Szegedi Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 3-25. szám)
1925-01-04 / 3. szám
SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1925 január 4. vasárnap. Nemzeti feltámadás csak lelki felemelkedés által lehetséges Glattfelder püspök Újévi passtorlevele (Saját tudósítónktól) Szeged város katolikus lakossága, különösen mióta itt települt meg a Csanádi egyházmegye főpásztora, állandóan a legnagyobb érdeklődéssel hallja püspökének minden megnyilatkozását. Egyegy szónoklata, mely akár a temlomban, akár valamely társadalmi összejövetelen hangzik el, eseményszámba megy mindenkor és a főpásztori igék varázsos hatása állandó, mély nyomokat hagy a lelkekben. Ugyanaz a fennkölt gondolkodás, a meggyőződésnek ugyanaz az ereje és a gondolatoknak az a pompás felépítése teszik jellegzetessé Glattfelder püspöknek pásztorleveleit is, mint szónoklatait. Különösen érdekes ebből a szempontból ezévi első pásztorlevele, melyet Csanádegyházmegye papjaihoz intézett. Ebből a nagyjelentőségű pásztorlevélből közöljük a következő részleteket: A megtévesztő Jelszavak ellen A szent ünnepek hangulatával és mély gondolataival teli lélekkel üdvözlöm Krisztusban szeretett Testvéreimet az uj esztendő küszöbén s kívánom mindnyájuknak a betlehemi Kisded kegyelmet, hogy annak erejével működve a romokon uj életet, magunk és hiveink meglátogatott lelkében uj örömet tudjunk kelteni. Az Istenben való újjászületés nagy gondolata még sohasem volt oly szükség egyetlen népnek sem, mint ma a magyarnak Amidőn minden földi segítség és erőforrás veszendőbe ment s nincs kiben reménykednünk, a kétségbeesés és fásult lemondás, de az oktalan elbizakodottság útvesztője előtt is a hozzánk leereszkedő s minket lestre késztető és segítő Isten vigasztaló közelségének gondolatával kell híveinket emelkedett életfogásra elvezetnünk s őket a következetes kötelességtudás és áldozatkészség nehéz, de emelkedést ígérő útjára kalauzolnunk Amidőn versenyt kínálnak a magyar népnek kábító jelszavakat és megtévesztő tetszetős programmokat, melyek olcsó sikert, könnyű győzelmet ígérnek és biztos bukást jelentenek , akkor nekünk, szigorú erkölcsi felfogás és komoly életszemlélet jélként szolgálnak — pillanatnyi siker és népszerűség csábításaival nem törődve — következetes felvilágosító és buzdító munkával kell meggyőzni a gondjainkra bízott tömegeket, hogy gazdasági boldogulás, társadalmi haladás és nemzeti feltámadás csakis lelki fölemelkedés által lehetséges, melyre a hozzánk leereszkedő Isten képesít az egyéni, családi és közélet megszentelésével az evangélium szelleme s az anyaszentegyház törvényei által Ha az államférfiak ezt a nagy igazságot mindig szem előtt tartanák, sokkal kisebb fáradsággal jóval nagyobb bajt orvosolnának. Legyünk rajta legalább mi papok, hogy ez a tudat teljesen kifejezésre jusson gondolkozásunkban, s a kor roppant lelki válságához mért legyen erőfeszítésünk az erkölcsi érzés ébresztése, az önzetlen áldozatkészség megkedveltetése s a következetes kötelességteljesítésre nevelő nemzetmentő munka körül. Fogadalmi templom építései Ha e gondolatok hatása alatt fölvetijük a kérdést, iparkodtunk-e az elmúlt esztendő során munkaterünk határai között gyarapítani az intézményeket, melyek az istenes gondolat erősségei, akkor az irgalmas gondviseléssel szemben érzett hálával szabad hangoztatnunk, hogy bármily nehezek is a csonka egyházmegye viszonyai, minden eredmény nélkül mégsem múlt el az 1924 év életében. Mindenekelőtt leszögezni kívánom azon vigasztaló tényt, hogy a szegedi fogadalmi templom építése ez esztendőben oly örvendetesen haladt előre, hogy annak egy részét az Ige megtestesülésének ünnepén már használatba is lehetett venni. A mai gondterhes időben e monumentális alkotás megvalósulása a feltámadás szimbóluma s a legvérmesebb reményeket is felülmúló kivitel lendülete elévülhetetlenül megörökíti emlékét mindazoknak, kik a nagy mű létrejöttén fáradoztak, kezdve a tervet nagy szeretettel szolgáló főispántól és a gondolatot tettre váltó polgármestertől egész a legkisebb adakozóig, kik mindannyian a magyar katolicizmus el nem sorvadó életerejét kívánták hirdetni s megörökíteni. Három uj lelkészség A szent szolgálatban minden uj lelkészség egy-egy tűzhelye az istenes életnek és iskolája a polgári erénynek. Ezért felette örvendetes, hogy az elmúlt évben három új lelkészség létesült a csonka egyházmegye területén , Ó-Földeákon, Kiskirályhegyesen és Deszken. Az első helyen Návay László áldozatkészsége támasztotta fel romjaiból a középkori ősi templomot, Návay Tamás és Emma önként felajánlott alapítványa pedig biztosítja a lelkész megélhetését. Királyhegyesen a nép sürgetésére és szerény hozzájárulásának terhére állitttatott fel a lelkészség. Deszken pedig a hitközség áldozatkészségén kívül főleg dr. Gerlicg Félix buzgalma tette lehetővé a lelkészség szervezését, ki a múltba igénybe nem vett kegyúri kötelesség teljesítését készségesen vállalta. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Bánkúton díszes templomot emelt József főherceg Őfensége, melyet szintén személyesen szenteltem föl, akkor örömmel kell megállapítani, hogy nép és vezetői egyaránt vágyakoznak a lelki élet áldásai után, ami a szebb jövő egyik biztató záloga. Népmissiók A szerzetesrendek buzgó atyáinak áldásos működését a többfelé vigasztaló eredménnyel megtartott népmissiók bizonyítják. A jelentések, melyek nagyobb és kisebb helyekről, anya- és fiókegyházakból a missiók hatásáról érkeznek, mindenkit meggyőzhetnek róla, hogy a néplélek megújulásának e nagyszabású alkalmánál üdvösebb nem képzelhető. Ismerve különösen alföldi magyar népünk kisebb fogékonyságát a természetfölötti élet finomabb igényeivel szemben, nem győzöm eléggé hangoztatni, hogy a háború és forradalom lélekrendítő káros benyomásának elsimítására elsősorban a népmissiók vannak hivatva, s azért elvárom minden lelkésztől, hogy annak előkészítéséhez haladéktalanul hozzálát, s mindegyikük módot fog találni, hogy plébániáján és a nagyobb fiókegyházakban is minél előbb raissió tartassák. Ahol pedig népmissió a közelmúltban tartatott, ott a kegyelmi hatások megőrzése céljából rekollekció tartandó, vagy a szomszéd paptestvérek bevonásával nagybőjti triduum és gyónási alkalom, lángját kell ápolni. Sohase feledjük, hogy nem teszünk eleget lelkipásztori kötelmeinknek, ha várjuk, hogy híveink keressenek föl minket a lelkipásztorság szokásos és nem egyszer — sajnos — sablonos szolgálataiért, hanem jó pásztorként magunknak kell utánuk mennünk, s a találékony szív minden ügyességével — opportune importune — kell őket az istenes élet útjára visszaterelnünk. Az egyházkorrmányzat átvétele A tervszerű lelkipásztori munka biztosítása céljából egyházkormányzati szempontból is meg kell a szükséges intézkedéseket tennem. Miután magam és hivatalom ideiglenes rezidenciája Szegeden elkészült, a mai naptól kezdve minden hivatalos ügyirat ide — s nem a püspöki helynökség címére — küldendők. Felhasználom ezt az alkalmat is, hogy köszönetet mondjak Bezdán József pápai prelátus, püspöki helynök úrnak, hogy éveken keresztül fáradságot nem ismerő kötelességtudással végezte akadályozott püspöke helyett az egyházkormányzati teendőket az egyházmegye szabad magyar területén s mindent megtett, hogy sem az intézmények a püspök távollétét nem sínylették meg, sem a püspököt nem emésztette a gond, hogy hívei az ő távollétében lelki életükben kárt szenvednek. A püspöki helynök ur kötelességtudása, ébersége és tettre készsége szolgáljon minden papomnak példaadásul s kormányzatomban további támaszul. A püspöki szentszék megszervezése A megszaporodott házassági és fegyelmi ügyek miatt újonnan volt megszervezendő a püspöki szentszék is. Ennek élére szentszéki elnökül (officialis) Várhelyi József pápai prelátus urat neveztem ki. A püspöki szentszék biráiai kineveztettek: 1. Breisach Béla c. kanonok, Szeged-rókusi plébános. 2. Becker Vendel dr. újszegedi katolikus tanitóképezde-igazgató, tb. szentszéki ülnök. 3 Bezdán János kisteleki plébános. 4 Csepregi Imre dr. pápai kamarás, eleki esperes-plébános. 5. Raskó Sándor főesperes, csanádpalotai plébános. 6. Sulyok István tb. szentszéki ülnök, csanádapácai plébános. Szentszéki jegyzővé: Sopsich János püspöki titkár. Rendi- és házassági kötelékvédővé: Krämer Tamás dr. szegedi főreáliskolai hírtanár,akit egyben polgári perekben és bűnügyekben az ügyészi teendők vitelével (promoter iustitiae) is megbiztam. (Can. 1588. §. 1.) Szegények ügyvédjévé; Kleitsch Mátyás v. fehértemplomi esperes, szegedi hittanár és h. börtönlelkész. Fenti kinevezések joghatálya a C I. C. rendelkezéseinek megfelelően a legközelebbi egyházmegyei zsinatig (tehát legkésőbb 1928 ig) szól. Esperes! kerületek új beosztása A változott viszonyok szükségessé teszik az esperes kerületek uj beosztását. Erre vonatkozólag az egyházmegye magyar közigazgatás alatt álló része tekintetében Tisztelendő Papságommal folytatott tárgyalás alapján a következőkép rendelkezem: 1. A szegedi esperesi kerülethez tartozik: Szeged-Belváros, Szeged- Rókus, Szeged-Alsóváros, Szeged- Felsőváros, Újszeged, Szeged-Alsóközpont, Szeged Felsőközpont, Szeged-Röszke és Kistelek. Ii. A torontáli esperesi kerülethez tartozik: Szőreg, Deszk, Kiszombor, Kübekháza és Ószentiván. III. A makói esperes kerületben maradnak: Makó-Belváros, Makó- Ujváros, Apátfalva, Királyhegyes, Földeák, Püspöktele és Csanádpalota. IV. A battonyai esperesi kerülethez osztatnak be; Battonya, Dombegyháza, Kevermes és Mezőhegyes. V. A felsőcsanádi esperesi kerülethez fognak tartozni: Kunágota, Magyarbánhegyes, Csanádapáca, Mezőkovácsháza, Végegyháza és Pusztaföldvár. VI. Végül az aradi esperesi kerülethez soroltatnak: Elek, Nagykamarás, Almáskamarás, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Kétegyháza. A szegedi és makói nagyérdemű esperes urakat eddigi hivatalukban megerősítvén, a volt eleki kerületből alakult aradi kerület élére pedig az eddigi volt buzgó esperest, Csepregi Imre dr. pápai kamarást állítván, battonyai esperessé Grosz Antal battonyai plébánost, torontáli esperessé Henny Ferenc dr. szöregi plébánost, felsőcsanádi esperessé pedig Szánthó Géza dr. kunágotai plébánost neveztem ki. Az újonnan megalakított esperesi kerületek papsága haladéktalanul válaszon titkárt s egyidejűleg egy-egy képviselőt a nyugdíjügy rendezését intézni hivatott közgyűlésbe. A választás a kér. esperesekhez f. hó 10-ig okvetlenül beküldendő szavazólap utján történjék s annak eredményét az esperes urak az egyházmegyei hatósággal haladéktalanul közöljék, hogy így a nyugdíjalap közgyűlése január hó második felében okvetlenül összehívható legyen. Aigner főispán helyszeremti Pálfi Dániel legújabb állásfoglalását (Saját tudósítónktól.) Egyes szegedi és fővárosi lapok tudósítást közöltek arról, hogy Pilfy Dániel kormányfőtanácsos, az IPOSz elnöke lemondani készül kormányfőtanácsosi címéről és ellenzékbe megy. Ez üggyel kapcsolatban munkatársunk felkereste hivatalában Aigner Károly dr. főispánt, aki a következőkben nyilatkozott: — Ha teljesen fedik a tényállást a lapok azon hírei, hogy Pálfy Dániel, az IPOSz elnöke lemond kormányfőtanácsosi címéről és ellenzékbe vonul, ez a tény, mint minden oly cselekedet, amely az egység rovására megy, sajnálatos, de politikai szempontból korántsem tekintem olyan mélyreható jelentőségűnek, mint azt egyes ellenzéki orgánumok tendenciózusan beállítani igyekeztek. Pálfy állásfoglalásáról ezen formában hiteles információim még nincsenek. Kaptam tőle a napokban egy levélben nyilatkozatot, amelyben bejelenti a kormányfőtanácsosi címéről való lemondást és az egységes pártból való kilépési szándékát, de e levélben azt az elhatározását, hogy ellenzékbe megy, nem közölte. A levél indokolása szerintem nem helytálló, mert feltevésekből indul ki és elébe vág az eseményeknek. Szerinte ugyanis az iparosság által kívánt Kézműves Kamara nem úgy lesz megszervezve, ahogy azt az iparosság érdekei kívánják. Erre az a válaszom, hogy ez esetben miért foglalkozna egyáltalán a kormány ezen kívánság teljesítésével, ha nem az iparosság érdekében ? Állásfoglalását tehát elhamarkodottnak tartom, mert a politikailag érett iparostársadalom vezéremberének kellett volna annyi óvatossággal rendelkeznie, hogy bevárja a kormány végleges intézkedését és azután foglaljon állást mellete, vagy ellene. Az az érzésem, hogy e gyors állásfoglalásnak politikai háttere van, amely már hónapokkal előre vetette az árnyékát. Az iparosság bizonyos oldalról való izgatásával kezdődött ez a hatósági üzemek elleni harc megindításával, amelynek az eredményeit épen úgy nem várták be, mint a Kézműves Kamara megalkotásának az eredményét, amely ha nem is ezen a néven állíttatnék fel, de a legfelsebb mértékben kielégítheti az iparosság érdekeit. Jó előre figyelmeztettem az Kilső szükségletét rendelje ifj. Metzgerndl, Feketesas-utca 18. Telefon: 16-60.