Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

SZEGEDI UI NEMZEDÉK 1924 április 1., kedd. Ä Demke közgyűlése (Saját tudósitónktól.) Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a Délmagyaror­szági Közművelődési Egyesület évi ren­des közgyűlését a Boldogasszony sugárati palotájában. A közgyűlésen, amely határ­kő a Demke életében, képviselve volt Szeged város egész társadalma, s notabi- litásaink közül ott láttuk Somogyi Szil­veszter dr. polgármestert, Kószó István dr. államtitkárt, Dobay Gyula dr. t, Mun- tyán István táblai elnököt, Bottka Sándor rendőrfőtanácsost, Tóth Imrét, a Kath. kör elnökét stb. stb. Résztvettek a közgyűlé­sen azonkívül az összes szegedi egyesü­letek, iskolák, intézetek s a rendőrség képviselői is, bizonyságául annak, hogy a Demke kulturális munkáját, nemzeti és keresztény szellemben való hathatós mű­ködését Szeged város egész társadalma élénk figyelemmel kiséri és hajlandó érte tekintélyes áldozatot is hozni. A közgyű­lés lefolyásából, az előadott jelentések­ből és számadásokból azt láttuk, hogy az egyesület mérföldéi léptekkel halad ki­tűzött célja felé, s az uj vezetőség fárad­ságot és munkát nem kiméivé erős kéz­zel épiti a magyar kultúra épületeit, tehát azt, amelyet a vakoló testvérek olyan őket jellemző bravúros módon romboltak le. Kötelességünknek tartjuk ehelyütt, hogy előttük a hála és köszönet zászló­ját meghajtsuk, s szolgálataink és .segít­ségünk felajánlásával további hasonló mü - ködésre buzdítsuk. A közgyűlést Somogyi Szilveszter dr. nyitotta meg, mely után Török Sándor dr. olvasta fel nagyszerűen megkonstruált főtitkári jelentését. E szerint az egyesü­letnek minden tisztviselője teljesen díja­zás nélkül végezte a vállalt munkát, s mindannyiát csak a haza és a magyar kultúra lángoló szeretető késztette mun­kára. Az egyesület Debrecen városnak eladta ottani házát, melyért 10819.672 kapott. A szegedi bérházak, valamint a makói és szegedi internátusok a megvál­tozott gazdasági helyzetnek megfelelően jövedelmeznek. A szegedi és makói há­zakat az egyesület 12'500 dollárra bizto­sította tűzkár ellen. Helyes gazdálkodás­sal az adósságok nagy részét visszafi­zette. Az oravicai Arany-kör alapszabálya szerint, ha a kör megszűnne, összes va­gyonát az ottani polg. fiúiskolának^ adja át, i'a pedig az az iskola elveszítené ma­gyar jellegét, jogaiba Demke lép. Miután az oláh megszállással ez az állapot be­következett, az Arany-kör minden va­gyona a Demkét illeti. — Berky Gusztáv temesvári reáliskolai tanár vagyonából 10 000 lei járna Demkének, melyet az egyesület az Arány János-társaságra ru- rubázott át. Az Iskolánkivüli Népműve­lési Bizottsággal kapcsolatban 3 tanfolya­mot hívott életre, mely célra 200 ezer K-t folyósított. Az egyetemi hallgatók tandíjának év­közi, nagyarányú felemelése folytán igen sok, megszállótt területről átjött és telje­sen szegény egyetemi hallgatót fenyegetett az a veszély, hogy szegénysége miatt beiratkozni és igy tanulmányait tovább folytatni képtelen lett volna. Egyénen­kénti szigorú elbírálás és kellő tájékozó­dás után több igazoltan reászoruló hall­gató tandijsegélye címén 500.000 K-t utalványoztak. A még hiányzó összeget a Délvidéki Otthon gyűjtötte össze és bo­csátotta a februári és márciusi részletek befizetése végett az ifjúság rendelkezé­sére. — A Szeged város iránt érzett tisz­telet és hála érzésétől indíttatva, a mos­tani nehéz viszonyok között épülő foga­dalmi templom építéséhez 500.000 K-val járultak — A. D. E. F. H. E.-nek szék­házában ingyen helyiséget és világítást biztosítottak, zenekari felszerelésére pedig 100.000 K-t utalványoztak. Két, Délvidék­ről származó és igen szegény műegye­temi hallgató részére, beigazolt indokaik alapján egyenkint 100.000 K tanulmányi segélyt nyújtottak. • A folyó tanév végével lejáró pályázato­kat nyitottak a következőkre: Szeged vá­ros 9 elemi iskolájának 2—2 legjobb sza- valóia részére á 10.000 K-t, összesen 180.000 K-t. A városban levő 5 polgári iskola tanu­lói közül iskolánkint a legjobb magyar­nyelvi dolgozatot felmutató tanulók ré­szére egyenkint 25.000 K., összesen 125.000 K. értékben. Az érdekeltségi területükön fekvő 9 tanító- (ill. tanítónő és óvónő) képzők ta­nulói részére a következő pályatételt tűz­ték ki: „Az ifjú néptanítók (tanítónők óvó­nők) a magyar közművelődés szolgálatá­ban.“ A pályázati feltételek az illetékes igazgatóságokkal közöltettek. Pályadijak; I-ső dij 75.000 K Il-dik dij 50.000 K Ill-dik dij 40.000 K IV-dik dij 30.000 K., össze­sen 195.000 K. A szegedi tankerületi főigazgatóság alá tartozó középiskolai ifjúság részére szin­tén tűztek ki pályadijakat, ugyancsak az egyetem számára is két tételt jelentős honoráriummal. A testnevelési ügynek is szolgálatot óhajtván tenni a Cserkész Szövetség cél­I jaira 200.000 K-t folyósítottak. Folyamat­ban a bácsbodrog vármegyei, valamint az egyesitett csanád-torontál, s arad-megyei osztályok megalakítása. Az egyesület vezetősége a kellő gond­dal igyekezett az egyesület érdekeit meg­védeni és maga elé tűzött céljait a lehe­tőségekhez képest megvalósítani. Kevés ember lankadatlan munkája is eredmé­nyeket mutathat fel, ha áthatva a ma­gasztos célok nagyszerűségétől, átérezve azt a hivatást, amely a mostani szomorú viszonyok között minden egyes magyar lélekben magasan lobogó lánggal ég, ha összefogva egy test egy lélekként min­denki együtt dolgozik, mihamarabb el fog jönni a mi boldog nagy Magyarországunk... A vezetőségnek nagyszerű munkájáért dr. Buőcz Béla r. főtanácsos tolmácsolta a jelen voltak köszönetét. A tagsági díjat évi egy aranykoronában állapították meg. Főtitkárrá, dr. Török Sándort, jegyző­nek Péntek Józsefet, az elnöki tanácsba dr. Erdélyi Lászlót és Homola Dezsőt, az igazgatósági tanácsba pedig Borger An­talt és dr. Tihanyi Bélát választották meg. A szegénysorsu egyetemi hallgatók ebé- delési céljaira a közgyűlés nyomban 360.000 K t adott össze, mely után lelkes hangulatban 12 órakor véget ért. Ä kölcsÖDjavaslatok megszavazását biztosra veszik Az ellenzék deklarációt olvas fel — Budapest, március 31. A nemzet- gyűlés a Klebelsberg-féle középiskolai javaslatot tárgyalja és valószínű, hogy a vita még a keddi napot is igénybe veszi; eszerint a kölcsön javaslat tár­gyalását csak szerdán kezdheti meg a Ház. Úgy számítják, hogy a 8, vagy a 10 órás ülések a szombati nappal kezdődnek meg. Úgy látszik, hogy a kölcsön javas­latoknak a kellő időre való megszava­zása biztosítottnak tekinthető. A leg­több pártnak az a véleménye, hogy a kölcsön akció meghiusitásáért nem vállalja a felelősséget. Az ellenzéknek több csportja megbízta Hegymegi Kiss Pált, hogy egy deklaráció tervezetet készítsen, amelyet Hegymegi mára meg is csinált; ezzel arról akarnak gondos­kodni, hogy az ellenzék adott pillanat­ban abba hagyja a vitát, felolvassa a deklarációt és azután kivonul áz ülés­teremből. Kormánypárti körökből származó hí­rek szerint több képviselő, kik fajvédő gondolkodásukról ismerlek, felvetette azt a gondolatot, hogy kilép a pártból. E tekintetben a szerdai pártértekezlet érdekes fejleményeket hozhat. Bethlen István gróf ügykörének a tehermentesítése szempontjából már régebben felmerült az lehetőség, hogy a miniszterelnökségre politikai államtit­kárt nevezzenek ki. A szabolcsi kép­viselők csoportja Ercfő/zeg^y/Lajost sze­melte ki erre az állásra és egyben az ügyben már érintkezésbe is lépett a miniszterelnökkel. E kérdés ez idősze- rint még nem aktuális, de Erdőhegyi jelöltsége mellett képviselő társai ki­tartanak. Velük szemben az egységes párt egy másik csoportja Prónay báró Újabb kilépések az egységes pártból közélelmezésügyi államtitkárt óhajtja erre az állásra. Az igazságűgyminiszter a külföldi kölcsönről Pesthy Pál igazságügy miniszter vasár­nap Gyünkön a Falu-Szövetség alakuló közgyűlésén nagyobb beszédet mondott: Beszédében hangsúlyozta, hogy a kül­földi kölcsön feltételei bár súlyosak, mégis el kell azt fogadnunk, meM külön­ben holnap vagy holnap után ott állunk, ahol a németek. Majd arra mulatt rá, hogy mivel a feltételek szerint a kül- és belforgalmat fel kell szabadítani, meg fog szilárdulni a gazdasági termékek külföldi árnivója és az iparcikkek az egészséges verseny folytán önmaguktól le fognak esni. Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata a Tempsban A »Temps* budapesti tudósítója beszél­getést folytatott báró Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel, aki a következőket mondotta: — Kötelességemnek tartottam a mostani időben elfogadni a pénzügyi tárcát és ez­zel elősegíteni hazám pénzügyi újjáépí­tését. Megvagyok győződve, hogy ez a munka nem fog semmiféle akadályba üt­közni Ami óta a nemzetek szövetségétől kiküldött bizottság munkáját befejezte, a közvélemény idegessége sokat csillapult. Bizonyos, hogy nagyon nehezemre esett párisi miniszteri tisztemet elhagyni. A legjobb emlékkel eltelve gondolok vissza a francia kormány valamennyi tagjára, akikkel rövid párisi küldetésem alatt alkal­mam volt érintkezésbe lépni. Én a poli­tikusok részéről sok jóakaratot tapasztal­tam hazám, sőt nem ritkán személyem iránt is, nagyon hálás vagyok támogatá­sukért és tökéletes udvariasságukért, amellyel sokszor megkönnyítették fel­adatomat. Határidő: A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent kormányrendelet fontos intéz­kedéseket tartalmaz az 1924. évre szóló jövedelemadó és vagyonadó kivetésé­hez szükséges bevallások benyújtására vonatkozóan. Az 1923-ban elért 500 aranykoronát meg nem haladó jövedelem és a 4000 aranykoronát meg nem haladó értékű vagyon, adómentes. A jövedelemadó tétele 1—40 százalékig terjedhet Itt fi­gyelembe veszik a családtagok számát is. A vagyonadó legkisebb tétele 4000 aranykorona adóalanynál qT százalék, legmagasabb 16,000.000 aranykorona adóalapnál 1 százalék. A fenti bevallás végső határideje 1924 április 20-ika. A pénzügy igazgató­ség falragaszokon teszi közzé, mire felhívjuk tagjaink figyelmét. Ugyanitt szól majd a munkaadók bejelentési kötelezettségéről. E szerint a munka­adók azokról az alkalmazottaikról, akik­nek az 1923. évi mindennemű járandó­sága legalább is 15C0 aranykorona, vagyis 5,250.000 papirkorona volt, az általuk vezetett név- és illetmény­jegyzékeket 1924 április 20-ig az alkal­mazottak helye szerint illetékes városi adóhivatalhoz nyújtsák be. Mulasztás­nál minden elhagyott, vagy hamis be­vallásnál 100—100 ezer korona büntetés jár. Közszolgálatban álló munkaadóra ez nem áll. Nyomtatványok a városi adóhivatalnál kaphatók. Bevallást tartozik adni mindenki és ‘ minden cég, mely eddig erre kötélévé volt és személyi adómentességben nem részesült. A társulati adó alá esőknek nem kell bevallást adni. A bevallás kötelezettsége az 1924. évre jövedelem- adónál a magánosok és jogi személyek­Újai intézkediek a jóvedeleni- és ragyonadé bevallésok inyujtésára április 20. nél fennáll, ha az 1923-ban szerzett adóköteles jövedelmük az 500 arany­koronát, vagyis az 1,750.000 papir- koronát meghaladta. Adómentes jöve­delem figyelmen kívül marad. 1924 re vagyonadóra bevallást azok tartoz­nak adni, kiknek az 1923 december 31-ik napján 4000 aranykoronát, vagyis 16,000.000 papir koronát meghaladó értékű adóköteles vagyonuk volt. A vagyonértéke a múlt év utolsó nap­jának forgalmi értékében állapittatik meg. Akik szabályszerű könyveket vezet­nek és rendes évi mérleget készítenek s ezek alapján adóznak, akkor, ha üz­letévük nem esik egybe a naptári év­vel, kizárólag ezen üzletükhöz tartozó vagyonukra nézve az 1923 naptári év végén volt vagyonukat, illetve ugyanez év végén megállapított jövedelmüket kötelesek bevallani. Bevallásra akkor sem kötelezhető valaki, ha az 1922—23 (esetleg 1923) évben szerzett összes adóköteles jöve­delme az 500 koronát, vagyis az 1,750.000 papir koronát nem haladta meg. Közalkalmazottak ily minőségük­ben élvezett jövedelmük után nem kötelesek bevallást adni. Ha egyéb jövedelmük van, akkor arról igen az előző szerint. A bevallást a háztartás feje tartozik beadni a többiről is. Lehet törvényes képviselő, vagy meghatalmazott utján is benyújtani a bevallást. Bevallási ivek 600 koronás egyen- kinti árban kaphatók a városi adó­hivatalnál. A kitöltött bevallások a mondott határidőig a városi adóhivatalnál nyuj- I tandók be. Szegednél norinillls a Tisza Mása (Saját tudósitónklól.) Az állandó esőzések és a Felvidéken megindult hirtelen hóolvadások, a folyó felső részein komoly árvíz veszedelmet okozlak, mig Szegednél, tehát a Tisza középső szakaszán az árhullám normális lefolyású. A későre maradt tavaszi áradás tulajdonképen már a második ár, mivel az első még már­cius első napjaiban lemorzsolódott. Szegednél a folyó vízállása március 24-én 244 cm., 30-án 5 34, mig tegnap már 5’63 cm. emelkedett. A tolyammérnöki hivatalból vett értesülésünk szerint további lassú áradás várható, mivel a jelek arra mutatnak, hogy a feisőszakaszokon most indult meg a hóolvadás és mi­vel a mellékfolyók állandó áradásban vannak. Különösen a Maros árad ro­hamosan. Március 22-én 290 cm. volt a víz, tegnap pedig már elérte a 3 métert is. Hasonló rohamosan árad a Körös is, úgy hogy igy a Tisza áradása is következetes nagyságú. Az a veszedelem, amely a felvi­déki folyók megáradása miatt Zem­plén, Abauj, Borsod vármegyét fe­nyegeti, egyre növekedik. Minden felöl a folyók vizeinek az erőteljes növekedését jelentik. Különösen a Hernád és Bodrog menti falvakban a víz oly magas, hogy a lakosság már csak csolnakokon közlekedhetik. Vass népjóléti miniszter telefonon érdeklődött az árvíz veszedelmeiről és felhívta Sátoraljaújhely vezetősé­gét arra, hogy a szükséges intézke­désekre vonatkozólag tegyen azonnal sürgős előterjesztést. A távirati jelen­tés meg is érkezett, amelyben 20 millió koronát és 20 mázsa gabona rögtöni kiutalását kérik a károsultak számára. A segítség már hétfőn meg is érkezett és a polgármester nyom­ban megkezdte a kiosztást. Rózsa Sándor dédunokái csendőrkézre kerültek Apáról-fiura szállt a betyárvér A debreceni rendőrség — mint jelen­tik — érdekes bünpörben folytat vizsgá­latot. Rózsa Mihály 52 éves gazda a minap három fiával belátogatott Debrecenbe. Amikor hazafelé tértek, elhatározták, hogy az egyik homokkerti magtárt kirabolják. Az egyik fin a szekérnél maradt, mig a többiek behatoltak a magtárba s egy­másután hordták ki a szekérre a sok bú­zát, zsírt, élelmiszert. Már éppen távozni akartak, amikor arra haladt két portyázó lovascsendőr, akik igazolásra szólították fel Rózsáékat és előállították őket a ren­dőrségre. Az egyik Rózsa-fiu azonban út­közben megszökött. Kiderült, hogy Rózsáék egyenes leszár­mazottjai a hires haramiavezérnek, Rózsa Sándornak. A tolvaj Rózsa apja szintén hires betörő volt és a szegedi Csillagbör­tönben fejezte be életét. A most csendőr- kézre került Rózsa-család szintén állan­dóan rabolt, igen sok kisebb-nagyobb be­törés terheli lelkűket. A lopásokat rend­szerint a debreceni határban követték el. A betyárvért egymástól örökölte fiú, unoka, dédunoka. X Egy forró sikerekben gazdag est színhelye volt tegnap a Belvárosi Mozi. A hatalmas termet megtöltő díszes és elő­kelő közönség felejthetetlen eseménynek volt részese. Bemutatták díszelőadás keretében a német filmkultúra legszebb alkotását a »Madame Dubarry« cimü tör­ténelmi drámát, melynek történelmi alak­ját a buja szépségű Pola Negri alakítja. A masamód leányból lett grófné, majd királyi metresz forró szenvedélyes alakját alkalmasabb művésznő nem kreálhatta volna, mint a szépséges Pola Negri. Ennek első szerelmét a nők kedvence Harry Liedtke alakítja nagyszerű készséggel. A nagyszerű ansamblét Reinhold Schünzel és Emil Jannings egészítik ki, kik alak­jaikat nagyszerű színjátszói tehetségük­kel karakterizálták. A páratlanul érdekes és mindvégig lebilincselő filmremeket két hallatlanul ötletes amerikai butleszk előzte meg, melyek pompás cselekményük és kitűnő helyzet komikumaikkal állandó derültségre hangolták a közönséget. A nagysikerű filmek mától rendes előadá­sokban 5, 7 és 9 órakor kerülnek be­mutatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents