Szegedi Uj Nemzedék, 1924. június (6. évfolyam, 126-148. szám)

1924-06-01 / 126. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1924 junius 1., vasárnap. A szocialisták Miiíerand lemondását követelik Poincaré és kormánya ma nyújtja be lemondását Páris, május 31. A Poincaré kabinet tagjai vasárnap délben fél 11-kor meg­jelennek az Elyseében és a köztársa­sági elnöknek átnyújtják a lemondást tartalmazó hivatalos iratot. Az Intran- zigeant jelentése szerint fennforoghat, hogy az elnök a távozó kabinetet fel­kéri az ügyeknek még néhány napig való tovább vezetésére, minthogy meg kell várni az uj kamara elnök meg választását, ami előreláthatólag csak kedden délelőtt, legkorábban is csak hétfőn este történhetik meg. A szocialisták valószínűleg azt fog­ják javasolni, hogy a többségnek egyik tagja se fogadjon el megbízást a kabinet alakításra és az elnököt ily módon arra az elhatározásra akarják K Itatni, hogy önként visszalépjen. illerand valószínűleg alkotmányelle­nesnek fogja tekinteni, hogy az einök- válság parlamenten kívüli hatások alatt ' következzék be és ezt az esetet csak abban az esetben fogja tekintetbe venni, ha a kamarák kifejezetten olyan határozatot hoznak. Az uj parlamenti csoport megalakult és demokrata republikánus baloldali nevet vett vett fel. Valószínűleg a nacionalista liberálisok és a baloldali köztársaságiak többségét foglalja ma­gában. A szocialista pártok tanácskozásán Javaslatot hoztak, hogy a hatalmat megosszák egymás között és a követ­kező pontokat vegyék programba: 1. Általános amnesztia, amely alól csupán a késedelmes adófizetők és az árulók záratnának ki. 2. A frank árfolyamának hathatós védelme és a kölíségvetés megállapí­tása. 3. Az érintkezés megkezdése szovjet Oroszországgal. Treuga Judei... Bizonyítjuk Kiéin Gyula ártatlanságát — Az igazság napfényre jő Kiderült, hogy Klein nem is zsidó és nem is sikkasztott (Saját tudósitónkíól.) Munkatársunk, aki mindenüvé befurja magát, utána járt a Klein Gyula állítólagos manipulációi­nak és elhatározta, hogy a jeles talmu- distát fehérre fogja mosni. Evégböl fölkereste hűvös magányában a volt hitoktatót, hogy beszélgessen véle s hogyléte felöl tudakozódjék. Klein egy­szerűen bútorozott szobában fogadta tudósítónkat. — Isten hozta Szerkesztő Ur, igazán örülök, hogy láthatom. Hallom, hogy az urak nagy jóakarattal kezelik az ügyemet. — Ó nem tesz semmit — szerény­kedtünk nyomban — hiszen mi a zsidóság megértő barátai vagyunk. — Igazán szép. Persze szerkesztő ur szintén munkácsi. Az öreg Kárfunkel Éliás piócakereskedő és Schlésinger Pinkász déligyümölcs nagykereskedő kedves rokonaim. — Ismerem a vén tolvajokat. Pinkász még mindig a Latorca körül árul. De mondja csak mester, hogy volt tulajdon- képen ez az ügy? — Bagatell az egész. Azért a rongyos nehány százmillióért kár volt igazán ilyen gezéreszt csinálni. De tudja ezek a buta gójok egyszerre úgy megriad­nak mint a birkák. Nem engedték, hogy az egész ügyet szanáljam. Pedig már útban voltam Csehszlovákia felé és tudom, hogy Pinkász adott volna nehány ezer szokolt. Az Uj Nemzedék is gyalázatosán irt, minden lépésemet figyelemmel kisérte, sőt a Treuga Judeibe is belekerültem. — Pedig ott csak zsidókat szerkesz­tünk ki. — Na hallja? Bár úgy éljek, hogy zsidó vagyok. De ezt azért nem mu­száj megírni. írja meg kérem, hogy katholikus sváb vagyok. Az igaz, hogy sikkasztani túlnyomó részben csak zsidók szoktak, de hát kell ezt minden­kinek az orrára kötni ? Ugye nem keli. írja meg csak kérem, hogy igazságtalan hajsza folyik ellenem, azért kerültem hűvösre... Ne mosolyogjon szerkesztő ur, ilyen élvezetben másnak is, sőt magának is lehet még része. Ellenem hajsza folyt, megirigyeiték a kenyere­met, hiszen tudja talán, hogy hitoktató voltam a lányiskolában. Egyszerűen kiakartak az áliásombói túrni és rám fogták, hogy sikkasztottam namtudom hányszáz milliót. És hozzá még a zsidók szemtelenkedtek folyton. De visszaadom nekik a kölcsönt s ha kiszabadulok mindet följelentem. — Nézze szerkesztőm súgok magának valamit aztán tegye ki maid az újságba. — Nagyon szívesen ! És ezzel el is búcsúztunk, hogy a Klein Gyula kéré­sének eleget tehessünk, amely alább következik: — Nem azonos. Klein Gyula volt izraelita hitoktató annak közlésére kér fel bennünket, hogy nem azonos azzal a zsidó sikkasztóval, aki Szegeden ezelőtt pár héttel nehány száz milliót elsikkasztott s jelenleg kóterben ül. Aki ezt kétségbe meri vonni, azt becsületsértésért és rágalmazásért hala­déktalanul feljelenti. fl létszámapaszíds válságba sodorja a városi közigazgatást (Saját tudósitónktól.) Csaknem nyolc hónapja már annak, hogy a belügy­miniszteri rendelet értelmében a szegedi városi hivatalokban is megejtették a létszámapasztást. Ezzel, mint már emlí­tettük, a belügyminiszter nincs meg­elégedve és a 20 százalékos létszám- apasztás teljes végrehajtását követeli az egész vonalon minden hivatalban. A bdügyminiszteri rendelet értelmében a polgármesternek legközelebb újból össze kell hívnia a létszámapasztó bizottságot, melynek most már az előbbinél jóval szigorúbban kell eljárnia. Az összes városokban, igy Szegeden is illetékes helyen általános az a nézet, hogy a városoknál nem lehet szó lét- számapasztásról, mert a városok admi­nisztrációja jelentékenyen megnöveke­dett a háború óta és még jobban növeli majd a városok teendőit az úgynevezett szanálás. Nemcsak a tanácsi ügy­osztályok vannak túlterhelve munkával. hanem az összes többi hivatalok is. Így apasztás helyett a városi adó­hivatalban a személyzet szaporítására volna szükség. Növelni kellene azon­kívül a területi tisztiorvosok számát is, mert jelenleg különösen a külterületen az a helyzet, hogy egy tisztiorvosra a naponta előforduló halálesetek hely­színi vizsgálata is nagy feladatot ró. Budapesten pár héttel ezelőtt mozga­lom indult meg, mely szerint kérni fogják a kormánytól, hogy a fővárostól újabb létszám redukciót ne követelje­nek. Kecskeméten, már is a legkáro­sabban érzik a közigazgatási teendők sima lebonyolításánál a létszámcsök­kentés hatását. Ezért Kecskemét már is felirattal fordult ez ügyben a kormány­hoz. Értesülésünk szerint Szegeden is meg van a hajlandóság erre és a lépéseket illetékes körök meg is teszik, mihelyt a forszírozott újabb létszám- apasztás terve elkészül. Épül az uj városi bérpalota A modern kényelemmel berendezett lakások novemberre be­kölíözheíök lesznek {Saját tudósitónktól.) A Rákóczi-lér és a Taoor-uica sarKan már hűtek óta lázas munka folyik. A munkások tömege sürög- forog hatalmas állványok körül, kalapácsok, fejsíék csattogása hallatszik, amely zűr­zavarba csak néha vág bele egy-egy han­gos parancsszó. A vezető mérnök utasításai, aki az építkezési munkálatokat irányítja. Szeged város hatalmas, modern három­emeletes bérpalotája épül itt. Az épitke- zéahez még csak május iO-én kezdtek hozzÁ és a nagy épülettömb alapzata már is elkéstüit. A százhúsz munkás szorgal­mas kezekke', kiváló mérnökök vezetésé­vel folytatja munkáját. A napokban már a pincehelyiségek is elkészülnek. A „Szegedi Uj Nemzedék" munkatársa a helyszíneli felkereste Kövér városi fő­mérnököt, az épiikezés főfelügyelőjét, aki igen érdekes nyilatltozalot lelt az építke­zési munkálatokkal és az uj bérház tulaj- donképeni rendeltetésével kapcsolatban. Az uj háromemeletes városi bérhiz épít­kezési munkálatai előzetes számítások sze­rint az ősz végére befejeződnek és igy a lakások már november első napjaiban be- költözhetők lesznek. Ezt a számítást azon­ban az esetleges, előreláthatatlan munkás- sztrájk vagy rossz időjárás nagyon köny- nyen felforgathatják. Ha pedig semmi aka­dály közbe nem jön, abban az esetben a város négy és fél milliárdos bérpalotáját november havában már a közönség ren­delkezésére bocsáthatja le'jes egészében. Az épület, amely a többi szegedi bér­palotákat és középületeket minden tekin­tetben jóval felülmúlja, két részből fog állapi. Külön bejárat lesz úgy a Tábor­utca, mint a Rákóczi tér felől, két udvar­ral és elkülönített pincehelyiségekkel. A két, három, négyszobás, parkettel, gáz- és villanyvilágítással és világvárosi vizvezetékhálózattal ellátott lakások a modern paloták minden kényelmével lesz­nek berendezve. A tizenkét nagy lakás közül nyolcat az állam már előre lefoglalt jelenleg nyomorúságos kislakásokban el­helyezett egyetemi tanárok és állami í6- tisztviselők részére. Az épület egész első emeletét a Szeged városi adóhiv tál helyiségei foglalják el. E célra külön páncélszoba épül. Az adó­hivatali helyiségek a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár mintájára, oszlopcsarnok- szetüen épülnek. Az egész emelet igy egy óriási nagy terem lesz, ahol csupán oszlopsorok és üvegajtók válasszáK el a közönséget és egyes hivatali helyiségeket egymástól. A szegedi lakáshiány — ha nem is teljesen — legalább részben csökkeni fog, miután az uj bérpalota elkészül. Mivel az állam már nyolc lakást előre lefoglalt, igy csak négy lakás áll a városi tanács rendelkezésére, melyeket előreláthatólag sorshúzás utján fognak kiadni. Beszéljünk magyarul! „Nyelvében él a nemzet“ és mi mégis lépten-nyomon idegen szavakkal élünk. Sokan feltűnési viszkefegségböl feszik ezt, hogy niüveltségűkef, idegen nyelv­ben való járatossagukat fitogtassák, mások nagyzási hóbortból cselekszik ezt, ismét mások csakis azért, hogy beszédmodorukban különbek legyenek, hogy ne kelljen ugyanazt a nyelvet használni, meilye! a cselédeik és a parasztuK, meg a köznép él. Pedig hát még akkor is a magyar szót és kifejezést kellene használnunk, ha azok nem egészen megfelelők, ha kevésbé jó alkolásuak is. Akkor pedig, ha egészen találó szavunk van, feltét­lenül hagyjuk ei az idegen jövevény szókat. Csak izeiitőül egy egész sereg ily köznapi használatú idegen szót közlök, azon jámbor óhajtással, vajha Csonka- magyarország népe ezeket kiküszö­bölné, megszívlelvén csakugyan a jel­szót: „Nyelvében él a nemzet.“ Manapság az árak horribilisek, min­denki spekulál, a koronánk stabilizáló­dását óhajtjuk, a börze árfolyamait nézzük, a hossz és bessz küzdelmekre figyelünk, a drágaság ügyében anké- íezzünk, konferenciákat tartunk, zsu- rokra járunk, a fotográfusnál kabinét vagy vizit képet csináltatunk en profil és en face alakban, a kereskedő en grosszista és en detaiüsta, devizát vásá­rol, telegramraot küld, autóra ülünk. konflison és fiákeren hajiunk, demar­kációs vonalról beszélünk, a sört krig- riböl isszuk, gáblizuiik, a grejzlerosnál gyufát veszünk, a korzón kokefálunk, Zizinek fenszterlizünk, a promenádon randevuzunk, az inas hétkor lehúzza a rollókat, elgyutjuk a luszterf, anzixot küldünk Pruíyinak, a sparhetot kisuvic- koljuk, a kalácsot a lerben sütjük, gázrezsón főzünk, a cipőre kalucsnit huzunk, az orrunkat megnyergeljük cvikkerrel, az eső ellen felfegyverezzük magunkat parapléva), purparlézunk, a retiküit karunkra akasztjuk, vizitbe megyünk, az anzlágokat nézegetjük, a koffert személypodgyásznak adjuk fel. Strandolni megyünk a nyáron, kiszti- handdal köszönünk, néha anzágoiunk, a világítás mizériáiról panaszkodunk, számadásunk klappol, stimmel, a pipa szopókája nem szuperál, arcunkra flas- tromoí ragasztunk, dezertet eszünk, szeretjük a kompótot, lavórban mos­dunk, otkolonnal illatosítjuk magunkat, az ablakra vitrázst akasztunk, a tepihet kiporoltatjuk, slafrokot, übercihert hu­zunk, szidjuk a burzsoát, a proletár­diktatúrára keservesen emlékezünk, őnagysága kalapot visel, azsuros haris­nyát húz, sevró cipőbe bujtatja formás lábacskáit, dzsempert hord, haját ondo- láltatja, manikűröz, sampont használ, j loknit készít, frufrut csinál a füle mel- í lett, spórolunk, a színházba prömjére I megyünk, proszcénium páholyba ülünk, 1 lorgnyettezünk, kukkerozunk, a bon- * boniérböi cukorkákat szedegetünk, ott működik a kiack, érezzük a klikkek befolyását, a szónok beszéde csupa lappália, bombaszt, frázis, tósztirozuk, deferálunk, autopsziával vevrével beszé­lünk, szimpatirozunk Nusival. Problémákat oldunk meg, sziesztá- zunk, a legújabb divat kreációban gyö­nyörködünk, lakásunkhoz okvetlenül hall kell, a színház foajéjában cseve­günk, az ajtót berigiizzük, az ágyban lábainkra plümót teszünk, sezlonyon heverészürik, őnagysága buionokat, kol- liért hord, teieaggatjuk magunkat smok­kokkal, feszt iszunk, migrénünk van, betérünk a büffébe, fotelba ülünk, a trümó fiókjában keresgélünk, a vekkert beigazitjuk, a nachtkasziira kirakjuk a bugyellárist és kulcsokat, a plafont vizs­gáljuk üres óráinkban, imbiszt vacso- rálunk, sampanyert iszunk, riválisunkra haragszunk, az uj cipőket monstrumok­nak minősítjük, őnagysága körzete«, zsütont, pijamát, mindent hord, a fel­vonulás impozáns. Babucit hercignek találjuk, dezsöné, fifokluk, koncert, zsuzsu, kaszni, sifonér, krágli, manzsetta, hozentráger, zokni, cilinder, etapér, nippek, findzsa, tapper, X. y., nagykoncepcióju, fenomenális, kolosszális, piramidális, cipöpertlit vásá­rolunk, az előkelő kitaríottja metresz, matrácon alszunk, a szupé csárdást Fifivel táncoljuk végig, a kormányzó cerclét tartott, gróf Ezerholdassy dinét rendezett, lakáj-természetü ember sok van, a bor után akcist fizetünk, selyem kravaílit vásárlunk, verendáról gyönyör­ködünk a gyümölcsfák virágzásában, kucsirozunk, pavillont építünk, a katona ekzerciroz, a diák drukkol, a hivatali főnök ekszpektorái, lódlizunk, ha hideg van szvettert huzunk, otthon negli- zsében vagyunk... tyü az áldóját, csak most veszem észre, hogy mindezt egy szuszra majdnem egy mondatba tömö­rítve mondtam el, hogy szinte elfogyott beléje a lélegzetem. Nem folytatom. Összehordhatnék még tizennyit is. Uraim, hölgyeim, tegyünk kísérletet, hogy éljünk a szépséges szép magyar nyelvvel, mert igy, ahogyan manapság tapasztaljuk, a nemzeti nyelvünket csak rontjuk. Amily mértékben szaporodnak a jövevény szók nyelvünkben, oly mér­tékben nemzetietlenedünk. Ha iíy mér­tékben szaporítjuk az idegen szavak használatát, maholnap oly csekély lesz nyelvünkben a magyar szó, hogy végre is azt fogjuk kérdezni, hát csakugyan magyarul beszélünk? De ne eléged­jünk meg csak is azzal, hogy magyarul beszéljünk, de beszéljünk magyarosan! Nyelvében él a nemzet, a magyar nemzet csak addig fog élni, mig a nyelve él, aztán... Eh, szinte rossz is reá gondolni. Tisztítsunk, Tisztogas­sunk nyelvünk területén, mert ezek a jövevény, idegen szók csak burjánok, csak giz-gaz, mely elcsúfítja szép nyel­vünk egyszerű, de bájos virágos kert­jét. Ki a páréval, ki a dísznövényekkel, mezei virágokra van szükségünk, hogy a magyar nyelv még egy-két évezredet megéljen. Kezdjük el!

Next

/
Thumbnails
Contents