Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1924-05-01 / 100. szám

Szeged, 1924 május 1., csütörtök. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy bűnspra , 20.000 K Negyedévre, . 60,000 K Egyes szám ára 1000 kor. Szerkesztőség ét kiadö- hivatal; Szeged, MSvirla-utca 10. sz. Telefon: 153, Ára 1000 korona. Vl-ik évfolyam, 100 szám. Főszerkesztő: DOBAY OTULAdr. A Barots-SzöiGtsti szegedi flíkianak, a MANSz, a Magya; Nemzeti SzAietségts a Tvráe- Sziietság’ kiiataios lapja. Megjelenik minden nap korán reggel. Keresztínyszocíallzmus és a szocláldeinokrácía Irta: Kóródi Katona János^ volt nemzetgyűlési képviselő 1. Világnézet. A szociáldemokraták anyagelvüek (materialisták) nem is­mernek sem Istent, sem lelket, se túlvilágot, sem keresztény erkölcsöt; ök nemzetköziek. A keresztényszocia- Hsták hisznek Istenben, a lélek hal­hatatlanságában, a keresztény erkölcs törvényének szentségében s a teljes igazságszolgáltatásban Krisztus a vi­lág bírója által s ez alapon akarnak egy igazságosabb világot megalkotni. 2. Tulajdon. A szociáldemokraták a javak igazságos elosztását úgy akarják megteremteni, hogy mindenki javát elveszik, a házakat szocializál­ják, a földeket s gyárakat kommu- nizálják. A kisgazdáknak csak ideig­lenesen hagyják meg a birtokát s jól jegyezte meg egy polgár, hogy bár meghagyták neki földjét, ha a termését elveszik, akkor már a föld sem az övé. Azért nem fizettek a kisgazdák adót a szocialista kommu­nistáknak, mert a föld már nem volt az övék. A szocializált házakat, föl­deket, gyárakat aztán az ő embereik (ismerjük kik) utján akarják kezel­tetni. A keresztényszocialisták nem akarnak sem közös tulajdont, sem közös termelést, mert egyik sem felel meg az ember természetének, sem a dolgozó ember érdekének, hanem megtartják a magántermelést és a magántulajdont, de utóbbinak igaz­ságtalan hatalmát megszorítják: a nagybirtokokból különösen a háborús szerzésű birtokból a földnélküli szor­galmas munkásnak házhelyet és föl­det akarnak juttatni és a termeléshez szükséges hitelt. A keresztényszociar listák nem engedik meg a nagytő­kések uzsoráját s a nagyurak igaz­ságtalan hatalmi politikáját. 3. Gazdasági élet. A szociálde­mokraták az egyént tönkreteszik, a kisiparos, önálló kézműves, kisvál­lalkozó és kiskereskedő megélhetését lehetetlenné teszik (ugy-e boltokat bezártak, vállalatokat központosítot­tak, kisüzemeket beszüntettek?) A keresziényszocialisták nem akarják megszüntetni sem a kiskereskedel­met, sem a kisüzemet, hanem csu­pán a kartellek, trösztök és börzék uralmának megtörésére szerveznek szövetkezeteket. Az egyéni vállalko­zást és tisztességes hasznot az-ipar­ban és a kereskedelemben is a keresztényszocializmus mindig el fogja ismerni és megfogja védeni. 4. Társadalmi élet. A társadalmi bajok megszüntetését a szociálde­mokraták egyedül a termelés meg- szervezésélől (kommunizálástól) vár­ják. A keresztényszocialisták azt tart­ják, hogy az ember belső megújho­dása is szükséges a jobb világ meg­teremtéséhez s az állam törvényei­ben, gazdasági és községi életben kell alkalmazni Krisztus akaratát. 5. Politikai eszközök. A szociál­demokratákat eszközeik megváloga- tásában nem a keresztény erkölcstan, hanem az a bizonyos „szociálde­mokrata jogérzet“, mely ho! nyíltan, hol burkoltan megfélemlitéssel dol­gozik és céljaik elérésére a legjobb eszköznek a terrort meg a mindent felforgató forradalmat tartják. A ke­resztényszocialisták ellenségei minden felforditásnak, mert az sohasem hasz­nál a kisembereknek, mert eszmé­nyük Krisztus tanainak elhintésével és ápolása utján folytonos tevékeny­séggel a bűntől, a nyomortól, igaz­ságtalanságtól megváltani a világot és munkálkodni egy megelégedett nagy Magyarországért. Ezért a ke- resztényszocialistapárt zászlaja alá szólítja az összes szociális érzésű osztályokat, illetve az odatartozókat, legyen az illető akár tisztviselő, I gazda, iparos vagy munkás! Az idő halad és nekünk fog adni igazat! Tovább tart a nyomdászsztrálk Budapest, április 30. A nyomdász- l az egyeztetési tárrgyalások azonnal sztrájk ügyében a helyzet változatlan. Mindkét fél mereven ragaszkodik álláspontjához, úgy hogy esetleges tárgyalások kezdeményezésére sincs kilátás. Beavatott helyen érdeklőd­tünk aziránt, hogy a kormány nem fog-e közvetítő vagy kezdeményező­ként fellépni a nyomdászsztrájk meg­szüntetése ügyeben, azt a választ kaptuk, hogy ha bármelyik fél a hatósághoz fordul, abban az esetben megindulnak, azonban ilyen felkérés nélkül a hatóságoknak nincs mód­jukban az ilyen kérdésekbe avat­kozni. A kormányhoz közelálló he­lyen úgy tudják, hogy mindkét fél merev állásfoglalása folytán egy ilyen egyeztető tárgyalásoknak semmi ered­ménye sem volna. Ez annál sajná­latosabb, mert épen most volna szükség a közvélemény fokozottabb tájékoztatására. Frank rendszert ajánl a volt penzflgyminiszter Budapest, április 30. A Morgen Zeitung mai szÁma érdekes vezércikket közöl Kállay Tibor volt pénzügy- miniszter tollából. A cikk általános szemlét tart az európai pénzviszonyok felett és arra a konklúzióra jut, hogy a legcélszerűbb lenne a magyar, vala­mint az egész európai gazdasági életre nézve, ha a frank rendszerre térnénk át. Rámutat arra, hogy már a műit század közepe táján felmerült a gondo­lat, hogy a latin érmeunióba belépjünk és azóta is számos állam foglalkozott evvel a kérdéssel. Kétségtelen, hogy az egyforma érték alatt nagy mértékben hozzájárult volna az internacionális kereskedelmi élet megkönnyítéséhez. A regi kettős monarchiában az arany­korona rendszernek meg volt a maga I gazdasági tervezete és alapja, mert hiszen a régi monarchia ipari, keres­kedelmi és mezőgazdasági szempont- ! ból elég zárt egység volt. Azonban a mostani viszonyok között Ausztria és Magyarország is sokkal jobban rá van utalva a küláliamokkal való érintkezésre. Azt fejtegeti végül, hogy a közös alapra való áttérés gon­dolata egész Európa gazdasági életét tekintve épen a jelen időpontban a legaktuálisabb, legalkalmasabb volna az áttérés, most midőn Európa álla­mainak legnagyobb része kénytelen pénzügyi viszonyait reorganizálni. Ké­sőbbi időpontban, amikor az egyes államok pénzügyi helyzete löbbé-ke- vésbbé stabilizálódik már nehezebbén menne, a kérdés megoldása. nZennsi bért kell a múinsi negyedben a lakdsok és fizietek ntdn fizetni Megjelent az uj lakbérrendelet A „Budapesti Közlöny“ szerdai szá­mában megjelent a kormányrendelet, amely szabályozza a májusi negyedre fizetendő lakásbér nagyságát. A rendelet értelmében lakás gyanánt szolgáló helyiségek után az 1917. évi novemberi negyedre fizetendő lakbér­összeg 7. (hét) százalékát kell fizetni aranykoronában. Tehát, aki 1917, évi november 1 -én Szegeden évenkint 1000 korona lakbért s így egy negyed évre 250 koronát fizetett, az most május 1-én tiszta lakbérben ennek 7 százalé­kát, vagyis 17-50 aranykoronát fizet. Ezen összeg után jár a kincstárnak még 25 százalék haszonrészesedés, vagyis (17-50-nek 25®/o-a), 4.375 arany­korona. Azon városokban, ahol víz­vezeték és csatornázás is van, tehát Szegeden is, ezenkívül az alapbér 5 százalékát közüzemi pótlék gyanánt is fizetni kell, amely a jeleneseiben 12.50 aranykorona, végül házmesterpénzt, az esedékes bérösszeg 2 százalékát, ami a mi példánkban 0.35 aranykorona. Végeredményében tehát az, aki az 1917. évi novemberi negyedre 250 koronát fizetett összesen lakbér fejében a ház- tulajdonosnak, az most fizet: 225-nek 7®/o-a (tiszta lakbér) 17.500 17.50- nek 25®/o-a (kincst. hasz. rész.) 4.375 225-nek 5®/o a (közüzemi pótlék) 12.500 17.50- nek 2®/#-a (házmester pénz)__0j350 összesen 34.725 aranykoronát, amelyet most át kell vál­toztatni papirkoronává. Minthogy május hónapra a pénzügyminiszter a lakbérek fizetésére egy aranykorona értékét 16.000 papirkoronában állapította meg, a 34.725 aranykoronát 16 000-szeresen kell venni, ami 555.600 papirkoronának felel meg. Ennyit kell tehát a lakónak összesen fizetni. Amely házban lift van haszná­latban, további Vz és ahol porszívó is van még V« százalékot kell e címeken hozzászámítani. Azon vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4, vízveze­ték és csatornázással nem bíró városok­ban az alapbér 2, más községekben pedig az alapbér 1 százaléka fizetendő közüzemi pótlékban. Ha valaki olyan lakásban lakik, melynek 1917. évi novemberi negyedre megállapított lak­bére nem volt, vagy aránytalanul több, vagy kevesebb volt annál, amit az illető helyen hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért abban az időben 'fizettek, akkor az 1917. évi novemberben ily lakás után ott rendszerint fizetett lakás­bér szolgál alapbérül. A szemét gyűjtéséért és kihordásáért bérházakban a lakás első szobája után havi 1000, minden továhhi szoha után pedig havi 500—500 koronát kell fizetni. Kapu­nyitásért, tekintet nélkül a ki- vagy he- bocsátott egyének számára, este 10—12 óra között 500, éjfél után pedig 1000 ko­ronát kell fizetni. Éjjeli munkát végző egyének éjfél után is . csak 500 koronát fizetnek. Albérletbe adott lakásrészek után a bér­összeget magasabb összegben megállapí­tani, mint amennyi az egész lakás után összesen fizetendő bérösszegből arra ará­nyosan esik, nem szabad. Butorhasználati díj cimen azonban, ha bútorozva adatik ki albérletbe a lakásrész, a lakásrészre eső bérösszegnek ICO százalékát lehet föl­számítani. összefoglalásul még megjegyezzük, hogy a rendelet szerint alapbér-nek az 1917. évi novemberi negyedre fizetett lakbért kell tekinteni. Tehát most, a májusi negyedre fizetendő tiszta lak­bért (7''/o), továbbá a közüzemi pótlé­kot (5®/o) az alapbér után kell számí­tani, ellenben a 25 százalékos kincs­tári haszonrészesedést és a 2 százalékos házmesterpénzt nem az alapbér, hanem az alapbér 7 százaléka szerint meg- állapitoft aranykorona összeg után kell kiszámítani. A májusi negyedre esedékes lakásbért ezúttal május 15-ig lehet megfizetni. Az üzletbérekre vonatkozóan a holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Egyes részleteket vagy felmerülő vitás kérdéseket pedig szintén még ismertetni fogunk. Április havi közgyűlés (Saját tudósitónktól.) A tegnapi áp- tilis havi közgyűlést üres padsorok mellett ilyitotta meg az elnöklő polgár- mester. Komárom és Esztergom egyesített vármegyék arra kérik a törvényható­ságot, hogy csatlakozzanak egy felirat­ban az utóbbi időben előforduló forra­dalmi tüntetések megbélyegzésére. A közgyűlés hozzájárult a felirathoz. A város 50 hold földet engedett át a börtön igazgatóságnak. A bérleti szerződést 10 évre állapították meg. A mentők által véghezvitt beteg­szállításokat a közgyűlés 100 százalék­kal felemelte. A kér. miniszter leiratában helyben­hagyta a kéményseprési dijak felemelé­sét azzal a módosítással, hogy hasz­nálaton kívüli kémények után seprési- dij nem szedhető. A női felsőkereskedelmi iskolát át­adják az államnak. A város tanácsa kéri az iskola átadását. A javaslat ellen több felszólalás történt. A közgyűlés végül is szavazás utján döntött e kér­désben. A nagy többség az államosí­tás mellett döntött. A községi tanítói választások ügyé­ben az állam arra kötelezi a várost, hogy a választásnál elsősorban B. lis­tásokat vegyenek figyelembe. A város felír a kuituszkormányhoz, hogy e sérelmeket szüntesse meg és ne tegye kötelezővé B. listás tanítók meg­választását. A Magyar Nemzeti Bank részvényei­ből a város 50 darabot jegyez. A kislakások építéséhez szükséges 3 milliárd korona hitel felvételére meg­adják az engedélyt. A szegedi mozgófénykép színházak a vigalmi adók leszállítását kérik. Fajka Lajos dr. a vigalmi adók fel­emelését kéri. Végül is közgyűlés el­határozza, hogy a mozgófénykép szín­házakat kérelmükkel elutasítják. Több apró lényegtelen tárgy után áttért a közgyűlés az indítványokra. Wimmer Fülöp azt indítványozza, hogy a földbérleteket búza értékben szed­jék. Az indítványhoz Somogyi Szilvesz­ter dr. polgármester szól hozzá. Kivé­teleket hoz fel, mert a városnak szám­talan olyan földje van, amely termé­ketlensége miatt nem bírja el a buza- paritást. A város tanácsa azt indítvá­nyozza, hogy az indítványt vegyék le a napirendről. Az indítvány bérenged­ményeket nem akar adni. A közgyűlés a város tanácsának napirendre térő javaslatát fogadja el. A gázgyári pörben kiküldendő bizott­ság azonnali sürgősségét kimondja a közgyűlés. A harmadik indítvány az üzemi igazgatóság tárgyalásainak nyilvános­ságát kéri. A város tanácsa elutasítani kéri az indítványt. A közgyűlés fél nyolc órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents