Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)
1924-03-02 / 52. szám
Szeged, 1924 március 2., vasárnap. Keresztény politikai napilap. földfizetési ára helyben és vidéken. Egy hónapra , , 8000 K Negyedévre . . 24 COO K Egyes szám ára 600 kor. fzerkesztőség és kiadóhivatal : R?£ 181, Kálvária-utca 10. sz. Telefon: 153, Ára 600 korona. Vl-ik évfolyam, 52 szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Birpis-Szafetsi idegeii nikjaiak, 1 MANSz, a Magiar NGBíZBtl SzófetsÉ|És a Tari Bt Szót 61 síkhatásos lapja. Magjelenik minden nap korán reggel. „Keresztény szellemben“ (IM) Ma akaratlanul került ez a dm vezércikkünk felé s mint a két oldali macskaköröm mutatja, idézetként vesszük át valakitől. Akik a Szegedi Uj Nemzedéket szorgalmasan és gondosan olvassák, észlelhették, hogy a múlt csütörtökön hírt adtunk egy levelezésről, amely egyik polgári leányiskolában a német óra alatt két 14—15 éves gyermekleány között folyt le s amelyben Blum Adél izraelita hitvallású polgárista azzal invitálta barátnőjét a kutyakölykök keresztelőjére, hogy csak vállalja el nyugodtan a keresztmamaságot, ő a kutyáját úgy is keresztény szellemben kívánja nevelni! Ha az eset megfordítva történt volna, ma a liberális sajtó valóságos pergőtűzzel árasztaná el azt az iskolát, ahol ilyesmi megtörténhetett s a keresztény lánynak nem volna nyugta, nem volna maradása széles-e hazában. Működésbe kezdene rögvest a központi szervezet. Pikter interpellálna s valamelyik miniszter foganatosítani próbálná az internálási eljárást az iskola egész tanári kara ellen. Nyugodjunk azonban meg, keresztény leány ilyesmire nem tudna vetemedni, az ő lelkéből, vallásának dogmáiból hiányzik a gyűlöletnek az a fanatizmusa, amely otrombán és ízléstelenül gázol bele a különféle vallások misztériumaiba, ilyen speciest kizárólag a lázadó emberi szellem legtipikusabb fajtája: a zsidó tud produkálni! Mert mi történt itten? Egy több mint 100.000 katolikust és ugyancsak sok ezer protestánst számláló, kifejezetten magyar város egyik iskolájában, melyet a keresztény magyar állam építtetett és tart fenn irtó nehézségek között, egy zsidó lány olyan sértő hangon nyilatkozott a kereszténységről, tehát arról a szellemről, melyet Krisztus Urunk tanított, amelyért meghalt s mely azóta egyetlen útja és alapja az emberiség boldogulásának, amely a legerősebb felháborodásunkat kell, hogy kiváltsa. Az a hit és az a vallás, melynek malasztjaiban millió és millió ember keresi az üdvözülést, lett itten megcsúfolva olyan formában, hogy már az államhatalomnak a törvény erejével kell megbüntetni azt a vakmerőt, aki szentségtörő kézzel papírra meri vetni, hogy a kutyáját keresztény szellemben kívánja nevelni. És ez nem egyedül álló jelenség amelyet botlásnak minősítve, szó nélkül haladhatunk el mellette. Most egy éve Debrecenben Lebrovics— Lóránt József egy ízléstelen konferanszában a Boldogságos Szüzet gyalázta, amelyért a bíróság az Csemegi kódexben előírt legerősebb büntetéssel sújtotta. Egyik szegedi lap munkatársa hasonlóképpen cselekedett egy nagypéntekre írott cikkében. Vagy komoly úriemberek beszélik, hogy 14—15 éves zsidó iskolás gyermekek, fiúk, lányok vegyesen a reverendában járó tanárt vagy lelkészt ocsmány és sértő kitételekkel illetik, sőt erre bujtogatják a keresztény gyermekeket is. Nos, hát álljon elő a tisztelt túloldal, akár a sajtóban, akár egyebütt a törvényesen bevett izraelita hitfelekezetnek a szokásait, szertartásait bántja-e valaha keresztény ember s a krisztusi szeretet nem azt mondatja-e velünk, hogy senki emberfiát azért, mert a vallását megtartja, bántani halálos bűn? S amíg mi félen vigyázunk arra, hogy soha az izraelita vallás senki által meg ne bántassék, a túloldalról lépten-nyomon elhangzik egy sértő, egy gúnyos, vagy sokszor éppen kvalifikálhatatlan kitétel, amellyel szent vallásunk misztériumait akarják bemocskolni. Az iskolában lefolytatták az eljárást Blum Adél ellen s a tanári testület tagjai között voltak olyanok, akik a magaviseletből évvégi kettőst javasoltak s voltak olyanok, akik az intézetből való kizárásra ítélték, azonban évvégén minden akadály nélkül vizsgát tehet. Ezt úgy hívják, hogy: vakulj magyar, ne láss tót! Ez nem büntetés! B. A. sokkal nagyobb bűnt követett el, hogy sem a keresztény magyar állam iskolájában még egyszer bizonyítványt nyerhessen. Az ő ügyéhez nemcsak a tanári testületnek van köze, hanem lesz hozzászólása a kiskorúak bíróságának is, amely majd számon fogja kérni tőle azt a levélkét, melyet német óra alatt a barátnőjének írt. Győrffy őrnagy hadbíró nem vétkezett annyit a kereszténység és a nemzet ellen, mint ez a negyedikes polgárista, mégis csúnya megaláztatásban volt része a hatalom birtokosaitól annak a sajtónak a nyomására, amely esküdt ellensége Györffyék fajtájának. Az utóbbi időben sokan szemére vetik a Szegedi Új Nemzedéknek, hogy túlságosan aggresszív stílusban harcol. Higgje azonban el minden olvasónk, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha abban a szellemben dolgozhatnánk, amikor a lelkünk ment minden indulattól, mert keresztény magyar fajtánkat abban a kellemes helyzetben látjuk, amidőn rmegszűnt a nyomorgása, az éhezése, a rongyoskodása, míg ez azonban be nem következik, körömszakadtáig fogunk harcolni azok ellen, akik a saját véreink megrontóia az ellen a tábor ellen, amely minden nyomorúságunknak megszázszor rozéja, minden szenvedésünknek kuta forrása. Mert az Urnák s apáinknak házát nem engedhetjük bemocskolni, aminthogy Krisztus Urunk is korbáccsal a kezében verte ki a jeruzsálemi templomból azokat a kufai és spekuláris zsidókat, akik nem átallották az ő Atyjának házát aljas üzelmekkel megszentségteleníteni. Nem azért állottunk egy keresztény lap élére, hogy a tavaszi hóolvadásról s a hóvirágok nyitásáról elmélkedjünk, hanem hogy szócső legyünk a szegedi keresztény magyarság kezében akkor, amidőn az ő érdekeiknek megvédéséről van szó. Mert elvehetik a vagyonunkat, elszívhatják lassú, állhatatos munkával őseink örökségét. mi a szenvedést sokáig tűrjük; — de a hitünkhöz, szent vallásunkhoz gyalázkodva nyúlni senki ne merészeljen, mert elszakad a türelmünk fonala és akkor nehéz lesz az indulatokat megfékezni! — Igen! Nekünk nem volt és nem lesz közömbös, ha az apostoli királyság, Magyarországon a Kunfiak és a Kun Bélák a vallásügyi miniszternek. Teszünk róla, hogy a túlsó tábor mégegyszer s ezt meg ne kísérelje! A külföldi kölcsön újból a Népszövetség elé kerül Paks, március 1. A Népszövetség március 10-én kezdi meg az új ülésszakát. A napirend első pontjaként a Magyarországnak engedélyezett nemzetközi kölcsön részleteinek a megállapítását tárgyalják. Ezen a tárgyaláson valószínűleg a Magyarország számára kiküldendő legfőbb ellenőrző Harding amerikai bankár is részt vesz. Azt hiszik, hogy a magyar kölcsön kérdését hamarosan elintézi a Népszövetség főtanácsa. Aranyparizson állapítják Budapest, március 1. Illetékes helyről szerzett értesülés szerint az idei jövedelmi adó fizetése mér nem szorzószámos alapon történik, mint a kényszerkölcsön fizetése vagy a tavalyi vagyon- és jövedelmi adó. Az adóalapul szolgáló jövedelem aranyértékben állapíttatik meg. Erre vonatkozólag készül is már a törvénytervezet. A novella a jövedelemnek aranyban való érté keg a jövedelmi adót két tekinti az adózás alapjának, mégpedig olyan módon, hogy több fokozatot állapít meg. A legkisebb fokozat az 500 aranykoronas jövedelem. Ennél az adókulcsa fél százalék. Magasabb fokúaknál az adókulcs progresszív módon emelkedik és a százezer aranykoronás jövedelemnél eléri a 44 százalékot. 11 belső kölcsön és az új lakbérrendelet a minisztertanácsban Kombinációk a pénzügyi és az Budapest, március 1. A rendes heti minisztertanácsot szombaton délelőtt 11 órakor tartották meg. A tanácskozáson először a Kállay volt pénzügyminiszter által kidolgozott szanálási tervre vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalták, majd áttértek a belső kölcsön szetésére vonatkozó törvényjavaslatra, amely a korona értékének a rontására, meggátolására irányuló törvényjavaslat 4 szakaszát van hivatva pótolni. A miniszterelnök megígérte, hogy a 4 szakaszt újból szövegezik és új törvényformájában fogják a Ház elé terjeszteni. A minisztertanács a lakáskérdéssel foglalkozott. A készülő lakbérrendelet úgy intézkedik, hogy a házbérek 1926. november hó 1-ig az 50 százalékos aranyparitásra emelkedjenek fel; természetes, hogy az emelések csak egynegyed évenkint és fokozatosan fognak történni, mert meg akarják kímélni a lakosságot a túlságosan nagy és egyszerre való emeléstől. Ami a pénzügyminiszteri tárcára igazságügyminiszteri tárcára vonatkozó kombinációt illeti, Bod miniszter áll előtérben. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap is tárgyalt Buddal. Emlegetik még a pénzügyi tárcára Lukács Lászlót is, ki a kormányzónál kihallgatáson volt. Lukács azonban kijelentette, hogy kihallgatásának egészen magán jellege volt. A jövő hét elején betöltik az igazságügyminiszteri tárcát is. Kormánypárti körökben úgy tudják, hogy Pesthy Pál alelnök lesz az igazságügyminiszter. Almássy László kitért a megbízatás alól és Sebes Dénes szintén nem vállalkozott. Kállay Tibor mint tanácsadó és szakértő fog résztvenni a szanálási program megállapításában. Politikai körökben úgy gondolják, hogy a pénzügyek irányítója a kuliszák mögött Kállay Tibor lesz. Illetékes helyen azt mondják, hogy Kállay pénzügyi diktátorságáról elterjedt hírek valótlanok, viszont az sem igaz, hogy Kállayt meghatalmazott miniszterré neveznék ki. Földhöz jutott 380 szeged! rokkan! (Saját tudósítónktól.) Csaknem másféléves hivatalos eljárás után tegnap végre megtörtént a város által felajánlott járadéktelkek kiosztása a szegedi rokkantak között. A járadéktelkeket annak idején a következő helyeken jelölték ki: a szabadkai milat mentén a Kéntelen-dűlőben, Felsővároson a Landesberg-féle szőlőtelepen a körtöltés lábánál, a Csongrádi sugárút végén, továbbá Újszegeden a Marosteben és a Pillich-telepen. A felsorolt területeken összesen 380 házhelyet jelöltek ki, melyre összesen 600 rokkant jelentkezett. A járadéktelkek kiosztására egy bizottságot szerveztek, mely a Hadroa kimutatása alapján bírálta el, hogy kik részesülhetnek házhelyekben. Mint említettük a Hadroa 600 rokkantat jelölt ki, tehát majdnem kétszer annyit, mint a házhelyek száma. Épen azért a bizottság úgy döntött, hogy a jelentkező rokkantak között sorshúzás útján osztja ki a telkeket. Ez tegnap délelőtt meg is történt, úgyhogy a telekhez jutott rokkantak már át is vehetik a nekik jutott házhelyeket. Az elbírálás alkalmával elsősorban az amputált lábuakat, másodsorban a legnagyobb százalékban rokkantakat, végül a kisebb százalékban rokkantakat, továbbá a hadiözvegyeket és árvákat vették figyelembe. A sorshúzás útján való kiosztást azért választotta a bizottság, mert ezzel egyrészt elejét vette az utólagos panaszoknak, az igazságtalansággal való vádnak, másrészt, mert a járadéktelkek nem egyformán értékesek. A járadéktelekben részesült rokkantakról most kimutatást készítenek és az ügyészség a rokkantakkal külön-külön megköti a járadéktelki szerződéseket, melyet azután jóváhagyás végett felterjesztenek az OFB hez. A telkeket azonban még a jóváhagyás előt átadják a rokkantaknak, hogy a telket azonnal munkába vehessék és esetleg az építkezést is megkezdhessék rajta. Telekkönyvileg azonban csak akkor megy át a járadéktelek a rokkant nevére, ha a vételárat, az évi járadék huszonötszörösét lefizeti. SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BANK R.R T. (Kárár utca) FÖLDHITELBANK és MAGYAR—AMERIKAI BANK (Budapest) alapítása.