Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)

1921-02-02 / 26. szám

2 SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1921 február 2 vélemény is tulmagasnak tartja szövetségesek követeléseit. Briand a lapok tudósítói előtt kijelentette, hogy a szövetségesek t^ysége reális valóság. A német delegátusoknak ír londoni konferencián joguk lesz ellenvetéseket tenni, de nekünk jogunk lesz ezeket visszautasítani. Ha a németek ellen­állnak, elővesszük a kényszer intézkedéseket. A berlini tőzsde dacára az ántánt követelé­séről szóló híreknek emelkedő irányzatot mutat. A tőzsdei körök meg vannak győződve, hogy a végrehajtásra nem kerül a sor. A mohamedánok szaba íságharca Páris. Londonba érkezett konstantinápolyi távirat szerint egy titkos kemalista szervezet fel­hívást intézett a Konstantinápolyban lakó 'török tisztekhez, hogy március 1-én egyesüljenek a Ke- mal hadseregben, ellenkező esetben haditörvény­szék elé állítják őket. Musztafa Kejnal pasa hir szerint az egész ázsiai fronton általános offenzi- vát készít elő. . Szöknek az oláh katonák Az oláh katonai hatóságokat idegessé teszi a sok szökés, ami a megszállott területek kato­naságát'úgyszólván teljesen demoralizálja. Most, hogy a háborús hírek a szökések számát nagyon felszöktették, a parancsnokságok úgy akarják a szökések elejét venni,' hogy egyesek eltűnéséért az illető századot büntetik. Hire jár, hogy ezentúl a katonai szökevények családjának hozzátartozóit is büntetni fogják. „A magyarok sokkal műveltebbek“ A nagyszebeni görögkeleti m'etropolita közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az egyes püspö­kök, köztük Pap János ar^ü püspök is kihirdet­tek. A pásztorlevél bátorSfa a híveket és bizto­sítja őket arról, hogy magyar inváziótól nem kell tartamok. Még azon esetre is — úgymond — ha az invázió bekövetkeznék, a magyarok sokkal műveltebbek és emberiesebbek, semhogy . velük szemben félelemre volna ok. Küiömben pedig, ha bárminemű atrocitás történne, az oláh hadsereg a Tiszáig való előnyomulással fog felelni. A szerb kormány érvényteleníti a hadikölcsön kötvényeket Az uj szerb pénzügyminiszter első tényke­dése az volt, hogy kijelentette, miszerint Dél- szlávia a hadikölcsön-kötvényekkel szemben * semmiféle kötelezettséget nem vállal. A kötvény- tulajdonosok között a nyilatkozat óriási megdöb­benést keltett. • A kereskedők árukészletének felvétele a vagyonváltság szempontjából A gyáripari és kereskedői körökből a pénz­ügyminisztériumhoz intézett kérdésekre a pénz­ügyminiszter azt. a felvilágosítást nyújtja, hogy a pénzügyminisztérium által most tervezett vagyon- váltságról szóló elfő törvényjavaslatnak 66. §-ában olyan rendelkezést kíván a pénzügyminisztérium felvenni, amely szerint a törvényhozás felhatal­mazza őt, hogy az ezen törvényben fel nem so­rolt vagyontárgyakat és kereskedelmi áruraktárak­nak összeírását március 1-én elrendelheti. A minisztérium terve szerint mindazok a kereskedői raktárak, amelyek december 31-én valamely biztositó társulatnál biztosítva voltak, a biztosítási kötvény értékből kerülnek vagyonvált­ság alá, tehát további leltár felvételre szükség nem lesz és a december 31-e után történt vagy ” történő árucseréket vagy biztosításokat nem ve­szik figyelembe. Azoknál a kereskédőknél, akik áruraktárai­kat nem, vagy nem teljesen biztosították, a pénz­ügyi hatóság megállapítása szerint vagy a de­cember 31-iki leltár, — amennyiben az kielégítő — vagy a március 1-én történő felvétel lesz az irányadó. A mezőgazdasági fundus instruktus felvétele tekintetében most folynak a tárgyalások a pénz­ügyminisztérium és a gazdatársadalom érdekkép­viseletei között olyan irányban, hogy vájjon itt is darabszámszerinti felvétel vagy a fundus inslruc- tusnak holdak szerint számított átlaga legyen a vagyonválság alapja. Csicserin ultimátuma az ántánthoz Neuen. Csicserin szikratáviratot küldött az antanthoz, amelyben tudatja azon elhatározását, hogy Szqvjeí-Oroszország a szomszédos államokat meg fogja támadni, ha a szövetségesek nem is­merik el Oroszország mai államformáját és kor­mányát. Elfogytak' az öreg cselédek A földmivelésiigyi. miniszter jutalmát nem- tudja a város kiosztani A földmivelésügyi miniszter minden eszten­dőben jutalomban szokta részesíteni mindazon gazdasági cselédeket, akik huzamosabb ideig szol­gáltak egy gazdánál vagy egy gazdaságban. Az erre vonatkozó felhívás évről-évre leérkezett a tör­vényhatóságokhoz, Szegeden a város polgármes­teréhez, aki azután összeiratta azokat a tanyai gazdasági cselédeket,'akik legalább 25 év óta szolgáltak égj- helyen. Ilyen minden évben akadt egy-kettő, sőt olykor több is. Mikor azután a ju­talmazás napja elérkezett, az'öreg béresek ünneplő ruhába öltöztek és csikorgó, rámás csizmában összegyűltek a közgyűlési teremben, ahol a jutái • mai, ami körülbelül 500 korona szokott lenni és az oklevelet ünnepélyes .formák és elismerő be­széd kíséretében a főispán vagy a polgármester nyújtotta át a kiérdemesült öreg gazdasági cselé­dek kezébe. Nagyobb uradalmakban ilyen alkal­makkor nagyobb ünnepségeket rendeztek, hogy a becsületes, nehéz munka ünnepét minél emléke­zetesebbé tegyék. Szegeden persze, ahol csak a tanyákról akadt jutalmazandó cseléd, ez a nap leg- többnyire szerény, de azért bensőséges keretek közt játszódott le. A földmivelésügyi miniszter az öreg cselédek jutalmazását az idén is elrendelte. Somogyi Szil­veszter dr. polgármester meg is bízta Rack Lipót tanácsnokot, hogy terjessze be a jutalmazandók névsorát. A tanácsnok felszólítására azután a vá­rosi rendészeti ügyosztály kerületi kapitányai be­járták a tanyákat, felkutatlak minden kis gazda­ságot; de olyan gazdasági cselédre, ki már 25 év óta szolgai egy helyben, egyetlen egyre sem akad­tak. Az idők változása úgy hozta magával, hogy az öreg béresek megváltoztak. Eddig maguk js büszkén emlegették, ha évtizedeken át egy gazdát szolgáltak. Ma pedig mintha ez a dicsőség már nem tüzelné őket. Könnyen elhatározzák magukat arra, hogy más helyre szegődjenek, még pedig oda, ahol több a fizetés. Bár ez még ahol kevés, ott is sok és mindenesetre több, mint egy tiszt­viselő fizetése, hiszen egyik másiknak közülök 18 ezer koronára is felmegy az évi illetménye. Az idén tehát elmarad a gazdasági cselédek jutalmazása. Az ötszáz korona jutalmat és a dísz­oklevelet elteszik más esztendőre, amikor majd a hűséget ismét többre fogja becsülni a magyar ember, mint azt a múló előnyt, amit a gyakori helyváltoztatás okoz. Propaganda ünnep a menekültek javára. Február 5-én, azaz? szombaton a menekültek tá­mogatására országos ünnep lesz Szegeden, mely­re, mint megírtuk Szegedre jön gróf Bethlen Ist­ván az országos menekültügyi hivatal elnöke és rajta kívül 'számos fővárosi előkelőség és a ko­lozsvári egyetem tanári karai. Az ünnepség pro­gramja a következő : 1. Érkezés folyó hó 4-én d. e. 7 óra 15 perckor Szeged pályaudvaron. 2. Bevonulás a Boldogasszony sugárúton, Jókai uccán, Kárász-uccán s a Korzón keresztül az ei­! szállási helyekre. 3. Délelőtt 9 órától kezdődőleg a vendégek megtekintik a város által az egyetem céljaira felajánlott középületeket és közintézmé­nyeket. 4. fél 2 órakor közös ebéd a Tisza szálló kistermében. 5. Délután fél 6 órakor a vendégek a Katholikus Nővédő egyesületnek a Tisza szálló nagytermében tartandó közművelődési délutánján vesznek részt. 6. Vacsora Pálfy Dániel nemzet­gyűlési képviselő lakásán. 7. évi február hó 5-én 1. D. e. 11 órakor a városi széképület közgyűlési termében gróf Bethlen István ur Ő kegyelmessége propaganda beszédet mond. 2. Délután fél 2 órakor dr. Aigner Károly főispán lakásán ebéd. 3. Esti 7 órakor a városi színházban díszelőadás, amely után a vendégek a regatta bálra látogat­nak el. MapI v«S..i: Naptár: 1021. február 2. Szerda. Katii. Gyertyaszentelő és prof, Karoiin. Napkéné 7 ó. 19 perc. Napnyugta 4 <\ 36 perc ! d ö.j á t á s; Enyhe, száraz, ■- o m ogju l< ó n y «tár: Zárva. Mm ehiiu: Zárva. Városi : /. i í! i; á z : Délután : Cigánybáró, este : Az ezüst sirály, operett. *■ B e városi-M o z i: Arany korona. S z é c li e n y i-M o z i: Barrabás Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt pénteken a rendes időben je­lenik meg. Mi marad nekünk? A Tevéi abban a nagyszabású propagandában, melyet az ország határain kivü! világszerte és az ország halárain belül folytat Magyarország területi épségének visszaállítása érdekében, szinte napról-napra uj ötleteket állít az integritás szolgálatába. Legújab­ban nagyszámú mülapot készíttetett, melyen szemléltető rajzok segítségével mutatja be mostani” koidusszegénységünket, szembe állítva azzal a mérhetetlen gazdasággal, melytől területrabló el­lenségeink bennünket megfosztottak. Mi marad nekünk? Ez a fájó kérdés áll minden egyes kép felett, melyek sorra vonultatják fel beszédes raj­zok utján, hogy mink volt és mink maradi terü­letben, népességben, szántóföldben, erdőségekben, bányákban, gabonában és növényi terményekben. Ez a legfájóbb statisztika, amit valaha Magyar- országról készítettek. A rideg számok szinte lelkűnkbe nyúlnak és alig lehet megállani, .hogy el ne fogjon bennünket- a fájdalmas zokogás, látva, hogy mily szegényekké tett bennünket Trianon. A Tevéi szegedi főtitkársága e képekből egy egész sorozatot küldött dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternek, ki a képeket a városi hivatalok folyosóin és termeiben helyezteti el, hogy folytonosan elénk tárják a legszentebjb célt, Magyarország területi egysége visszaszerzésének gondolatát és ébren tartsák szivünkben a Nem, nem, sohát és a magyar Hiszekegy szeritséges togadalmát. Gr. Zadravecz István Szegeden. A S/egedi Katholikus Növédő Egyesület által 1921. február hó 4-én a Tisza-szálló nagytermében rendezendő közművelődési délutánon az ünnepi beszédet Dr. Zadravecz István tá­bori püspök ur fosrja mondani. Ezen célból a püspök ur a tegnapi napon d. u 4 órakor Budapestről Szegedre érkezett, ahol a pályaudvaron az egyesület küldöttsége fogadta. A közmüveiödé.si délután műsorának fénypontját minden esetre Zad avecz István tábori püspök ur beszéde fogja képezni es ezért érthető az a nagy érdeklődés, amely az ünnepélyt megelőzi. A jegyek korlátolt számban még kaphaíék a Szegedi Katholikus Növédő Egyesület, Korona-utca 18. sz. a. helyiségeiben mindennap d u. 2—5 óra között Az árvizsgáló jbizotíság ülése. Tegnap délután ütést tartott áz árvizsgáió bizottság, melyen kimondották, hogy a piaci ártáblázat, amely 1921 jan. 31-ig érvényben volt, február 7-ig minden változás nélkül érvényben marad A Szegedi Keresztény Mozgóképszínház Részvénytársaság megalakítását a felügye ő- bizotíság a tervezett alaptőkévé! nem tartja jöve­delmezőnek s igy annak megalakításához nem járul hozzá, miulán a részvénytársaságokkal szem­ben újabban támasztott pénzügyi követelmények s áz üzemi és igazgatási költségek aránytalanul nagyok a részvénytöke csekélységéhez képest. Ennek következtében a felügyelő bizottság a be­fizetett összegek visszafizetését rendeli el, mi által a részvénytársaság megalakítása tárgytalanná vá­lik. A részvényjegyzők által befizetett összegek az eiismervények ellenében f. hó 7-től kezdődő­leg e hó végéig naponta d. e. 10—12 óra között Kemény Simon ideiglenes pénztárosunknál vehe­tők fel, Kálvária-ucca 10 szám alatt a „Szegedi Uj Nemzedék“ szerkesztőségében. A vakok segélykiálitása. Óh Te boldog látó társadalom! Ti szerencsés kivételek, szívvel és anyagi javakkal megáldott áldozatkész emberek! ne hagyjátok ei az emberi sors legtragiwusabban sújtottjait: a vílágtala- ; nokat Ha lelki szükségét érzitek, hogy örömeitekben, bá­nataitokban másokkal jót te yetek — halljátok meg a vakok segélykiáitását, szárítsátok fel fénytelen szemeikből pergő könnyeiket, szüntessetek meg fázásukat, éhségüket, emberfeletti szenvedéseiket! Ne legyen kiáltásuk a pusz­tában elhangzó szó. Bizalommal, az emberi részvét felől a végsőkig kitartva, egymást biztatva várják jószivü ember • társaik gyors segítségét a vakok ujszegedi intézetének j gyámoltjai a Vakok boltja utján (Szeged, Petőfi Sándor sugárút 2. Telefon 14—27 sz ) Az intézet vezetesége. BIZTOSÍTSA jegyeit a Jt/I mindkét részéhez a 1 rí EU U 23* BELVÁROSI MOZIBA.

Next

/
Thumbnails
Contents