Szegedi Uj Nemzedék, 1924. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1924-02-02 / 28. szám

Szeged, 1924 feb­ruár 2., szombat. Literesztény politikai napilap. Biofizetési ára helyben és vidéken. Egy hónapra , , 5000 K Negyedévre , , 15,000 K Egyes szám ára 300 kor. Szerke­zitiség és kiadó­hivatal , 3ia88n­, UjTária­ utca 10. sz. Telefon: 153. ..• Mai lapunk ára 4000 korona Vl-ik évfolyam, 28. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baross-Sziretsit szereti (lilijABak, I MANSz, a Manar Neiazeti Sziretsigtsa Tttrán- Sziretsi; hivatalos lapja. Megjelenik minden nap korán reg­gel. m­intsán Ezen a néven ismeretes a szegedi elite társadalomban a bíróságon,egye­sületekben, barátai előtt s ha vol­nának ellenségei, azok előtt is. Csak röviden igy, mintha valakiről azt mondják: Tacitus. Sokoldalúságánál fogva nagyon nehéz volna őt jellemezni, ha egy fővonás nem foglalna össze benne mindent. Szellemi plakettjének ural­kodó vonala: a katolikus öntudat. S az öntudat, ha nem is minden, de sokat jelent a világfelfogásban, mert a világ csak annyiban létezik reánk nézve, amennyiben tudomást szerzünk róla. Nos és ez a tudósító az öntudat, a lélek kamera obsku­­rája, amelynek tükörasztala vissza­­vetíti a világképét. Az emberiség történetében először a görög nép eszmélt önmagára, de ez inkább művészi eszmélet volt, melyből kivirágzott a szép fogalma. Sokkal praktikusabb volt a római öntudat, mely megteremtette az ál­lami élet feltételeit és megajándé­kozta az emberiséget a jog fogal­mával. A római öntudat kereteiből lépett ki a legtöbb európai állam s igy az egyházállam, is, melynek egy pol­gára: szt. Ágoston veti fel először a cogito, ergo sum gomdolatát a maga teljes tisztaságával. Ő mondja, hogy nemcsak hinni kell a hitelveket, ha­nem meg is kell s meg is lehet ér­teni. Módszeres keresztülvitele azon­ban Aquinói szent Tamás műve, aki skolasztikus módszerrel igazolja a hitéleteket s a katolikus öntudat teljes fényével kialakul. A római egyház a „legsötétebb középkorban“ megajándékozta az emberiséget a hit tudatával. A római egyház a középkor végén egyesül a görög esztétikai öntudattal és a renaissance aranysugaraival ve­títi szét a hitelveket, hogy egy fáradt kor fáradt embereit új erőhöz jut­tassa. Ma újból egy fáradt kor fáradt embereit kell aléltságából felébresz­teni s megint csak az öntudat erő­sítéséhez kell folyamodni. Arcélre állítjuk tehát azokat, akik­ben az öntudat erősebben él, mint másokban. Szegeden nem kellett messzire menni, mert Muntyán István dr. sze­mélyében megtalálták a kor emberét. Mindenütt ott van, ahol szükség van rá s mindannyiszor hallani éles tenor hangját, mellyel architektoniku­­san készült beszédeit elmondja nap- és kisgyűléseken s ha kell a szín­padról is. A szó akusztikájával épp úgy tud hatni, mint optikájával és különös, egyéni gesztusaival, melyekkel a gon­dolatot belerajzolja a levegőbe. De felsőbbrendü benne az, hogy minden érzését, gondolatát áthatja a stilszerűség, ami azt jelenti, hogy mindent egyetlen egy fókuszból tekint s nála ez a fókusz a­­ katolikus öntudat. Dr. Mandola Aladár. Károlyi Mihályék hazaáruló ppagandára fordították az Amerikában gyűjtött dollárokat Az amerikai magyar sajtó ellene fordul Károlyinak és társainak Cleveland, február 1. Az amerikai „Magyar Népszava“ nagy cikket kö­zöl, melyben megvádolja Károlyi Mihály grófot azzal, hogy az 1914- ben Amerikában a függetlenségi párt részére gyűjtött 60.000 dollárt két kézzel szórta szét, de nem a függet­lenségi párt céljaira költötte el, ha­nem teljesen saját belátása szerint osztotta ki saját barátai között. Hivatalosan megállapították, hogy 1919-ben már csak 16.310 dollár volt a letétben. Károlyi tehát 20.694 dollárt vett ki még utólag a bank­ból, de hogy mire költötte ezt az összeget, azt senki sem tudja. Az amerikai „Magyar Népszava“­­ most Károlyitól azért követeli az el­számolást, mert­­ alapos a gyanú,­­ hogy a Magyarország elleni haza­­áruló propagandára fordították a pénzt. A lap támadást intéz Hock János és társai ellen és Hocknak a Backer- Szekeres hazaárulóval való barátsá­gát és amerikai szereplését ismerteti. Elmondta, hogy Hock János Juszi Oszkárt Schwimmer Róza tiltakozása ellenére rábírta, hogy Amerikába menjen, mert szükségesnek tartotta, hogy valaki az amerikai sajtóban megindítsa Magyarország ellen a sajtókampányt Jászi legutóbb a köl­csön megszavazása ellen agitált. Csöndben folyik a földreform vita Beterjesztették a testnevelésről szóló törvényjavaslatot A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 óra után nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjeszti­­ az országos testnevelési programról­­ szóló törvényjavaslatot előzetes tár- r gyalás­­és jelentéstétel végett.­­ Átteszik a közoktatásügyi és pénz­ügyi bizottsághoz.­­Ezután áttérnek a földreformnovella részletes tárgyalására. Több módo­sító indítvány beterjesztése után Förster Elek szólal fel. Attól fél, hogy olyan hosszú ideig tart a javaslat tárgyalása, hogy az igény­­jogosultak, akik várva várják a javas­lat törvényerőre való emelkedését, nem fogják megköszönni a nemzet­gyűlésnek, hogy végletekig kihúzták a tárgyalásokat. Kéri, hogy ne mé­­lyedjenek bele az alaptörvény tár­gyalásába, hanem csak a novellával foglalkozzanak. Dénes István módosító indítványt nyújt be, hogy a földigénylésből csak azok zárassanak ki, akiket jogerősen elítéltek. Propper Sándor szintén a for­radalmi bűnösök földhöz juttatását kívánja. Kijelenti, hogy az egységes­pártban forradalmi miniszter és 26 főispán ül. (Óriási zaj és lárma til­takozással egybekötve a jobboldalon. Haller István: Indítványt terjeszt be, hogy a forradalom alatti maga­tartás címén ne legyenek kizárva az ingatlanokból azok, akik már amnesztiában részesültek. . Neubauer -adó bizonyítja, hogy nincs kizárva annak a lehetősége, hogy forradalmi magatartásuk miatt is földhöz juthassanak némelyek. Nagyatádi földmivelésügyi minisz­ter szólal fel ezután. Kijelenti többek között, hogy kerületében még a munkástanács elnöke is földhöz jutott. Kéri a beterjesztett javaslatok el­vetését és a javaslat eredeti szöve­gének elfogadását.­­ A Ház így határoz. Ezután az elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. A délutáni ülésen a megnyitás után Fáy Gyula összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen, mert a földreformmal kapcsolatban földet juttattak neki. Majd folytatták a beterjesztett módosító indítványok tárgyalását, melyeket a Ház részben elfogadott, részben elvetett. Majd az elnök napirendi indítványt tett. Leg­közelebbi ülés kedden. Az ülés vége 8 órakor. A numerus clausus írta: Prohászka Ottokár dr. Politikusaink a belső megújhodást s az erkölcsi tisztulást sürgetik. Ahány beszéd hangzik, annyiféle módon kavarják azt a mindig új s mindig ódon vezérszólamot, azt, hogy külső veszedelmek s belső hanyatlás ellen csakis a lélek ereje, az alkotmány­­i tekintélytisztelet, az összetartás s a hűség védhet meg. Igazuk van, hisz a keresztény irányzat is ezt jelentette; gátra hívta romlás, rothadás s megvesztegethe­tőség ellen a tiszta lelkű s tiszta kezű embereket s a keresztény hit­nek s erkölcsnek szellemét idézte a hitetlenség s a bolsevizmus hagy­­máza ellen. Jól tette s tegyük hozzá, hogy bár sikerülne neki e gátrahivás s ez a szellemidézés, mert ha va­lamit, hát keresztény irányzatot mondva csinálni nem lehet. A belső konszolidáció egyik fon­tos érdekéről, a főiskolákra való be­iratkozásnak megszorításáról szóló törvényről, amit numerus claususnak hívnak, akarok itt írni. Ez a ma­gyarságnak s a keresztény kultúrá­nak egyik legfontosabb problémája. A mi álláspontunk ebben az, hogy ne evezzünk ki e kérdéssel a közön­séges antiszemitizmusnak indulatos utcai útjára. Mi nem antiszemitiz­must akarunk, hanem igen, biztosí­tani kívánjuk a zsidóknak jogát a felsőbb műveltségre épen úgy, mint a keresztényekét s ezt a jogot a la­kosság számarányának résjén mér­jük. A statisztika szerint ugyanis napnál világosabb, hogy az úgy­nevezett értelmiségi pályák túlzsúfol­tak s hogy az egyetemekre beirat­kozó ifjúság nem találja helyét sem az egyetemen, ahová be sem fér, sem az életben, ahol az értelmiségi proletáriátust szaporítja. E túltengés ellen valamit tenni kell, a szellemi proletáriátus árjával szemben le kell ereszteni a zsilipeket, az ifjúságot ki kell válogatni nemcsak tehetség s szorgalom, hanem megbízhatóság, hazafiság, erkölcsi sajátságok sze­rint is. Mi követeljük, hogy e kiválogatás nemzetiségek s felekezetek szerint is történjék — mondjuk ki világosan — kereszténység és zsidóság sze­rint. E követelésünkben nem a gyű­lölet s irigykedés, hanem a statisz­tika igazít el. Az 1910. évi nép­­számlálás kimutatja a zsidóság nagy térfoglalását; ha az így folytatódik, akkor 40—50 év múlva a zsidó ér­telmiség leszorítja a keresztény nem­zetiségbelieket s Magyarország azon­túl nem magyar, hanem zsidó lesz, — ez idegenszerű arc alatt nem magyar, hanem idegen lélek, idegen szellem fog lakni, — emberek sajá­­titják ki majd a magyar földet s a m­agyar kulturát, kik ha magyarul is beszélnek, de el nem tűntethetik az évezredes zsidó lélek jellegeit, át nem hidalhatják azt a szándékot, melyet a zsidó — liberális eman­cipáció ignorált, de melyet a tapasz­talat rettenetes szenvedések által ho­zott megint öntudatunkra. Mi tehát numerus clausus-sal biz­tosítani akarjuk a keresztény magyar­ságnak hegemóniáját s nem enged­jük kisajátítani a hazát, annak intéz­­­­ményeit s hagyományait. Magyar­­ország arculatát magyarnak s nem zsidónak akarjuk, s a magyar köz­élet nyergében a keresztény magyart akarjuk látni s biztosítani kívánjuk intézményesen, hogy itt más valaki fölöttünk úrrá ne lehessen. Ugyanakkor azonban távol van tő­lünk a gyűlölködés s irigykedés. Nem vágyódunk mi a zsidóság ke­nyerére. Nem akarjuk, hogy fiaik a műveletlenség gettójába kerüljenek s kulturfokuk leszoruljon. Legyen előt­tük is nyitva a magyar főiskola, de ne száll­hassák azt meg úgy, hogy azután fiainkat szorítsák ki az élet pályáiról; ne legyen a magyar fő­iskola oly emeltyű a zsidóság kezé­ben, amellyel a keresztény magyar­ságot kiemelje s szegénnyé s földön­futóvá tegye. Volt egyszer már egy fináncminisz­terünk, aki liberális elvakultságában azt mondotta, hogy neki mindegy, hogy ki fizeti az adót, sokra is mentünk e Pató Páli bölcsességgel, a keresztény irányzat azonban nem mondhatja, hogy neki mindegy, ki jár az egyetemre, mert e felfogással érvénybe sodornék a magyar in­telligencia vesztével, magát a­ magyar jövőt. Isten ments, nem erre indult ki a keresztény-nemzeti irány! 30V dal olcsóbb cipők árusítása Szögi Zoltánnál Kelemen­utca 3.

Next