Szegedi Uj Nemzedék, 1921. március (3. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-01 / 48. szám

Szeged, I921 március 1 111, évf 48. st. Kedd korona löfizetési áraíc: Egy évre 360 kor, — Félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kálváiia-ucca 10. Telefon 153 szám. Nem! Nem! Soha! Nemzetgyűlés * A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Grafz Gusztáv dr. külügyminiszter személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs György öt is meg- emlitette szombati interpellációja alkalmával, hogy ö a szabadkőművesek közölt volt Tényleg 1916-ban belépett néhány barátja unszolására egy szabadkőműves páholyba, de a páholy működése annyira visszatetsző volt, hogy néhány hét múlva ki is lépett. Az egész epizódnak csak csupán egy kellemetlen emléke maradt meg a magyar szabad­kőművességet illetőleg. Giesswein Sándor személyes kérdésben szó­lalt fel. A zsidókérdésnek faji kérdéssé való át­alakítása ellenzik a keresztény felfogással. A kor­mány jól tette, hogy a szabadkőműves páholyokat, feloszlatta, de menjen tovább, oszlasson fel min­den titkos társaságot. Tiltakozik az ellen, hogy a keresztény gondolat ellenségei között foglalt he­lyet. A liberális blokkot úgy állítják be, mint a keresztény gondolat elnvomóját. A liberális blokk a magyar alkotmányosságot védi, s a magyar al­kotmányosság szeretcte kell, hogy mindnyájunk szivében bent legyen. Hegedűs György kijelenti, hogy semmi oka, sincs arra, hogy amit mondott Giesswenröl, azt visszavonja. Ebben az országban nincs katholikus pap, aki azt a felfogást vallaná, amit Giesswein. Ezelőtt 25 évvel még nem Így beszélt, amit bi­zonyítanak akkori írásai. A Gallilei Körnek éve­ken át előadója volt. Giesswein kijelenti, hogy a Gallilei Körben a. Társadalom-tudományi Társaság kérésére tartott néhányszor előadást. Ezután áttértek a napirend szerint az állam italmérési jövedékről szóló pénzügyminisz éri rendelet tárgyalására. £rody-Harrach előadó ismerteti a törvény­javaslatot. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javas­latot a pénzügyi bizottság szövegezésével úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. Elsőnek Kerekes Mihály szólt a javaslathoz: X cél az volt, hogy az italmérési és trafikjogot a háború áldozatai, a rokkantak, özvegyek és árvák kapják. A hadiárvákról való gondoskodást és ezeknek az anyagi támogatását úgy érzi, hogy az államnak kell vállalni. A korcsmák elhelyezését illetőleg precirirozni kívánja a korcsmáknak az iskolától és a temetőtől való távolságát. Az ital­mérési jog eldöntését nem bízná a községi elöl­járóságra, hanem ezt a jogot a képviselő testület­nek tartaná fenn. A javaslatot elfogadja az álta­lános tárgyalás alapjául. A következő felszólaló Haller József. Fel­hívja a nemzetgyűlés .figyelmét arra, hogy a gazdaságilag erős, de erkölcsileg kevésbbé meg­bízható elemek a törvényjavaslat kedvezményeiben ne részesüljenek. A javaslatot elfogadja az álta-' lános tárgyalás alapjául. Bródy Ernő azt hiszi, hogy csak akkor kritizálhatnák a pénzügyminisztert, ha jobban tudnák mint ő. A javaslatot elfogadja. Hencer István szeretné, ha az italmérési jo-; got a jövőben olyanok kapnák meg, a!<ik a köz-- erkölcsnek, a hazának és társadalomnak tes nek szolgálatot. A javaslatot elfogadja a részletes tár­gyalás alapjául. Ereky Károly: Kifogásolja, hogy a borkeres­kedelmet a törvényjavaslat monopolizálni akarja. A borkivitel ezáltal könnyen egy kézbe kerülhet. A legsérelmesebb intézkedés szerinte az, hogy még közvetítő sem lehet, aki nem cégbejegyzett kereskedő. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Benárd Ágost népjóléti miniszter személyes kérdésben szólalt fel. Á hosszú kormányprogramm vita során valaki azt mondta róla, hogy ö olyan kijelentést tett volna, hogy undorodik a munkás­ságtól. Kijelenti, hogy ilyen megjegyzést soha sem tett. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol az egyes felszólalásokra. Az egyes módosítások­hoz hozzájárul. Hozzájárul ahhoz, hogy egyház- községek ne kapjanak italmérési engedélyt. Ami azt illeti, hogy a korcsmák ne legyenek közel a templomhoz, azzal is egyetért. Bródy Ernő az el­len fakadt ki, hogy a javaslat előre kizár bizonyos személyeket az italmérési engedély megadásából. Ilyen intézkedés nem ebben a javaslatban fordul elő első Ízben. A fővárosi költségvetés terén is ^ legszigorúbb takarékosságot kell gyakorolni. Hal­ler József felszólalására kijelenti, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a hadiárvák és rokkantak nyerjenek engedélyeket. Különben az italmérési javaslat a két kormányzópárt munkája és amikor ö a pénz­ügyminiszterséget vállalta, a javaslatot magáévá tette. Kéri a házat, hogy a javaslatot fogadja el. Az elnök napirendi inaitványi tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését március 1-én tartja és napirendjén az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és a mentelmi bizottság néhány jelentése szerepel. Az ülés vége 2 órakor. Friedrich a kormányválságról, a Tisza-pörrSi és a szabadkőművességről Friedrich István a kormányválságra és a politikai helyzetre vonatkozólag a következőket mondotta: — A nemzetgyűlést részemről nem azért terveztem, hogy éveken át parlamentet játsszék. A nemzetgyűlést én rövid'lejáratú koUhtituanténak gondoltam, amely néhány országos határozatot hozott volna és a békét ratifikálta volna. A nem­zetgyűlésnek már régen át kellett volna adnia helyét az ezeréves alkonnányunknak megfelelő faktoroknak, a parlamentnek és a főrendiháznak. Most, hogy a nemzetgyűlés parlamentet játszik, természetesen elvesztette az eleven erejét és sajnos, kezdi elveszteni a tekintélyét is. A Tisza-ügyre vonatkozólag a következő­képpen nyilatkozott: — Csak annyit mondhatok, hogy nagyon szeretném, ha a fötárgyalás mielőbb megkezdőd­nék, mert türelmetlenül várom, hogy a magyar közvélemény betekinthessen ennek a rejtelmes ügynek a kulisszái mögé. Az egész Tisza-ügynek rám vonatkozó része egy nagy politikai maffiának a munkája, amellyel azt hitték, hogy engem el tudnak intézni. De azok az urak nagyon megégették a ke- j züket s azt hiszem a fötárgyaláson olyan körül­mények fognak napvilágra kerülni, amelyek élesen be fognak világítani szomorú küíállapotainkba. A magyar közvéleménytől egyet kérek, — engedtes­sék meg nekem, hogy ott a főtárgyaláson csak magamra gondoljak, csak az én reputációmra, c.sak az én becsületemre. Minden más előttem mellékes lesz. A szabadkőművesek elleni harcról és a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjára vonat­kozólag Friedrich a következőket mondotta: — Én az Anonymus-Páholynak voltam tagja. Tén^' az is, hogy a szabadkőművesek nem tud­ták megakadályozni, hogy a destruktiv Jászi-féle irányba ne terelődjék a magyar szabadkőmű­vesség. Itt is az történt mint majdnem min­denütt, hogy a gyenge és gerinctelen keresztény társadalom utat engedett az internacionális destrukciónak. Hogy a zsidókérdés tekintetében én álláspontot változtattam, az merő valótlanság. Én az életem, becsületem és teljes reputációm odakötöttem a keresztény nemzeti küzdelemhez. A jövő engem ebben a kérdésben igazolni fog és én meg vagyok győződve arról, hogy a kérdés megoldásánál engem elő fognak venni, mert rám szükség lesz. Pál^ Dániel beszámolója. Pálfy Dániel, Szeged 11. kerületének nemzet­gyűlési képviselője vasárnap, folyó hó 27-én dél­előtt tartotta beszámolóját. Beszámolt arról, hogy programjának két főpontja közül a paprika-forgalom szabaddátételét keresztülvitte, miáltal Szeged város termelőinek mintegy 90 millió koronányi több bevétele volt, a kézmüveskamara pedig a megvalósuláshoz közel áll. Beszéde folyamán sürgette az ipartörvény revízióját és a hatósági üzemek megszüntetését. A tisztviselőkérdésben a koldusá vált magyar tiszt­viselők és nyugdijasokügyét a legmelegebben tette szóvá. Kívánta a sajtó-cenzúra és a posta-cenzúra eltörlését, kívánta a szabadforgalom visszaállítását. A zsidókérdéssel kapcsolatban annak a hangoz­tatásával, hogy ő nem antiszemita kijelentette, hogy keresztény nemzeti alapon áll. A válasz­tójog kérdésénél kifejtette, hogy a munkáskérdés csak akkor fog nyugvó pontra jutni, ha a mun­kásság megfelelő képviseletet nyer a nemzetgyű­lésben Az internálásoknak elvi ellensége, mert meg­tévesztett tömegek nem javíthatók bűnvádi üldö­zés utján. Végül kijelentette, hogy bár pártonki- vüli, a keresztény nemzeti irányit kormányt támo­Üjabb kiutasítások Erdélyből Az oláh vasúti kormány az aradi vasutigaz- gatóságot feloszlatta. .Március 5-én 150 vagonból álló repatriáló vonat körülbelül 800 aradi kiutasított magyart hoz Magyarországba. Az oláh kormány intézkedése szerint, ha kellő számú kiiitasitott együtt van, a f jövőben 25—25 vagonból álló vonatokat fognak elindítani. Oláhországnak ugyanis 4700 vagont vissza kell adni Magyarország részére. A repat- riáliakat akarja az oláh kormány ezekben a vago­nokban elhelyezni, hogy azután a vagonokra többé ne legyen gondja. 19^ DAMASKUS CSILLAGA A SZÉCHENYI-MOZIBAN. A főszerepekben Petrovich és Lucy Oorain. EzeríkivőI egY kétfeivonásos Pali-kép. Előadások fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Rendes helyárak.

Next

/
Thumbnails
Contents