Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-01 / 76. szám
SZEGEDI UI NEMZEDÉK I A Demke közgyűlése (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület évi rendes közgyűlését a Boldogasszony sugárúti palotájában. A közgyűlésen, amely határkő a Demke életében, képviselve volt Szeged város egész társadalma, s notabilitásaink közül ott láttuk Somogyi Szilveszter dr. polgármestert, Kószó István dr. államtitkárt, Dobay Gyula dr. t, Muntyán István táblai elnököt, Bottka Sándor rendőrfőtanácsost, Tóth Imrét, a Kath. kör elnökét stb. stb. Részt vettek a közgyűlésen azonkívül az összes szegedi egyesületek, iskolák, intézetek s a rendőrség képviselői is, bizonyságául annak, hogy a Demke kulturális munkáját, nemzeti és keresztény szellemben való hathatós működését Szeged város egész társadalma élénk figyelemmel kiséri és hajlandó érte tekintélyes áldozatot is hozni. A közgyűlés lefolyásából, az előadott jelentésekből és számadásokból azt láttuk, hogy az egyesület mérföldes léptekkel halad kitűzött célja felé, s az új vezetőség fáradságot és munkát nem kímélve erős kézzel építi a magyar kultúra épületeit, tehát azt, amelyet a vakoló testvérek olyan őket jellemző bravúros módon romboltak le. Kötelességünknek tartjuk ehelyütt, hogy előttük a hála és köszönet zászlóját meghajtsuk, s szolgálataink és segítségünk felajánlásával további hasonló működésre buzdítsuk. A közgyűlést Somogyi Szilveszter dr. nyitotta meg, mely után Török Sándor dr. olvasta fel nagyszerűen megkonstruált főtitkári jelentését. E szerint az egyesületnek minden tisztviselője teljesen díjazás nélkül végezte a vállalt munkát, s mindannyiat csak a haza és a magyar kultúra lángoló szeretete késztette munkára. Az egyesület Debrecen városnak eladta ottani házát, melyért 10819.672 kapott. A szegedi bérházak, valamint a makói és szegedi internátusok a megváltozott gazdasági helyzetnek megfelelően jövedelmeznek. A szegedi és makói házakat az egyesület 12 500 dollárra biztosította tűzkár ellen. Helyes gazdálkodással az adósságok nagy részét visszafizette. Az oravicai Arany-kör alapszabálya szerint, ha a kör megszűnne, összes vagyonát az ottani polg. fiúiskolának adja át, ha pedig az az iskola elveszítené magyar jellegét, jogaiba Demke lép. Miután az oláh megszállással ez az állapot bekövetkezett, az Arany-kör minden vagyona a Demkét illeti. — Berky Gusztáv temesvári reáliskolai tanár vagyonából 10 000 lej járna Demkének, melyet az egyesület az Arany János-társaságra ráruházott át. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottsággal kapcsolatban 3 tanfolyamot hívott életre, mely célra 200 ezer K-t folyósított. Az egyetemi hallgatók tandíjának évközi, nagyarányú felemelése folytán igen sok, megszállott területről átjött és teljesen szegény egyetemi hallgatót fenyegetett az a veszély, hogy szegénysége miatt beiratkozni és így tanulmányait tovább folytatni képtelen lett volna. Egyénenkénti szigorú elbírálás és kellő tájékozódás után több igazoltan reászoruló hallgató tandíjsegélye címén 500.000 K-t utalványoztak. A még hiányzó összeget a Délvidéki Otthon gyűjtötte össze és bocsátotta a februári és márciusi részletek befizetése végett az ifjúság rendelkezésére. A Szeged város iránt érzett tisztelet és hála érzésétől indíttatva, a mostani nehéz viszonyok között épülő fogadalmi templom építéséhez 500.000 K-val járultak . A. D. E. F. H. E.-nek székházában ingyen helyiséget és világítást biztosítottak, zenekari felszerelésére pedig 100.000 K-t utalványoztak. Két, Délvidékről származó és igen szegény műegyetemi hallgató részére, beigazolt indokaik alapján egyenkint 100.000 K tanulmányi segélyt nyújtottak. • A folyó tanév végével lejáró pályázatokat nyitottak a következőkre: Szeged város 9 elemi iskolájának 2—2 legjobb szavalója részére a 10.000 K-t, összesen 180.000 K-t. A városban levő 5 polgári iskola tanulói közül iskolánkint a legjobb magyarnyelvi dolgozatot felmutató tanulók részére egyenkint 25.000 K., összesen 125.000 K. értékben. Az érdekeltségi területükön fekvő 9 tanító- (ill. tanítónő és óvónő) képzők tanulói részére a következő pályatételt tűzték ki: „Az ifjú néptanítók (tanítónők óvónők) a magyar közművelődés szolgálatában.“ A pályázati feltételek az illetékes igazgatóságokkal közöltettek. Pályadijak: I-ső dij 75.000 K II-dik dij 50.000 K III-dik dij 40.000 K IV-dik dij 30.000 K., összesen 195.000 K. A szegedi tankerületi főigazgatóság alá tartozó középiskolai ifjúság részére szintén tűztek ki pályadíjakat, ugyancsak az egyetem számára is két tételt jelentős honoráriummal. A testnevelési ügynek is szolgálatot óhajtván tenni a Cserkész Szövetség céljaira 200.000 K-t folyósítottak. Folyamatban a bácsbodrog vármegyei, valamint az egyesített csanád-torontál, s arad-megyei osztályok megalakítása. Az egyesület vezetősége a kellő gonddal igyekezett az egyesület érdekeit megvédeni és maga elé tűzött céljait a lehetőségekhez képest megvalósítani. Kevés ember lankadatlan munkája is eredményeket mutathat fel, ha áthatva a magasztos célok nagyszerűségétől, átérezve azt a hivatást, amely a mostani szomorú viszonyok között minden egyes magyar lélekben magasan lobogó lánggal ég, ha összefogva egy test egy lélekként mindenki együtt dolgozik, mihamarabb el fog jönni a mi boldog nagy Magyarországunk... A vezetőségnek nagyszerű munkájáért dr. Buőcz Béla r. főtanácsos tolmácsolta a jelen voltak köszönetét. A tagsági díjat évi egy aranykoronában állapították meg. Főtitkárrá, dr. Török Sándort, jegyzőnek Péntek Józsefet, az elnöki tanácsba dr. Erdélyi Lászlót és Homola Dezsőt, az igazgatósági tanácsba pedig Berger Antalt és dr. Tihanyi Bélát választották meg. A szegénysorsú egyetemi hallgatók ebédelési céljaira a közgyűlés nyomban 360.000 K t adott össze, mely után lelkes hangulatban 12 órakor véget ért. A kölcsönjavaslatok megszavazását biztosra veszik Az ellenzék deklarációt olvas fel • Budapest, március 31. A nemzetgyűlés a Klebelsberg-féle középiskolai javaslatot tárgyalja és valószínű, hogy a vita még a keddi napot is igénybe veszi; eszerint a kölcsönjavaslat tárgyalását csak szerdán kezdheti meg a Ház. Úgy számítják, hogy a 8, vagy a 10 órás ülések a szombati nappal kezdődnek meg. Úgy látszik, hogy a kölcsönjavaslatoknak a kellő időre való megszavazása biztosítottnak tekinthető. A legtöbb pártnak az a véleménye, hogy a kölcsönakció meghiúsításáért nem vállalja a felelősséget. Az ellenzéknek több csportja megbízta Hegymegi Kiss Pált, hogy egy deklaráció tervezetet készítsen, amelyet Hegymegi mára meg is csinált; ezzel arról akarnak gondoskodni, hogy az ellenzék adott pillanatban abbahagyja a vitát, felolvassa a deklarációt és azután kivonul az ülésteremből. Kormánypárti körökből származó hírek szerint több képviselő, kik fajvédő gondolkodásukról ismertek, felvetette azt a gondolatot, hogy kilép a pártból. E tekintetben a szerdai pártértekezlet érdekes fejleményeket hozhat. Bethlen István gróf ügykörének a tehermentesítése szempontjából már régebben felmerült az lehetőség, hogy a miniszterelnökségre politikai államtitkárt nevezzenek ki. A szabolcsi képviselők csoportja Erdőzeghy Lajost szemelte ki erre az állásra és egyben az ügyben már érintkezésbe is lépett a miniszterelnökkel. E kérdés ez idő szerint még nem aktuális, de Erdőhegyi jelöltsége mellett képviselőtársai kitartanak. Velük szemben az egységes párt egy másik csoportja Prónay báró Újabb kilépések az egységes pártból közélelmezésügyi államtitkárt óhajtja erre az állásra. Az igazságügyminiszter a külföldi kölcsönről Pesthy Pál igazságügy miniszter vasárnap Gyünkön a Falu Szövetség alakuló közgyűlésén nagyobb beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a külföldi kölcsön feltételei bár súlyosak, mégis el kell azt fogadnunk, meg különben holnap vagy holnap után ott állunk, ahol a németek. Majd arra mutatt rá, hogy mivel a feltételek szerint a kül- és belforgalmat fel kell szabadítani, meg fog szilárdulni a gazdasági termékek külföldi árnivója és az iparcikkek az egészséges verseny folytán önmaguktól le fognak esni. Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata a Tempsban A »Temps* budapesti tudósítója beszélgetést folytatott báró Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel, aki a következőket mondotta: — Kötelességemnek tartottam a mostani időben elfogadni a pénzügyi tárcát és ezzel elősegíteni hazám pénzügyi újjáépítését. Meg vagyok győződve, hogy ez a munka nem fog semmiféle akadályba ütközni Amióta a nemzetek szövetségétől kiküldött bizottság munkáját befejezte, a közvélemény idegessége sokat csillapult. Bizonyos, hogy nagyon nehezemre esett párisi miniszteri tisztemet elhagyni. A legjobb emlékkel eltelve gondolok vissza a francia kormány valamennyi tagjára, akikkel rövid párisi küldetésem alatt alkalmam volt érintkezésbe lépni. Én a politikusok részéről sok jóakaratot tapasztaltam hazám, sőt nem ritkán személyem iránt is, nagyon hálás vagyok támogatásukért és tökéletes udvariasságukért, amellyel sokszor megkönnyítették feladatomat. Újai intézkedtek a jövedelem- és vagyonadó bevallások inyújtására Határidő: A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent kormányrendelet fontos intézkedéseket tartalmaz az 1924. évre szóló jövedelemadó és vagyonadó kivetéséhez szükséges bevallások benyújtására vonatkozóan. Az 1923-ban elért 500 aranykoronát meg nem haladó jövedelem és a 4000 aranykoronát meg nem haladó értékű vagyon, adómentes. A jövedelemadó tétele 1—40 százalékig terjedhet Itt figyelembe veszik a családtagok számát is. A vagyonadó legkisebb tétele 4000 aranykorona adóalanynál qT százalék, legmagasabb 16.000.000 aranykorona adóalapnál 1 százalék. A fenti bevallás végső határideje 1924 április 20-ika. A pénzügy igazgatóság falragaszokon teszi közzé, mire felhívjuk tagjaink figyelmét. Ugyanitt szól majd a munkaadók bejelentési kötelezettségéről. E szerint a munkaadók azokról az alkalmazottaikról, akiknek az 1923. évi mindennemű járandósága legalább is 1500 aranykorona, vagyis 5.250.000 papírkorona volt, az általuk vezetett név- és illetményjegyzékeket 1924 április 20-ig az alkalmazottak helye szerint illetékes városi adóhivatalhoz nyújtsák be. Mulasztásnál minden elhagyott, vagy hamis bevallásnál 100—100 ezer korona büntetés jár. Közszolgálatban álló munkaadóra ez nem áll. Nyomtatványok a városi adóhivatalnál kaphatók. Bevallást tartozik adni mindenki és minden cég, mely eddig erre kötelevő vált és személyi adómentességben nem részesült. A társulati adó alá esőknek nem kell bevallást adni. A bevallás kötelezettsége az 1924. évre jövedelemadónál a magánosok és jogi személyeknél fennáll, ha az 1923-ban szerzett adóköteles jövedelmük az 500 aranykoronát, vagyis az 1,750.000 papirkoronát meghaladta. Adómentes jövedelem figyelmen kívül marad. 1924 re vagyonadóra bevallást azok tartoznak adni, kiknek az 1923 december 31-ik napján 4000 aranykoronát, vagyis 16.000.000 papirkoronát meghaladó értékű adóköteles vagyonuk volt. A vagyon értéke a múlt év utolsó napjának forgalmi értékében állapíttatik meg. Akik szabályszerű könyveket vezetnek és rendes évi mérleget készítenek s ezek alapján adóznak, akkor, ha üzletévük nem esik egybe a naptári évvel, kizárólag ezen üzletükhöz tartozó vagyonukra nézve az 1923 naptári év végén volt vagyonukat, illetve ugyanez év végén megállapított jövedelmüket kötelesek bevallani. Bevallásra akkor sem kötelezhető valaki, ha az 1922—23 (esetleg 1923) évben szerzett összes adóköteles jövedelme az 500 koronát, vagyis az 1.750.000 papír koronát nem haladta meg. Közalkalmazottak ily minőségükben élvezett jövedelmük után nem kötelesek bevallást adni. Ha egyéb jövedelmük van, akkor arról igen az előző szerint. A bevallást a háztartás feje tartozik beadni a többiről is. Lehet törvényes képviselő, vagy meghatalmazott útján is benyújtani a bevallást. Bevallási ívek 600 koronás egyenkinti árban kaphatók a városi adóhivatalnál. A kitöltött bevallások a mondott határidőig a városi adóhivatalnál nyújtandók be. április 20. 1924 április 1., kedd. Szegednél normiális a Tisza Mása (Saját tudósítónktól.) Az állandó esőzések és a Felvidéken megindult hirtelen hóolvadások, a folyó felső részein komoly árvízveszedelmet okoztak, míg Szegednél, tehát a Tisza középső szakaszán az árhullám normális lefolyású. A későre maradt tavaszi áradás tulajdonképen már a második ár, mivel az első még március első napjaiban lemorzsolódott. Szegednél a folyó vízállása március 24-én 244 cm., 30-án 534, míg tegnap már 5,63 cm. emelkedett. A folyammérnöki hivatalból vett értesülésünk szerint további lassú áradás várható, mivel a jelek arra mutatnak, hogy a felső szakaszokon most indult meg a hóolvadás és mivel a mellékfolyók állandó áradásban vannak. Különösen a Maros árad rohamosan. Március 22-én 290 cm. volt a víz, tegnap pedig már elérte a 3 métert is. Hasonló rohamosan árad a Körös is, úgy hogy igy a Tisza áradása is következetes nagyságú. Az a veszedelem, amely a felvidéki folyók megáradása miatt Zemplén, Abauj, Borsod vármegyét fenyegeti, egyre növekedik. Minden felöl a folyók vizeinek az erőteljes növekedését jelentik. Különösen a Hernád és Bodrog menti falvakban a víz oly magas, hogy a lakosság már csak csolnakokon közlekedhetik. Vass népjóléti miniszter telefonon érdeklődött az árvíz veszedelmeiről és felhívta Sátoraljaújhely vezetőségét arra, hogy a szükséges intézkedésekre vonatkozólag tegyen azonnal sürgős előterjesztést. A távirati jelentés meg is érkezett, amelyben 20 millió koronát és 20 mázsa gabona rögtöni kiutalását kérik a károsultak számára. A segítség már hétfőn meg is érkezett és a polgármester nyomban megkezdte a kiosztást. Rózsa Sándor dédunokái csendőrkézre kerültek Apáról fiúra szállt a betyárvér A debreceni rendőrség — mint jelentik — érdekes bűnpörben folytat vizsgálatot. Rózsa Mihály 52 éves gazda a minap három fiával belátogatott Debrecenbe. Amikor hazafelé tértek, elhatározták, hogy az egyik homokkerti magtárt kirabolják. Az egyik fiú a szekérnél maradt, míg a többiek behatoltak a magtárba s egymásután hordták ki a szekérre a sok búzát, zsírt, élelmiszert. Már éppen távozni akartak, amikor arra haladt két portyázó lovascsendőr, akik igazolásra szólították fel Rózsáékat és előállították őket a rendőrségre. Az egyik Rózsa-fiú azonban útközben megszökött. Kiderült, hogy Rózsáék egyenes leszármazottjai a híres haramiavezérnek, Rózsa Sándornak. A tolvaj Rózsa apja szintén híres betörő volt és a szegedi Csillagbörtönben fejezte be életét. A most csendőrkézre került Rózsa-család szintén állandóan rabolt, igen sok kisebb-nagyobb betörés terheli lelküket. A lopásokat rendszerint a debreceni határban követték el. A betyárvért egymástól örökölte fiú, unoka, dédunoka. Egy forró sikerekben gazdag est színhelye volt tegnap a Belvárosi Mozi. A hatalmas termet megtöltő díszes és előkelő közönség felejthetetlen eseménynek volt részese. Bemutatták díszelőadás keretében a német filmkultúra legszebb alkotását a »Madame Dubarry« című történelmi drámát, melynek történelmi alakját a buja szépségű Pola Negri alakítja. A masamód leányból lett grófné, majd királyi metresz forró szenvedélyes alakját alkalmasabb művésznő nem kreálhatta volna, mint a szépséges Pola Negri. Ennek első szerelmét a nők kedvence Harry Liedtke alakítja nagyszerű készséggel. A nagyszerű ansamblét Reinhold Schünzel és Emil Jannings egészítik ki, kik alakjaikat nagyszerű színjátszói tehetségükkel karakterizálták. A páratlanul érdekes és mindvégig lebilincselő filmremeket két hallatlanul ötletes amerikai burleszk előzte meg, melyek pompás cselekményük és kitűnő helyzetkomikumaikkal állandó derültségre hangolták a közönséget. A nagysikerű filmek mától rendes előadásokban 5, 7 és 9 órakor kerülnek bemutatásra.