Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1924-05-01 / 100. szám
Kispesti bűzhabarcs Mindenre képes munkatársunk, a Gyomorbar és Vidéke felelős szerkesztője új lapot indít a kiegyenlített világnézetek arany középútján és a bedugult fővárosi napilapok sikeres egybeolvasztása által ezúton hozza nyilvánosságra hézagpótló újságját Illofisar Sajttakaró Ezen lap a következő sajtokat takarja: Az Est, A Sajt, Budapesti Túró, Esti Kukac, Friss Quargli, 8 Órai Sajtszag, Világsajtó, Trapista Hírlap, Kakaósajt és Tőzsdebfsz, továbbá a lenézett nemzeti sajtok. Történelmi sajttakaró borítja most az Est leple alatt azt a hazaszeretettől buzogó Világ-szellemet, mely minden tendencia nélkül Magyarország irányát képviseli. A nyomdászsztrájk ideje alatt közös erővel akarjuk kiszolgálni a pesti hírlapok olvasótáborát, úgy, hogy ez a minden tekintetben friss újság, nem akar egyszersmind új lap is lenni, csupán egy becsületes hézagpótló magyar hírlap. Ez az újság nem nevezhető nemzeti újságnak, mert a magyarság politikai életének szélsőségeitől mentes, ezt a lapot az újságírók ugnenzedéte nem szerkeszti, csupán csak kipróbált öreg demokraták, akiknek ráncos homlokára a mai politikai élet már nem von új barázdákat. Büszkeséggel mondhatjuk, hogy ebben a lapban a Szabadság, Testvériség, Egyenlőség eszméi érvényesülnek: benne szabadon testvériesültek a világnézetek, de a szellemet az Egyenlőség iránya határozta meg. Az Mjszülött sajtkukac Egyesült napilapjaink madetl tárcája Egy lipótvárosi tőzsdebizományos ifjú feleségének többen csapták a szelet. Udvarlóinak lelkes táborában képviselve volt minden fővárosi lap egy-egy előfizetője. Április végén, mikor leghevesebben dúlt a sztrájk, egyszer csak bekopogtatott a gólya és egy kis csomagot tett le a kredencre. Mikor kibontotta, egy kis eleven rabbinus pottyant ki belőle és kezében tartotta a Magyar Sajtó legújabb számát. A tőzsdebizományos ekkor így kiáltott fel örömében, az újságra mutatva: Szálikám! Szálikám ! Ezt a lapot félig a keresztények szerkesztették és mégis mireánk hasonlít, összeül a nemzetgyűlés Sajttudósítónk jelenti: A nemzetgyűlés lapunk hatása alatt legközelebb összeül. A külön ülés rövidesen megszűnik és a képviselők pártkülönbség nélkül összeülnek. Mint értesülünk, Pakots József lesz az összekötő pakots. Megváltozott a numerus clausus A numerus clausus május elsejétől kezdve változást szenved, amennyiben a magyar egyetemeken a hallgatóságnak csupán 5'’/o-át képezhetik azok, akik nem előfizetői a Magyar Sajtónak, így a fajvédelem minden vonalon érvényesülni fog, mert a fennmaradó 6®/o nem a zsidók, hanem a keresztények számára tartatik fenn. NAPI hírek Egyéni akció. A magyar sajtónak halottja van. Lapunk barátja, Schlézinger Keresztély hit- és tőzsdebizományos tegnap este egyedül ment a Rökk Szilárdutcán. A nagy zsidóbarát, ki közismert antiszemita volt, összeszólalkozott önmagával és mikor arculvágta magát, annyira feldühödött, hogy saját magát fejbeütötte a botjával és holtan terült el a földön. Házasság. Epstein Mór, a Pesti Napló érdemes előfizetője szombaton lépett házasságra Nagy Teréziával, a Nemzeti Újság köztiszteletben álló kihordó asszonyával. (Minden külön értesítés helyett.) Halálos összeütközés. Borzalmas karambol történt lapzárta előtt redakciónkban. Két homlokegyenest ellenkező irányból befutó hír a segédszerkesztő asztalán egymásba szaladt. Az összeütközés olyan erővel történt, hogy a szó legszorosabb értelmében megsemmisítették egymást. Kinevezés: A magyarországi szimbolikus egyház feje, Lazarusz főkántort görögkeleti metropolitává léptette elő. TŐZSDE A sajtótőzsde ma délelőtt erős tendenciát mutatott. Az irányzat szilárdan tartott, bár a Magyar Sajtót egyáltalában nem jegyezték. Nyomdaipar lanyha. Egyes szám ára 1500. Vagontételekben 2000 ab állomás. Destrukcióban erős hossz várható : újságírókat és politikusokat egyáltalában nem kötöttek. Lusztius, Elsőrendű cipők ifj. Metzgernél, Szentháromság utca 54. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1924 máJus 1., csütörtök. Várják a pénzügyi főbiztost Budapest, április 30. J. Smith, a Magyarországra kiküldött pénzügyi főbiztos csütörtökön reggel érkezik meg Budapestre. Illetékes tényezők részéről minden előkészület megtörtént, hogy a főbiztos munkáját amennyiben csak lehet megkönnyítsék. A főbiztos hivatala a pénzügyminisztérium épületében lesz, ahol erre a célra megfelelően átalakították és berendezték azokat a helyiségeket, amelyek eddig részben Vargha Imre pénzügyi államtitkár rendelkezésére állottak, részben pedig használatlanok voltak. Ezek a helyiségek a pénzügyminisztérium 1. emeletén vannak, ablakai részben a Szentháromságtérre, részben pedig az Országházutcára nyílnak. A Szentháromság-tér oldalán lévő helyiségek a Szent- I háromság-téri főbejárat felett vannak és ezért rövidesen megnyitják a pénzügyminisztérium főbejáratának kapuit, amelyek hosszú idő óta zárva voltak. A főbiztos hivatala mintegy 10 helyiséget foglal el. Közvetlen megérkezése után a Duna-palotában száll meg, később azonban valamelyik magánpalotában rendeznek be lakosztályt. Szó van arról, hogy erre a célra a várban bérelnek megfelelő helyiséget, ebben a kérdésben azonban még nem történt döntés, mert megvárják, amíg a főbiztos maga határoz ebben az ügyben. Újabb kisérletek a tápéi híd elkészítésére Mint Szeged—Püspöklele és Makó között — Értekezlet elé viszik az ügyet (Saját tudósítónktól.) A területi vesz- t teségek miatt keletkezett új viszonyok szükségessé teszik, hogy az országot nemcsak közgazdasági, hanem közlekedési téren is a megváltozott helyzethez képest újra rendezzék. Ebből a szempontból Szegedre nézve beláthatalan jelentősége van annak a tervnek, melyet az érdekelt körök most újra felszínre vetettek. Arról van ugyanis szó, hogy Makó városából kiindulva egy műutat építsenek, mely a Maros folyó északi partján vonulna el Püspökfelén keresztül egészen Tápéig. A műút tápéi végénél vasúti és gyalogközlekedésre egyaránt alkalmas hidat építenének a Tiszán, közvetlenül Tápé felett. Tápénál azután a hídtól kezdve újból folytatnák a műutat Szeged felé. Ezt a nagyjelentőségű tervet tudvalevőleg még 1920-ban vetette fel először Regdon Geyza műszaki főtanácsos, az államépítészeti hivatal vezetője. A terv akkor a legszélesebb körökben is érdeklődést keltett és nagy tetszésre talált mind Makó, mind Szeged város és Tápé lakossága részéről. Akkor pénzügyi okok miatt le kellett mondani róla. A terv azonban gazdasági és kereskedelmi szempontokból oly fontos érdekeket szolgál, hogy az illetékes körök most újból komolyan foglalkoznak megvalósításával. Ebben az ügyben május 9-én délután az Iparkamarában a makói és szegedi érdekeltségek és szakértők bevonásával értekezlet lesz, melyen megvitatják, hogy miként lehetne a müút és híd kérdését megoldani. A szükséges költségek egy részét az állam vállalná, de az egész terv kivitele csak akkor volna biztosítható, ha Szeged, Makó, Püspöktele és az ottani püspöki jószágigazgatóság számottevő összeggel hozzájárulna a költségekhez. A híd Szeged városára nézve számtalan előnyt jelentene. Biztos és állandó utat kapna a város a tápéi réthez. Növelné az itt levő bérföldek értékét, mert a terményeket könnyebb volna szállítani és azonkívül megélénkülne a kereskedelmi élet Szeged város és Csanád vármegye között. Sokat jelentene végül még az is, hogy a terv megvalósulása esetén meg lehetne szüntetni a tápéi kompot, melynek fenntartásáról most a városnak kell gondoskodni. fi szegedi főiskolai színség elismerése a Szegedi Új nemzedéknek Az egyetemi polgárok megbotránkozásuknak adtak kifejezést a „Szeged” című szabadkőműves zsidó újság destruálása fölött .A bajtársi egyesületek megteszik a szükséges lépéseket a rágalmazók ellen (Saját tudósítónktól.) A Ferencz József Tudományegyetem ifjúsága tegnap is népes értekezletet tartott, amelyen nagy lelkesedéssel határozták el, hogy azért a meg nem alkuvó szerinces magatartásért, mellyel lapunk a Capekféle agyrémmel szemben viseltetett elismerést és köszönetet fejeznek ki. Ugyanakkor felháborodással utasították vissza azt a sértő és tendenciózus beállítást, mely a szabadkőművesek reggeli harsonájában látott napvilágot. Ma szerkesztőségünket egy küldöttség kereste föl, melynek szónoka a következő szövegű levelet adta át: — Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! A Ferencz József Tudományegyetem magyar ifjúsága nevében őszinte köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki a Szegedi Uj Nemzedéknek azért az igazán gerinces, magyaros és meg nem alkuvó állásfoglalásáért, amellyel Capek cseh író „R. U. R.“ című darabjának Szeged város színpadán való színrehozatala ellen tiltakozott. Örömmel láttuk, hogy hangot adott annak a fölháborodásnak, amely minden becsületesen érző s fajtáját szerető magyar embernek lelkében kelt a magyar öntudat és önérzet ellen elkövetett inzultus miatt. Nem mulaszthatjuk el, hogy ezen alkalomból is Szerkesztő Úr és a vezetése alatt levő lap iránt érzett ragaszkodásunknak és szeretetünknek őszinte kifejezést ne adjunk. Szeged, 1924. IV. 30. A Ferencz József Tudományegyetem bajtársi és területi szervezeteinek megbízásából: Varga Zsigmond, orvostanhallgató. Örömmel vesszük az ifjúság összességének elsmerését és jóleső érzéssel láttuk, hogy minden gondolatuk, minden érzésük a nemzeti géniusz körül összpontosul. Hiszen szerencsétlen nemzetünknek ők a legdíszesebb virágai s akkor vagyunk mi boldogok, ha ezek a világok minél szebb, minél több, minél nagyobb reményekre jogosítanak. Támogatásukat továbbra is kérjük, mintahogy mi is lelkesen harcolunk velük küzdelmeikben. Munkatársunknak az egyik bajtársi egyesület vezetője az egyetemi polgárság körében a tüntetéssel kapcsolatban kialakult hangulatról a következőket mondotta: — Az egyetemi ifjúság mint a nemzet élő lelkiismerete kötelességének tartotta, hogy a magyar önérzet, öntudat és büszkeség nevében tiltakozó szavát hallassa a cseh író megszólaltatása ellen magyar színpadon. Az ifjúságtól ezt az egész keresztény magyar közvélemény egyenesen el is várta, meg is követelte s az ifjúság ennek a kellő formában tett is eleget, mikor a törvényhatóság fejénél, a szinügyi bizottsági tagoknál s a színház igazgatójánál a darab levételéért interveniált s figyelmeztetett arra, hogyha az elutasítás által botrány provokáltatnék, azt a vezetőségnek nem fog módjában állni megakadályozni. Szükségtelen volt a darab szinrehozatalának forszírozása által a jogos elkeseredésnek sajnálatos formában való kirobbanását provokálni s a következményekért a felelősség azokat terheli, akik bár tehették volna nem teljesítették az ifjúság vezetőinek óhaját. Az ifjúság tüntetését a magyar közvélemény helyesléssel és rokonszenvvel fogadta, akinek nem tetszett az előadás megzavarása, vagy azon felháborodott, az menjen Prágába ott nem történik ilyesmi. Akik ez alkalommal csirkefogóztak stb. azok vegyék tudomásul, hogy a holnap Magyarországa mégis csak olyan lesz amilyenné a ma ifjúsága a maga önzetlen idealizmusával tenni akarja. Az egyetemi polgárság méltán csodálkozik azon, hogy amikor politikai, ország- és nemzetellenes tüntetések vannak a túloldalról, a rendőrség soha nem oly ügybuzgó a kardhasználatban, mint ha a magyar ifjúság nemzeti érzését demonstrálja. Ekkor egykettőre kint a kard. Bajtársi egyesületünk máskor is fogja tudni kötelességét s hasonló esetben eleget fog tenni máskor is annak a várakozásnak, amellyel a magyarság rátekint, tekintet nélkül a rendőrkardokra. Most egyre-másra kapja az elismerés és szolidaritás nyilvánítását a társadalmi egyesületek s magánosok részéről a szóbanforgó esettel kapcsolatban és elégtétellel állapítja meg, hogy a társadalom széles rétege vele érez, hogy nincs egyedül, bár csak kötelességét teljesítette. nem szolgáló dohánytermelést Egy általános miniszteri rendelkezés kapcsán egy izben már megírtuk, hogy a pénzügyminiszter indokolt esetben ez évben is megengedi a házi használatra szükséges dohány termelését. Tegnap érkezett meg a helybeli polgármesteri hivatalba az erre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet. A rendelet hangsúlyozza, hogy ez évben Szegeden nem kapnak engedélyt az őstermelők a házi szükségleteik fedezésére szolgáló dohány termelésére. Az erre vonatkozó kérvényeiket május hó 20 ig kell beadni vidéken a községi elöljárósághoz. Ebben az évben a múlt évektől eltérően, vidéken csak 100 tő dohány termelését engedélyezi a miniszter. Az engedélyezett számú dohány palántánál többet ültetni még arra való számítással sem szabad, hogy később, mikor az ültetvény megerősödik, az esetleges százon fölüli szálakat átszedik. Minden százon felüli kipalántált növény után 342 ezer koronától 684 ezer koronáig terjedhető büntetést ír elő a rendelet. A dohányt legkésőbb június hó harmincadikáig mindenkinek ki kell ültetni és július hó ötödikéig kell elpusztítani a melegágyban visszamaradt palántákat. Előírja a rendelet azt is, hogy a dohányültetvényt sövénnyel kell bekeríteni és a dohány közé semmiféle mást növényt nem szabad ültetni. A dohánymag termelését pedig külön engedélyhez köti. A dohánykórókat pedig október hó 15-ig feltétlenül ki kell pusztítani. Összeül a nemzetgyűlés Budapest, április 30. A nemzetgyűlést, mint jelentettük 31 ellenzéki képviselő péntek délelőtt 11 órára összehívatta. Az ülés napirendjén a Ház összehívásának megindokolása és a további teendők megbeszélése szerepel. Az eddigi tervezet szerint az ellenzéki szónokok napirend előtti felszólalásban akarják a Ház összehívását megindokolni. Valószínűleg Peidl Gyula és Szilágyi Lajos szólalnak fel, majd pedig a napirendi vita során Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és egy szélsőbaloldali képviselő. Bécsben nem engedik meg a kisebbségi konferenciát Bécs, április 30. Mint a lapok jelentik, az a kisebbségi konferencia, amelyet Radics, a jugoszláv horvátok vezére Bécsbe szándékozott összehívni, az osztrák kormányt arra indította, hogy értesítse a horvát politikust arról az elhatározásáról, amely szerint ilyen értekezletet az osztrák földön nem engedhet meg. A menedékjog legszabadelvűbb felfogása mellett az ilyen értekezlet Bécsben való megtartása a legtöbb utódállamot kellemetlenül érintené, ami Ausztriának ezekre az államokra való vonatkozásaiban is kedvezőtlen hatást eredményezne.