Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1921-04-03 / 75. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen! Törekvésünk lesz a fogadalmi templom épí­­tésének kérdését állandóan felszínen tartani, to­vábbá ezzel kapcsolatban a sokat emlegetett harangkérdést megoldani. A harangok költségei­nek fedezésére pünkösd vasárnapján a korzón, a katonaság bevonásával nagyszabású népünnepélyt rendezünk. A templomaink környéke el van hanyagolva, különösen a rókusi és az alsóvárosi. E térségek rendbehozatala szintén a kör feladatát fogja képezni. A szemérmetes szegényeink támogatása: ingyenes orvosi segély, tisztviselő családok se­gélyezése. Penziók felállítása, az elfoglalt iskolák kiürítése, a hitélet belső igaz fejlesztése, mind­mind megoldásra vár. A kör mindezen égető szükségű dolgok megvalósításán dolgozni fog, hogy megalakulásá­nak magasztos céljait mihamarabb elérje. A kolozsvári egyetem felsegítése A budapesti magyar Leszámítoló és Pénz­váltó Bank élén Bohus igazgatóval nagylelkű ado­mánnyal járult hozzá a hontalanná vált és mindenéből kifosztott kolozsvári egyetemnek újjá­építéséhez. Ponori Thewrewk Emilnek, a buda­pesti egyetem boldogult nagynevű tudósának hátrahagyott nagyértékű kézi könyvtárát százezer koronáért megvásárolta és az egészet a kolozsvári egyetemnek ajándékozta. Ez a nemes tett minden Demosthenesnél szebben beszél s ékes-szóló bizonyítéka a magyar társadalom élénk érzésének legvitálisabb kulturális érdekeink iránt. Ez az áldozatkészség nyilvánult meg már azokban, akik a mai mostoha viszonyok közt a m. tud. Akadémiának és a Kisfaludy- Társaságnak segítségére siettek a tetemes pénz­összegekkel, hogy tudományos és irodalmi tevé­kenységüket folytathassák. A kolozsvári egyetem iránt ez alkalommal nyilvánult meg először a tár­sadalom gondoskodása, melyre a legnagyobb szüksége van,­ ha tudományos tevékenys­ét foly­tatni akarja. Hogy folytatni akarja minden áron, az kétségtelen, de ma úgyszólván híjjával van minden eszköznek. A kormány bármennyire el van szánva a legmesszebb menő áldozatokra, az ország mai anyagi helyzetében nem képes a tu­dományos munkásság eszközeit az egész vonalon rendelkezésére bocsátani a­­ két hontalan egyetem­nek. A segítés akciójából ki kell venni részét a magyar társadalomnak is, ha dokumentálni akarja a magyar faj kulturális elsőségét a Kárpátoktól az Adriáig, a Hargittától a Lajtáig. A társadalom kell, hogy felkarolja ezt az ügyet és áldozatokkal is olyan karba helyezze a kolozsvári és pozsonyi egyetemet, hogy munkás­ságukat a régebben elért színvonalon folytathas­sák. A Leszámítoló és Pénzváltó Bank nagylelkű adománya megtörte a közöny jegét . Így bizton remélhetjük, hogy a nemes példának még sok méltó folytatása lesz. Csengery János dr., egyetemi tanár. A piarista gimnázium jubilluma A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium az 1921 év május hó 5-én alapításának 200-ik évfordulóján jubiláris ünnep­séget rendez. Reggel 8 órakor ünnepi Te Deum és szent­mise a belvárosi templomban. Szent beszédet mond Vézner Károly, az ifjúságnak a Templom­téren Üveges József. A főgimnáziumi énekkar Führer R. E­moff miséjét énekli. A városi színházban délelőtt fél 11 órakor tartandó emlékünnep műsora: 1. Az ünnepséget megnyitja Prelogg József intézeti igazgató. 2. Fichtner S. 1848. Szimfonikus költemény. Előadja a Szegedi Filharmonikus Egyesület Ficht­ner Sándor karnagy vezetésével. 3. König Péter: Andante a hegedűverseny­ből (II. tétel), előadja Belle Ferenc zenekari kísérettel. 4. Arany—Révffy: Rendületlenül. Énekli a főgimnáziumi énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Csaba Jenő. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1921 április 3., vasárnap. 6. Az alsó osztályok válogatott tornacsapatá­nak szabad gyakorlatai katona zenére. 7. Tárház. Vigszabásu játék 5 szakaszban. Dugonics András: Királyi Oktató által. (Piarista iskolai vígjáték 1789-ből). Átdolgozta és szinte alkalmazta .Német Károly. Rendező Szilágyi Ala­dár, a szegedi városi színház tagja. 8. Berlicz: Rákóczi induló. Előadja a Sze­gedi Filharmonikus Egyesület Fichtner Sándor karnagy vezetésével. Jegyek kaphatók: Prelegg József főgimná­ziumi igazgatónál, a diákhelyekre Vézner Károly piarista tanárnál. A felülfizetéseket a városi főgimnázium Ifjú­sági Segítő Egyesülete javára fordítottnak. A szegedi kegyesrendi főgimnázium kétszáz éves jubiláris ünnepe alkalmával a Dugonics- Társaság 1921 május 5-én délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart. Nincs akadálya az egyetemi klinikák elh­elyezésének A kolozsvári tanárok szemléje Említettük már, hogy pénteken délután Tóth Lajos dr. közoktatásügyi államtitkár vezetésével a kolozsvári egyetemnek 12 orvostanára érkezett Szegedre. Az államtitkár, az orvostanárok továbbá Jeszenszky Sándor dr. miniszteri tanácsos, Korb Flóris és Ungár építészek társaságában szomba­ton délelőtt megtekintették a Felsőipariskola épü­letét, délután folyamán pedig a Bábaképző Inté­zetben és az Állami főgimnáziumban tartottak részletes szemlét. A Felsőipariskola épületének megtekintése alkalmával az a vélemény alakult ki mind a ta­nárok, mind az építészek körében, hogy az épü­let csekély átalakítások után a belgyógyászat, a sebészet, az általános kórtan, továbbá élettan és gyógyszertan részére — határozottan megfelel. A szemléken Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Wolf Ferenc főorvoson és a városi főmérnökön kívül részt vettek: Tóth Lajos dr. államtitkár, Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, Korb Flóris építész, Davida Leo dr. kórbonctan tanára, Rieger Gusztáv dr. az egészségtan tanára, Veres Elemér dr. az élettan tanára, Szabó József dr. elmegyógyász, Lőte Hugó dr. az általános bonc­­tan, Csiky József dr. belgyógyász, Kubinyi Pál dr. szülészet és Issekutz Gyula dr. a gyógyszer­­tan tanára, végül Unger József építészi szakértő. Az orvostanárok vasárnap a közkórházat, a szem­kórházat, a rókusi iskolát és az internátusokat tekintik meg. Wolf Ferenc dr. tiszti főorvos szerint az átalakítási munkálatokra csak egy-két hó múlva, de legkésőbb júliusban kerülhet a sor és így nem valószínű, hogy az előadások már az ősszel megkezdődhetnek. A város pere a gázgyárral A város felelete a telep kifogásaira A második érdemleges tárgyalást szombaton délelőtt folytatta a járásbíróság, a két fél képvi­selőinek jelenlétében. Thuróczy Mihály városi főügyész a gázgyár kifogásaira válaszolt. 1. Több járásbírósági ítélet megállapítja a két fél közötti jogviszonyt, amennyiben a város által beterjesztett szerződést fogadták el minden­kor irányadóul. 2. A város tagadja, hogy a beruházás értéke meghaladja a 120 millió koronát. A szerződés értelmében a gázgyárnak az üzem­et 40 év után akcióképes állapotban kell át­adni, ez a kötele­zettség azonban 25 év után is fennáll, mert a telepnek állandóan üzem­képes állapotban kell A 3. pont az akció kérdését világítja meg a város Szempotjából. A 4—5. pontban a város" kifejti, hogy le­hetetlen a gyárnak az a kívánsága, hogy a meg­váltási összeget bár békebeli árfolyamon jegyzett, de külföldi értékben fizettese meg a várossal. Lehetetlen ez azért, mert a gázgyár megváltása háború után végzett pénzügyi művelet, a béke­­szerszedés megfelelő rendelkezései pedig csak a háború előtt és alatt lejárt követelések idegen va­lutában való kiegyenlítésére vonatkozik. A 6. pontban a város megcáfolja a gyárnak azt a kifogását, hogy ha a bíróság a város által felajánlott összeget állapítja meg kártérítésül, megbukik, mert abból adósságait sem tudja ki­ fizetni. A gázgyárnak ugyanis a részvénytársa­ságnál van adósága s igy tulajdnképen önma­gának tartozik. ' 1­­­7, 8, 9. pontokban a város megállapítja, hogy joga van a gyárat a kártérítési összeg megállapítása előtt is átvenni, mert a később megállapítandó kártérítési összegre — bármekkora is legyen az — a város vagyona biztos fedezetet nyújt. V­égül megállapítja a város, hogy a telep nem korlátlan és kizárólagos tulajdona a rész­vénytársaságnak, mert a szerr­ződés a városnak is jogot biztosít­ rá. Ugyanis az üzem 40 év után teljesen ingyen megy át a város tulajdonába. A bíróság a város érveit jegyzőkönyvbe vette. Az újabb tárgyalási napot később fogja kitűzni. Napi hirek Mar, Naptár: 1921. április 3. Vasárnap. Kath.Quas prof. Kereszt. Napkelte 6 óra 9 perc. Napnyugta 5 óra 31 perc. időjárás: Meleg, helyenként csap­adék. Somogyi könyvtár: Zárva. M­ú­z­e­u­m : Nyitva 10—1-ig. Városi S­z­i­n­h­á­z , d. u. Náni, népszínmű, este Offenbach, operett. Belvárosi­ Mozi: Harc a milllárdokért. Széchenyi Mozi: A halál megvetője. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szerdán, a rendes időben jelenik meg. Konfirmáció. A református keresztény egyház­­községben áldozócsütörtökön , történik meg a tizen­kettedik életévüket­­betöltött keresztyén gyermekek ünnepélyes hitvallástétele és megerősítése. A refor­mátus lelkész­ hivatal kéri a szülőket, akiknek kon­firmálandó gyermekeik vannak, hogy a konfirmációs oktatás megkezdhetése végett ezt a lelkész­ hivatal­ban jelentsék. Az első konfirmációs előkészítő óra április 4-én délután 5 órakor lesz a református is­kolában. Üresedés a táblai bíró karban. A Királyi Ítélőtáblán 5 tábla bírói hely van üresedésben. A helyeket nem előléptetéssel töltik be, hanem me­nekültekkel. Uj alsótanyai orvos. Dr. Ács Sándor alsótanyai tb. főorvos helyébe dr. Oláh József, fiatal lelkes orvostudort választották meg Csor­­váról. Ünnepség Pusztaszeren. A honfoglaló hét vezér emlékére ültetett fák közül három ki­száradt, melyek pótlására Szatymazon mozgalom indult meg. A fák elültetése, ünnepség keretében hétfőn­­történik. A megnyitó beszédet Fráter Zol­tán mondja el. Báró Antal, Üveges Lőrincz és Zsák József hazafias dalokat adnak elő. Jung Sándor dr. „Árpád ébredése“ c. költeményt sza­valja el. Az ünnepségre Szegedről is sokan men­nek ki, köztük Bárdoss Béla tb. főjegyző, dr. Csonka Miklós és dr. Pávó Ferenc, ismét fogytán a rögtöni segélyalap. Kószó Elek városi főpénztárnok a rögtöni segélyalap javára 50 ezer korona azonnali segélyt kér. A tanács nem hozott határozatot a kérés felett, mert a polgármester nem volt jelen. A Felebaráti Szeretet Szövetség április 8-án és 9-én a városi színházban jótékonycélú előadást rendez. Az előadások műsorát zene­számok, élőképek, magánszámok és tréfás jelene­tek tarkítják. Az előadások kezdete fél 4 órakor. Eljegyzés: Zsirkay János a Szegedi Új Nemzedék felelős szerkesztője eljegyezte Kamocsay Margitkát, Kamocsay Ferenc telekkönyvvezető leányát. Sirámok a „hullámról.“ Vártam, vártam a hullámot, várom, már t. 1. azt a kis jótékony olcsó­ság­ hullámot, amely kicseréli kapott ruhámat, ferde­­sarkú cipőmet, — rojtos nyakkendőmről nem is szólva — s amely végül kiváltja német szóra adott nyári ruhámat. A hullám ugyan jött, de nem az a hullám, amit én vártam, hanem az a hullám, amit nem vártam : a hőhullám jött kérem. Úgy látom, hogy az én epedre várt olcsósági hullámom már csak akkor jön, ha a legveszedelmesebb hullám az adóssági hullám maga alá temeti az én szegény hullám­at. De hogy rossz nyelvűnek ne mondjanak, bevallom, hogy ha gyéren is bár, de mégis hull­ám néha-néha egy kis olcsósági hullám is reánk. A múltkoriban például egy sziriai a boltja ajtajából in­teget felém és epeden szól: „Nagyságos úr, mit pa­rancsol?“ ... E szokatlan hang, melyet 1914. óta nem hallottam, eszembe juttatja. ho©': Na végre a vevő is ember, kinek a gorombáskodás fáj . . . S kit, ha vásárolni kény­szerül végzete, megnyúzni nem éppen — muszáj.

Next