Szegedi Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 223-248. szám)
1921-10-02 / 223. szám
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. abban az értelemben, hogy a lakásügyi hatóság ezeknek a tőkéseknek újból bérlakást ki ne utalhasson, — és ők eképen a kényszerű építkezésre utalva legyenek. Miután a megindítandó építkezést csak a tőke tudja megindítani, a tőke azonban az építkezést nem a legjobb üzletnek tartja manapság, a kormánynak a tőkét erre az útra rá kell kényszerítenie. Világos dolog, hogy a célt ebben az esetben is csak akkor érnők el, ha a tőkést gazdasági erejéhez aránylagos mértékű építkezésre kötelezhetnők. A tőkének ilyen hazafias és szociális szellemben való mobilizálása által elérjük majd azt, hogy egy éven belül Szeged összes üres telkei hatalmas bérpalotákkal lesznek tele építve , és ezen az úton elérjük majd azt is, hogy a háztulajdonos nem lesz hátrányban a termelővel szemben, hanem a lakásbőség által az összes eddigi lakáskorlátozó rendelkezések megszűnnek és a háziúr is majd szabadon rendelkezik lakása felett csak úgy, mint a kisgazda a búzája felett. Nem nagy szellemi elmélyedés szükséges ahhoz, hogy munkaalkalom szempontjából milyen nagy horderejű volna ezen javaslatom, mert a meginduló házépítkezések által az összes mesteremberek és a napszámosok mind munkához és megélhetéshez jutnának. Ez és párhuzamban ezzel az ígért közmunkák megindítása véleményem szerint a munkanélküliség kérdését egy csapásra megoldaná. így volna lakás, bőven munkaalkalom, kenyér, megélhetés és talán tűrhető szociális megnyugvás. Bar. t lakáshivatalt Szegeden nem veszi át a rendőrség A közigazgatás és a lakáshivatal dzsungelében az a hír terjedt el, hogy a lakáshivatal mint önálló intézmény megszűnik s beleolvad az államrendőrség ügykörébe. A hír első pillanatban vegyes tetszést váltott ki az érdekelt körökben s erre vonatkozólag megkérdeztük dr. Bottka Sándor főkapitányt, mint a jövendőbeli lakáshivatal főnökét, ki a következőket mondotta: — A lakáshivatal körüli kombinációt már én is hallottam. Hivatalos értesítés vagy rendelet erre vonatkozólag még nem érkezett. Az államrendőrség annyira igénybe van véve, hogy igazán szerencsétlen gondolat lenne a lakáshivatal adminisztratív ügyét a rendőrség hatáskörébe belevonni. A lakáshivatal ügye közigazatási. A rendőrségnek semmi köze nem lehet a lakáshivatalhoz. Építkezzünk s akkor majd nem kell lakáshivatal. Eddig a főkapitány nyilatkozata. Ehhez csak azt fűzzük hozzá, hogy a vidék egyes városaiban már a rendőrség kezeli a lakáshivatalt és az ottani tapasztalatok szerint az államrendőrség kezelésében a lakáshivatal jobban megfelel hivatásának. Különben ez mindenesetre olyan kérdés, mellyel kísérletezni nem szabad. Tény, hogy e kérdést csak építkezésekkel lehetne megoldani, amidőn lakáshivatalra többé nem volna szükség. Nyftva Magyarorszig alpinxteli Bátor Magyarország lolviről. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Teljesítjük az antant követelését Október első felében összehívják a nemzetgyűlést Az olasz külügyminiszter veszélyes játékot folytat Középeurópa nyugalmával Nyugatmagyarország ügyében most minden figyelem az olasz akció felé fordul, amely miután a cseh külügyminiszter intervenciója nyugvópontra jutott, újult erővel nyomul előtérbe. Egy budapestről érkező jelentés szerint a magyar kormány eltökélt szándéka, hogy az antantjegyzék követelését teljesíti és minden intézkedést megtesz, ami ahhoz szükséges, hogy október 4-én az egész nyugat magyarországi terület átadható legyen. Beavatott forrásból közlik, hogy a tegnapi minisztertanácson gróf Bánffy külügyminiszter azt a kívánságát fejezte ki, hogy Nyugatmagyarország ügyében folytatott tárgyalásokról és a kérdésnek számos olyan részleteiről, amelyek nem közismertek, be kell számolni a nemzetgyűlésen. A külügyminiszternek ezt az álláspontját a többi miniszter is méltányolta és a minisztertanács elhatározta, hogy a kormány a nemzetgyűlést legközelebb, valószínűleg október első hetének végére összehívja. Páris, (Havas.) Az olasz külügyminiszternek a nyugatmagyarországi kérdésben kifejtett akciójáról írva a Journal des Debuts azt a megjegyzést teszi, hogy Della Toretta márki igen ügyesen jár el. Először is rábírta a budapesti kormányt, hogy forduljon őhozzá a nyugatmagyarországi kérdés szabályozása érdekében, azután pedig jelentést tett a párisi és londoni kormánynak és a nagyköveti értekezletnek. Az olasz külügyminiszternek elégtételére szolgálna, ha a döntést kivenné a cseh külügyminiszter kezéből. Saját állítása szerint nem akar valami különös megoldást erőltetni, csupán azt akarja, hogy a kisantant ne járjon el önmagában. Olaszország úgy akarja feltüntetni a dolgot, hogy ő sugalmazza a két fél közeledését és ő igyekszik az eléje terjesztett eltérő felfogásokat összeegyeztetni. Ennek a látszatnak a megóvása érdekében az olasz külügyminiszter olyan játékot folytat, amely veszélyes Olaszországra és Középeurópa nyugalmára is. A Korzó-mozi körül A törvényszék elutasította a lakásügyi hivatal határozatát Köztudomású, hogy a Korzó-mozi engedélyét a Magyar Nemzeti Ligának adta meg a kormány. A liga valószínűleg pénzügyi nehézségek miatt nem tudott a moziban berendezkedni, mire a koncessziót a Magyar Nemzeti Apolló Mozgófénykép R.-T. kapta meg, mely a budapesti Royal és a debreceni Apolló mozikat is megvásárolta. A helyiségek átadására nézve a múlt héten döntött a lakásügyi hivatal, az új engedményesnek ítélve a mozi összes helyiségeit. A határozatot Deutsch Imre ügyvéd a Korzómozi képviseletében panasszal támadta meg. A panasz fölött a törvényszék tegnap hozott döntést, melyben a lakásügyi hivatalnak igénybevételi határozatát feloldotta s a hivatalt arzal utasította, hogy a mozi telekkönyvi és cégkivonatának beszerzése után a felek meghallgatásával hozzon új érdemi határozatot. A törvényszék határozata ismét elodázza a mozi megnyitását, az új engedményes nem költözködhetik be, viszont a Korzó-mozi sem játszhat, mert az engedélyét augusztus 1-től megvonták. A berendezés átengedésére nézve a Nemzeti Apolló közvetlen tárgyalásokat folytatott a Blumenthal pénzcsoporttal. Ben Blumenthal eleinte szabódott a tárgyalásoktól, melyekben a trianoni béke által biztosított jogainak feladását hitte, később azonban hajlandónak mutatkozott, hogy 450 ezer korona évi bérért átengedi a mozi felszerelését. Az Apolló Blumenthal ajánlatával szemben 300 ezer koronát ígért, a differenciáltan nem tudtak kiegyezni s így a tárgyalások abbamaradtak. A tárgyalások eredménye egyébként a bérletidő tartama miatt is kétségessé vált, melyben szintén nem tudtak megegyezni. ■ ------ Egy menekült diákfestő Mintegy esztendővel ezelőtt egy megszállott területről menekült magyar diák jött Szegedre. Léhner Alajosnak hívják, az oláhok űzték ki szüleivel együtt, akiknek kis vagyonkája és minden ingósága ott veszett az oláhok kezén. A kis diák azonban hozott magával valamit, amit nem rabolhattak el tőle a megszállók: valami szent rajongást a vonalak és színek iránt és azt az erős elhatározást, hogy a benne rejlő művészi képességeket teljesen kifejleszti. Fiatalos munkakedvvel, törhetetlen ambícióval kezdett festegetni és alig egy év alatt egész kis galériára való rajz és festmény került ki kezéből. Műveit még nem ismeri senki, ő maga is ismeretlenül él Szegeden, mint annyi más menekült, de aki látta a képeit, abban az a meggyőződés érlelődik meg, hogy ez a magyar diák igazi festő talentum, akit meg kell menteni az elkallódástól. Munkatársunk, kinek figyelmét egy olvasónk hívta fel a kis diákra, felkereste őt a lakásán s megtekintette képeit és elbeszélgetett vele. A képek, melyek legnagyobb része kartonra van festve, hű megnyilatkozásai a számozott kis diák lelkének. Csaknem mindegyik képének tárgya a felszabaduló Magyarország. A minden magyar lélek mélyén ott égő vágyat és reményt fejezik ki a képei. Sastollas magyar katonák nemzeti zászló alatt, a felhők közt a Hadúr, menekülő ellenség, magyar diadalmámor, magyar hit, magyar reménység, ezek képeinek a tárgyai. A kis festő beszélgetés közben elmondotta, hogy az ellenforradalom idején átjött a demarkációs vonalon és beállott a nemzeti hadseregbe. Ekkor festette ilyen tárgyú képeinek java részét. Később beteg lett, kilépett a hadseregből, majd visszament szülőföldjére, mert azt hallotta, hogy az édesanyja beteg. Az oláhok ekkor, mint kémet elfogták, Temesvárra, később Nagyszebenbe hurcol 921 október 2., vasárnap. ták, ahol sokáig volt fogságban. Később szabadon bocsátották, de szüleivel együtt távoznia kellett szülőföldjéről. Tavaly júliusban érkeztek Szegedre és azóta itt laknak. Törhetetlen hit és a művészet iránt való rajongás áradt a fiú szavaiból. De várjon, akad-e valaki Szegeden, aki áldozatot mer hozni érte, hogy a benne rejlő nem közönséges tehetség, el ne kallódjék. Értesülésünk szerint Papp Gábor festőművész már pártfogásába vette a fiút, de hogy kétségtelen tehetsége teljesen kibontakozhassék, ahhoz szükség volna valamelyik nagyobb művésziskolát látogatnia. Ez azonban nem áll módjában a fiú vagyontalan szüleinek. Szeged művészetpártoló polgáraira, esetleg a város tanácsára hárul a feladat, hogy a fiú tehetségét megmentsék az elkallódástól. Október M 6-iól gyászünnepély I Szeged polgári társadalma a régi hagyományokhoz híven ezúttal is megünnepli október 6-ikát. E tárgyban dr. Tóth Imre elnöklete alatt a szegedi társas egyesületek folyó év szeptember hó 30-án este fél 7 órakor a Szegedi Kath. Kör helyiségében értekezletet tartottak, mely alkalommal kimondták, hogy az ország nagy halottai: a 13 aradi vértanú kegyeletes emlékének országos ünnepélyt rendeznek, melyre a kormányt, a nemzetgyűlést, a szomszédos törvényhatóságokat és a Szeged város területén levő összes társadalmi egyesületeket meghívják. Az ünnepély október hó 6-án d. e. 10 órakor a rókusi templomban tartandó isteni tisztelettel veszi kezdetét, majd a Szabadság-szobor előtt fog folytatódni. Az ünnepély megállapított programja a következő : 1. Himnusz. Éneklik a szegedi dalárdák. 2. Szavalat. Palágyi Lajos színigazgató. 3. Ünnepi beszéd. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester. 4. Szavalat. Borbás Antal református lelkész. 5. Dr. Széchenyi István, a Délvidéki Otthon elnöke rövid beszéd keretében megkoszorúzza a szobrot. Ezt követőleg a kormány, a nemzetgyűlési és törvényhatóságok képviselői fogják a szobrot megkoszorúzni. 6. Szózat. Éneklik a szegedi Dalárdák. Az ünnepélyt rendező bizottság nevében ennek elnöke, dr. Tóth Imre, ezúton is felkéri a szegedi összes társadalmi egyesületek vezetőségét, hogy az ünnepélyen díszzászló alatt kivonulni s azon minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Nincs akadálya a pénzügyi kibontakozásnak Paupera Ferenc dr., a Földhitelbank igazgatója, akit új pénzügyminiszternek emlegetnek, arra a kérdésre, hogy milyennek látja Hegedűs távozása után az ország pénzügyi helyzetét, a következőkép nyilatkozott : — Miként háromnegyed évvel ezelőtt a volt pénzügyminiszter székfoglalásakor nem volt jogosult az a túlságos optimizmus, amellyel a közvélemény az ország jövő sorsa elé nézett, ma sincs ok a kétségbeesésre. Hegedűs pénzügyi terveinek meghiúsulása még nem az ország tragédiája, még nem a legfeketébb szerencsétlenség. Ez az illetékes tényezők a mezőgazdaság szabad fejlődésének szabad utat engednek, akkor még ebből a szomorú helyzetből is meg lehet találni a kivezető utat. Meg kell szüntetni a sor-