Szegedi Uj Nemzedék, 1924. november (6. évfolyam, 252-275. szám)
1924-11-01 / 252. szám
Szeged, 1924 november 1., szombat. Keresxtény politikai napilap Előfizetési árai Egy iiónipia , 25.000 K Negyedévre . . 75.000 K Egyes szára ára 1900 kor., vasár- és ünnepnap 2000 K Szerkesztőség és kiadő* hivatal; Szeled, Kilfárli-vici 10 ii. 1 elefon: 153, Poitatakarékpénztári számla 8815 2000 korona. Vl-ik évfolyam, 252 szám. Főszerkesztő! DOBAY GYULA dr, A aarese-Szl!etsi| szejeli IldkjáBsk, I MANSz, a Mssiai NeazeiilzbetséfisaTirái- Szifsttdi klraiiiet lapja. Megjelenik minden napkorán reggel. Üzennek a sírok,.. (I. M.) Sárgult avar zörög a lábunk alatt, fagyos szél sivit el a tarlott világ fölött. Olyan lett körülöttünk a természet is, mint halottak napján a lelkünk. Szomorú, fájdalmas novemberi napnak hideg veröfényét lecsüg- geszlett fővel, gyászfátyollal járjuk. Rengeteg temetőjét véres esztendőknek szétcibált hazánkban most milliók keresik; apát, fiút, testvért százezrek siratnak, százezrek hordozzák a kegyelet mécsét s felpislognak szerte véres magyar földön a virrasztó lángok. Sírok sorakoznak, temetőkké nőnek s most virágot várnak apától, fiútól, szomorú testvérjöl, hogyha rátalálnak. Szerte a világban, volhin pocsolyában, Doberdó szikláin, a lengyel erdőkben, az oláh ugarban, mindenütt ott vannak a szürke magyar hősök. Jeltelen sírokban ki találna rájuk, virágot ki adna, mécset ki gyújtana ott az emléküknek, ahol magyar fiuk csak hant alatt vannak ? Csak a mi lelkűnkben loboghat fel a láng, amellyel nem apa a fiát, nem testvér a testvért, hanem egy nagy nemzet a hőseit gyászolja. Azért csak menjünk ki őszi temetőknek avarral betakart hantsorai közé s a mindenki halottait mindenki gyászolja a magyar hazában. Azért csak gyújtsuk meg mindmind a kegyelet mécsesét, felpislogó lángja nem fog belekapni tépett lobogóba, porladó hős fiuk örök szemfedője, drága trikolorunk vértől van áztatva. Menjünk ki hozzájuk, hallgassuk meg őket, panaszuk van hozzánk. Keserves nagy panasz, halottak panasza hozzánk, az élőkhöz, akikért meghaltak. És üzennek nékünk! Dermedt hantok alól azok üzengetnek, akik a hazáért gondolkozás nélkül életüket adták és mi hozzánk szólnak, akik érte gondolkozva élni nem akarunk. Hozzánk szólnak s a szemünkbe vágják, hogy nem a holt százezrek, az élő milliók veszítik el a hont. Azt üzenik nékünk, hogy ők a halálig mind Összetartottak, széthúzást és viszályt soha nem ismertek, lelkes lángolással, egy szivvel-lélek- kel mentek tüzbe-vizbe, — avarba hanyatlott temető földjébe. És mi mit csinálunk ? Porló csontjuk fölött egymást marjuk, tépjük. Az ország fórumán a magyar vezé-, rek tötökkel tűzdelik körül a testüket, hogy mindenfelé szúrjon a testvéri gyilok; mindenki azt hiszi, hogy legalább két testvért keli letipornia, hogy Így előre törhessen. A nagy pusztulásban százezrek haltak meg egyet akarással s az ö vérükből sarjadt újjá születésben nem tudnak így élni az élve maradottak. Avarbaborűlt roskadt őszi sirok ezért panaszkodnak. Menjünk ki hozzájuk kérő bünbá- nattal, hősök sírja fölött szálljon most magába a testvérgyilkos magyar. Tisztuljon ki leikéből minden, ami salak, engedje át magát a hősi sirok mélységes hatásának s akkor megérzi, elfogadja, hogy a magyar nemzetet ezer éven át mindég a haiottai tanították élni. Ott az ö temetőjükben szálljon mindenki magába s ne csak akkor sirassa a testvért, amikor már meghalt, de szeresse, keresse, ölelje keblére akkor is, hogyha él. Mert nem lehet az tovább, hogy ez a széttépett, vérbetiport magyar csak virrasztó méccsel a kezében, csak a temetőben, csak a kegyeletben ölelkezzen össze. Nem lehet így tovább, azt üzenik nékünk! A sirok mélyéről jön a tiltakozás, pocsolyákból sóhajt el hozzánk a buborékkal elszállt sok-sok magyar lélek, olasz sziklakövek vékony takarója alól kinyúlik felénk az el nem takart csontkéz s a halott újak megfenyegetik az élőt. Azért hát szálljunk magunkba olt kínt a hősök csendes országában s amíg egyik kezünkben felpislog a kegyelet mécsese, dobjuk el a mát síkból a testvéri gyilkot. Baldwin lesz ITIacdonald utóda A liberálisok és szociáldemokraták veresége megsemmisítő A végső eredmény csak napok múlva lesz ismeretes London, október 31. Ma déli 12 óráig még mindig 15 kerületből nem érkezett meg a választás eredménye. Ezek az eredmények még napokig nem állapíthatók meg. A kerületekből eddig beérkezett eredmények alapján a mandátumok megoszlása a következő: Konzervativpárt 405, munkáspárt 152, liberálispárt 39, pártonkivüli 4. Még némikép módosithatja az eredményt a pártonkivüliek esetleges csatlakozása, valamely nagyobb párthoz. Ez az eredmény megsemmisitő a munkáspártra és a liberálispártra egyaránt. A konzervatívok győzelme döntő. Ilyen többséghez 1832 óta nem jutottak a konzervatívok. A munkáspárt megsemmisitő kudarcának eredményeképen a Macdonald-kormány lemond. Ennek még ma be kellett volna következnie, de a minisztertanácsot keddre halasztották és Így a kormány lemondása csak ekkor történik meg. Utódjaként Baldwiní emlegetik. Chamberlain valószínűleg jelentékeny tagja lesz a kabinetnek. Chamberlain lord Birkenhead- dal együtt fog haladni. Churchill szintén magas tisztséget kap a kormányban. A kOzgyttlés egyhango ieikesedéssel foglalt állást a boilaszto' sajtd ellen Általánosságban és részleteiben is letárgyalták a költségvetést (Saját tudósitónktól) Az októberi folytatólagos közgyűlést pénteken délután egynegyed 5 órakor nyitotta meg Somogyi Szilveszter dr. polgármester. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után a jövő évi költségvetés tárgyalására térnek át. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok általánosságban ismerteti a költségvetést, melyhez elsőnek Hoffet Jenő szólt hozzá. A város múlt évi kölségvetése — mondotta — felesleggel zárult. Ebből az következnék, hogy a felesleget a közterhek enyhítésére fordítsák és hogy abból az elsőrangúan szükséges ut javításokat, csatornázást stb. rendezzék. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a város a feleslegből inkább épit. A város a közadókból kölcsön ad magának 200 ezer aranykoronát és ezt fordítja a bérház építkezésekre. Indítványozza, hogy a 200 ezer koronából 100 ezret csatornázásra és a sétányok rendezésére fordítsanak. Az építkezésre pedig inkább kölcsönt vegyen fel a város, amit felvehet a saját pénztárából. Nem kell pótadó és hídpénz Balogh Lajos felszólalásában a laktanyabérekből befolyó csekély jövedelmet teszi szóvá, amely szerinte most csekélyebb, mint békében. Ugyanezt állapítja meg a földbérekröl is, melyekből a békeidőbeli jövedelemnél 650 ezer koronával folyt be kevesebb. Szerinte, ha ezeket a differenciákat a jövő évben kiegyenlítik, akkor nem lesz szükség pótadóra. Majd a hidvámból befolyó jövedelem tételénél azt fejtegeti, hogy erre közvetlenül az árvíz után szüksége volt a városnak. De ma már a város könnyen nélkülözheti a hidvámból befolyó jövedelmet. Hidvám nincs már sem a fővárosban, sem egyéb városokban. A hidfentartási költségeket máshol az útadóból fizetik. Indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki a hidvám eltörlését. A közgyűlés ezután a költségvetést általánosságban elfogadja, mire a részletes tárgyalásra térnek át. Balogh Lajos a hidvámjövedelemböl előirányzott 70.052 és a téglabehozatali dijakból előitányzott 9353 aranykorona törlését kéri. Az utóbbit azért, hogy megkönnyebbüljön az építkezés. Hoffmann Ignác Balogh javaslata mellett szólal fel. Hoffer Jenő az iránt tesz kérdést, hogy az egyes jövedelmek aranykoronában íolynak-e be. Somogyi Szilveszter dr. válaszol a felszólalásokra. Könnyelműség volna — mondotta — a hidvám eltörlése, mert a jövő évben megkezdik a hid- szerkezetsnek javítását és az óriási összeget fog felemészteni. A 200 korona különben egészen csekély összeg, melyet senkisem érez meg. Az ujszegediek és a földbérlök pedig úgy sem fizetnek hidvámot. Több felszólalás után a polgármester szavazásra teszi fel a kérdést. A többség a hidvám fenntartása mellett dönt. A földbérjővedelmek A földhaszonbérekből befolyó jövedelmi tételhez Hoffmann Ignác szólal fel. Kifogásolja, hogy a tanács megmaradt a buzavaluta mellett és nem tért át az araiiyparitásra. Somogyi polgármester válaszában védelmére kel a tanács eljárásának. A buzavaluta-alap a búza árának kiszámithatatian alakulása miatt tényleg bizonytalan. De ha áttérnének az aranyparitásra, akkor sem lenne biztosabb, mert amíg papirvalutánk van, addig csupán • számítási eszköz az aranypénz. Kéri. fogadják el a tanács, illetőleg a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott összeget. A közgyűlés többséee elfogadja. A városi üzemek tételénél Hoffer jer' <zt teszi szóvá, hogy a bodomi kertgazdaság a maga termékeivel nem gyakorol árszabályozási hatást. Megtörtént, hogy midőn a tanyaiak is behozták a maguk termékeit, a bodomi ♦'’’ ’lények árát is fel kellett emelni. Fi irodomi gazdaság nem szolgálja már a célját, akkor be kell szüntetni. Somogyi polgármester elmondja, hogy két dolog játszott közre abban, hogy a bodomi gazdaság az idén nem mutatkozott megfelelőnek. Az egyik, hogy konyhaterményekben az idén igen bő termés volt, a másik, hogy a városnak Bodomban nem volt alkalmas kertésze. Gondoskodni fognak azonban majd alkalmasabb kertészről. ^ Magyar József szintén a bodomi gazdaság ügyében szólal fel. Szerinte erre nincs szükség. Sokkal helyesebb volna, ha bérbeadnák. A befolyó bérösszeg nagyobb összeget biztosítana, mint a köííségvetésbé beállított bérösszeg. Somogyi polgármester: A bodomi gazdaság is fizet bért a városnak. Megszüntetni pedig kár, mert ott a városnak sok befektetése van. De ha azt látják, hogy egyáltalában nem hoz hasznot, akkor majd mégis beszüntetik. Balogh Lajos a vízvezetéki dijakhoz szól hozzá. Indítványozza, hogy térjenek vissza a lakrészek szerinti kirovásra és a vizdijakat aranykoronában állapítsák meg a mindenkori szorzó- számmal. A polgármester ezután szavazásra teszi fel a kérdést. A többség a költségvetés üzemeire bcáliiloft tételét elfogadja és Balogh Lajosnak a vízvezetéki dijakra vonatkozó indítványát elveti. Ezután a kiadási tételek tárgyalására térnek át, melyet már gyorsabb tempóban tárgyalnak. A külterületi utak tételénél Dobay Gyula a domaszéki utak rettenetes állapotát teszi szóvá. A közgyűlés már 8 évvel ezelőtt elhatározta, hogy ezeket az utakat kijavitatja, de ezt a határozatot ma sem hajtották végre. Az ut teljesen járhatatlan, de ugyanily rossz állapotban vannak a többi külterületi utak is. Az utakra felvett költségvetési összeg naivság. Kéri a közgyűlést, utasítsa a tanácsot, hogy a legközelebbi közgyűlés előterjesszen uj javaslatot. Peták József szintén a hasznavehetetlen utakat teszi szóvá. A polgármester válaszában kijelenti, hogy az útalapot csak a íörvényhatö- sági utakra lehet fordítani. A többi utak javítása a város kötelessége. A tanügyi tételeknél Tóth Imre dr. felemlíti, hogy az alsóváros! iskolába még most sincs bevezetve a villany. Az iskolánkivüli népoktatást pedig itt kellene megtartani. Másik felszólalásában Tóth Imre teljes fűtési segélyt kér a színház részére. A polgármester válaszában ugyanazt hangoztatja, mint amidőn ez a kérdés a múlt ülésen szóba került. Előbb meg kell vizsgálni a színház könyveit, mert feneketlen hordóba nem szabad vizet tölteni. Majd pár hozzászólás után az egész költségvetést letárgyalják és azt részleteiben is elfogadják. Ézután áttérnek az interpellációkra. Több interpellációt, mivel az interpelláló nincs jelen, törölnek. Majd az indítványokra térnek át. Dobay Gyula dr.-nak a nemzetrontó sajtó ellen benyújtott indítványát Bárdoss Béla tb. főjegyző ismerteti. A közgyűlés többsége a lapunkban már részletesen ismertetett indítványt egyhangúan ^ elfogadta. Ennek értelmében a tanács felír a miniszterelnökhöz, hogy a kormány léptessen életbe erélyes intézkedéseket a nemzetrontó törekvések ellen, melyek akár a sajtóban, akár a nemzetgyűlésen hangzanak el. Csatlakozásra szólítják fel továbbá az összes törvényhatóságokat. Végűi Sőreghy Mátyás dr.-nak a külvárosi utcák rendezése tárgyában benyújtott indítványára került a sor. A tanácsi válasz szerint a külvárosok rendezését program szerint folytatják és az elvégzett munkákról a közgyűlésnek időnkint jelentést tesznek. A közgyűlés vége egynegyed 8 órakor. Ankét a kézműves kamara Egyében Budapestről jelentik : A kereskedelmi minisztériumban pénteken ankét volt a kézműves kamarák ügyében. A kamara híveinek álláspontját Pálfy Dániel ismertette. A felszólalók a készülő tervezettől az ipartestületek autonómiáját féltették. Az ankétet pénteken folytatják, amelyről majd beszámolunk.