Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1921-04-03 / 75. szám

Szeged, 1921 április 3., vasárnap. Keresztény poltikai napilap. Előfizetési ára: 480.- K 240.— „ 120.­ , Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hónapra 40.­ . Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona. m­­ik évfolyam, 75. szám. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Szeged, Kálvária-Utcalo. szám. Telefon 153. Felelős szerkesztő ZSIRKAY JÁNOS Kiadja: A Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Részv.­Társ. Nem! Nem! Soha! A negyedik rend kötelességei Az a titkos kéz, amely évtizedeken át ját­szott hazánkban a politikai és társadalmi forra­dalom tüzével s épp akkor adta ki a jelszót az általános belső gyújtogatásra, amikor ...Háromfelöl szállt a tűzoszlop az ezeréves magyar határok felé, még mindig dolgozik. A jelszó ezúttal a munka­bérek emelése, ami a munkástömegek előtt ter­mészetszerűleg épp oly tetszetős, mint volt an­nak idején az azonnali béke jelszava, ami az­után tudvalevőleg végromlásba döntötte egész hazánkat. Ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy a munkásság nem érdemelne jobb sorsot annál, amiben ma él. E jobb sors felé azonban nem a bér­emelés útja vezet. A bérharcra felelőtlen egyé­nek bujtogatják a munkásságot s éppen ezért a legparányibb a jogosultsága, de még ha volna is, akkor se volna szabad a munkásságnak erre az útra lépnie, mert aki e szerencsétlen, kirabolt és megcsonkított országban a békeviszonyokhoz akarja szabni életszínvonalát és munkabérét, az az ország újjáépítését nehezíti meg. Nézzünk körül: Millió és millió tisztviselő dolgozik a fizikai munkások bérénél sokkal ke­­vesebbért, pedig az életszínvonal leszállítása szá­mukra sokkal súlyosabb áldozatot jelent, mint más osztálybelieknek, hiszen jobb sorsot szoktak meg és a jobb időkben velük szemben támasztott társadalmi követelések jórésze fennáll ma is. Ezer és ezer tanult, nagyműveltségü ember dolgozik minden ellenszolgáltatás nélkül a Tevés és egyéb hazafias egyesületek keretében a történelmi Ma­gyarország újjáépítéséért, ezer és ezer nem ke­­vésbbé szűkölködő tisztviselő járja nap-nap után a nyomortanyákat a jótékony mozgalmak szolgá­latában s ha az első, a­ második, de leginkább a harmadik rend tud hazájáért áldozni és lemondani, ha a polgárok milliói képesek imádságos lélekkel munkába temetni önök nyomorukat, akkor tegye meg ezt a negyedik rend is, amely a mindnyá­junkat egyformán sújtott gazdasági és politikai szerencsétlenségért elsősorban tartozik felelőséggel. Éppen ezért csodálkoztunk, hogy a múltkori pró­bánál éppen a nyomdászokat ugratták be, mert legkevésbbé szabad most nekik a feltápászkodó ország sorsát megnehezíteni, gyógyulását erő­szakosan késleltetni. Hiszen éppen nyomdászaink hivatása az, hogy nehéz önvédelmi harcunkban formába öntsék a magyar gondolatot és a nyom­tatott betűk világokat átfogó szárnyain szerte­­röpítsék azt a nagyvilágba. De nem szolgálja most a bérharc a mun­kásság osztályérdekeit sem, mert amilyen mérvben emelkedni fognak a munkabérek, ugyanoly mérv­ben fognak drágulni az ipar termékei és az élelmi­szerek­ is. Nagyobb mérvű áremelkedést pedig a fogyasztó közönség már nem bír el. Csökkenni fog a kereslet és a munkaalkalom, szűkülni a megélhetés lehetősége. És ez áll az ipar minden ágára. A kevesebb példányszámú lapok és a rit­kább könyvkiadások elkészítéséhez épp úgy ke­vesebb munkáskéz fog kelleni az eddiginél, mint a ritkább ruha- és cipővarratáshoz. A munkásság tehát, amikor a lelketlen izgatókra hallgatva lehe­tetlen követeléseket támaszt, múló előnyökért koc­kára teszi egész jövőjét, sőt így az országét is. Mi, akik a magyar munkásság­ érdekeit mindenesetre jobban szívünkön viseljük, mint azok a véréhez és lelkéhez egyaránt idegen veze­tők, akik a munkásságot ismét faltörő kosnak szeretnék használni, csak egy tanácsot adhatunk:­­ kövessenek el mindent, hogy ne dráguljon, hanem­­ olcsóbbá legyen itt a termelés. Szolgáljon intő­­ például a győztes Amerika, ahol csak New-York-­­ ban 175­00 textilmunkás van munka nélkül, mert a közönség inkább megszorítja igényeit, de nem adja ki keservesen megszerzett filléreit a méreg­drága iparcikkekért. A közeledő pénzszűke úgyis megrázkódtatással fog járni és végét fogja jelen­teni a háborús idők pénzügyi viszonyainak, az a könnyelmű játék tehát, ami a bérmozgalom ke­re­­tében folyik, igen könnyen ezer és ezer munkás­családnak adhatja kezébe a koldusbotot. A hamar kudarcot vallott nyomdász ultimá­tumnak másik sötét pontja, a bizalmi rendszer visszaállítása iránt támasztott követelés mutatja, hogy mi ennek a váratlan és hazafiatlan bérharc­nak az igazi rugója. A munka oltalmát hirdetik és magát a munkát a legnagyobb veszedelembe sodorják. A munkásság egyszer megfizette már 30—40-szeres árdrágulással ezt az emberboldogí­­tást, ideje lenne tehát, hogy a józan belátás véget vessen a bérharc címén űzött kalandos és követ­kezményeiben ma még beláthatatlan munkás­politikának. Elvégre be kell látnia a negyedik rendnek, azaz a munkásságnak is, hogy éppen akkor, midőn minden társadalmi réteg össze­­fog, csak­hogy a romokból újjá­építse Magyarországot, azt az országot, melyet éppen a szociális jelszavakkal való izgatás és visszaélés tett tönkre, neki is ér­deke, hogy az újjáépítés munkája sikerüljön. E nélkül ideig-óráig való eredményeket kicsikar­hat ugyan, de ez sem biztos jelent, sem biztos jövőt nem ígér. Ha a munkásság tovább lát a pillanatnyi érdekeknél, meg kell látnia azt az igazságot is, hogy az ország sorsa az ő sorsa is. Rá kell es­zmélnie arra is, hogy az igazi szocializ­mus nemcsak jogot, hanem, kötelességet is jelent. Dr. Kelemen László. A politika eseményei A pártkörökben az este a nemzetgyűlés ese­ményeivel foglalkoztak. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában igen élénk volt az élet. A politika legfontosabb eseményét tárgyalták. Élénk figyelemmel várják a nemzetgyűlés ülésének "további fejleményeit, különösen feszült érdeklődés előzi meg azt az akciót, amelyet Teleki Pál gróf miniszterelnök tegnapi beszédében IV. Károly magyarországi megjelenésével kapcsolat­ban kilátásba helyezett és amely akció befejezé­séig a szóbanforgó ügyben a nemzetgyűlés ítéle­tének felfüggesztését kérte. A miniszterelnöknek ez a kilátásba helyezett akciója már olyan stádi­umba jutott, hogy jól értesült körökben az akció befejezését a mai napra várják. Amennyiben ez tényleg bekövetkezik, a miniszterelnök a nemzet­gyűlés április 5-én tartandó első ülésén megteszi a kilátásba helyezett nyilatkozatát és a kormány szerepéről a közvéleményt tájékoztatja. Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke és Lingauer Albin képviselők a délután folyamán autón Szombathelyre utaztak. A politikai helyzetben egyébként a jelen pillanatban különösebb változás nincs. Szombathelyre újabb értesítés nem érkezett. A király magyarországi útja az osztrák nemzetgyűlésben Az osztrák nemzetgyűlés tegnap foglalkozott IV. Károly magyarországi útjával. Sever demok­rata képviselő éles interpellációban foglalt állást Károly Magyarországon maradása ellen. Hang­súlyozta, hogy ez nem Magyarország belügye, hanem egész Középeurópáé s az összes utód­államoké. Mayr kancellár válaszában kijelentette, hogy a kormány ünnepélyes nyilatkozatban fog tiltakozni IV. Károly visszatérése ellen s az an­tanttal egyetértve megteszi az intézkedéseket, hogy az exkirály zavartalanul utazhassék át Ausztrián. Dr. Mayr kancellár a külügyi bizottság elé­ sén elmondotta, hogy a magyar követek kormánya nevében azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy a király visszatérését engedje meg. A svájci követ a kérést támogatta, kijelentve, hogy kormánya továbbra is menedékjogot biztosít a királynak. Az osztrák kormány és az összes pártok hozzájárultak a magyar kormány kérésének teljesítéséhez. Itt említjük meg, hogy Pasics szerb minisz­terelnök kihallgatáson fogadta gróf Antoni olasz követet. Károly­­ magyarországi útját tárgyalták. A kérdésben a két állam között teljes egyetértés ural­­kodik, különösen a Magyarország elleni együttes akciót illetőleg. A németországi helyzet. Halléból... jelentik. A Középnémetországi tisztogató akció rendes medrében folyik. , Míg Középnémetországban a mozgalom las­­san kint elül, a rajna-balparti iparvidéken a sztrájk nagyrészt még tart. A rheinhauseni bányatelep tárnáiból a belga­­csapatok tegnap kiszorították a kommunistákat, akik azonban már újra visszatértek oda. Az angol bányászsztrájk. London. A szénbányászok munkájának be­szüntetése minden más kérdést háttérbe szorított. A Daily News azt írja, hogy a veszély nagyobb, mint valaha volt. Nem hivatalosan közüik, hogy a vasúti üzem szünetelése esetén autón fogják az élelmiszereket szállítani a közönségnek. Kis hirek. A magyúr Kállay Tibor dr.-t pénzügyminisz­teri államtitkárá nevezte ki. — A Magyar Orszá­gos Mozgóképügyi (film) tanács elnökévé dr. Pekár Gyula neveztetett ki. — A tápéi kerületben a kisgazdapárt Rásonyi Papp Pál dr.-t jelölte. — Budapestre érkezett a kereskedelmi Duna-flotta amerikai döntőbírója. A hajóparkot az 1921. évi forgalom alapján osztja­ fel.­­ Aradon a magyar és oláh kiküldöttek között a vasúti személy- és teherforgalom tárgyában folytatott tárgyalások megszakadtak, mert az oláhok a magyarok köve­telését, hogy Aradon és Nagyváradon expositurát­ állítanak fel,, nem honorá­ták. — Az utódállamok római konferenciája április 4-én nyílik meg. Ma­gyarország részéről Nemes Albert gr. Márffy Mauliano, Kállay Zoltán és Sebestyén Pál jelen­nek meg a tárgyaláson. — Bécs—Pozsony— Belgrád között május 1-én megindul az expess hajforgalom.­­ A kemalisták Eskikter előtt nagy győzelmet arattak a görögök fölött. A görög hadak felbomlottan menekülnek. A törökök egy görög hadosztályt elfogtak. A Katolikus Kör jövője Dr. Tóth Imre a Katolikus Kör új elnöke nyilatkozik programmjáról. Ismeretes, hogy a Katolikus Kör múlt heti tisztújító közgyűlésén a kör elnöki tisztségét dr. Tóth Imre ügyvéddel töltötték be. A kiváló egyé­niségű vezér férfiúnak a felelősségteljes állásba való megválasztása osztatlan örömet keltett a vá­ros katolikus társadalmában. Az új elnök a kör jövőbeli teendőiről és programmjáról a követk­ező­­ket mondotta: A kör első és legfontosabb ügye az állandó otthon megteremtése. Tárgyalások folynak a volt szabadkőműves páholy megszerzésére, hol jelenleg katonaság van elhelyezve. E célból küldöttséget vezetünk a belügyminiszterhez, hogy az épületet mihamarább birtokunkba vegyük. A folyton lanyhuló klubéletbe új szellemet, friss vért szeretnék beoltani, hogy a kör — a ke­resztény társadalommal karöltve — vegyen részt a honmentés munkálataiban. ■ ■________legújabb ^ felvonásos szenzációs kalandordrámával tartja a­ot Ijr 1^161 kalandjával a ^0191 IllC^VdwJtS lázban a mozilátogató közönséget. Ezzel egyidejűleg amerikai humoreszkje Zigoto mint őrgróf, számban kaphatók a Széchenyi-moziiban.

Next