Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Olasz vélemény a magyar szabadkőművesek rombolásáról Az „Osservatore Romano“ olasz újság mun­katársa legutóbb Budapesten járván, egy ottani ismerősének kalauzolásával meglátogatta a „Gali­lei“ ifjúsági kör volt helyiségeit és lapjában rend­kívül érdekes dolgokat ír le, amelyekből minden megjegyzés nélkül a következőket közöljük: „Barátom a Margit-körút egy modern épüle­tébe vezet, melynek első emeletén kávéház, míg a többi emeleten lakások vannak. A második eme­leten kísérőm csengetésére ajtót nyit valaki, aki most leltároz. Innen egy 15 méteres lépcső vezet mélyen az első emelet alá. A falon Jeruzsálemben szokásos nagy gyertyatartó látható, a villamos lámpákon pedig a hatágú hebron csillagot veszem észre és első benyomásom olyan mintha zsinagógában volnék, hiszen itt minden a szabad­kőművesek zsidó szellemét árulja el. A könyvtárban a könyvek szétszórva, a falon Krisztus alakja, akinek szigorú tekintete alatt a pápai trón összeomlik, míg a kardinálisok, papok és szerzetesek menekülnek. Ez utóbbiak egyike mintha Mária szobrának felborulását akarná fel­tartóztatni, Krisztus pedig körül van véve hite­­hagyottakkal és pogányokkal, de egy rábi bizal­masan kezét szorongatja. A többi kép mind a keresztény templomokat ócsárolja. A lépcsőkön lefelé a munkaterembe érünk, melyben a legnagyobb kép a jeruzsálemi templo­mot, a Sión hegyén ábrázolja. Azután a lépcső a föld alá visz, melyben folyosók és cellák vannak. Ezekben kell a felveendő jelöltnek halotti koponya előtt az „elvek“ fölött ábrándoznia. Néhány lépcső még és benn vagyok a „szentélyben“. Nagy koporsó a középen, szemben a mester háromszögletű pultja a jelvényekkel. Mindenütt látom a zsidó szellemet. Várjon ki hinné el — fejezi be — aki mindezt látta, hogy a szabadkőművesség kizá­róan a felebaráti szeretet és jótékonyság gyakor­lása érdekében alakult szövetség? Hát miért másznak le 10—15 méter mélységben a föld alá, hacsak jótetteik fölött kell tanácskozniok ? És valóban a szabadkőműveseknek titkos céljaik vannak, melyeket titokban kell tartaniok, tehát bujkálnak. Varsóból jelentik a Magyar Kurírnak: Len­gyel politikai körökben erős mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a lengyel nemzet­gyűlés tagadja meg a trianoni békeszerződés ra­tifikálását, mert e két ország nem mondhat le arról, hogy közös határa legyen. Ennek a mozga­lomnak különös jelentőséget és súlyt ad a len­gyel parlamentnek ez az akciója, mely legújabb híreink szerint a trianoni magyar békeszerződést annak igazságtalansága miatt nem akarja ra­­ifikálni. Tárgyalások az orosz kormánnyal Mint ismeretes, az orosz szovjet­ kormány a halálra ítélt népbiztosok ügyében jegyzéket inté­zett a magyar kormányhoz, melyben az Orosz­országban visszatartott magyar tisztekkel való bosszújával fenyegetődzött. A magyar kormány foglyai érdekében tárgyalásra határozta el magát a szovjet­ kormánnyal. A magyar kormány nevé­ben Jungert Mihály dr. osztálytanácsos fog tár­gyalni Roválban a szovjet megbízottjával, Litvi­­novval. A magyar kormány megbízottjának terv szerint csütörtökön kellett volna elindulnia, mivel azonban a szükséges előkészületekre az idő rövid­nek bizonyult. Jungert pénteken indul Reválban. Jungert a magyar kormánnyal állandó érintkezést fog fenntartani, hogy a tárgyalások folyamatáról tájékoztassa kormányát és felmerülő kérdésekben utasításait elnyerhesse. Ma miniszertanács lesz, amely foglalkozni fog az orosz tárgyalásokkal. Értesülésünk szerint a magyar kormány nem ismeri a szovjett­ kor­­mány kívánságait, mert a kormány csak fenyege­téseit juttatta el hozzánk. A tárgyalások során tudjuk majd meg mik a kívánságaik. És ezért a ■agyar kormány megbízottjának csak általános direktívákat adhat a tárgyalásra vonatkozólag. A tárgyalástól teljesen függetlenül a rendes meder­ben tovább folyik a bírói eljárás a népbiztosok ellen. A trianoni béke becikkelyezése ellen Mint értesülünk, 53 magyar nemzetgyűlési képviselő aláírásával a világ összes parlamentjé­hez lelkeshangú felhívás megy a legközelebbi napokban. Csattler és 52 társa, akik már a nem­zetgyűlésen is állást foglaltak a ratifikálás ellen, felszólítják az összes külállamok parlamentjeit, hogy ne ratifikáljanak, mert a ratifikálás Magyar­­országon is csak kényszerítő körülmények között történt meg az elszakított részek képviselőinek távollétében. Az ily módon létrejött szerződés Czett­­ler Jenő és társainak proklamációja szerint ér­vénytelen és az emberi jogok sérelme nélkül meg nem szavazható. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Napi hírek Ma: Naptár: 1921. január 13. Csütörtök. Kath. Veronika és prot. Victor. Napkelte 7 ó, 31 perc Nap­nyugta 4 ó, 21 perc. Időjárás: hideg, száraz idő várható. Somogyi könyvtár: Zárva. Múze­u­m­: Zárva. Városi Színház: Stambul rózsája. Belvárosi­ Mozi: A zsákmány. Széchenyi-Mozi: Madame Recamier. Az irredenta szobrok leleplezése. A gyü­lekezési jog korlátozásáról szóló kormányrendelet módosítása következtében az irredenta szobrok leleplezését január 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják meg Budapest Szabadság­ terén. A leleplezési ünnepség napján fellobogózzák a fő­várost, díszbe öltözik az egész ország és isteni tisztelet lesz minden város templomában. Ez al­kalommal szentelik fel a Magyar Irredenta zász­lót is, melybe beleszőtték a 72 vármegye címerét és Magyarország térképét. A zászlóra az összes egyházak szallagot kötnek és áldásuk közben védelmükbe veszik. Az ünnepen résztvesznek az összes városok képviselői és nagy számú közön­ség, az ország minden részéből. A magyar választ még nem adták át az antantnak. Teleki Pál miniszterelnök kedden este megjelent a kormányzópárt klubjában, ahol az újságírók hozzáintézett kérdéseire kijelentette, hogy Praznovszki párisi követünktől, még semmi jelentést nem kapott a magyar jegyzék átadására nézve. A városi adóhivatal fényes teljesítmé­nye. A városi adóhivatal 5 hónapig tartó szaka­datlan munka után feldolgozta a háborús évek alatt felszaporodott összes hátralékos munkálato­kat. Jelenleg már csak a folyó évi kivetési mun­kálatok vannak hátra, úgy hogy a befizetetlen adók behajtása teljes erővel megindulhat. Az adó­fizetés egyébként élénken és zavartalanul folyik. Legutóbb is csupán egyetlen napon 800 ezer korona folyt be a városi adóhivatal pénztárába. Tanúkihallgatások a Lőw-ügyben. A sze­gedi vizsgálóbíró megkeresése folytán dr. Vásár­helyi Béla budapesti büntető törvényszéki vizs­gálóbíró kihallgatta dr. Lőw Imánuel szegedi főrabbi ügyében Huszár Károly volt miniszter­­elnököt. Ez ügyben még több tanút idéztek meg, akik azonban nem jelentek meg a vizsgálóbíró előtt s kimentették távollétüket. Ebben az ügyben még a hét folyamán kihallgatják ezeket a távol­levőket és azután az iratok visszakerülnek a sze­gedi törvényszék vizsgálóbírájához. Tanyai kultúra. A szabadoktatási bizottság a tanyákon is megkezdte népvilágosító működé­sét. Eddig összesen nyolc helyen tartottak előa­dást, Feketeszélen Szatymazon és Felsőközponton. Az előadást tanyai tanítók tartják és egy gazdasági szaktanár, aki gazdasági ismereteket terjeszt a nép között. Az előadásokat a gazdák örvendetes számban látogatják. A linanovai csata emléke. A m. kir. Had­történelmi Levéltár és Múzeum a linanovai csata történetének szakszerű katonai, valamint népszerű módon való leírását a társadalom legszélesebb köreiben terjeszteni óhajtja. Ezen csatában részt­­vett összes élő úgy tényleges állományba tartozó, valamint nyugdíjas, illetőleg már leszerelt tisztek felkéretnek, hogy a magyar hadtörténetem e ki­magasló fegyvertényében való részvételüket saját személyükre, mint alárendelt csapataikra nézve, írásba foglalni és azt esetleges fénykép felvételek csatolása mellett felhasználás céljából Szeged kft. ügyosztálynak megküldeni szíveskedjenek. Mozgalom a drágaság leküzdésére. A keresztény szocialista szakszervezetek központja mozgalmat indított a drágaság leküzdésére s fel­szólította a vidéki szakszervezeteket, hogy nyil­vános népgyűlések keretében tárgyalják a drá­gaság és a szociálpolitika kérdéseit. A vidéki szakszervezetek csaknem valamennyien meg­mozdultak s a közeli hetekben, valószínűleg január 16-án az ország valamennyi városában népgyűléseket fognak rendezni. A kihágási ügyek szétvála­stása. A rend­őrség államosításával kapcsolatban a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyeknek csak egy részét vette át az államrendőrség, így a kihágási ügyeknek is az a része, mely nem szorosan rendőri eredetű, a városnál maradt. Ezek elintézése a tanács egy új hivatalt állított fel. A hivatal címe: városi ki­hágási bíróság, főnöke Horváth Lajos közigazga­tási fogalmazó. A bíróság elé tartozik a kihágási ügyek következő része: az összes iparügyek a munkásbiztosítási ügyekkel együtt, illetőségi ügyek, honosítás, névváltoztatás, hatósági bizo­nyítványok kiállítása, gyermekvédelem, szegény­ügy, hadisegély, iskolamulasztások, közegészség, mezőrendőri ügyek, közlegeltetés, állattenyésztés­­ügy, járlat­kezelés, piaci árusok elhelyezése, gaz­dasági, vadászati, halászati és vízjogi munkás­törvényen alapuló intézkedések, zálogházi ügyek, építkezés, köztisztaság, tűzoltás, termény­hamisí­tás, sáskairtás, borhamisítás, vámügy, közélelmezés, nyugták igazolása, továbbá mindazon megkere­sések, elintézések, melyekben más hatóságok, sze­mélyek, lakások, kereseti viszonyok, iparfennállás vagy megszűnés megállapítását kérik, az ezekre vonatkozó nyomozásokkal együtt. A kihágási ügyek többi része az államrendőrség kihágási bírósága elé tartozik. Érdekes statisztika. Angol újságok közül, hogy 1920. év első felében a különféle államok­ban sztrájk címén 9 millió munkás 400 millió munkanapon át nem dolgozott, ami eléggé ma­gyarázatát adja ama nyomorúságnak, amely a le­győzött és győző államokban egyaránt a népeket sújtja. Iskolaügy. Az iskolákban a hosszú kará­csonyi szünidő után nagyrészben elkezdődött már az oktatás. Az elemi iskoláknak már 3-án meg­nyíltak kapui, a polgári iskolák a hónap közepén szintén megnyílnak, kivéve a Dugonics­ utcai in­tézetet, melyben csak február elsején kezdődik a tanítás. A városi gimnázium szombaton, 15-én nyílik meg. Az újra megnyílott iskolákban, mint értesülünk, a tanév most már valószínűleg hosz­­szabb szünet nélkül fejeződik be. Az összes in­tézetek, különösen a városiak, ugyanis el vannak látva akora tüzelő­anyag készlettel, mely az egész télen biztosítja a tantermek kellemes hőmér­sékletét. A Tevés minden magyar házat azzal állít be az irredenta szolgálatába, hogy ízléses ajtódí­szeket készített Nem ! Nem ! Soha! felirattal. Eme kicsiny, fémből gyártott domború lappal is hir­detjük, hogy nincsen lemondás és Magyarország fiai sohasem nyugszanak bele hazájuk feldarabo­lásába. Ára 20 korona és megrendelhető a Tevél szegedi főtitkárságánál, Kálvária-ucca 10. 1921 január 13

Next