Szegedi Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 277-298. szám)

1924-12-02 / 277. szám

SZEGEDI UJ NEMZED^ EK 1924 december 2., kedd. Barla-Szabó nyilatkozik a kiviteli ügyről Barla—Szabó József személyes kér­désben szólal fel a Friedrich István által közölt levél ügyében. Ezt a leve­let Bethlen 1920. szept. 1-én irta. Fried­rich azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy kiviteli ügyet támogatott a levéllel, holott Bethlen István gr. akkor nem is volt miniszterelnök. (Derültség ) Ismerteti az eredeti levelet, amelyet az Esküdt pörben fel is olvastak. A levélben az áll, hogy nagyatádi Szabó István miniszterrel megbeszélte az ó választójának, Karácsonyi Gyulának azt a kérését, hogy a megszállott területen lévó állatait Ausztriába átszállithassa, mert akkor a demarkációs vonalon túlról áthozott állatokat szabályszerűen lehetett tovább szállítani, csak a kincstár állat- állományának gyarapítására bizonyos részt le kelleit adni. A miniszter sza­bályos kérésére azt mondta, hogy jut­tassa a kérvényt titkárjához, ebben a levélben a kérvénynek elintézését kérte. Kijelenti, hogy az ügyben nincs semmi takargatni valója és helyt áll minden támadással szemben. A keresztény ellenzék nem tart a szocialistákkal Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, melyhez Szabó József szólal fel. Kijelenti, hogy mikor a házszabályre- vizió szőnyegre került, a keresztény- szociálisták elhatározták, hogy az ellen­zékkel szolidárisak lesznek. Szükségesnek tartják a házszabály- módosítást, de junktimban a választó­joggal. Most amikor az ellenzék pasz- sziv álláspontra helyezkedett, a keresz­tény ellenzék nem tart velük, mert az a felfogásuk, hogy a részletes vitánál egyes módosító javaslatokhoz a több­ség hozzájárul. Kijelenti, hogy maga is ellenzéki alapon áll, de nem azono­sítsa magát a botrányt okozó képvi­selőkkel. Ha az elnök megvonja a szót valakitől, annak nem lehet ellensze­gülni, mert az ellenszegülés forradalmi ténykedést jelent. Indítványozza az elnöki javaslattal szemben, hogy a holnapi ülés napirendjének első pontja­ként egy héttagú parlamenti bizottság megválasztása szerepeljen, amely a panamavádakat vizsgálja meg. A ház ezután az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés fél 4 órakor ért véget. A «7.egedi kir. törvényszék. B. 6544 —69. flz. 1920. A magyar állam nevében t A sze­gedi kir. törvényszék mint büntető bíró­ság sajtó utján elkövetett rágalmazás vét­sége miatt Schöpfiin Löránd ellen a vád- tanácsnak B. 6544/35—1920. sz. vádhatá- rozalában foglalt vad felett Wild Károly kir. törvényszéki tanácselnök mint elnök, Schiachta Jenő kir. törvényszéki tanács­elnök és Molnár István dr. kir. törvény­szék! titkár mint iegyzökönyvvezetö rész­vételével Mezei Pál dr ügyvéd mint ma­gánvádló képviselőjének és a szabadlábon levő Schöpfiin Lóránd vádioitnak jelenlé­tében Szegeden, 1923. évi november hó 3-án megtartott nyilvános főtárgyalás alap­ján a vád és a védelem meghallgatása után meghozta a következő : Schöpf­iin Lőránd vádlott 29 éves, rom, kát val- )ásu, egri születésű, budapesti lakos, ma­gyar állampolgár, nős, 2 gyermek atyja, magánhivatalnok, katoni volt, ir, olvas, vagyontalan, bűnös 2 rendbeli az 1924. évi XLI. te. I. §-ába ütköző és a 3. § 2. be­kezdésének 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségé« ben, amelyet úgy követett el, hogy a .Sze­gedi Friss Ujsag* XXI. évfo'yam 258 szá­mában, mely Szegeden, 192J. évi október 61-én jelent meg, továbbá a .Szegedi Uj Nemzedék* I. évfolyam 251. számában, mely Szegeden 1920. október 3I-én, mind­két hírlapban a .Nyilttéi' rovatban kö’zé- 'ett azon .NyilatKozai* által, hogy: .Ügy­védemet. Fazekas Endre dr. ügyvédet (Budapest Vili, Vas utca 7,) megbíztam, hogy Varsányi Géza sándorfalvai lakos, állitólagos földbirtokos ellen csalás, sik­kasztás és lopás miatt azonnal büntető fel­jelentést tegyen. Felkérek mindenkit, akit Varsányi Géza még megcsalt, vagy be­csapott, hogy az adatokat ügyvédemmel közölni szíveskedjék, hogy ez a szélhá- mor méltó büntetését elvehesse. Szeged, 1920, október 30. Schöpfiin Lóránd*, Var­sányi Gézáról olyan tényeket állított, hogy ezek va ódiság esetén bűnvádi eljárás meg­indításának okai lehetnek és Varsányi Gé­zát közmegvetésnek tennék ki. A kir. tör­vényszék ezért Schöpfiin Lőránd vádlottat az 1914 évi XLI. te 3 §-ának 2 bekez­dése alapján a Btk. 96 es 102. §-ainak felhívásával a Btk. 92 § a alkalmazásával kétszer ötszázezer (50vü0 ) kotona pénz- büntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül kétszer háromszázezer (3Q0C00) korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 évi próoaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetén a Blk. 53. § a és az 6310—1924. M. E. sz. rendelet 7. § a alapján kétszer lü. meg 6 napi fogházra kell átváltoztatni. Az 1914. évi XLI. te. 40. § a alapján az ítéletben megállapított pénzbüntetésért, bűnügyi költ­ségért és kártérítésért elsősorban Schöpf­iin Lóránd vádlott mint elitéit, illetve a biztositékut letett összeg erejéig elsősorban a kiadók (Endrényi Lajos Nyomda és Lap- kiadóválialat és a Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Rt.) fslelősek. Amennyiben a pénzbüntetést, a bűnügyi költséget, vagy a kártérítést a vádlottól behajtani nem lehet, vagy azokat a biztosítékok nem fedezik, a megátlapitott összeget a kiadóktól és a mennyiben ez nem lehetséges, a nyomda- mlajdonosoktót kell behajtani. A pénzbün­tetést az Ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 nap alatt, végrehajtás terhé­vel kell a szegedi kir. ügyészségnél az 1892. XXVil. IC. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni, A vádlott a Bp. 480. és 431. § a értelmében köteles az eddig fel­merült és az ezután feimeiü ő bünügy* költséget az áliamkincstárnsk megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 489 §-a értelmé­ben Varsányi Géza sérteilneii: ügyvédje. Mezei Pál dr. kezeihez 1200000 («gymillió- ketiőszázezer) koronát bűnügyi költség fe­jében az Ítélet jogerőre emelkedésétől szá- mitott 25 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. EÜenbcn a kir. törvényszék Schöpfiin Lóránd vádlottal 2 rendbeli, az 1914. évi XLI. te. 1. § ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő Hitelrontás vádja alól a B, 326 §-ának ]. pontja alapján felmenti. A kir. törvényszék az 1914. évi XLI. (c. 43. § a 4. bekezdé­sének alapján elrendeli, bogy az itéietet indokaival együtt a .Szegedi Friss Ujseg* és a .Szegedi Uj Neniedék* cimü idő­szaki lapba " szerkesztője a Jogerős Ítélet kézbe.®*'*®® megielenö legköze­lebbi, vagy Itóvetö számok elején ren­des nyotnár®®*' °>inden lappéldányon tej kötzé^ : Schöpfiin Lőránd vádi a főlárcyal*:®®'? beismerte, hogy az elí felolvasott, Aláírásával ellátott, a .Szegedi Friss Újság* *® ■ »Szegedi Uj Nemzedék* Nyilltér rovaí**’®" közzétett Varsányi Gé­zára vonalkot^*^ sajtóközleményt ó irta és vállalja érte á' 8«iföjogi felelősséget. A köz­leményt Vare^'^y* Gézának a feleségével szemben tanuE"o" niagaviselete miatt felháborodva tv"® itttt^tflrél lapban közzé. A vádlottnak ez / cseekménye kimerilikél rendbali, az 191 ^ '?• !•§ éba üt. közö és a ,3 §. '2- bekezdésének I. pontja szerint minősülő síi',*^ utján elkövetett rá­galmazás vélségénr“ ® tényálladékát, a kir. törvényszék öt é.*^ben bűnösnek mon­dotta ki és elitélle. A íjötitelés kiszabásá­sánál súlyosbító körUlmébJ’ hiányában eny­hítő körülményként vette a vádlott büntet­len előéletét, beiimerését, f®*'*“?® *'lä- potát, megbán st tanúsító magaviseletét, állását vesztett voltát és a vélt SilS'™® feletti elkeseredett áüapotát mint túlnyomó és nyomatékos enyhítő körülményeket s mert úgy találta, hogy a törvényben meghatáro­zott fogházbüntetés legkisebb mértéké is aránytalanul súlyos lenne, a Btk. 92 §-át alkalmazva, a vádlo.tat bűnössége iokanoz mért megfelelő pénzbüntetésre ítélte. Fi­gyelemmel a már felhozott enyhítő és sú­lyosbító körülményekre és arra, hogy ettől a vádlott magavise'elére kedvező hatást vár, a kir. törvényszék különös méltánylást érdemlő o'rot látván fennforogni, a pénz- büntetés végrehajtását felfüggesztette. Fel­mentette a vádlottat a Bp. 3’6. § 1 pontja alapján 2 rendbeli hitelrontás v»dja alól, mert Varsányi Géza, mint földbirtokosra vonatkozott állítások vagyoni viszonyait nem érintették, annál kevésbbé, mert 1920. évben mezőgazdasági lilvatal nem is volt Az ítélet egyéb rendelkezése az ott felhívott törvényszakaszokon leli indo kát. Szeged, 1924 november hó 3. Wild Károly s. k. ft elnök. Schiachta Jenő s. k. előadó. — A kiadTiány hiteléül: (Olvas­hatatlan aláírás) főtiszt — Ezen Ítélet )og erős és végrehajtható. Szeged, 1924. évi november hó 3 Wild Károly s. k.'.ft. elnök. A kiadmány hiteléül; (Olvashatatlan alá­írás) főtiszt. Szeged katolikussága ep\;éforrott ŰZ aran^miséshercegprimás ünneplésében Glattfelder Gyula dr. püspök az igazi demokráciáról — A Katolikus Nő­védő diszgyülése — A Szent-Erzsébet Leányinternát js felavatása ben a vendégek Aigner Károly dr. (Saját tudósitónktól.) Szeged város katolikus társadalma az elmúlt vasár­napot Magyarország első főpapjának szentelte. Csernoch János dr. herceg­prímás áldozópapságának 50 éves év­fordulóján a szegedi katolikusok ezrei impozáns és bensőséges ünnepségek keretében liódoltak a legelső magyar főpap és az ország egyik legnagyobb közjogi méltósága előtt, mélységes tisztelettel, rajongással és imádságos lelkülettel róva le a hála, szeretet és ragaszkodás adóját. Az országos ünnep­ségek egyik legkiemelkedőbb láncszeme volt a szegedi ünneplés, mert nemcsak külsőségeiben volt nagyarányú és sokáig emlékezetes, de ami a legfontosabb tartalma az ünneplésnek, impozáns és közvetlen módon jutott kifejezésre a szivek mélyén szétszakithatatlan szá­lakkal gyökeredző katolikus öntudat, mely a legbiztosabb záloga annak, hogy a katolikus öntudat élő valóság s hogy ezen élő valóság sodró erejére még rendkívüli jelentőségű hivatás vár az ezeJéves Regnum Marianum vissza­szerzésében. A vasárnapi ünnepségekre szombaton este 8 órakor érkeztek meg a buda­pesti vendégek, akiknek sorában ott láttuk Schröder Ervin dr. államtitkárt, a kultuszminiszterképviseletében, Zsem- bery István volt főispánt, az országos Katolikus Szövetség elnökét, Jalsovsvky Jenő dr. miniszteri tanácsost, a kato­likus vallásalap képviseletében, Uher Károly h. államtitkárt, az alapítványi osztály részéről, Ruzicska Ferenc dr. miniszteri titkárt, Balázsné Bolgár Ilonát, a Katolikus Nővédő Egyesület országos alelnökét s még többeket. A budapesti vendégek tiszteletére Kószó István dr. belügyi államtitkár teát adott. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Kato­likus Nővédő székházában Várhelyi József prelátus celebrált ünnepi szent­misét. A szentmise után a Nővédő Egyesület Szent Erzsébet Leányinter­nátus felavatására került sor. Dél­főispán diszebédjén vettek részt. Délután 5 órakor a Katolikus Nővédő Egyesület diszgyülést rendezett a vá­rosháza nagytermében, melyen nagy­számú és előkelő közönség jelent meg. Ott láttuk az összes hatóságok és tár­sadalmi egyesületek, az egyetem és a klérus képviselőit. A helyőrség küldött­séggel képviseltette magát. A diszgyülést Raskó Istvánné, a Kato­likus Nővédő alapitó elnöke nyitotta meg. Finoman átérzett szavakkal utalt az ünnepség jelentőségére, majd felkérte Gárgyán Imrénét, rluck Dezsőnél és Hunyadi Jánost, hogy hívják meg a diszgyülésre Glattfelder Gyula dr. me­gyéspüspököt, akit az aranymisés her­cegprímás ez alkalomra képviseletével bízott meg. A megyéspüspök, akit a közönség felállással üdvözölt, magas szárnyalása megnyitó beszédben méltatta a herceg­prímás érdemeit. — Nem érdemli meg a jövőt az a nép, amely nagyjait nem tudja megbecsülni. Nálunk az elhunyt kiválóságokat még csak ünnepük, az életbenlévők előtt azonban igen ritkán hajtják meg az elismerés zászlaját. Ha most az egész ország népe kitörő lelkesedéssel üdvö­zölte a jubiláló heregprimást, annak oka elsősorban az .ő hatalmas egyéni­ségében rejlik. Ünnepelte az ország másodsorban a hercegprímás félszáza­dos pályafutásában a demokratikus gondolat megvalósulását. Az egyszerű kis tót falu fiából a legelső főpap és az ország egyik legnagyobb közjogi méltósága lett, ebben rejlik az egyház és a magyar élet ősi demokráciája és ilyen tények mellett beszélhetnek mások akármennyit a demokráciáról, minden csak szép szó, de semmi egyéb. Ezt szeretném bevésni mindazoknak lei­kébe, akik más utakon kalandoznak. Rámutat arra, hogy a hercegprímás egész lelki összetételénél fogva min­dig a legnagyobb érzéket tanúsította a szociális kérdések iránt és igy ő hívta életre még Csanádi püspöksége idején a Katolikus Nővédő Egyesületet. Az ö szellemében dolgozik az egyesület, amidőn biztos és meleg otthont léiesi- lett a Szent Erzsébet Leányotthonban a fudományszomjas uj generáció szá­mára. Meg van győződve róla, hogy az egyesület, nagyalapitójához méltóan, még számos, nagy feladatra vállalkozik. A megjelenteket üdvözölve. Isten áldá­sát kéri a diszgyülésre. Ezután Dobay Gyula ny. főispán az egyesület ügyésze nagyhatású beszéd­ben leplezte le a hercegprímás emlék­szobrát: tudás, erkölcsi alap. Isten- és hazaszeretet megvalósulása a jubiláló főpap egyénisége, ezé.-f ünnepli öt a magyarság nemcsak e csonka ország­ban, hanem azonkívül is, A nemzéti egység szimbóluma ö, mint a magyar szent koronának a király után legelső tagja. Szeged közönségét az itt kifej­tett áldásos tevékenységéért különös hála fűzi hozzá és ezért elhatározta, hogy emléke megörökítésére megszerzi a hercegprimás mellszobrát. — Magyarország a kereszt jegyében élte le ezeregynehány esztendejét. A megpróbáltatások viharában a kereszt meghajlott ugyan, de nem törött ie. Nem vesztette el varázsát és ragyogá­sát a világégés és a bolsevizmus ször­nyű éveiben sem, mert a kereszt nemcsak a tű­rés és szenvedés, hanem a fel­támadás jele is. — Adja Isten, hogy az ünnepelt még megérhesse a Regnum Marianum uj]á- születését, a Kárpátoktól az Adriáig és jelenleg a cseh megszállás alatt nyögö szülővárosa templomának oltárán ad­hasson hálát a magyarok Istenének az ezeréves magyar királyság feltámadá­sáért. Dobay Gyula dr. beszéde alatt le­hullott a lepel a hercegprimás kiválóan sikerült mellszobráról, melyet Damkó József szobrászművész készített. Ezután Schröder Ervin dr államtit­kár mondott köszönetét a leányotthon alapításáért, mely teljesen beleillik a kultuszminisztérium egyik főprogramm- ponljába, mely szerint Magyarország jövőjét az egye­temi fiatalság tartja a kezében s ezért a családi otthont helyettesítő in- ternátusokkal igyekszik az egyetemi ifjúság gondtalan megélhetését és za­vartalan tanulhatását biztosítani. Az államtitkár után Tóth Imre dr., a Katolikus Kör elnöke mondott nagyha­tású beszédet, a hála és hódolat hang­jának adva kifejezést a hercegprimás szobra előtt. Balázsné Bolgár Ilona a katolikus nők nagy feladatairól beszélt. A kato­likus nőknek nemcsak bensőleg, de külsőleg is demonstrálniük kell kato­likus mivoltukat. Ferdinánd Mária orvostanhallgatónő a Szent Erzsébet-Leányinfernátus nevében helyezett virágcsokrot rövid beszéd kí­séretében a hercegprimás mellszobra elé. A népjóléti minisztérium leiratának felolvasása után nagyon kedves jele­net következeit. A Napközi Otthon két kis tagja. Pálinkás Iiénke és Németh László mondottak köszöntő verset. Ezután Giattfelder Gyula dr. köszö­netét mondott a diszgyülés résztvevői­nek és főpásztori áldását adta, majd a pápai Himnusz eléneklésével a dísz- gyűlés véget ért. Este a Növédöben Raskó fstvánné, az egyesület alapitó einöknője adott vacsorát, amelyen Glattfelder Gyula püspök. Erdélyi László és Reinbold Béla dr. egyetemi tanáruk és Raskó Sándor főesperes mondottak beszéde­ket. Erdélyi László és Reinbold Béla az egyetem szempontjából a Szent Erzsébet- Leányinternátus jelentőségét hangsúlyozták különösen. A fővárosi vendégek az éjjeli vonattal utaztak el. A magyar parlamenti botrány a francia sajtóban Pdris, decemjier 1. A francia sajtó nyugodt hangon ir a magyar parla­mentben lejátszódott eseményekről. A legtöbb lap a Havas Iroda távirata nyomán, páratlanul emlékszik meg a történtekről. A kivezetésekkel a leg­több lap nem is foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents