Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)

1924-03-02 / 52. szám

Szeged, 1924 március 2., vasárnap. Keresztény politikai napilap. földfizetési ára helyben és vidéken. Egy hónapra , , 8000 K Negyedévre . . 24 COO K Egyes szám ára 600 kor. f­zerkesztőség és kiadó­­hivatal : R?£ 181, Kálvária-utca 10. sz. Telefon: 153, Ára 600 korona. Vl-ik évfolyam, 52 szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Birpis-Szafetsi i­degeii nikjaiak, 1 MANSz, a Magiar NGBíZBtl SzófetsÉ|És a Tari Bt Szót 61 sí­­khatásos lapja. Magjelenik minden nap­ korán reggel. „Keresztény szellemben“ (IM) Ma akaratlanul került ez a dm vezércikkünk felé s mint a két oldali macskaköröm mutatja, idézet­ként vesszük át valakitől. Akik a Szegedi Uj Nemzedéket szorgalmasan és gondosan olvassák, észlelhették, hogy a múlt csütörtökön hírt adtunk egy levelezésről, amely egyik polgári leányiskolában a német óra alatt két 14—15 éves gyermekleány között folyt le s amelyben Blum Adél iz­raelita hitvallású polgárista azzal in­vitálta barátnőjét a kutyakölykök ke­resztelőjére, hogy csak vállalja el nyugodtan a keresztmamaságot, ő a kutyáját úgy is keresztény szellemben kívánja nevelni! Ha az eset megfordítva történt volna, ma a liberális sajtó valóságos pergőtűzzel árasztaná el azt az isko­lát, ahol ilyesmi megtörténhetett s a keresztény lánynak nem volna nyugta, nem volna maradása széles-e hazá­ban. Működésbe kezdene rögvest a központi szervezet. Pikter interpel­lálna s valamelyik miniszter fogana­tosítani próbálná az internálási eljá­rást az iskola egész tanári kara ellen. Nyugodjunk azonban meg, keresz­tény leány ilyesmire nem tudna vete­medni, az ő lelkéből, vallásának dog­máiból hiányzik a gyűlöletnek az a fanatizmusa, amely otrombán és íz­léstelenül gázol bele a különféle val­lások misztériumaiba, ilyen speciest kizárólag a lázadó emberi szellem legtipikusabb fajtája: a zsidó tud produkálni! Mert mi történt itten? Egy több mint 100.000 katolikust és ugyan­csak sok ezer protestánst számláló, kifejezetten magyar város egyik isko­lájában, melyet a keresztény magyar állam építtetett és tart fenn irtó ne­hézségek között, egy zsidó lány olyan sértő hangon nyilatkozott a kereszténységről, tehát arról a szel­lemről, melyet Krisztus Urunk taní­tott, amelyért meghalt s mely azóta egyetlen útja és alapja az emberi­ség boldogulásának, amely a leg­erősebb felháborodásunkat kell, hogy kiváltsa. Az a hit és az a vallás, melynek malasztjaiban millió és mil­lió ember keresi az üdvözülést, lett itten megcsúfolva olyan formában, hogy már az államhatalomnak a tör­vény erejével kell megbüntetni azt a vakmerőt, aki szentségtörő kézzel papírra meri vetni, hogy a kutyáját keresztény szellemben kívánja ne­velni. És ez nem egyedül álló jelenség amelyet botlásnak minősítve, szó nélkül haladhatunk el mellette. Most egy éve Debrecenben Lebrovics— Lóránt József egy ízléstelen konfe­­ranszában a Boldogságos Szüzet gyalázta, amelyért a bíróság az Cse­­megi kódexben előírt legerősebb bün­tetéssel sújtotta. Egyik szegedi lap munkatársa hasonlóképpen cseleke­dett egy nagypéntekre írott cikkében. Vagy komoly úri­emberek beszélik, hogy 14—15 éves zsidó iskolás gyermekek, fiúk, lányok vegyesen a reverendában járó tanárt vagy lel­készt ocsmány és sértő kitételekkel illetik, sőt erre bujtogatják a keresz­tény gyermekeket is. Nos, hát álljon elő a tisztelt túl­oldal, akár a sajtóban, akár egyebütt a törvényesen bevett izraelita hitfele­­kezetnek a szokásait, szertartásait bántja-e valaha keresztény ember s a krisztusi szeretet nem azt mon­datja-e velünk, hogy senki ember­fiát azért, mert a vallását megtartja, bántani halálos bűn? S amíg mi félen vigyázunk arra, hogy soha az izraelita vallás senki által meg ne­­ bántassék, a túloldalról lépten-nyo­­mon elhangzik egy sértő, egy gúnyos,­­ vagy sokszor éppen kvalifikálhatatlan­­ kitétel, amellyel szent vallásunk misz­tériumait akarják bemocskolni. Az iskolában lefolytatták az eljá­rást Blum Adél ellen s a tanári tes­tület tagjai között voltak olyanok, akik a magaviseletből évvégi kettőst javasoltak s voltak olyanok, akik az intézetből való kizárásra ítélték, azon­ban évvégén minden akadály nélkül vizsgát tehet. Ezt úgy hívják, hogy: vakulj magyar, ne láss tót! Ez nem büntetés! B. A. sokkal nagyobb bűnt követett el, hogy sem a keresztény magyar állam iskolájában még egy­szer bizonyítványt nyerhessen. Az ő ügyéhez nemcsak a tanári testület­nek van köze, hanem lesz hozzá­szólása a kiskorúak bíróságának is, amely majd számon fogja kérni tőle azt a levélkét, melyet német óra alatt a barátnőjének írt. Győrffy­ őrnagy hadbíró nem vétkezett annyit a ke­reszténység és a nemzet ellen, mint ez a negyedikes polgárista, mégis csúnya megaláztatásban volt része a hatalom birtokosaitól annak a sajtó­nak a nyomására, amely esküdt ellen­sége Györffyék fajtájának. Az utóbbi időben sokan szemére vetik a Szegedi Új Nemzedéknek, hogy túlságosan aggresszív stílusban harcol. Higgje azonban el minden olvasónk, hogy mi lennénk a leg­boldogabbak, ha abban a szellem­ben dolgozhatnánk, amikor a lel­künk ment minden indulattól, mert keresztény magyar fajtánkat abban a kellemes helyzetben látjuk, ami­dőn rm­egszűnt a nyomorgása, az éhezése, a rongyoskodása, míg ez azonban be nem következik, körö­m­­szakadtáig fogunk harcolni azok el­len, akik a saját véreink megrontói­a az ellen a tábor ellen, amely min­den nyomorúságunknak megszázszo­­r rozéja, minden szenvedésünknek kut­­a forrása. Mert az Urnák s apáinknak házát nem engedhetjük bemocskolni, aminthogy Krisztus Urunk is kor­báccsal a kezében verte ki a jeru­­zsálemi templomból azokat a kufai és spekuláris zsidókat, akik nem átallot­ták az ő Atyjának házát aljas üzel­mekkel megszentségteleníteni. Nem azért állottunk egy keresztény lap élére, hogy a tavaszi hóolvadásról s a hóvirágok nyitásáról elmélkedjünk, hanem hogy szócső legyünk a sze­gedi keresztény magyarság kezében akkor, amidőn az ő érdekeiknek megvédéséről van szó. Mert elvehe­­tik a vagyonunkat, elszívhatják lassú, állhatatos munkával őseink örökségét. mi a szenvedést sokáig tűrjük; — de a hitünkhöz, szent vallásunkhoz gyalázkodva nyúlni senki ne­ meré­szeljen, mert elszakad a türelmünk fonala és akkor nehéz lesz az indu­latokat megfékezni! — Igen! Nekünk nem volt és nem lesz közömbös, ha az apostoli királyság, Magyarorszá­gon a Kunfiak és a Kun Bélák a vallásügyi miniszternek. Teszünk róla, hogy a túlsó tábor mégegyszer s ezt meg ne kísérelje! A külföldi kölcsön újból a Népszövetség elé kerül Pak­s, március 1. A Népszövetség március 10-én kezdi meg az új ülés­szakát. A napirend első pontjaként a Magyarországnak engedélyezett nemzet­közi kölcsön részleteinek a megállapí­tását tárgyalják. Ezen a tárgyaláson valószínűleg a Magyarország számára kiküldendő legfőbb ellenőrző Harding amerikai bankár is részt vesz. Azt hiszik, hogy a magyar kölcsön kérdését hamarosan elintézi a Népszövetség fő­tanácsa. Aranypariz­son állapítják Budapest, március 1. Illetékes helyről szerzett értesülés szerint az idei jövedelmi adó fizetése mér nem szorzószámos alapon történik, mint a kényszerkölcsön fizetése vagy a tavalyi vagyon- és jövedelmi adó. Az adóalapul szolgáló jövedelem arany­értékben állapíttatik meg. Erre vonatkozó­lag készül is már a törvénytervezet. A no­vella a jövedelemnek aranyban való érté­­ keg a jövedelmi adót két tekinti az adózás alapjának, mégpedig olyan módon, hogy több fokozatot állapít meg. A legkisebb fokozat az 500 arany­ko­­rona­s jövedelem. Ennél az adókulcsa fél százalék. Magasabb fokúaknál az adókulcs progresszív módon emelkedik és a száz­ezer aranykoronás jövedelemnél eléri a 44 százalékot. 11 belső kölcsön és az új lakbérrendelet a minisztertanácsban Kombinációk a pénzügyi és az Budapest, március 1. A rendes heti minisztertanácsot szombaton délelőtt 11 órakor tartották meg. A tanács­kozáson először a Kállay volt pénzügy­­miniszter által kidolgozott szanálási tervre vonatkozó törvényjavaslatot tár­gyalták, majd áttértek a belső kölcsön szetésére vonatkozó törvényjavaslatra, amely a korona értékének a rontására, meggátolására irányuló törvényjavaslat 4 szakaszát van hivatva pótolni. A miniszterelnök megígérte, hogy a 4 szakaszt újból szövegezik és új törvény­­formájában fogják a Ház elé terjeszteni. A minisztertanács a lakáskérdéssel foglalkozott. A készülő lakbérrendelet úgy intézkedik, hogy a házbérek 1926. november hó 1-ig az 50 százalékos aranyparitásra emelkedjenek fel; ter­mészetes, hogy az emelések csak egy­negyed évenkint és fokozatosan fognak történni, mert meg akarják kímélni a lakosságot a túlságosan nagy és egy­szerre való emeléstől. Ami a pénzügyminiszteri tárcára igazságügyminiszteri tárcára vonatkozó kombinációt illeti, Bod mi­niszter áll előtérben. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap is tárgyalt Buddal. Emlegetik még a pénzügyi tárcára Lukács Lászlót is, ki a kor­mányzónál kihallgatáson volt. Lukács azonban kijelentette, hogy kihallgatásá­nak egészen magán jellege volt. A jövő hét elején betöltik az igaz­­ságügyminiszteri tárcát is. Kormány­­párti körökben úgy tudják, hogy Pesthy Pál alelnök lesz az igazságügyminiszter. Almássy László kitért a megbízatás alól és Sebes Dénes szintén nem vál­lalkozott. Kállay Tibor mint tanácsadó és szakértő fog résztvenni a szanálási program megállapításában. Politikai körökben úgy gondolják, hogy a pénzügyek irányítója a kuliszák mögött Kállay Tibor lesz. Illetékes helyen azt mondják, hogy Kállay pénzügyi diktátorságáról el­terjedt hírek valótlanok, viszont az sem igaz, hogy Kállayt meghatalmazott miniszterré neveznék ki. Földhöz jutott 380 szeged! rokkan! (Saját tudósítónktól.) Csaknem más­féléves hivatalos eljárás után tegnap végre megtörtént a város által fel­ajánlott járadéktelkek kiosztása a sze­gedi rokkantak között. A járadéktelke­ket annak idején a következő helyeken jelölték ki: a szabadkai milat mentén a Kéntelen-dűlőben, Felsővároson a Landesberg-féle szőlőtelepen a körtöltés lábánál, a Csongrádi sugárút végén, továbbá Újszegeden a Marosteben és a Pillich-telepen. A felsorolt területeken összesen 380 házhelyet jelöltek ki, melyre összesen 600 rokkant jelentkezett. A járadéktelkek kiosztására egy bizottságot szerveztek, mely a Hadroa kimutatása alapján bírálta el, hogy kik részesülhetnek házhelyekben. Mint említettük a Hadroa 600 rokkantat jelölt ki, tehát majdnem kétszer annyit, mint a házhelyek száma. Épen azért a bizottság úgy döntött, hogy a jelent­kező rokkantak között sorshúzás útján osztja ki a telkeket. Ez tegnap dél­előtt meg is történt, úgyhogy a telek­hez jutott rokkantak már át is vehetik a nekik jutott házhelyeket. Az elbírálás alkalmával elsősorban az amputált lábuakat, másodsorban a legnagyobb százalékban rokkantakat, végül a kisebb százalékban rokkantakat, továbbá a hadiözvegyeket és árvákat vették figye­lembe. A sorshúzás útján való kiosztást azért választotta a bizottság, mert ezzel egyrészt elejét vette az utólagos pana­szoknak, az igazságtalansággal való vádnak, másrészt, mert a járadéktelkek nem egyformán értékesek. A járadéktelekben részesült rokkan­takról most kimutatást készítenek és az ügyészség a rokkantakkal külön-külön megköti a járadéktelki szerződéseket, melyet azután jóváhagyás végett fel­terjesztenek az OFB hez. A telkeket azonban még a jóváhagyás elő­t át­adják a rokkantaknak, hogy a telket azonnal munkába vehessék és esetleg az építkezést is megkezdhessék rajta. Telekkönyvileg azonban csak akkor megy át a járadéktelek a rokkant nevére, ha a vételárat, az évi járadék huszonötszörösét lefizeti. SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BANK R.R T. (Kárár­ utca) FÖLDHITELBANK és MAGYAR—AMERIKAI BANK (Budapest) alapítása.

Next