait, mert a kormány csak fenyegetéseit juttatta el hozzánk. A tárgyalások során tudjuk majd meg mik a kívánságaik. És ezért a ■agyar kormány megbízottjának csak általános direktívákat adhat a tárgyalásra vonatkozólag. A tárgyalástól teljesen függetlenül a rendes mederben tovább folyik a bírói eljárás a népbiztosok ellen. A trianoni béke becikkelyezése ellen Mint értesülünk, 53 magyar nemzetgyűlési képviselő aláírásával a világ összes parlamentjéhez lelkeshangú felhívás megy a legközelebbi napokban. Csattler és 52 társa, akik már a nemzetgyűlésen is állást foglaltak a ratifikálás ellen, felszólítják az összes külállamok parlamentjeit, hogy ne ratifikáljanak, mert a ratifikálás Magyarországon is csak kényszerítő körülmények között történt meg az elszakított részek képviselőinek távollétében. Az ily módon létrejött szerződés Czettler Jenő és társainak proklamációja szerint érvénytelen és az emberi jogok sérelme nélkül meg nem szavazható. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Napi hírek Ma: Naptár: 1921. január 13. Csütörtök. Kath. Veronika és prot. Victor. Napkelte 7 ó, 31 perc Napnyugta 4 ó, 21 perc. Időjárás: hideg, száraz idő várható. Somogyi könyvtár: Zárva. Múzeum: Zárva. Városi Színház: Stambul rózsája. Belvárosi Mozi: A zsákmány. Széchenyi-Mozi: Madame Recamier. Az irredenta szobrok leleplezése. A gyülekezési jog korlátozásáról szóló kormányrendelet módosítása következtében az irredenta szobrok leleplezését január 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják meg Budapest Szabadság terén. A leleplezési ünnepség napján fellobogózzák a fővárost, díszbe öltözik az egész ország és isteni tisztelet lesz minden város templomában. Ez alkalommal szentelik fel a Magyar Irredenta zászlót is, melybe beleszőtték a 72 vármegye címerét és Magyarország térképét. A zászlóra az összes egyházak szallagot kötnek és áldásuk közben védelmükbe veszik. Az ünnepen résztvesznek az összes városok képviselői és nagy számú közönség, az ország minden részéből. A magyar választ még nem adták át az antantnak. Teleki Pál miniszterelnök kedden este megjelent a kormányzópárt klubjában, ahol az újságírók hozzáintézett kérdéseire kijelentette, hogy Praznovszki párisi követünktől, még semmi jelentést nem kapott a magyar jegyzék átadására nézve. A városi adóhivatal fényes teljesítménye. A városi adóhivatal 5 hónapig tartó szakadatlan munka után feldolgozta a háborús évek alatt felszaporodott összes hátralékos munkálatokat. Jelenleg már csak a folyó évi kivetési munkálatok vannak hátra, úgy hogy a befizetetlen adók behajtása teljes erővel megindulhat. Az adófizetés egyébként élénken és zavartalanul folyik. Legutóbb is csupán egyetlen napon 800 ezer korona folyt be a városi adóhivatal pénztárába. Tanúkihallgatások a Lőw-ügyben. A szegedi vizsgálóbíró megkeresése folytán dr. Vásárhelyi Béla budapesti büntető törvényszéki vizsgálóbíró kihallgatta dr. Lőw Imánuel szegedi főrabbi ügyében Huszár Károly volt miniszterelnököt. Ez ügyben még több tanút idéztek meg, akik azonban nem jelentek meg a vizsgálóbíró előtt s kimentették távollétüket. Ebben az ügyben még a hét folyamán kihallgatják ezeket a távollevőket és azután az iratok visszakerülnek a szegedi törvényszék vizsgálóbírájához. Tanyai kultúra. A szabadoktatási bizottság a tanyákon is megkezdte népvilágosító működését. Eddig összesen nyolc helyen tartottak előadást, Feketeszélen Szatymazon és Felsőközponton. Az előadást tanyai tanítók tartják és egy gazdasági szaktanár, aki gazdasági ismereteket terjeszt a nép között. Az előadásokat a gazdák örvendetes számban látogatják. A linanovai csata emléke. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum a linanovai csata történetének szakszerű katonai, valamint népszerű módon való leírását a társadalom legszélesebb köreiben terjeszteni óhajtja. Ezen csatában résztvett összes élő úgy tényleges állományba tartozó, valamint nyugdíjas, illetőleg már leszerelt tisztek felkéretnek, hogy a magyar hadtörténetem e kimagasló fegyvertényében való részvételüket saját személyükre, mint alárendelt csapataikra nézve, írásba foglalni és azt esetleges fénykép felvételek csatolása mellett felhasználás céljából Szeged kft. ügyosztálynak megküldeni szíveskedjenek. Mozgalom a drágaság leküzdésére. A keresztény szocialista szakszervezetek központja mozgalmat indított a drágaság leküzdésére s felszólította a vidéki szakszervezeteket, hogy nyilvános népgyűlések keretében tárgyalják a drágaság és a szociálpolitika kérdéseit. A vidéki szakszervezetek csaknem valamennyien megmozdultak s a közeli hetekben, valószínűleg január 16-án az ország valamennyi városában népgyűléseket fognak rendezni. A kihágási ügyek szétválastása. A rendőrség államosításával kapcsolatban a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyeknek csak egy részét vette át az államrendőrség, így a kihágási ügyeknek is az a része, mely nem szorosan rendőri eredetű, a városnál maradt. Ezek elintézése a tanács egy új hivatalt állított fel. A hivatal címe: városi kihágási bíróság, főnöke Horváth Lajos közigazgatási fogalmazó. A bíróság elé tartozik a kihágási ügyek következő része: az összes iparügyek a munkásbiztosítási ügyekkel együtt, illetőségi ügyek, honosítás, névváltoztatás, hatósági bizonyítványok kiállítása, gyermekvédelem, szegényügy, hadisegély, iskolamulasztások, közegészség, mezőrendőri ügyek, közlegeltetés, állattenyésztésügy, járlatkezelés, piaci árusok elhelyezése, gazdasági, vadászati, halászati és vízjogi munkástörvényen alapuló intézkedések, zálogházi ügyek, építkezés, köztisztaság, tűzoltás, terményhamisítás, sáskairtás, borhamisítás, vámügy, közélelmezés, nyugták igazolása, továbbá mindazon megkeresések, elintézések, melyekben más hatóságok, személyek, lakások, kereseti viszonyok, iparfennállás vagy megszűnés megállapítását kérik, az ezekre vonatkozó nyomozásokkal együtt. A kihágási ügyek többi része az államrendőrség kihágási bírósága elé tartozik. Érdekes statisztika. Angol újságok közül, hogy 1920. év első felében a különféle államokban sztrájk címén 9 millió munkás 400 millió munkanapon át nem dolgozott, ami eléggé magyarázatát adja ama nyomorúságnak, amely a legyőzött és győző államokban egyaránt a népeket sújtja. Iskolaügy. Az iskolákban a hosszú karácsonyi szünidő után nagyrészben elkezdődött már az oktatás. Az elemi iskoláknak már 3-án megnyíltak kapui, a polgári iskolák a hónap közepén szintén megnyílnak, kivéve a Dugonics utcai intézetet, melyben csak február elsején kezdődik a tanítás. A városi gimnázium szombaton, 15-én nyílik meg. Az újra megnyílott iskolákban, mint értesülünk, a tanév most már valószínűleg hoszszabb szünet nélkül fejeződik be. Az összes intézetek, különösen a városiak, ugyanis el vannak látva akora tüzelőanyag készlettel, mely az egész télen biztosítja a tantermek kellemes hőmérsékletét. A Tevés minden magyar házat azzal állít be az irredenta szolgálatába, hogy ízléses ajtódíszeket készített Nem ! Nem ! Soha! felirattal. Eme kicsiny, fémből gyártott domború lappal is hirdetjük, hogy nincsen lemondás és Magyarország fiai sohasem nyugszanak bele hazájuk feldarabolásába. Ára 20 korona és megrendelhető a Tevél szegedi főtitkárságánál, Kálvária-ucca 10. 1921 január 13