Szegedi Uj Nemzedék, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-02 / 173. szám

Szeged, 1921 augusztus 2., kedd. Ara 2 korona. ill­ik évfolyam, 173. szám. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Sztged, Kálvária-Utca 10. szál. Telefon 153. Főszerkesztő DO­BAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Részv.­Társ. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— , Fél évre . . . 240.­ . Negyed évre , 120.—, Egy hónapra , 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Nem ! Nem! Soha! Nyugatmagyarország és a csahi—magyar tárgyalások Az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatok szerint a szép sikerrel kecsegtető magyar—cseh tár­gyalások hirtelen megszakadtak. Ugyanekkor hall­gattak el azok a hírek is, amelyek Magyarország és Ausztria közötti békés megegyezésről szóltak. Úgy látszik, mintha e két kérdés közelebbi össze­függésben állana egymással s az egyik sorsa döntő mértékben befolyásolná a másik menetét is. A csehek Nyugatmagyarország megszerzésé­vel egy délszláv korridor létesítésére már kezdettől fogva törekedtek. Ez volt törekvéseik végcélja, álmaik netovábbja, közvetlen érintkezést teremteni az újszülött szláv államok, az északi és déli szlá­vok között s Magyarországot minden oldalról eben­szes gyűrűvel körülfogni, légmentesen elzárni, megfojtani. Ezt a tervüket azonban nem tudták keresztül­vinni, arra törekedtek tehát, hogy Magyarország minél teljesebb megcsonkításával Nyugatmagyar­­országot legalább Ausztriának juttassák s ezáltal elérni remélték azt is, hogy Magyarország és Ausztria között olyan ellenségeskedést támasztanak, amilyen még sohasem volt. Egyelőre sikerült is elérniök annyit, hogy a francia elvakultság a trianoni béke­feltételekben Nyugatmagyarországot Ausztriának ítélte oda. Az erőszakos gyűlölet teremtette a békeszerző­dések feltételei rövidesen tarthatatlanoknak és képte­leneknek bizonyultak. Így volt ez a St.-germain-i és a Versailles i békével is. Rendelkezései igazságtala­nok, az általuk teremtett állapotok egészségtelenek, hangzatos jelszavaik csupán önző érdekek leple­zésére szolgáltak. A gyűlölet s bosszuállás érzésével építeni akartak s ezért mindenütt pusztulás és romlás támad nyomukban. Az antant számításai nem váltak be, az elrendelt népszavazások mind az ő kíván­ságukkal ellenkező eredményt hoztak. Minden számításuk, minden lépésük mögött ott lappangott a győrök önző hatalmi érdeke, mely már a szövet­ségeseket is szembeállította egymással. Nyugatmagyarországgal is így áll a dolog. Előszedték a képzelt jogokat, néprajzi helyzeteket, gazdasági követelményeket, de ezek mind össze­dőltek. A történelmi jogok koholmányok voltak, a lakosság maga is tiltakozott az elszakítás ellen, gazdasági szempontból , sem felel meg Nyugat­magyarország Ausztria éléskamrájának, mivel maga is az anyaország által való ellátásra van utalva. Franciaországnak németgyűlölettől elvakult politikája, amely szélsőséges túlzásával már saját szövetségesei körében is ellenséges hangokat váltott ki, itt is túllép a célon. Ma már Franciaország is belátja, hogy Nyugat­­magyarországnak Ausztriához való csatolása hiba volna, hiba volna az ő németellenes szempontjából is, mert éppen a németséget erősítené vele. Szíve­sen változtatna is már rajta, de nem teheti. Nem teheti, mert az egyik békeszerződés egyik pontjá­nak ilyen megváltoztatását precedensnek tekinthet­nék és erre hivatkozva nyomatékosabban követel­hetnék egy másik békeszerződés, a versaillesi béke­­szerződés más pontjainak megváltoztatását. Ezért Franciaország a legnagyobb örömmel fogadná, ha Magyarország a nyugatmagyarországi kérdésben megegyeznék az osztrák kormánnyal. Akárhogyan egyeznek meg, Franciaország a meg­egyezéshez hozzá fog járulni. Hisz ez a megegye­zés őt segítené ki legkellemetlenebb zavarából. Ezt tudnia kell a magyar kormánynak, mikor Ausztriával a nyugatmagyarországi kérdésről tárgyal. De tudnia kell ezt a magyar kormánynak akkor is, amikor a csehekkel tárgyal. Osztrákok és cse­hek egyaránt rá vannak szorulva azokra a gazda­sági kedvezményekre, amelyeket Magyarország és csakis Magyarország nyújthat nekik. Mind a kettő­nek szorult gazdasági helyzete olyan helyzetbe hozza a magyar kormányt, hogy engedékenységre gondolni sem kell. A cseh—délszláv korridor kérdése teljesen elejtettnek tekinthető, amióta Olaszország rájött arra, hogy saját érdeke ellen cselekednék, ha az úgynevezett kisantant hatalmi törekvéseit támogatná. Ez a helyzet már most lehetővé teszi a cseh kormány számára, hogy nyíltan és határozottan elejtse ezt a tervét, amelynek megvalósítására a legcsekélyebb reménye sem lehet többé. Nem kerülne tehát a magyar kormánynak semmiféle nagyobb megerőltetésbe, hogy a cseh kormánytól olyan határozott és kötelező nyilatko­zatot szerezzen, amely szerint ez a nyugatmagyar­országi kérdésben teljesen érdektelennek vallja magát. Ha a gazdasági tárgyalások folytatását a magyar kormány ehhez a feltételhez kötné, meg­győződésünk szerint hamar célt érne, mert a cseh politikusok bölcs realisták, akik nem fognak ra­gaszkodni egy megvalósíthatatlan ábrándos ter­vükhöz, ha ennek elejtése árán kenyérhez és ipari piachoz juthatnak. Azután pedig Ausztria teljesen magára ma­radna. Területi követelései támogatását nem vár­hatja többé senkitől, ő ma nem érzi magát elég erősnek, hogy a neki ígért zsákmányt fegyveres erővel elvegye. A népe éhezik és már kezdi belátni, hogy azok, akiket jóakaróinak tartott, becsapták és cser­benhagyták. Kár volna tehát Nyugatmagyarországból egy falut is odaadni, mikor előre látható, hogy Auszt­ria le fog modani erről a kétes értékű ajándékról.. Le fog mondani, mihelyt megszólal benne a jó­zan ész. Azt pedig megszólaltatja a korgó gyomor. A szerbek kiürítik a megszállt területeket Alávetik magukat az antant parancsainak be Pécsre Elsőrendű antant forrásból arról értesülünk, hogy a budapesti antant misszió az antant főta­nácsának döntése alapján a legutóbbi napokban foglalkoztak és pedig végleges forrásban Baranya, Pécs, Baja, valamint a szegedi háromszög kiürí­tésével, úgy hogy most már tisztán a kiürítés határidejének megállapításáról van szó. Informá­torunk arról is biztosít, hogy még e hét folyamán döntenek a mielőbbi kiürítés pontjáról. Forrásunk azt is hangoztatta, hogy a meg­szállók minden tekintetben alávetik magukat az antant parancsának. A nemzeti hadsereg élén Soós Károly tábornok fog bevonulni Pécsre, hogy Szent István ezeréves országának első visszatérő részeit átvegye. A szerbek kivonulá­sának első katonai művelete a Somogy-Tolna megszállott részeiből. Baja város és vidékeiből és a szegedi háromszögből való kivonulása. A második kiürítési terület Pécs város és egész vidéke, Mohácsig, Villányig, Siklósig. A harmadik kiürítési hadművelet a trianoni szerződésben megállapított végleges határig fog történni. Mind­három kiürítési műveletnek 8 nap alatt kell meg­történnie. A területek átvételének és kiürítésének minden mozzanatát 10 tagú katonai antant bizott­ság fogja ellenőrizni. Szerb részről is minden intézkedés megtörtént a kiürítésre. Linder pol­gármestert már e hét folyamán kiutasítják a megszálló hatóságok. Értesülésünk szerint a kiürítés e hó végéig befejezést nyer. Soós tábornok vonul Küzdelem a városok vagyonváltsága ellen A törvényhatóság felirattal fordul a kor­mányhoz Alig, hogy ismeretessé vált Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vagyonváltság tervezete, a tör­vényhatóságok és városok részéről azonnal meg­indult a mozgalom az ellen, hogy a városok is magánszemélyekhez hasonlóan fizessenek vagyon­­váltságot. Somogyi Szilveszter polgármester átira­tára Szeged törvényhatósága egy ízben már felírt a vagyonváltság ellen a kormányhoz és már-már úgy volt, hogy a városoknak csakugyan nem kell vagyonváltságot fizetniök. A nemzetgyűlés földművelésügyi és pénzügyi bizottságának többsége azonban a vagyonváltság törvényének olyan módosítását fogadta el, hogy a városok is a magánszemélyekhez hasonlóan köte­lesek fizetni a vagyonváltságot és, hogy egyedül a legelők mentesek a vagyonváltság alól. E módosítás ellen, amely sérelmes a váro­sokra, mert részben megterhelné a háztartást, részben csökkentené a hitelképességet, a magyar városok országos kongresszusa, melyen Szeged képviseletében Gaal Endre dr. vett részt már bejelentette tiltakozását. Szeged város törvényhatósága pedig ma, azaz kedden délután rendkívüli közgyűlést tart, amelyen ismét állást foglal a városok vagyon­­váltsága ellen. A törvényhatóság felirati tiltakozást intéz a kormányhoz és megbízza ezzel a szegedi választó­kerületek nemzetgyűlési képviselőit. A katonai bizottság augusztus 5-én megkezdi a működését A szövetségközi katonai bizottságot hivata­losan f. évi augusztus hó 5-én kezdi meg mű­ködésüket. A bizottságok egyes tagjai már Buda­pestre érkeztek. Az állami jegyintézet megkezdi a működését A hivatalos lap vasárnapi számában rende­let tétetett közzé, mely szerint a magy. kir. állami jegyintézet augusztus 1-én kezdi meg működését. E naptól fogva az Osztrák-Magyar Bank buda­pesti főintézete és magyar fiók­intézetei, már mint a magy. kir. állami jegyintézet intézetei működ­nek és a jelenlegi hitelosztály kivételével e bank likvidátoraival, az üzlet vezetőségével kötött meg­állapodások értelmében az Osztrák-Magyar Bank összes üzletágait folytatják. Ezzel kapcsolatban az állami jegyintézet hirdetményt tett közzé, melyben az Osztrák-Magyar Bank üzletfeleit értesíti, hogy a jegyintézet az összes átvett üzletágakban a fe­lekkel szemben további intézkedésig az Osztrák- Magyar Bank eddigi üzleti határozatait tartja ér­vényben. Augusztus 1-ével a kormány egyúttal ér­vénybe lépteti a pénzforgalom ideiglenes rendel­kezéséről szóló 1921. évi 14. t.-c.-nek az állami pénzjegykibocsájtási jogának kizárólagosságát ki­mondó első szakaszát. Ezzel megszűnik Magyar­­ország területén az Osztrák-Magyar Bank jegyki­­bocsájtási joga, melyet ezen időponttól kezdve ki­zárólag a magyar állam fog az állami jegyintézet útján gyakorolni. Minthogy e két intézkedéssel az Osztrák-Magyar Bank megszűnik Magyarország területén mint jegybank működni, Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter meleghangú átiratot intézett az Osztrák-Magyar Bank üzletvezetőségéhez, melyben a banknak a magyar közgazdaság terén kifejtett mintaszerű működéséért a kormány elismerését fe­jezi ki. Rakovszky István kijelentette egy budapesti lap munkatársa , ott, hogy a kereszténypártból való kilépése és az ellenzékbe való csatlakozási hírek alaptalanok, azonban kijelentette, hogy ez nem fogja gátolni őt abban, hogy a jogrenddel össze nem egyeztethető cselekedetek ellen fel ne szólaljon (!)

Next