Szegedi Uj Nemzedék, 1924. január (6. évfolyam, 2-25. szám)
1924-01-03 / 2. szám
Szeged, 1924 január 3., csütörtök: keresztény politikai napilap. Eififizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , , 4000 K Vidékre . . . . 4200 K Egyes szám ára 300 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kieseil, Kisfíria-utca 10. a. Telefon: 153. Ára 300 korona. Vl-ik évfolyam, 2. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. it Saross-StlT8f$ij| szegesi | MAHSz, a Magyar Nemzet! Szintjét is ! Turin- Szövetség Ihatalos lapja. .Megjelenik minden nap korán reggel. 1924 köszöntünk téged. Úgy állunk előtted, mint a „Mait” temetője és a Jövő* kapuja előtt. Lelkünk a múltba száll, majd a jövőbe borong és keressük, kutatjuk, mit rejtegetsz, mit tartogatsz számunkra, amivel meglepni óhajtsz majd minket. Titokzatos szemed sötét tengerén, mit hozol majd nekünk megifjadt újév? A mai kor jelszavait talán : haladást, civilizációt, műveltséget? Hozzad — örömmel, kitárt karokkal várjuk, de hozzál szellemet különösen, hogy megérteni és helyesen fölfogni tudjuk. Ma is műveltek, civilizáltak vagyunk, de ugye igazán, félékből örülni nem tudunk. Az ideált valahogy száműztük bensőnkből. A tudomány óriási pályát futott meg, a technikának szédítő vívmányai vannak — és az ember mégis fásult lélekkel nézi — nem tud igazán örülni, lelkesedni. Hiányzik valami — valami, ami az ember minden munkáját, törekvését széppé teszi, — ami az embernek kedvet ad élni — és ez a valami, ^ tiszta keresztény szellem. Hogy az emberek a földön telj^, tökéletes boldogságban éljenek — ez lehetetlen. Ez a földnek nem adatott meg. Dehogy legalább megközelíthető legyen — csupán a szeretet’és az igazságosság által lehetséges,miit a kereszténység vezetett be az esmberi társadalomba. A pogányság nem ismert jogot, méltányosságot, seretetet. Az ő társadalmi rendjükben az emberiség túlnyomó része -- a rabszolgák — csak zsarnokaik, rabszolgái voltak jog és védelem nélkül és ma is igy a pogány néfieknél. Az ur nem embernek nézte rászolgáját — csak árucikknek, kivel tetszése, szeszélye szerint bánhatott. Volt rá eset, hogy a gazdag pogány hizlalóba fogta szolgáit, hogy aztán húsokkal szeretett halait etesse. A kereszténység könnyitett a rabszolgák sorsán és később föl is szabadítja őket. A nő ép oly jogfosztott; az ő sorsa sem jobb az előbbinél. Az ázsiai pogány népeknél az öreg asszonyokat bárki megfojthatta és törvény írta elő, hogy a férj halála esetén asszonyai megégettessenek. A hinduknál talán még ma is dívik. A kereszténység a nőt egyenlővé tette férjével — tanítva, — hogy mindketten ugyanegy földből vannak alkotva és mindkettőnek halhatatlan lelke van. A pogányság a szegényeket, nélkülözőket nyűgnek, élősdi állatoknak tartotta az állam testén. Legkiválóbb bölcseik (Seneca, Plato) kérdőre vonják, megdorgálják azt, aki a szegénynek alamizsnát ad, vagy orvost hív beteg koldushoz, mert ezzel csak hosszabbítja nyomorult létét. A kereszténység a szegényben is testvérét látja és szívünkre köti annak gondozását. Én úgy érzem valahogy ez új év kezdetén, hogy ez a keresztény szellem, mely oly nagy dolgokat művelt, mely népeket, országokat alakított át, hogy ez az utóbbi időben valahogyan meglazult, eltűnt. Pedig mit ér a haladás századában a legdicsőbb vívmány is, ha Istentől eltávolít. Ugye a bűntények ijesztő méretekben szaporodnak — és az új jogtipró haladás — jognélküli, fehér rabszolgákká tette a munkásokat— , azáltal, hogy a nőt családja köréből a gyárakba kergeti, a régi rabszolgaságba űzi őt vissza, így nem csoda, ha fásultan, örömtelenül kezdünk egy új évet — és alig merjük remélni, hogy számunkra valami jót, valami szépet rejteget. Hívjuk vissza azt a régi keresztény szellemet, mely atyáinkat, nagyatyáinkat boldoggá, megelégedetté tette, — melyet utóbb száműztünk szivünkből és az majd megtanít minket újra remélni — és a remény után, szívvel, lélekkel örülni. Ezt hozza meg nekünk ez az új év, — ez most a kívánságunk. Ez a kívánság is annak teljesedése lesz aztán előjátéka annak a másik kívánságnak, — amely hivatva lesz tűbe húzott arany fonállal összefűzni a letépett részeket, hogy a magyar újra boldog, — újra megelégedett legyen a régi várva várt, édes magyar hazában. Dr. Papp Béla. flz Ébredő Ilagsarok Egyesületének QuQsfoalQlasQj3 bombameo Szigorúan elitéli a bűncselekményt s a tettesek megbüntetését kéri Eckhardt országos elnök megleckézteti a rágalmazó liberális sajtót'' Az a magyar zsurnalisztikában eddig még példátlanul álló hajsza, melyet a csongrádi bombamerénylettel kapcsolatban az Ébredők ellen indított a forradalmi, országrontó és erkölcsromboló, destruktív liberális sajtó, az egész ország keresztény közvéleményében élénk megütközést keltett. Nyilvánvalóvá vált ezekben a sorozatos támadásokban a keresztény elleni ádáz harc, mely a szabadkőműves karmesteri pálca intésére indult meg. Eckhardt Tibor azt az alávaló hangnemben meginditott rágalmat energikusan s a tőle megszokott férfiassággal utasította vissza és az ÉME állásfoglalásáról a következő nyilatkozatot tette: — Ami a csongrádi bombamerénylet ügyét illeti, eddigi újsághírek szerint a nyomozás szálai egyes volt ébredőkhöz is vezetnek. Semmiféle olyan jelentést és hírt azonban nem olvastam, amely az Ébredők csongrádi egyesületét a merénylettel kapcsolatban megvádolta volna. Az egyesületnek mindazon tagjait, akik a bombamerénylettel csak a legtávolabbi vonatkozásba is hozhatók, az egyesületből kiközösítjük. Ha megállapítást nyer, hogy a merénylethez a csongrádi egyesületnek bármily néven nevezendő köze van, annak feloszlatása iránt magam fogok a belügyminiszterhez felterjesztést tenni. Nem engedhető meg azonban az, hogy abból a jelenségből, hogy valamely bűntény elkövetésében Ébredők is szerepeltek, az Ébredők egyetemével, vagy egyesületével szemben bármilyen hátrányos következtetések vonassanak le. Utalok például arra, hogy Márffi Józsefet az EME több mint egy évvel ezelőtt kizárta tagjai sorából, a zsidó propaganda őt mégis mint az ÉME tagát szerepelteti. A csongrádi merénylettel kapcsolatban az EME csongrádi elnökének az eset megtörténte után azonnal távirati rendeletet küldöttem, amely a következőképpen hangzik: „Erélyes intézkedést kérek a bombamerénylet ügyében nyomozó hatóságok munkájának elősegítésére. Esetleges túlkapásokról haladéktalanul részletes jelentést kérek. Nyugalom feltétlenül megőrizendő.“ Mindent összefoglalva a magyar társadalom hazafias keresztény értelmiségét arra kérem, jöjjön és támogassa az Ébredő Magyarok Egyesületének jelenlegi vezetőségét abban a nagy konszolidációs munkában, amelyet egyedül mi tudunk helyesen elvégezni. A most előfordult elítélendő bűncselekmény egy okkal több arra, hogy a nemzet érdekében megkezdődött, munkánkat a legnagyobb eréllyel folyjo' ; lassúk és mielőbb jó befejezéshez jut , lassúk. A pécsi egyetemi ifjúság memorandumban kéri a numerus clausus törvényének betartását Az egész ország ifjúsága ragaszkodik a numerus clausushoz Ismeretesek azok az események, amelyek legutóbb a pécsi ifjúság körében játszódtak le. Pécs az egyetlen város Magyarországon, ahol a numerus clausust megfordított arányban hajtják végre az erre illetékes tényezők s ahol a keresztény ifjúság súlyos önérzetsértő provokálása napnap után előfordul. Ezek az esemémények arra kényszerítik a pécsi Erzsébet Tudományegyetem hallgatóit, hogy memorandumban kérjék a kultuszminisztertől sérelmeik orvoslását és a numerus clausus törvényének betartását. A memorandum a többek között a következőket mondja: A magyar ifjúság utolsó ereje fogytáig ragaszkodik a numerus clausus törvényéhez, minden igaz magyarnak közös kincséhez, melynek megtartása felett őrködni éppen ezen közösségénél fogva minden magyarnak joga van, különösen amikor az egyenesen vitális fontossággal bir. Azonban a magyar ifjúság a törvénytiszteletet hirdetvén, azt maga is betartani igyekszik, egyszersmind büszkén váltván magát a társadalmi rend és fegyelem feltétlen hívének és egyik biztosítékának, lecsillapítja soraiban a lázongókat, szivében az elfojtott keserűséggel, alázatos tisztelettel s a köteles bizalommal arra kéri Nagyméltóságodat, mint az illetékes legfőbb tanügyi fórum megszemélyesítőjét, méltóztassék odahatni, hogy sérelmei sürgősen orvosolassanak és a pécsi egyetem végre a numerus clausus törvényének megtartására, illetve annak oly magyarázatára szoríttassék, mely az ősi Pázmány Péter Tudományegyetem elfogadóit. Hisszük és reméljük, hogy Nagyméltóságos ifjúságunk őszinte szívvel feltárt sebeit meg fogja látni és féltve szeretett magyar hazánk jövendő intelligenciáját a betolakodók szertelen ambíciójától meg fogja védeni. Vörösök és liberálisok közösen akarják besározni a keresztény politikát • A kölcsön ügye A KANSz mozgalmat indít a tisztviselőkért Csaknem kéthetes szünet után ma újra összeül a nemzetgyűlés. Napirenden az indemnitási vita folytatása szerepel, a jelek szerint azonban az ülés át fogja lépni az indemnitási vita kereteit és aktuális politikai felszólalások főleg pedig a csongrádi bombamerénylet ügye fogja az egész tárgyalási időt kitölteni. A baloldali ellenzék a csongrádi merényletet alkalmas eszköznek találja, hogy abból politikai tőkét kovácsoljon és éles támadást akar intézni a keresztény irányú politika ellen. Liberális szociáldemokrata képviselők összefogva akarják kompromittálni a keresztény politikát és lehetőleg olyan iszatot akarnak kelteni, mintha a bimbaügyekhez a jobboldali politikusoknak köze volna. Keresztény poliai körökben a liberális ellenzékiek ezt a legújabb átlátszó célú akcióját teljes nyugalommal szemlélik, mert hiszen kétségtelenül tisztán áll, hogy sem a mostani bombamerénylethez, sem a múltban elkövetett törvénytelen cselekményekhez a keresztény politikának semmi köze nincsen. Ezt az álláspontot napirend előtti felszólalásában Gömbös Gyula fogja a Ház előtt kifejteni. Beszédében kíméletlenül vissza fogja utasítani a baloldal támadását és fel fogjaszólítani a kormányt, hogy a közéletitisztaság és magyar törvényhozásekintélye érdekében haladéktalanul tegyen olyan intézkedéseket, melyek megakadályozzák a liberális baloldaltminden olyan ténykedésben, mely a keresztény és a nemzeti konszolidáció letörését célozza. Bethlen István gróf miniszterelnök, ki már átvette hivata vezetését, meg fog jelenni a holnapi ülésen és valószínűleg ő fog válaszolni a bombaügyben interpelláló Rakovszky István és a napirend előtt felszólaló Gömbös Gyula beszédeire. A Keresztény Gazdasági Párt tegnap este 6 órakor értekezletet tartott, melyen főleg a külföldi kölcsön kérdésével foglalkoztak. A párt követelni fogja, hogy a miniszterelnök a párisi tárgyalások egész anyagát hozza nyilvánosságra. Ugyanezt kívánja a keresztény ellenzéki blokk is, melynek nevében Eckhardt Tibor fog felszólalni. A KANSz vezetősége tegnap érintkezést keresett a kormányelnökkel és a pénzügyminiszterrel és felkeresték Almássy Lászlót, az egységes párt ügyvezető alelnökét is, hogy a közalkalmazottak segélyezési ügyét vigyék az egységes párt értekezlete elé. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő az egyik legközelebbi ülésen interpellálni fog a tisztviselők ügyében. A kedvezményes szövetellátás, amely már hónapok óta húzódik, végre már megoldás felé közeledik. Értesülésünk szerint a tárgyalás ez ügyben befejeződött, a szövet és a bérést részben a hazai, részben a külföldi gyárosok biztosították.