Szegedi Uj Nemzedék, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-02 / 173. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1921 aufi[usztus 2., kedd. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában Amen ! Pusztirióban a városi iskola-épületek Egyes iskolákat a háború eleje óta nem Ja­vítottak —A* épületek rendbehozása egy millió koronánál többe kerül — A költsé­gekre kölcsönt vesz fel a város Szeged város nem csak arról volt hires, hogy Budapest után az- egész országban itt van a legtöbb iskola, de arról is, hogy a tudománynak és a népnevelésnek ezek a hajlékai, mindenkor mintaszerű rendben voltak. A város hatósága mindenkor féltékenyen vigyázott az iskola-épületek külső és belső csinosságára és ebben nagy része volt Gaái Endre dr. tanácsnoknak is, kinek ha egyéb kulturterveit le is szavazták, de teljesitették minden kivánságát, mely az iskolákra vonatkozott Az ötödféléves háborúval, majd a forrada­lommal és megszállással járó felfordulás azonban hovatovább tizedrangu kérdéssé tette az iskolák rendben tartását. És ez meg is látszik az iskola- épületeken, melyek évek folyamán annyira leron­tottak, hogy kijavításukat már nem lehet tovább halogatni. A mai tanácsülésen, mint már annyi­szor, ismét szóba került ez a kérdés. Ördögh Lajos dr. tb. tanácsnok Bokor polgármester he­lyettes helyett a tanásccal ismertette az iskola-épüle­tek rendbehozásáról készített mérnöki költség- vetést. Az erről szóló kimutatás adatai meg­döbbentő módon világítanak rá arra a nagy pusz­tulásra, melyet a háború és a megszálló franciák végeztek az iskolákban. Úgyszólván mindegyik iskola-épület restaurálása ezrekbe kerül, a Szent Qyörgy-téri iskola kijavítása pedig 297 ezer ko­ronába és csak a hiányzó ablakok pótlása 35 ezer koronába kerül. Rossz állapotban vannak az összes iskolák és belülről valósággal a pusztulás Ijépét mutatják. A városi főgimnázium, mely valamikor ragyogott a tisztaságtól és ahol éveken át épen maradt minden szöglet és ablak, szintén alapos javításra szorul. Felsőemeleti ablakai pl. csaknem egytöl-egyig kihullottak, a benne tanyázó francia katonák keze nyomán. A tanács meglehetős zajjal fogadta a költség- vetés felsorolását, szerettek volna belőle lealkudni egyet mást, de ezt a mérnökség már végrehaj­totta azáltal, hogy az eredeti költségvetésből 40 ezer koronát kihúzott. A tanács végre is engedett a mindenesetre jóakaróan elhangzott ellenkezés­nek és a bizonyítékok hatása alatt Gaál Endre dr. tanácsnok örömére elhatározta, hogy az iskolák kijavítására egy millió korona kölcsönt vesz fel. A kAzszolgAlatl alkalinazoM yenilégliljének megnyitása A háború és a „béke“ keserves éveinek legsujtottabb és egyúttal a magyarság leghazafi­asabb társadalmi osztálya áthatva attól a gondo­lattól, hogy az ország nyomorúságos pénzügyi helyzete nem birja az életfentartásukkal járó ne­héz terheket teljesen megszüntetni, a maga erejé­ből igyekszik azokon könnyíteni. E célból a Kansz szegedi csoportja altru- isztikus alapon étkezőt állított fel a Belvárosi Mozi dísztermében, ahol a tisztviselők a mai ne­héz körülményekhez képest igen olcsó áron ellá­tást kaphatnak. Vasárnap folyt le az étkező ünne­pélyes megnyitása a melyen a közhivatalok ve­zetői és a tisztviselők nagyszámban jelentek meg. Ott láttuk Aigner Károly dr. főispánt. Kelemen Béla dr. ny. minisztert, Bottka Sándor dr. főkapi­tányt, Hamza Geyza a kir. Tábla elnökét, Végman Ferenc az ügyvédi kamara elnökét. Nagy Gyula miniszteri tanácsost. Harsány! Elemér főügyészt Szenttamássy Miklós táblabirót, Jánossy Gyula kir. tanfelügyelőt. Sajtos Samu p. ü. igazgatót s még számosakat. Kelemen Béla dr. szólalt fel először, aki be­szédében megemlékezett az intézmény létesítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Kansz fő­titkáráról, Dölle Jenőről és társairól. Vázolván a köztisztviselők nehéz helyzetét annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a nehéz időnek nemso­kára végeszakad. .Majd Végman Ferenc mondott szívből szóló beszédet, melyet ezzel fejezte be: „A mai napon megjelent gyászkeretes hivatalos lap nemsokára piros-fehér zöld keretben fog meg­jelenni, mely újra hirdetni fogja az egységes, csonkitatlan Magyarországot“. A Kansz éttermében az ellátás hetenkint háromszor hússal és kenyér­rel havi 650 koronáért, mindennapi hússal és kenyérrel havi 850 koronáért, étlapszerinti étkezés szárnyassal és kenyérrel havi 1500 koronáért kapható. Mi örömmel látjuk, hogy a tisztviselők ilyen körülmények között olcsó ellátást fognak találni, e vendéklőben, melynek vezetője Bernáth József délvidéki menekült vendéglős lesz. Bugyi Miltály gépgyárának kiállítása Egy derék, becsületes magyar iparos 25 évi munkájának eredményét akarja folyó hó 14-én meg­nyílandó kiálli tásán bemutatni a szegedi közönségnek. Egy magyar ember évtizedes szívós, kitartó mun­kája, verejtéke tárul szemünk elé, amikor végig néz­zünk e szépen fejlődő telep alkotásait. Az iparfejlesz­tés és iparoktatás terén e szerény munkást uj eszmék, uj célok, uj gondolatok tüzelik. A forrongó világ nagy eseményei mellett talán kis jelentőségűnek látszik ez a dolog, de nekünk szegény, megnyomoritott, kifosztott magyaroknak életkérdésünk. Nem a ragyogó pompájú ünnepélyek, a fényes vasárnapok, hanem a szürke munkatelepek hétköz­napjai azok, amik e halódó test vérkeringésének uj életet, uj erőt fognak adni. A verejtékes munka­napokon érlelik a becsületes, kérges munkáskezek a magyar jövő aranykalászait. A kiállítás, mely a Vasasszentpéter-utcai gyár­telepen fog megnyílni s melynek célja megismertetni a szegedi közönséggel a gépipar nagyszerűségét, bi­zonyára teljes sikerrel fog járni, mely siker után a szerény, csendesen dolgozó mester meg nagyobb ambícióval fogja folytatni azt a munkáját, mely Magyarország ipari oktatását uj, iriodern alapokra kívánja fektetni. A kiállítás felöleli á technika legér­dekesebb alkotásait. A két hatalmas terem zsúfolásig van megtelve a legkülönbözőbb gépmodellekkel, ame­lyek legprecízebben működnek, úgyhogy a legben­sőbb és a legaprólékosabb alkotórészeknek műkö­dése is nagyszerűen szemlélhető. E modellek nem gyermekjátékok, hanem nagyobb alkotások, úgyhogy némelyike több mázsás súlyú s igy komoly tanu­lásra alkalmasak. A gépek legnagyobb részét, a mester szakszerű vezetése mellett maguk a tanulók készítették, akik igy megismerve a gépek lelkét, tökéletes szakismere­tekkel meggazdagodva nyugodtan kelhetnek szárnyra, mint önálló iparosok. A géptechnika legkülönbözőbb ágai vannak itt képviselve. Itt a kohászat, vas- és rézolvasztók, Besz- szeme.r-körte; a fényolvasztás, acélgyártás különböző módjai szemlélhetők ez élethü modellokon. Amott vasúti mozdonyok, vagonok, légfék (Westing-féle) működése, vasúti fordító szerkezete, különféle működő e rári és mezőgazdasági gépek precíz modelljei láthatók. j találmányok közül figyelemre méltó a mester szel­lemes vasúti kocsi-önkapcsoló -szerkezete és a leg­újabb motoros ekéje, mely utóbbi 14 lóerős motorral több és tökéletesebb munkát végez, mint az eddigi 80—110 lóerős motoros ekék. Érdekes látványt nyújt a volt gombosi vasúti gőzkomp komplett szerkezete is. Mint értesülünk a kiállítás megnyitásán jelen lesz a szakminisztériumok egy bizottsága is. Hogy e keresztény magyar iparos munkája eddig sem volt ismeretlen a szakkörök előtt, erre nézve csak annyit jegyzünk meg, hogy modelljeit a berlini műegyetemen is használják tanítás céljaira s Kossuth Ferenc keres­kedelmi minisztersége alatt pedig a munkái ki voltak állítva a minisztertanács termében, ahol a legnagyobb elismerésben részesült a legmagasabb szakkörök részéről is. Reméljük, hogy a magyar ip'hr e lelkes mun­kásának törekvéseit a szegedi közönség is méltá­nyolni fogja, akire Szeged városa valóban büszke lehet. Terhelő vallomások Tabódy ellen Dr. Eisner Manó lemondott Dettre Béla vé­delméről — Nagy vihar a tárgyaláson — Karlik István, Krauthacker Lipót, Kosztolányi Péter, Simon Ákos és Hahn József vallomása (9. nap.) A hétfői főtárgyalás Karlik István íüzérőrnagy kihallgatásával kezdődött. A tanú elő­adja, hogy Dömötör Sándor századossal együtt az volt a megbízása, hogy- a tüzérségi anyagot ki­szállítsák a városból, a franciák azonban meg­akadályozták a tervet. A kellemetlen incidensről jelentést tett Tabódynak, aki szóbeli parancsot adott, hogy akinek tetszik, fegyver nélkül el­hagyhatja a helyőrséget. A legénység egy része ki is vonult a városból. Két héttel utóbb ismét megjelent egy kiürítési parancs, hogy a tiszteknek ki kell menni a városból. Tiszt azonban nem ment ki. Tárgyalásvezető: Tett az ezredes ur olyan kijelentést, amiből vörös érzelmeire lehetett volna következtetni ? Tana: Nem, mert akkor a tisztikar nem állt volna mellette. Eisner védő; Említette őrnagy ur, hogy jelen volt Dettre Béla egy beszédénél. Volt a be­szédnek szónoki, felvillanyozó heve, vagy csak regisztrálni akarta a híreket. Tanú: Én azt hiszem, biztatni akart ben­nünket. Delite: A beszédemet nagy tapssal honorál­ták. Ha vörös színezete lett volna, képzeli-e őrnagy ur, hogy megtapsollak volna. Tanú: Sok altiszt volt jelen. Dettre: Ma mind a Nemzeti Hadseregben szolgálnak. Ök voltak a legmegbízhatóbbak. Ezután Krauthacker Lipót százados kihall­gatása következik. Tabódy egy tiszti gyűlésen beszédet tartott. A tiszteket a vörös hadseregbe való belépésre szólította fel. Beszédét azzal a nagyobb nyomatékkai támasztotta alá, hogy Orosz­országban 150 tisztet látott lógni. Tabódyról mást nem tud. Dettrét régebben ismeri. A tisztek tár­saságát mindig kerülte, még az obiigát össze­jöveteleken sem vett részt. A forradalom alatt a legénységet a tisztek ellen hangolta. A tisztikart a diktatúra részére akarta megnyerni. Előzőleg sok becsületügye volt. Eisner: Ez nem igaz! Tárgyalásvezető: Mit mondott? Eisner: Hogy nem fedi a valóságot, amit a százados ur állít. Förster tábornok, elnök: A védő urat szi­gorúan rendreutasitom. Eisner: Kérem, én az állításomat kénytelen vagyok fentartani. Elnök: Megengedem, de más formában. Micsoda kifejezés az: „Nem igaz?“ Eisner: Pardon. Én a tényre vonatkoztat­tam, nem a százados ur szavaira. Tárgyalásvezető: Indítványt kér a tanú meg- esketésére. Faur ügyész; Kérem. Baránszki: Ellenzem. Eisner: Nem szorul indokolásra, hogy a tanú ur elfogult a vádlottakkal szemben. Vallo­mása jó részben impressziókat ad vissza, holott tiszti nevelése dacára is tudnia kell . . . Elnök: Kérem, válogassa meg szavait. Ne használjon olyan kifejezést, ami sértés vagy csak sértő is lehet. Eisner: Méltóságos tábornok ur! Legjobb meggyőződésem szerint nem mondtam semmi olyant, ami bárki becsületét érintené. Pusztán azt a körülményt emeltem ki, hogy a tanú ur, aki katonatiszt, vallomása nagyobb részében kósza híreket és indokolatlan benyomásokat deponált, amiknek sem forrását, sem ténybeli alapjait nem tudta megjelölni, holott éppen tiszti nevelésénél fogva nem: dacára, hangsúlyozom: fogva, tudnia kell, hogy ilyen adatok nem vihetők be a pör anyagába. Ha én, mint védő, ennyit nem mond­hatok el, védői szólásszabadságomban korlátozva érzem magamat. Tárgyalásvezető: Ezek nem tartoznak ide. Eisner: Én úgy vélem ide tartoznak. Tárgyalásvezetö: Nem engedek vitázni. Még­iscsak hallatlan, hogy bárki is, aki a védői székben ül, folyton,az elnök személyével foglal­kozzék. Erre nincs példa. Dr. Faur ügyész: Ismételten kérem a tanú vallomásának meghiteltetését. Nincs olyan adat, hogy a tanú szavahihetőségében, aki egyébként is katonatiszt, bárki is kételkedjék. Az ügyész szavaira a védelem ismét reflek­tál. A tanú érdekében kérik az eskü mellőzésével. Szünet után a haditörvényszék a tanút meg- esjteti. A védelem semmiségi panaszt jelent. Kosztolányi Péter százados Dettre beszédeit ismerteti, melyekben a diktatúra meltett agitált A beszédek nem informativ, hanem lázitó jellegűek voltak. Dettre a legénységet mindig pártolta a tisztikarral szemben. Simon Ákos táblabiró, aki egy házban la­kott Tabódyval és lakik még most is családjával, előadja, hogy Tabódyékkal jó viszonyban voltak, bár Tabódyt csak akkor ismerték meg, mikor a fogságból hazajött. A jó viszony a for­radalom alatt ok nélkül meglazult. Tabódyt a hazája sorsáért aggódó hazafinak ismerte. Eisner: Mi volt Tabódy véleménye az orosz bolsevizmusról ? Tárgyalásvezető: Ön Dettre Béla, nem pedig Tabódy védője. A tárgyalás folyamán rendszeres gyakorlattá fejlődött, hogy Dettre Béla védője Ta­bódy Zsolt védelmét célzó kérdéseket tesz fel és igy tabódy védöjeként szerepel. Nem engedem meg a kérdést.

Next

/
Thumbnails
Contents