Szegedi Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 277-298. szám)

1924-12-02 / 277. szám

SZEGEDI UJ NEMZED­ÉK 1924 december 2., kedd. Barla-Szabó nyilatkozik a kiviteli ügyről Barla-Szabó József személyes kér­désben szólal fel a Friedrich István által közölt levél ügyében. Ezt a leve­let Bethlen 1920. szept. 1-én írta. Fried­rich azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy kiviteli ügyet támogatott a levéllel, holott Bethlen István úr. akkor nem is volt miniszterelnök. (Derültség ) Ismerteti az eredeti levelet, amelyet az Esküdt pörben fel is olvastak. A levélben az áll, hogy nagyatádi Szabó István miniszterrel megbeszélte az ő választójának, Karácsonyi Gyulának azt a kérését, hogy a megszállott területen lévő állatait Ausztriába átszállíthassa, mert akkor a demarkációs vonalon túlról áthozott állatokat szabályszerűen lehetett tovább szállítani, csak a kincstár állat­­állományának gyarapítására bizonyos részt le kellett adni. A miniszter sza­bályos kérésére azt mondta, hogy jut­tassa a kérvényt titkárjához, ebben a levélben a kérvénynek elintézését kérte. Kijelenti, hogy az ügyben nincs semmi takargatni valója és helyt áll minden támadással szemben. A keresztény ellenzék nem tart a szocialistákkal Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, melyhez Szabó József szólal fel. Kijelenti, hogy mikor a házszabályre­­vízió szőnyegre került, a keresztény­­szocialisták elhatározták, hogy az ellen­zékkel szolidárisak lesznek. Szükségesnek tartják a házszabály­­módosítást, de junku­mban a választó­joggal. Most amikor az ellenzék pasz­­szív álláspontra helyezkedett, a keresz­tény ellenzék nem tart velük, mert az a felfogásuk, hogy a részletes vitánál egyes módosító javaslatokhoz a több­ség hozzájárul. Kijelenti, hogy maga is ellenzéki alapon áll, de nem azono­sítja magát a botrányt okozó képvi­selőkkel. Ha az elnök megvonja a szót valakitől, annak nem lehet ellensze­gülni, mert az ellenszegülés forradalmi ténykedést jelent. Indítványozza az elnöki javaslattal szemben, hogy a holnapi ülés napirendjének első pontja­ként egy héttagú parlamenti bizottság megválasztása szerepeljen, amely a panamavádakat vizsgálja meg. A ház ezután az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés fél 4 órakor ért véget. A sz­egedi kir. törvényszék. B. 6544 —69. fsz. 1920. A magyar állam nevében­­ A sze­gedi kir. törvényszék mint büntető bíró­ság sajtó utján elkövetett rágalmazás vét­sége miatt Schöpflin Loránd ellen a vád­­tanácsnak B. 6544/35—1920. sz. vádhatá­­rozatában foglalt vád felett Wild Károly kir. törvényszéki tanácselnök mint elnök, Schlachta Jenő kir. törvényszéki tanács­elnök és Molnár István dr. kir. törvény­széki titkár mint jegyzőkönyvvezető rész­vételével Mezei Pál dr ügyvéd mint ma­gánvádló képviselőjének és a szabadlábon levő Schöpflin Lóránd vádlottnak jelenlé­tében Szegeden, 1923. évi november hó 3-án megtartott nyilvános főtárgyalás alap­ján a vád és a védelem meghallgatása után meghozta a következő : Schöpf­lin Loránd vádlott 29 éves, romá hát val­­lású, egri születésű, budapesti lakos, ma­gyar állampolgár, nős, 2 gyermek atyja, magánhivatalnok, katona volt, ir, olvas, vagyontalan, bűnös 2 rendbeli az 1924. évi XLI. tc. 1. §-ába ütköző és a 3. § 2. be­kezdésének 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségé­­ben, amelyet úgy követett el, hogy a­­Sze­gedi Friss Ujság* XXI. évfolyam 258 szá­mában, mely Szegeden, 1921. évi október 31-én jelent meg, továbbá a .Szegedi Uj Nemzedék* I. évfolyam 251. számában, mely Szegeden 1920. október 31-én, mind­két hírlapban a .Nyilttés' rovatban közzé­­tett azon .Nyilatkozat* által, hogy: .Ügy­védemet. Fazekas Endre dr. ügyvédet (Budapest Vili, Vas utca 7.) megbíztam, hogy Varsányi Géza sándorfalvai lakos, állítólagos földbirtokos ellen csalás, sik­kasztás és lopás miatt azonnal büntető fel­jelentést tegyen. Felkérek mindenkit, akit Varsányi Géza még megcsalt, vagy be­csapott, hogy az adatokat ügyvédemmel közölni szíveskedjék, hogy ez a szélhá­­mor méltó büntetését elvehesse. Szeged, 1920. október 30. Schöpflin Lóránd*, Var­sányi Gézáról olyan tényeket állított, hogy ezek va­jdiság esetén bűnvádi eljárás meg­indításának okai lehetnek és Varsányi Gé­zát közmegvetésnek tennék ki. A kir. tör­vényszék ezért Schöpflin Loránd vádlottat az 1914 évi XLI. te 3 §-ának 2 bekez­dése alapján a Btk. 96 és 102. §-ainak felhívásával a Btk. 92 § a alkalmazásával kétszer ötszázezer (50v00 ) korona pénz­­büntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül kétszer háromszázezer (300000) korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetén a Btk. 53. § a és az 6310—1924. M. E. sz. rendelet 7. § a alapján kétszer ill. meg 6 napi fogházra kell átváltoztatni. Az 1914. évi XLI. tc. 40. § a alapján az ítéletben megállapított pénzbüntetésért, bűnügyi költ­ségért és kártérítésért elsősorban Schöpf­lin Lóránd vádlott mint elitélt, illetve a biztosítékol letett összeg erejéig elsősorban a kiadók (Endrényi Lajos Nyomda és Lap­­kiadóvállalat és a Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Rt.) felelősek. Amennyiben a pénzbüntetést, a bűnügyi költséget, vagy a kártérítést a vádlottól behajtani nem lehet, vagy azokat a biztosítékok nem fedezik, a megállapított összeget a kiadóktól és a mennyiben ez nem lehetséges, a nyomda­­tlajdonosoktól kell behajtani. A pénzbün­tetést az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 nap alatt, végrehajtás terhé­vel kell a szegedi kir. ügyészségnél az 1892. XXVII. IC. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. és 431. § a értelmében köteles az eddig fel­merült és az ezután felmerü­l bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 489 §-a értelmé­ben Varsányi Géza sértetb­en­, ügyvédje, Mezei Pál dr. kezeihez 1200000 (egymillió­­kettőszázezer) koronát bűnügyi költség fe­jében az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­­mított 25 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Ezenben a kir. törvényszék Schöpflin Lóránd vádlottal 2 rendbeli, az 1914. évi XLI. tc. 1. § ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő Hitelrontás vádja alól a B. 326 §-ának ]. pontja alapján felmenti. A kir. törvényszék az 1914. évi XLI. (c. 43. § a 4. bekezdé­sének alapján elrendeli, hogy az itéletet indokaival együtt a­­Szegedi Friss Ujség* és a­­Szegedi Uj Nem­edék* cimü idő­szaki lapba­n szerkesztője a Jogerős Ítélet kézbe.®*'*®® megjelenő legköze­lebbi, vagy szövető számok elején ren­des nyotnár®®*' ° minden lappéldányon tet közzé^ : Schöpflin Lóránd vádi a félárcyal*:®®'? beismerte, hogy az elt felolvasott, Aláírásával ellátott, a .Szegedi Friss Újság* *® ■ »Szegedi Uj Nemzedék* Nyilk­ér rovat**’®" közzétett Varsányi Gé­zára vonatkoz^*^ sajtóközleményt ő irta és vállalja érte a' 8«ifojogi felelősséget. A köz­leményt Vare^'^y* Gézának a feleségével szemben tanul"o" m­agaviselete miatt felháborodva tv"® ttttt^tfkrél lapban közzé. A vádlottnak ez­­ cseekménye kimerik­kél rendbüli, az 191 ^ '?• !•§ éba üt­­közö és a ,3 §. '2­ bekezdésének I. pontja szerint minősülő sír',*^ utján elkövetett rá­galmazás vétségénr“ ® tényálladékát, a kir. törvényszék öt é.*^ben bűnösnek mon­dotta ki és elitélte. A trötitelés kiszabásá­sánál súlyosbító körelmélet’ hiányában eny­hítő körülményként vette a vádlott büntet­len előéletét, beismerését, f®*'*“?* *'la­­potát, megbán­ót tanúsító magaviseletét, állását vesztett voltát és a vélt SilS'TM® feletti elkeseredett állapotát mint túlnyomó és nyomatékos enyhítő körülményeket , mert úgy találta, hogy a törvényben meghatáro­zott fogházbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne, a Btk. 92 §-át alkalmazva, a vádlottat bűnössége sokah az mért megfelelő pénzbüntetésre ítélte. Fi­gyelemmel a már felhozott enyhítő és sú­lyosbító körülményekre és arra, hogy ettől a vádlott magaviseletére kedvező hatást vár, a kir. törvényszék különös méltánylást érdemlő ő­rát látván fennforogni, a pénz­­büntetés végrehajtását felfüggesztette. Fel­mentette a vádlottat a Bp. 3­6. § 1 pontja alapján 2 rendbeli hitelrontás vádja alól, mert Varsányi Géza, mint földbirtokosra vonatkozott állítások vagyoni viszonyait nem érintették, annál kevésbbé, mert 1920. évben mezőgazdasági h­ivatal nem is volt Az ítélet egyéb rendelkezése az ott felhívott törvényszakaszokon leli indo­kát. Szeged, 1924 november hó 3. Wild Károly s. k. ft elnök. Schlachta Jenő s. k. előadó. — A kiadmmány hiteléül. (Olvas­hatatlan aláírás) főtiszt — Ezen ítélet jog erős és végrehajtható. Szeged, 1924. évi november hó 3 Wild Károly s. k.k.ft. elnök. A kiadmány hiteléül. (Olvashatatlan alá­írás) főtiszt. Szeged katolikussága ep­­éforrott aIZ aranymisés hercegprimás ünneplésében Glattfelder Gyula dr. püspök az igazi demokráciáról — A Katolikus Nő­védő diszgyülése — A Szent-Erzsébet Leányinternát­us felavatása ben a vendégek Aigner Károly dr. (Saját tudósitónktól.) Szeged város katolikus társadalma az elmúlt vasár­napot Magyarország első főpapjának szentelte. Csernoch János dr. herceg­prímás áldozópapságának 50 éves év­fordulóján a szegedi katolikusok ezrei impozáns és bensőséges ünnepségek keretében h­ódoltak a legelső magyar főpap és az ország egyik legnagyobb közjogi méltósága előtt, mélységes tisztelettel, rajongással és imádságos lelkülettel róva le a hála, szeretet és ragaszkodás adóját. Az országos ünnep­ségek egyik legkiemelkedőbb láncszeme volt a szegedi ünneplés, mert nemcsak külsőségeiben volt nagyarányú és sokáig emlékezetes, de ami a legfontosabb tartalma az ünneplésnek, impozáns és közvetlen módon jutott kifejezésre a szívek mélyén szétszakíthatatlan szá­lakkal gyökeredző katolikus öntudat, mely a legbiztosabb záloga annak, hogy a katolikus öntudat élő valóság s hogy ezen élő valóság sodró erejére még rendkívüli jelentőségű hivatás vár az ezeréves Regnum Marianum vissza­szerzésében. A vasárnapi ünnepségekre szombaton este 8 órakor érkeztek meg a buda­pesti vendégek, akiknek sorában ott láttuk Schröder Ervin dr. államtitkárt, a kultuszminiszter képviseletében, Zsem­­bery István volt főispánt, az Országos Katolikus Szövetség elnökét, Jalsovszky Jenő dr. miniszteri tanácsost, a kato­likus vallásalap képviseletében, Uher Károly h. államtitkárt, az alapítványi osztály részéről, Ruzicska Ferenc dr. miniszteri titkárt, Balázsné Bolgár Ilonát, a Katolikus Nővédő Egyesület országos alelnökét s még többeket. A budapesti vendégek tiszteletére Kószó István dr. belügyi államtitkár teát adott. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Kato­likus Nővédő székházában Várhelyi József prelátus celebrált ünnepi szent­misét. A szentmise után a Nővédő Egyesület Szent Erzsébet Leányinter­nátus felavatására került sor. Dél­főispán díszebédjén vettek részt. Délután 5 órakor a Katolikus Nővédő Egyesület díszgyűlést rendezett a vá­rosháza nagytermében, melyen nagy­számú és előkelő közönség jelent meg. Ott láttuk az összes hatóságok és tár­sadalmi egyesületek, az egyetem és a klérus képviselőit. A helyőrség küldött­séggel képviseltette magát. A díszgyűlést Raskó Istvánné, a Kato­likus Nővédő alapító elnöke nyitotta meg. Finoman átérzett szavakkal utalt az ünnepség jelentőségére, majd felkérte Gárgyán Imrénét, Bluck Dezsőnét és Hunyadi Jánost, hogy hívják meg a díszgyűlésre Glattfelder Gyula dr. me­gyéspüspököt, akit az aranymisés her­cegprímás ez alkalomra képviseletével bízott meg. A megyéspüspök, akit a közönség felállással üdvözölt, magas szárnyalása megnyitó beszédben méltatta a herceg­prímás érdemeit. — Nem érdemli meg a jövőt az a nép, amely nagyjait nem tudja megbecsülni. Nálunk az elhunyt kiválóságokat még csak ünnepük, az életben lévők előtt azonban igen ritkán hajtják meg az elismerés zászlaját. Ha most az egész ország népe kitörő lelkesedéssel üdvö­zölte a jubiláló heregprímást, annak oka elsősorban az­­ő hatalmas egyéni­ségében rejlik. Ünnepelte az ország másodsorban a hercegprímás félszáza­dos pályafutásában a demokratikus gondolat megvalósulását. Az egyszerű kis tót falu fiából a legelső főpap és az ország egyik legnagyobb közjogi méltósága lett, ebben rejlik az egyház és a magyar élet ősi demokráciája és ilyen tények mellett beszélhetnek mások akármennyit a demokráciáról, minden csak szép szó, de semmi egyéb. Ezt szeretném bevésni mindazoknak lel­kébe, akik más utakon kalandoznak. Rámutat arra, hogy a hercegprímás egész lelki összetételénél fogva min­dig a legnagyobb érzéket tanúsította a szociális kérdések iránt és így ő hívta életre még Csanádi püspöksége idején a Katolikus Nővédő Egyesületet. Az ő szellemében dolgozik az egyesület, amidőn biztos és meleg otthont létesí­­tett a Szent Erzsébet Leányotthonban a tudományszomjas új generáció szá­mára. Meg van győződve róla, hogy az egyesület, nagyalapítójához méltóan, még számos, nagy feladatra vállalkozik. A megjelenteket üdvözölve, Isten áldá­sát kéri a díszgyűlésre. Ezután Dobay Gyula ny. főispán az egyesület ügyésze nagyhatású beszéd­ben leplezte le a hercegprímás emlék­szobrát: tudás, erkölcsi alap. Isten­ és hazaszeretet megvalósulása a jubiláló főpap egyénisége, ezér­t ünnepli őt a magyarság nemcsak e csonka ország­ban, hanem azonkívül is. A nemzeti egység szimbóluma ő, mint a magyar szent koronának a király után legelső tagja. Szeged közönségét az itt kifej­tett áldásos tevékenységéért különös hála fűzi hozzá és ezért elhatározta, hogy emléke megörökítésére megszerzi a hercegprimás mellszobrát. — Magyarország a kereszt jegyében élte le ezeregynehány esztendejét. A megpróbáltatások viharában a kereszt meghajlott ugyan, de nem törött le. Nem vesztette el varázsát és ragyogá­sát a világégés és a bolsevizmus ször­nyű éveiben sem, mert a kereszt nemcsak a tű­rés és szenvedés, hanem a fel­támadás jele is. — Adja Isten, hogy az ünnepelt még megérhesse a Regnum Marianum újjá­­születését, a Kárpátoktól az Adriáig és jelenleg a cseh megszállás alatt nyögő szülővárosa templomának oltárán ad­hasson hálát a magyarok Istenének az ezeréves magyar királyság feltámadá­sáért. Dobay Gyula dr. beszéde alatt le­hullott a lepel a hercegprímás kiválóan sikerült mellszobráról, melyet Damkó József szobrászművész készített. Ezután Schröder Ervin dr államtit­kár mondott köszönetet a leányotthon alapításáért, mely teljesen beleillik a kultuszminisztérium egyik főprogramm­­pontjába, mely szerint Magyarország jövőjét az egye­temi fiatalság tartja a kezében s ezért a családi otthont helyettesítő in­­ternátusokkal igyekszik az egyetemi ifjúság gondtalan megélhetését és za­vartalan tanulhatását biztosítani. Az államtitkár után Tóth Imre dr., a Katolikus Kör elnöke mondott nagyha­tású beszédet, a hála és hódolat hang­jának adva kifejezést a hercegprímás szobra előtt. Balázsné Bolgár Ilona a katolikus nők nagy feladatairól beszélt. A kato­likus nőknek nemcsak bensőleg, de külsőleg is demonstrálniuk kell kato­likus mivoltukat. Ferdinánd Mária orvostanhallgatónő a Szent Erzsébet­ Leányinternátus nevében helyezett virágcsokrot rövid beszéd kí­séretében a hercegprímás mellszobra elé. A népjóléti minisztérium leiratának felolvasása után nagyon kedves jele­net következett. A Napközi Otthon két kis tagja, Pálinkás Irénke és Németh László mondottak köszöntő verset. Ezután Glattfelder Gyula dr. köszö­netet mondott a díszgyűlés résztvevői­nek és főpásztori áldását adta, majd a pápai Himnusz eléneklésével a dísz­­gyűlés véget ért. Este a Növédében Raskó Istvánné, az egyesület alapító elnöknője adott vacsorát, amelyen Glattfelder Gyula püspök, Erdélyi László és Reinbold Béla dr. egyetemi tanárok és Raskó Sándor főesperes mondottak beszéde­ket. Erdélyi László és Reinbold Béla az egyetem szempontjából a Szent Erzsébet­ Leányinternátus jelentőségét hangsúlyozták különösen. A fővárosi vendégek az éjjeli vonattal utaztak el. A magyar parlamenti botrány a francia sajtóban Páris, decembier 1. A francia sajtó nyugodt hangon ír a magyar parla­mentben lejátszódott eseményekről. A legtöbb lap a Havas Iroda távirata nyomán, páratlanul emlékszik meg a történtekről. A kivezetésekkel a leg­több lap nem is foglalkozik.

Next