Szegedi Uj Nemzedék, 1924. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1924-02-01 / 27. szám

Szeged, 1924 február 1., péntek. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , , 5000 K Negyedévre. . 15,000 K Egyes szám ára 300 kor. Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Kisfim­a­ utd­ 10. sz. Telefon: 153. Ára 3001 Korona. Vl-ik évfolyam, 27. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. a Baross-Szöfetség szegafűi fiókjinak, a MANSz, a Vagyfai Nemzeti SzAfetsig és a Torán- SzAfetsig hivatasos lapja. Megjelenik minden nap korán reggel. Debrecen A debreceni választás tegnapi ered­ménye után már eldöntöttnek látszik a vI. kerület sorsa és csodának kell történnie, hogy ott a keresztény párt jelöltje győzzön. Azonban mivel manap­ság ilyen csodát már nem remélhetünk, bele kell nyugodnunk abba, hogy a régi, független nagy magyar városban az októbrista jelölt szerezzen ismét mandátumot s folytassa forradalmi munkáját ott, ahol 1918-ban elhagyta. Nagy Vince ismét tagja lesz a parla­mentnek s nagyszerűen illeszkedik bele abba a csokorba, amely még Hegymegi Kiss Pálból és Györki Imréből egészi­­tődik ki. A debreceni választással kap­csolatban egy pillanatig sem ringattuk magunkat illúziókban, mert minden logikusan gondolkozó ember előtt vilá­gosan állott az a tény, hogy abban a városban, ahol a szabadkőművesség olyan hatalom, abban a városban, ahol egy Baltazár a politikai fekor­­eus, semmi keresni valója a keresztény po­litikának nincs. Jánossy Zoltán örökébe nem léphetett más, mint szociáldemok­rata, vagy októbrista jelölt. Nem akar­juk itten senkinek az érzékenységét megbántani, de éppen a debreceni ered­mény miatt kemény ítéletet kell mon­danunk a Baltazár-féle politika fölött s még súlyosabban ítéljük el a kor­mány magatartását ebben a választás­ban. Lépésről-lépésre veszti el a talajt a lába alól s maholnap odajutunk, hogy kénytelen lesz koalíciós kabi­netet teremteni, melyben Nagy Vince ismét elfoglalja majd a belügyminiszteri széket. Debrecent, az elmúlt cikluson a keresz­tény nemzeti gondolatnak 3 kiváló rep­rezentánsa képviselte: Bernolák Nándor dr., Pröhle Vilmos dr. egyetemi tanárok, mindkettő európai hírű tudós és Milotay István dr. az ugyancsak európai hírű publicista. Mind a három méltó kép­viselője volt az ősi városnak, melytől joggal elvárhatta volna az ország köz­véleménye, hogy tradícióinak, intel­­lektuizmusának megfelelő magyar em­berekkel képviselteti magát a törvény­hozás házában. Azonban másképpen történt a dolog. A szabadkőműves városi tanács és a Baltazár-féle megkótyagosodott liberá­­lizraus 2 esztendő alatt a maga vakoló kanalával úgy rendbe hozta a várost, hogy a múlt választáson már szó sem lehetett keresztény képviselőről. S ma a nagy múltú, Debrecennek három liberális-szociáldemokrata képviselő köl­­csönöz fényt és tekintélyt. Ha kis selkűek volnánk, gratulálni kellene Debrecennek ehhez az eredményhez, de így csak őszintén sajnálni tudjuk ezt az alföldi magyar várost, amely a destrukciónak annyi táplálékot s a nemzetrontáshoz annyi kiváló férfiút adott. Azonban az a tunyaság, az a tespedés, melytől ez a város bűzlik s mely ott a lelkeket annyira hatalmába vette, nem érdemel mást, így van az olyan helyen, ahol Baltazár lelkipász­torkodik. — Haendel Vilmos, a kiváló tudós, a magyar nemzeti gondolat kiváló képviselője nem kell Debrecen­nek, célszerűbbnek látták a Nagy Vince megválasztását. Ám lássák a követ­kezményeket szabadkőműves és cívis uraimék, jó szerencsét nekik, a nagy­szerű fogáshoz ! (J. M.) Elnapolták a Károlyi-per kúriai tár­gyalását A Kurta elfogadta a kincstárnak a Károlyi-perben való elhalasztás­ kérel­mét és ezért a február 5-iki tárgyalást el­napolta. Az új tárgyalás napját csak ké­sőbb fogja megállapítani. fi Görcsödségyi javaslat tárgyalása Budapest, január 31. A földreform­novella tárgyalását Pesthy Pál alelnök kijelentése szerint a jövő hét végén befejezik. A törvényjavaslatok eddigi tervek szerint 3 hét múlva kerülnek a nemzet­gyűlés elé, közben pedig a törvény­­hatósági választásokról szóló belügy­miniszteri törvényjavaslatok együttes­­ vitáját kezdi meg a Ház és folytatja azon idő alatt is, amíg a kölcsönügyi javaslatok a nemzetgyűlés bizottsága előtt lesznek, ha azonban ez a bizott­ság a törvényhatósági javaslatok meg­szavazása előtt elkészül a munkájával, akkor a mindennél sürgősebb kölcsön­­ügyi javaslat letárgyalásának a tartamára megszakítják a törvényhatósági vitát. Macdonald levele fordulatot teremt a politikában Páris, január 31. Politikai és dip­lomáciai körökben óriási szenzációt keltett Macdonald és Poincaré levél­váltása. A „Newyork Herald“ párisi kiadásában azt írja, hogy a levél a nemzetközi politikában lényeges for­dulatot jelent. 1. A szakértők a jóvátételi bizottság­nak sürgősen előterjesztik a vélemé­nyüket. A jóvátételi bizottság az ér­dekelt hatalmak válasz nyilatkozatát hamarosan kikéri és határozni fog, várjon elfogadja-e, vagy elveti a jelentést. 2. Március végén az összes államok amerikai közös tanácskozásra ülnek össze. A tanácskozásra az amerikai Egyesült Államok és Németország miniszterelnöke is meghívást kapott Február 11-én szövetségesek államai­nak kormányai előzetes eszmecserét fognak egymással folytatni. 3. Macdonaldnak eltökélt szándéka, hogy az amerikai konferenciát megelő­zően egyidejűleg nemzetközi tanács­kozást hív össze, amely a különböző nemzetek adósságainak a kérdésével foglalkozik. Ezen adósságokat egészen törlik, vagy pedig olyan mértékben csökkentik, hogy azok belátható időn belül megfizethetők legyenek. 4. Mihelyt az általános megegyezés létrejön, Németországot felveszik a Népszövetségbe abban a feltevésben, hogy az összes kötelezettségeinek haj­landó eleget tenni. A francia—angol viszonyban javulás várható. Na0 panamabotrány pattant ki Ameriká­ban Az Egyesült Államok közvéleményét olyan óriási politikai és társadalmi botrány foglalkoztatja, amely általános felfogás szerint a világtörténelem leg­nagyobb botrányai közé tartozik. Nem kisebb dologról van szó, mint Fali szenátor panamájáról, aki a Harding kabinet belügyminisztere volt s mint ilyen az állami petróleumbányákat magántársaságoknak adta bérbe, de csakis olyannak, akiktől — rointbebi­­ül bitggották s mint maga Fali szenátor is beismerte — ajándékot fogadott el. Ezenkívül megvesztegették még ezek a társas­ok Denby tengerészeti mi­nisztert is és más magasrangú tenge­,­résztiszteket abból a célból, hogy az amerikai flotta petroleumtartalékát ne­kik engedjék át. A szenátus ülésén Denby visszalépését követelték. A földreform vitájának­ folytatása A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Lendvai István személyes kérdés­ben szólal fel. Férfias kötelességének tartja, hogy megkeresse a Házat tegnapi visel­kedésért, amellyel a Ház tanácsko­zása rendjét zavarta. Ezt saját elha­tározásából teszi, be sem várva a mentelmi bizottság határozatát, amely előtt tisztelettel fog meghajolni, bár­milyen legyen is az. Mentségül szol­gáljon az a vihar, amely tegnap a teremben tombolt. Ezután az indemnitási javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Áttérnek a földreform novella rész­letes tárgyalására. A 2. §-hoz Dénes István szól hozzá. Kijelenti, hogy a földigény­­lésből nem lehet kizárni azokat, kik forradalmi eseményekben részt vettek, sem a vadházasságban élő hadiöz­vegyeket. Indítványt tesz, hogy csak a bűntett miatt elítélteket lehessen kizárni a földigénylésből. Mándy Sámuel után, ki Dénessel polemizál, Nagyatádi Szabó István válaszol a felszólalásokra. A vissza­­vándorlást nem szándéka háttérbe szorítani, de a tömeges visszaván­­dorlás egyelőre nem kívánatos, mert nincs elég terület, hogy a vissza­­vándorlókat elhelyezhessék. A vad- s házasságban élőket tudomása szerint eddig sem zárták ki a földigény­­lésből. Több hozzászólás után a szakaszt az előadó és a földmivelésügyi mi­niszter hozzájárulásával fogadják el. A következő pontnál Gaál Gasz­­ton indítványt terjeszt be, hogy nemzetgyűlési képviselő, akkív köz­alkalmazott és katonatiszt földhöz semmikép sem juthasson. Nagyatádi: Ami azt illeti, hogy nemzetgyűlési képviselő földet ne kaphasson, annak van valami alapja. De kénytelen rámutatni arra, hogy vannak kisgazda képviselők is, akik­nek olyan kevés birtokuk van, hogy ha képviselők nem lennének, bele­esnének a földet igénylők kategóriá­jába. Előre kijelenti, hogy ebben a tekintetben nem foglal állást, de kötelessége rámutatni arra, hogy a­mikor a képviselőket a középbirtok­hoz való jutás lehetőségétől elzárják, ez a kisgazda képviselők kiszorítá­sára vezet. A döntést egyébként a nemzet­gyűlésre bízza. Wolff Károly egyetért azon inten­ciókkal, amelyek Gaál Gasztont az indítvány benyújtására vezették, de úgy látja, hogy Gaál Gaszton kissé túlm­ent a határon. A földreform ugyanis a közalkalmazottaknak maxi­málisan 1 kát, holdat és 600 négy­ szögöl házhelyet enged meg. Gaál Gaszton indítványa ettől a jogtól fosztaná meg a tisztviselőket, pedig arra szükség volna, különösen a vi­déki tisztviselők szempontjából. Kéri Gaál Gasztont, hogy indítványát ak­ként módosítsa, hogy az egy kát, hold és 600 négyszögöl kivétessék a tiltó rendelkezése alól. Több hozzászólás után név szerinti szavazással döntenek Gaál Gaszton indítványa felett. Az indítvány első részét a Ház elveti, második részét Wolff másolatával elfogadja. Az elnök ezután az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. A délutáni ülésen több módosító indítvány letárgyalása után az elnök a törvényjavaslat tárgya­lását megszakítja. Rubinek István a mentelmi bizott­ság előadója bejelenti, hogy mivel Lendvai István a mai ülésen már meg­követte a Házat, feleslegessé vált a mentelmi bizottság elé való utasítása. Ezután Eöry-Szabó Dezső személyes kérdésben szólal fel. Azt bizonyítgatja, hogy nem érdemelte meg a tegnapi borzasztó invektívákat. Beszéde közben nagy derültséget kelt egy kijelentése, mely szerint a választási költségek fedezésére kénytelen volt eladni teheneit. Az ülés 8 óra után ért véget. Csak pár napra Szófia, január 31. Ferdinánd volt bolgár király azt a kérést intézte a bolgár kormányhoz, engedje meg neki, hogy magánvagyoni viszonyai rendezése céljából pár napig Bulgá­riában tartózkodhassék. A lapok je­lentése szerint a bolgár kormány a mostani időpontban nem tartja cél­szerűnek a kérdéshez való hozzá­járulását. A madar püspöki kar főpásztori körlevele a válások ellen A Magyarországon is egyre szaporodó válópörök arra késztették a püspöki kart, hogy közös főpásztori körlevélben foglal­janak állást a házasságok felbontása ellen. A körlevél megállapítja, hogy a világias érzés, az önző érdek s a vad érzékiség, a lelkiség s igazi barátság hiánya nagyon megrendítették a házasság alapjait és sok piszkos hullámot kevertek az élet s a tiszta érzések folyásába. A házasságok száma talán nem csökkent, de igenis csökkent a születések száma s félelme­tesen felszökött a házass­ági elválások száma. A házassági elválások fő okát a házas­ság szentségéről való nagy hit elhomá­­lyosodásában látják a püspökök. Ahol a házasságot csak polgári szer­ződésnek nézik, amire idővel rá lehet unni, ott rombadőlnek a tűzhelyek, a nemzetek fönnmaradásának bástyái. A fölbonthatatlanság, nem kegyetle­nség, mert az Úr Jézus kegyetlen nem lehet, de áldozatot igenis követelhet. S ezt sokszor meg is követeli az emberiség javára, a társadalom java pedig előbbrevaló, mint az egyén jóléte. A házasodni készülők kérjenek taná­csot okos és szerető barátoktól, vagy lel­kipásztoruktól; ne a gazdaság álljon elő­térben, hanem a kölcsönös szeretet, olyan szeretet, mely vallásos, becsületes, tisz­tességes, áldozatos, hű barátokká teszi őket. Ami pedig később a férj és feleség lelkét egybekapcsolja, az egy nagy. Isten terveiben is páratlanul álló hatalom, az anyaság. A házasság felbonthatósága nagy pusz­títást végez, melyről leolvashatjuk a tár­sadalom föloszlását. Aki szereti nemze­tét, az küzdjön minden erejével a métely ellen. 30-kal olcsóbb cipők árusítása Szögi Zoltánnál Kelemen­­utca 3.

Next