Szegedi Uj Nemzedék, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)
1921-08-02 / 173. szám
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában Amen ! Pusztirióban a városi iskolaépületek Egyes iskolákat a háború eleje óta nem javítottak —Az épületek rendbehozása egy millió koronánál többe kerül — A költségekre kölcsönt vesz fel a város Szeged város nem csak arról volt híres, hogy Budapest után az egész országban itt van a legtöbb iskola, de arról is, hogy a tudománynak és a népnevelésnek ezek a hajlékai, mindenkor mintaszerű rendben voltak. A város hatósága mindenkor féltékenyen vigyázott az iskolaépületek külső és belső csinosságára és ebben nagy része volt Gaál Endre dr. tanácsnoknak is, kinek ha egyéb kultúrterveit le is szavazták, de teljesítették minden kivánságát, mely az iskolákra vonatkozott Az ötödféléves háborúval, majd a forradalommal és megszállással járó felfordulás azonban hovatovább tizedrangú kérdéssé tette az iskolák rendben tartását. És ez meg is látszik az iskolaépületeken, melyek évek folyamán annyira lerontottak, hogy kijavításukat már nem lehet tovább halogatni. A mai tanácsülésen, mint már annyiszor, ismét szóba került ez a kérdés. Ördögh Lajos dr. tb. tanácsnok Bokor polgármester helyettes helyett a tanánccal ismertette az iskolaépületek rendbehozásáról készített mérnöki költségvetést. Az erről szóló kimutatás adatai megdöbbentő módon világítanak rá arra a nagy pusztulásra, melyet a háború és a megszálló franciák végeztek az iskolákban. Úgyszólván mindegyik iskolaépület restaurálása ezrekbe kerül, a Szent György-téri iskola kijavítása pedig 297 ezer koronába és csak a hiányzó ablakok pótlása 35 ezer koronába kerül. Rossz állapotban vannak az összes iskolák és belülről valósággal a pusztulás s képét mutatják. A városi főgimnázium, mely valamikor ragyogott a tisztaságtól és ahol éveken át épen maradt minden szöglet és ablak, szintén alapos javításra szorul. Felsőemeleti ablakai pl. csaknem egytől-egyig kihullottak, a benne tanyázó francia katonák keze nyomán. A tanács meglehetős zajjal fogadta a költségvetés felsorolását, szerettek volna belőle lealkudni egyet mást, de ezt a mérnökség már végrehajtotta azáltal, hogy az eredeti költségvetésből 40 ezer koronát kihúzott. A tanács végre is engedett a mindenesetre jóakaróan elhangzott ellenkezésnek és a bizonyítékok hatása alatt Gaál Endre dr. tanácsnok örömére elhatározta, hogy az iskolák kijavítására egy millió korona kölcsönt vesz fel. A közszolgálati alkalmazot neniléglitjének megnyitása A háború és a „béke“ keserves éveinek legsújtottabb és egyúttal a magyarság leghazafiasabb társadalmi osztálya áthatva attól a gondolattól, hogy az ország nyomorúságos pénzügyi helyzete nem bírja az életfentartásukkal járó nehéz terheket teljesen megszüntetni, a maga erejéből igyekszik azokon könnyíteni. E célból a Kansz szegedi csoportja altruisztikus alapon étkezőt állított fel a Belvárosi Mozi dísztermében, ahol a tisztviselők a mai nehéz körülményekhez képest igen olcsó áron ellátást kaphatnak. Vasárnap folyt le az étkező ünnepélyes megnyitása a melyen a közhivatalok vezetői és a tisztviselők nagyszámban jelentek meg. Ott láttuk Aigner Károly dr. főispánt, Kelemen Béla dr. ny. minisztert, Bottka Sándor dr. főkapitányt, Hamza Geyza a kir. Tábla elnökét, Vogman Ferenc az ügyvédi kamara elnökét, Nagy Gyula miniszteri tanácsost, Harsány Elemér főügyészt Szenttamássy Miklós táblabirót, Jánossy Gyula kir. tanfelügyelőt, Sajtos Samu p. v. igazgatót s még számosakat. Kelemen Béla dr. szólalt fel először, aki beszédében megemlékezett az intézmény létesítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Kansz főtitkáráról, Dölle Jenőről és társairól. Vázolván a köztisztviselők nehéz helyzetét annak a reményének ad kifejezést, hogy a nehéz időnek nemsokára végeszakad. .Majd Vogman Ferenc mondott szívből szóló beszédet, melyet ezzel fejezte be: „A mai napon megjelent gyászkeretes hivatalos lap nemsokára piros-fehér zöld keretben fog megjelenni, mely újra hirdetni fogja az egységes, csonkítatlan Magyarországot“. A Kansz éttermében SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1921 ausigusztus 2., kedd. az ellátás hetenként háromszor hússal és kenyérrel havi 650 koronáért, mindennapi hússal és kenyérrel havi 850 koronáért, étlap szerinti étkezés szárnyassal és kenyérrel havi 1500 koronáért kapható. Mi örömmel látjuk, hogy a tisztviselők ilyen körülmények között olcsó ellátást fognak találni, e vendéglőben, melynek vezetője Bernáth József délvidéki menekült vendéglős lesz. Bugyi Mihály gépgyárának kiállítása Egy derék, becsületes magyar iparos 25 évi munkájának eredményét akarja folyó hó 14-én megnyítandó kiállításán bemutatni a szegedi közönségnek. Egy magyar ember évtizedes szívós, kitartó munkája, verejtéke tárul szemünk elé, amikor végig nézzünk e szépen fejlődő telep alkotásait. Az iparfejlesztés és iparoktatás terén e szerény munkást új eszmék, új célok, új gondolatok tüzelik. A forrongó világ nagy eseményei mellett talán kis jelentőségűnek látszik ez a dolog, de nekünk szegény, megnyomorított, kifosztott magyaroknak életkérdésünk. Nem a ragyogó pompájú ünnepélyek, a fényes vasárnapok, hanem a szürke munkatelepek hétköznapjai azok, amik e halódó test vérkeringésének új életet, új erőt fognak adni. A verejtékes munkanapokon érlelik a becsületes, kérges munkáskezek a magyar jövő aranykalászait. A kiállítás, mely a Vasasszentpéter utcai gyártelepen fog megnyílni s melynek célja megismertetni a szegedi közönséggel a gépipar nagyszerűségét, bizonyára teljes sikerrel fog járni, mely siker után a szerény, csendesen dolgozó mester még nagyobb ambícióval fogja folytatni azt a munkáját, mely Magyarország ipari oktatását új, modern alapokra kívánja fektetni. A kiállítás felöleli a technika legérdekesebb alkotásait. A két hatalmas terem zsúfolásig van megtelve a legkülönbözőbb gépmodellekkel, amelyek legprecízebben működnek, úgyhogy a legbensőbb és a legaprólékosabb alkotórészeknek működése is nagyszerűen szemlélhető. E modellek nem gyermekjátékok, hanem nagyobb alkotások, úgyhogy némelyike több mázsás súlyú s így komoly tanulásra alkalmasak. A gépek legnagyobb részét, a mester szakszerű vezetése mellett maguk a tanulók készítették, akik így megismerve a gépek lelkét, tökéletes szakismeretekkel meggazdagodva nyugodtan kelhetnek szárnyra, mint önálló iparosok. A géptechnika legkülönbözőbb ágai vannak itt képviselve. Itt a kohászat, vas- és rézolvasztók, Beszszemer-körte; a fényolvasztás, acélgyártás különböző módjai szemlélhetők ez élethű modelleken. Amott vasúti mozdonyok, vagonok, légfék (Westing-féle) működése, vasúti fordító szerkezete, különféle működő órák és mezőgazdasági gépek precíz modelljei láthatók. A találmányok közül figyelemre méltó a mester szellemes vasúti kocsi-önkapcsoló -szerkezete és a legújabb motoros ekéje, mely utóbbi 14 lóerős motorral több és tökéletesebb munkát végez, mint az eddigi 80—110 lóerős motoros ekék. Érdekes látványt nyújt a volt gombosi vasúti gőzkomp komplett szerkezete is. Mint értesülünk a kiállítás megnyitásán jelen lesz a szakminisztériumok egy bizottsága is. Hogy e keresztény magyar iparos munkája eddig sem volt ismeretlen a szakkörök előtt, erre nézve csak annyit jegyzünk meg, hogy modelljeit a berlini műegyetemen is használják tanítás céljaira , Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztersége alatt pedig a munkái ki voltak állítva a minisztertanács termében, ahol a legnagyobb elismerésben részesült a legmagasabb szakkörök részéről is. Reméljük, hogy a magyar ipar e lelkes munkájának törekvéseit a szegedi közönség is méltányolni fogja, akire Szeged városa valóban büszke lehet. Terhelő vallomások Tabódy ellen Dr. Eisner Manó lemondott Dettre Béla védelméről — Nagy vihar a tárgyaláson — Karlik István, Kraubhacker Lipót, Kosztolányi Péter, Simon Ákos és Hahn József vallomása (9. nap.) A hétfői főtárgyalás Karlik István tüzérőrnagy kihallgatásával kezdődött. A tanú előadja, hogy Dömötör Sándor századossal együtt az volt a megbízása, hogy a tüzérségi anyagot kiszállítsák a városból, a franciák azonban megakadályozták a tervet. A kellemetlen incidensről jelentést tett Tabódynak, aki szóbeli parancsot adott, hogy akinek tetszik, fegyver nélkül elhagyhatja a helyőrséget. A legénység egy része ki is vonult a városból. Két héttel utóbb ismét megjelent egy kiürítési parancs, hogy a tiszteknek ki kell menni a városból. Tiszt azonban nem ment ki. Tárgyalásvezető: Tett az ezredes úr olyan kijelentést, amiből vörös érzelmeire lehetett volna következtetni ? Tanú: Nem, mert akkor a tisztikar nem állt volna mellette. Eisner védő: Említette őrnagy úr, hogy jelen volt Dettre Béla egy beszédénél. Volt a beszédnek szónoki, felvillanyozó heve, vagy csak regisztrálni akarta a híreket. Tanú: Én azt hiszem, biztatni akart bennünket. Dettre: A beszédemet nagy tapssal honorálták. Ha vörös színezete lett volna, képzeli-e őrnagy úr, hogy megtapsoltak volna. Tanú: Sok altiszt volt jelen. Dettre: Ma mind a Nemzeti Hadseregben szolgálnak. Ők voltak a legmegbízhatóbbak. Ezután Krauthacker Lipót százados kihallgatása következik. Tabódy egy tiszti gyűlésen beszédet tartott. A tiszteket a vörös hadseregbe való belépésre szólította fel. Beszédét azzal a nagyobb nyomatékkal támasztotta alá, hogy Oroszországban 150 tisztet látott lógni. Tabódyról mást nem tud. Dettrét régebben ismeri. A tisztek társaságát mindig kerülte, még az obuigát összejöveteleken sem vett részt. A forradalom alatt a legénységet a tisztek ellen hangolta. A tisztikart a diktatúra részére akarta megnyerni. Előzőleg sok becsületügye volt. Eisner: Ez nem igaz! Tárgyalásvezető: Mit mondott? Eisner: Hogy nem fedi a valóságot, amit a százados úr állít. Förster tábornok, elnök: A védő urat szigorúan rendreutasítom. Eisner: Kérem, én az állításomat kénytelen vagyok fentartani. Elnök: Megengedem, de más formában. Micsoda kifejezés az: „Nem igaz?“ Eisner: Pardon. Én a tényre vonatkoztattam, nem a százados úr szavaira. Tárgyalásvezető: Indítványt kér a tanú megesketésére. Faur ügyész: Kérem. Baránszki: Ellenzem. Eisner: Nem szorul indokolásra, hogy a tanú úr elfogult a vádlottakkal szemben. Vallomása jó részben impressziókat ad vissza, holott tiszti nevelése dacára is tudnia kell . . . Elnök: Kérem, válogassa meg szavait. Ne használjon olyan kifejezést, ami sértés vagy csak sértő is lehet. Eisner: Méltóságos tábornok úr! Legjobb meggyőződésem szerint nem mondtam semmi olyant, ami bárki becsületét érintené. Pusztán azt a körülményt emeltem ki, hogy a tanú úr, aki katonatiszt, vallomása nagyobb részében kósza híreket és indokolatlan benyomásokat deponált, amiknek sem forrását, sem ténybeli alapjait nem tudta megjelölni, holott éppen tiszti nevelésénél fogva nem, dacára, hangsúlyozom: fogva, tudnia kell, hogy ilyen adatok nem vihetők be a per anyagába. Ha én, mint védő, ennyit nem mondhatok el, védői szólásszabadságomban korlátozva érzem magamat. Tárgyalásvezető: Ezek nem tartoznak ide. Eisner: Én úgy vélem ide tartoznak. Tárgyalásvezető: Nem engedek vitázni. Mégiscsak hallatlan, hogy bárki is, aki a védői székben ül, folyton,az elnök személyével foglalkozzék. Erre nincs példa. Dr. Faur ügyész: Ismételten kérem a tanú vallomásának meghiteltetését. Nincs olyan adat, hogy a tanú szavahihetőségében, aki egyébként is katonatiszt, bárki is kételkedjék. Az ügyész szavaira a védelem ismét reflektál. A tanú érdekében kérik az eskü mellőzésével. Szünet után a haditörvényszék a tanút megesíteti. A védelem semmiségi panaszt jelent. Kosztolányi Péter százados Dettre beszédeit ismerteti, melyekben a diktatúra mellett agitált A beszédek nem informatív, hanem lázító jellegűek voltak. Dettre a legénységet mindig pártolta a tisztikarral szemben. Simon Ákos táblabíró, aki egy házban lakott Tabódyval és lakik még most is családjával, előadja, hogy Tabódyékkal jó viszonyban voltak, bár Tabódyt csak akkor ismerték meg, mikor a fogságból hazajött. A jó viszony a forradalom alatt ok nélkül meglazult. Tabódyt a hazája sorsáért aggódó hazafinak ismerte. Eisner: Mi volt Tabódy véleménye az orosz bolsevizmusról ? Tárgyalásvezető: Ön Dettre Béla, nem pedig Tabódy védője. A tárgyalás folyamán rendszeres gyakorlattá fejlődött, hogy Dettre Béla védője Tabódy Zsolt védelmét célzó kérdéseket tesz fel és így Tabódy védőjeként szerepel. Nem engedem meg a kérdést.