Szegedi Uj Nemzedék, 1924. január (6. évfolyam, 2-25. szám)

1924-01-03 / 2. szám

Szeged, 1924 január 3., esOtörtök. keresztény politikai napilap. Eififizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , , 4000 K Vidékre . . . . 420Ü K Egyes szám ára 300 kor. Szeriresztóség és kiadó- hivatal : iieseil, Kiifíria-Btca 10. a. Telefon: 153, 1924 köszöntünk téged. Úgy állunk előtted, mint a „Mait* temetője és a Jövő* kapuja előtt. Lelkünk a múltba száll, majd a jövőbe borong és keressük, kutatjuk, mit rejtegetsz, mit tarto­gatsz számunkra, amivel meglepni óhajtsz majd minket. Titokzatos sze­med sötét tengerén, mit hozol majd nekünk megifjadt újév? A mai kor jelszavait talán : haladást, civilizációt, műveltséget? Hozzad — örömmel, kitárt karokkal várjuk, de hozzál szellemet különösen, hogy megérteni és helyesen fölfogni tudjuk. Ma is müveitek, civilizáltak vagyunk, de ugye igazán, félékből örülni nem tudunk. Az ideált valahogy szám­űztük bensőnkből. A tudomány óriási pályát futott meg, a technikának szé- ditő vivmányai vannak — és az ember mégis fásult lélekkel nézi — nem tud igazán örülni, lelkesedni. Hiányzik valami — valami, ami az ember minden munkáját, törekvését széppé teszi, — ami az embernek kedvet ad élni — és ez a valami; ^ tiszta keresztény szellem. / Hogy az emberek a földön telj^, tökéletes boldogságban éljenek — ez lehetetlen. Ez a földnek nem adatott meg. Dehogy legalább megközelít­hető legyen — csupán a szeretet’és az igazságosság által lehetséges,|nit a kereszténység vezetett bé az fsm- beri társadalomba. A pogányság |em ismert jogot, méltányosságot, s^re- tetet. Az ö társadalmi rendjüfeen az emberiség túlnyomó része -l- a rabszolgák — csak zsarnokaik, fab- szolgái voltak jog és védelem nél­kül és ma is igy a pogány néffek- nél. Az ur nem embernek nézte r^- szolgáját — csak árucikknek, kiveT tetszése, szeszélye szerint bánhatott. Volt rá eset, hogy a gazdag pogány hizlalóba fogta szolgáit, hogy aztán húsúkkal szeretett halait etesse. A kereszténység könnyitett a rabszol­gák sorsán és később föl is szaba­dítja őket. A nő ép oly jogfosztott; az ő sorsa sem jobb az előbbinél. Az ázsiai pogány népeknél az öreg asszonyokat bárki megfojthatta és törvény irta elő, hogy a férj halála esetén asszonyai megégettessenek. A hinduknál talán még ma is dívik. A kereszténység a nőt egyenlővé tette férjével — tanítva, — hogy mindketten ugyanegy földből vannak alkotva és mindkettőnek halhatatlan lelke van. A pogányság a szegénye­ket, nélkülözőket nyűgnek, élősdi állatoknak tartotta az állam testén. Legkiválóbb bölcseik (Seneca, Plato) kérdőre vonják, megdorgálják azt, aki a szegénynek alamizsnát ad, vagy orvost hiv beteg koldushoz, mert ezzel csak hosszabbítja nyo­morult létét. A kereszténység a sze­gényben is testvérét látja és szi­vünkre köti annak gondozását. Én úgy érzem valahogy ez uj év kezdetén, hogy ez a keresztény szel­lem, mely oly nagy dolgokat müveit, mely népeket, országokat alakított át, hogy ez az utóbbi időben vala­hogyan meglazult, eltűnt. Pedig mit ér a haladás századában a leg­dicsőbb vívmány is, ha Istentől el­távolít. Ugy e a bűntények ijesztő méretekben szaporodnak — és az uj jogtipró haladás — jognélküli, fehér rabszolgákká tette a munká­Ara 300 korona. Vl-ik évfolyam, 2. szám. Fósierkesztö: DOBAY GYULA dr. it Saross-S:tlT8f$ij| szegesi 1 MAHSz, a Magjar Neazet! Szinísét is i Turin- Szöietség Ihatalos iapja. .Megfelenik minden nrp korán reggel. sokat'— 8 azáltal, hogy a nőt csa­ládja köréből a gyárakba kergeti, a régi rabszolgaságba űzi öt vissza, így nem csoda, ha fásultan, öröm- telenül kezdünk egy uj évet — és alig merjük remélni, hogy szá­munkra valami jót, valami szépet rejteget. Hívjuk vissza azt a régi keresz­tény szellemet, mely atyáinkat, nagy- atyáinkat boldoggá, megelégedetté tette, — melyet utóbb száműztünk szivünkből és az majd megtanít min­ket újra remélni — és a remény után, szívvel, lélekkel örülni. Ezt hozza meg nekünk ez az uj év, — ez most a kívánságunk. Ez a kívánság is annak teljesedése lesz aztán előjátéka annak a másik kí­vánságnak, — amely hivatva lesz tűbe húzott arany fonállal összefűzni a letépett részeket, hogy a magyar újra boldog, — újra megelégedett legyen a régi várvavárt, édes magyar hazában. Dr. Papp Béla. Az a magyar zsurnalisztikában eddig még példátlanul álló hajsza, melyet a csongrádi bombamerénylettel kapcsolat­ban az Ébredők ellen indított a for­radalmi, országronló és erkölcsromboló, destruktiv liberális sajtó, az egész ország keresztény közvéleményében élénk megütközést keltett. Nyilván­valóvá vált ezekben a sorozatos táma­dásokban a keresztény elleni ádáz harc, mely a szabadkőműves karmesteri pálca intésére indult meg. Eckhardt Tibor azt az aiavaló hangnemben még- inditott rágalmat energikusan s a tőle megszokott férfiassággal utasította vissza és az ÉME állásfoglalásáról a következő nyilatkozatot tette: — Ami a csongrádi bombamerénylet ügyét illeti, eddigi újsághírek szerint a nyomozás szálai egyes volt ébredők­höz is vezetnek. Semmiféle olyan jelen­tést és hirt azonban nem olvastam, amely az Ébredők csongrádi egyesületét a merénylettel kapcsolatban megvá­dolta volna. Az egyesületnek mindazon tagjait, akik a bombamerénylettel csak a legtávolabbi vonatkozásba is hoz­hatók, az egyesületből kiközösítjük. Ha megállapítást nyer, hogy a me­rénylethez a csongrádi egyesületnek bármily néven nevezendő köze van, annak feloszlatása iránt magam fogok a belügyminiszterhez felterjesztést tenni. — Nem engeghetö meg azonban az. flz Ébredő IHagsarok Egvesüíeíének QllQsfoalQÍasQj3 botn^ameo Szigorúan elitéli a bűncselekményt s á tettesek megbüntetését kéri Eckhardt országos elnök megleckézteti a rágalmazó liberális sajtót'' hogy abból a jelenségből, hogy vala­mely bűntény elkövetésében Ébredők is szerepeltek, az Ébredők egyetemével, vagy egyesületével szemben bármilyen hátrányos következtetések vonassanak le. Utalok például arra, hogy Márffi Józsefet az EME több mint egy évvel ezelőtt kizárta tagjai sorából, a zsidó propaganda öt mégis mint az ÉME ta^át szerepelteti. A csongrádi merénylettel kapcsolat­ban az ÉME csongrádi elnökének az eset megtörténte után azonnal távirati rendeletet küldöttem, amely a követ­kezőképpen hangzik: „Erélyes intézkedést kérek a bomba- merénylet ügyében nyomozó hatóságok munkájának elősegítésére. Esetleges túl­kapásokról haladéktalanul részletes jelentést kérek. Nyugalom feltétlenül megőrizendő.“ Mindent összefoglalva a magyar' társadalom hazafias keresztény értelmi­ségét arra kérem, jöjjön és támogassa az Ébredő Magyarok Egyesületének jelenlegi vezetőségét abban a nagy konszolidációs munkában, amelyet egyedül mi tudunk helyesen elvégezni. A most előfordult elítélendő bűn­cselekmény egy okkal több arra, hogy a nemzet érdekében megkezdődött^ munkánkat a legnagyobb eréllyel foly-j|' ; lassúk és mielőbb jó befejezéshez jut I lassúk. Ä pécsi egyetemi ifjúság memorandumban kéri a numerus elausns törvényének betartását Az egész ország ifjúsága ragaszkodik a numerus ciausushoz Ismeretesek azok az események, amelyek legutóbb a pécsi ifjúság körében játszódtak le. Pécs az egyet­len város Magyarországon, ahol a numerus clausust megfordifott arány­ban hajtják végre az erre illetékes tényezők s ahol a keresztény ifjúság súlyos önérzetsértö provokálása nap- nap után előfordul. Ezek az esemé- menyek arra kényszerítik a pécsi Erzsébel-Tudományegyetem hallga­tóit, hogy memorandumban kér­jék a kultuszminisztertől sérelmeik orvoslását és a numerus clausus törvényének betartását. A memoran­dum a többek között a következőket mondja: A magyar ifjúság utolsó ereje fogy­táig ragaszkodik a numerus clausus törvényéhez, minden igaz magyarnak közös kincséhez, melynek megtartása felett Őrködni éppen ezen közössé­génél fogva minden magyarnak joga van, különösen amikor az egyenesen vitális fontossággal bir. I Azonban a magyar ifjúság a tör- > vénytiszteletet hirdetvén, azt maga is betartani igyekszik; egyszersmind büszkén váltván magat a társadalmi rend és fegyelem feltétlen hívének és egyik biztosítékának, lecsillapiija soraiban a lázongókat, szivében az elfojtott keserűséggel, — alázatos tisztelettel s a köteles bizalommal arra kéri Nagyméltóságodat, mint az illetékes legfőbb tanügyi fórum meg­személyesítőjét, méltóztassék oda- liatni, hogy sérelmei sürgősen orvo- soUassanak és a pécsi egyetem végre a numerus clausus törvényének meg­tartására, illetve annak oly magyará­zatára szorittassék, mely az ősi Páz­mány Péter-Tudomány egy etem el­fogadóit. Hisszük és reméljük, hogy Nagy­méltóságod ifjúságunk őszinte szív­vel feltárt sebeit meg fogja látni és féltve szeretett magyar hazánk jövendő intelligenciáját a betolakodók szerte­len ambíciójától meg fogja védeni. Vörösök és liberálisok közösen akarják besározni a keresztény politikát — A kölcsön ügye A KANSz mozgalmat indít a tisztviselőkért Csaknem kéthetes szünet után ma újra összeül a nemzetgyűlés. Napi­renden az indemnitási vita folytatása szerepel, a jelek szerint azonban az ülés át fogja lépni az indemnitási vita kereteit és aktuális politikai fel­szólalások főleg pedig a csongrádi bombamerénylet ügye fogja az egész tárgyalási időt kitölteni. A baloldali ellenzék a csongrádi merényietet al- "“ilmas eszköznek találja, hogy ab­ból politikai tőkét kovácsoljon és éles támadást akar intézni a keresz­tény irányú politika ellen. Liberális szociáldemokrata képviselők össze­fogva akarják kompromittálni a ktresztény politikát és lehetőleg olyan Iszatot akarnak kelteni, mintha a bimbaügyekhez a jobboldali poütiku- sfknak köze volna. Keresztény poli- :ai körökben a liberális ellenzék­iek ezt a legújabb átlátszó célú akcióját teljes nyugalommal szem­lélik, mert hiszen kétségtelenül tisz­tán áll, hogy sem a mostani bomba- merénylethez, sem a múltban elkö­vetett törvénytelen cselekményekhez a keresztény politikának semmi köze nincsen. Ezt az álláspontot napirend előtti felszólalásában Gömbös Gyula fogja a Ház előtt kifejteni. Beszédé­ben kiméletlenül vissza fogja utasí­tani a baloldal támadását és fel fogja ^szólítani a kormányt, hogy a közéleti ’tisztaság és magyar törvényhozás ekintélye érdekében haladéktalanul [egyen olyan intézkedéseket, melyek ' legakadályozzák a liberális baloldalt Jminden olyan ténykedésben, mely a keresztény és a nemzeti konszolidáció letörését célozza. Bethlen István gróf miniszterelnök, ki már átvette hivata vezetését, meg fog jelenni a holnapi ülésen és való­színűleg ő fog válaszolni a bomba- ügyben interpelláló Rakovszky István és a napirend előtt felszólaló Göm­bös Gyula beszédeire. A Keresztény Gazdasági Párt teg­nap este 6 órakor értekezletet tar­tott, melyen főleg a külföldi kölcsön kérdésével foglalkoztak. A párt kö­vetelni fogja, hogy a miniszterelnök a párisi tárgyalások egész anyagát hozza nyilvánosságra. Ugyanezt kí­vánja a keresztény ellenzéki blokk is, melynek nevében Eckhardt Tibor fog felszólalni. A KANSz vezetősége tegnap érint­kezést keresett a kormányeinökkel és a pénzügyminiszterrel és felkeres­ték Almássy Lászlót, az egységes párt ügyvezető alelnökét is, hogy a közalkalmazottak segélyezési ügyét vigyék az egységes párt értekez­lete elé. Homonnay Tivadar nemzetgyű­lési képviselő az egyik legközelebbi ülésen interpellálni fog a tiszt­viselők ügyében. A kedvezményes szövetellátás, amely már hónapok óta húzódik, végre már megoldás felé közeledik. Értesülésünk szerint a tárgyalás ez ügyben befejeződött, a szövet és a bélést részben a hazai, részben a külföldi gyárosok biztosí­tották.

Next

/
Thumbnails
Contents