Szegedi Uj Nemzedék, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Mentsük meg a tisztviselőket Írta: Tóth Imre dr. Már a háború tartama alatt s még inkább a háborút követő időkben a köztisztviselő osztály volt a legsúlyosabb megpróbáltatásnak kitéve. A pénz értékének, vásárló erejének gyors lecsúszása, az elsőrendű közszükségleti cikkek árának rohamos emelkedése napról-napra szomorúbbá, elviselhetetlenebbé, szánalomra méltóbbá tette a nemzeti élet egyik elvitazhatatlanul legfontosabb tényezőjének , a tisztviselő-osztálynak sorsát. A mértani haladvány szerint növekedő drágaság után csak számtani haladvány szerint kullogó fizetés mellett a tisztviselők valóságos utáni küzdelmet kénytelenek folytatni a létért, a mindennapi kenyérért. És az élet nehéz gondjaival megkezdett küzdelem, a kálváriajárás tart ma is s az értelmiségi magyar középosztálynak nemes bajnokai kitérdelt nadrágban, fényesre kopott kabátujjban, korgó gyomorral és nemes türelemmel végezték a legutóbbi időkig az államgépezetnek lelket őrlő, nehéz munkáját. Én, aki csekélységem tudatában is aggódással szemlélek minden jelenséget és életnyilvánulást, mely a porba sújtott nemzet talpraállásának útjában áll,a legnagyobb bámulattal adóztam és adózom, hogy a nemzet mártírjai, a nemzeti szempontból legértékesebb elem miként tud tűrni, szenvedni s oly végzetesen válságos helyzete dacára miként tudta a legnagyobb katasztrófának idején is megőrizni törhetetlen nemzeti érzését , erkölcsi integritását Minden társadalmi osztály ki tudta küzdeni s biztosítani bérharcaival a megélhetéshez szükséges javakat — a létminimumot — csak a tiszviselő osztály nem. A létminimum alá sülyedt tisztviselőket nem engedte és nem engedi az ő törhetetlen, becsületes magyarságuk, hogy rendkívüli fegyverekhez nyúljanak helyzetük javítására. Ámde félő, hogy az emberi erő véges voltánál fogva ez a jobb sorsra érdemes társadalmi osztály — mely a legnehezebb viszonyok között is a legsúlyosabb erkölcsi teherpróbát állotta ki — összeroskad s végzetes lépésre határozza el magát. A társadalomnak, a nemzet eleven lelkiismeretének kell erre repeszmélni és megszólalni a tisztviselők anyagi és erkölcsi helyzete javítása érdekében. Ennél a kérdésnél nem csupán az injekciókkal csillapítható elkeseredésről és az ígérgetések angol tapaszaival ideig-óráig enyhíthető nyomorról van szó, itt az állami lét szempontjából sokkal fontosabb veszedelemről, a törzsökösen magyar és egészben véve magas színvonalon álló társadalmi réteg, a tisztviselői kar lelki energiájának lassan, de biztosan bekövetkező felőrlődéséről s ezzel kapcsolatban az államépület egyik alappillérének pusztulásáról van szó. A magyar középosztály — mely túlnyomó részében tisztviselőkből áll — a magyar nemzeti gondolat legöntudatosabb harcosa. Ha ezt az osztályt gyors és energikus intézkedésekkel nem rántjuk vissza a közelgő pusztulástól, ha küzdelmükben magukra hagyjuk, akkor a nemzeti lét egyik legfontosabb tényezőjét s vele a nemzetet ítéljük pusztulásra. Megelégedett tisztviselői kar nélkül nincs igazi nemzeti élet, nincs jogrend, nincs erkölcsi rend, éppen ezért, ha azt akarjuk, hogy ez az ország talpraálljon s ha azt akarjuk, hogy az állami életnek nyugodt menete, a társadalomnak békéje és egészséges fejlődése biztosítva legyen, akkor a tisztviselő osztályt anyagilag és erkölcsileg függetlenné s ekként a nemzeti szempontból való megújhodásunk egyik legfőbb biztosítékává, szilárd, bevehetetlen várává kell tennünk. Kiesettségünkben, letiportságunkban is büszkén, felemelt fővel hivalkodhatunk azzal, hogy a magyar tisztviselői kar — mely mindenkor becsülettel állta meg helyét a munkában — megközelíthetetlenségével magasan kiemelkedik a szomszédos baksi tisztviselők tömegéből — büszkesége lehetne bármely nyugati hatalmas államnak is. Tudatában vagyok annak, hogy az állam, az egyes törvényhatóságok is súlyos anyagi gondokkal küzdenek, tudatában vagyok annak is, hogy összeomlásunk rettenetes következményeit a tisztviselőknek épúgy viselni kell, mint a magyarság többi elemének, ámde azt is tudom, hogy a nemzet parancsoló érdeke követeli a tisztviselők megmentését, annál is inkább, mert örökre Csonkamagyarország nem lehetünk, határaink előbbutóbb megnyitnak s akkor a felszabaduló őrhelyekre lelkileg is megelégedett tisztviselőket kell állítanunk. Még csak arra mutatok reá, hogy a leromlott tisztviselő-tábor pusztulásnak indult fához hasonlóan vagy semilyen vagy csak satnya gyümölcsöket tud teremni s hogy a minden értéket megsemmisitéssel fenyegető vörös tűz még nem aludt ki, a hamu alatt a pislákoló parazsat istentelen kezek élesztgetik s ha gyorsan nem segítünk a tisztviselőkön, az elégedetlenség még a legbecsületesebbet is a vörös internacionalizmus karjaiba sodorhatja. Nemzeti érdek, a jövő kérdése, hogy megmentsük a tisztviselőket. Szeged, 1925., február 1, vasárnap. Iftgn 2000 korona. Ceresztény politikai napilap. Előfizetési árai Egy hónapra : 30.000 R Egyes szám ára 1500 kor., vasárnép ünnepnap 2000 R Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1286n, Kurária-utca 10. si. Telefon: 153, Vll-ik évfolyam, 26. szám. Pearerkeaife: DOBAY GYULA df. ii Ssf8s$Szlietsészeieil fliljiBSii, a MANSz, a girai Naizsti SzifBtfti Bi I Taraa*SzifSúKa litfatalet lipjt. Megjelenik minden nap korán reggel. Postatakarékpénztári számla 8815 Egerben nagyobb arányú földrengés volt Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Gyöngyösön is észleltek földrengést — A földrengés 10—15 percig tartott — Óriási volt a riadalom — Komolyabb kár nem történt Miskolc, január 31. Szombaton reggel 8 óra 5 perckor Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Egerben, Gyöngyösön és Szikszón földrengést észleltek. A földrengés sőfészke valószínűleg Eger volt. A délelőtti órákban az egri alispán hivatal a földrengés lefolyásáról a következő felvilágosítást adta: A földrengés, amely néhány perccel 8 óra után kezdődött, huzamosabb ideig tartott és a városban igen nagy pánikot okozott. Az iskolákban, ahol már öszszegyűltek a tanulók, nyomban beszüntették a tanítást, mert a kisebb gyermekeken a földrengés miatt rendkívüli rémület vett erőt. Több iskolában a falak megrepedeztek. A tanulókat nyomban hazaküldték és időközben valóságos népvándorlás indult meg az utcákon. A város minden részéből siettek a szülők gyermekeikért az iskolákba. A riadalom azonban mindössze 10—15 percig tartott, addig, amíg a föld megnyugodott és a rengések megszűntek. Komolyabb károkat a földrengés, nagy ereje dacára — nem okozott. Délelőtt 11 óráig a rengés nem ismétlődött meg és ebben a pillanatban a földrengés okozta riadalom már teljesen megszűnt a városban. A földrengéssel kapcsolatban Egerből és környékéről a következő részleteket jelentik: Délelőtt 8 óra 5 perckor Heves megyének a Mátrától keletre eső részein heves, tektonikus eredetű földrengés volt érezhető. Gyors egymásutáni lökések rendkívül megijesztették a lakosságot, az emberek rémülten menekültek az utcára, a hivatalokban megszűnt a munka és az iskolákban is megszüntették nyomban a tanítást és a gyermekeket hazaküldték, több kémény és számos tető beszakadt, a falak megrepedeztek, sőt több háznak a fala is leomlott. A régi minorita templom egyik tornya elferdült. A cisztercita templom főoltára megrongálódott, a gimnázium és a főreáliskola is több rongálódást szenvedett, a lezuhanó téglák több embert megsebesítettek, a kár meghaladja az egy milliárdot. Andorlakon, Tállyán és Verpeléten még nagyobb károkat okozott a földrengés. Egerben 8 óra 55 perckor újabb, de sokkal enyhébb lökéseket éreztek. A budapesti földrengési Observatórium a földrengésről a következő adatokat közli: Az intézet készülékei reggel 8 óra 6 perckor jeleztek földrengést a közelben, a lengés időtartama 7 perc, a kilengés 28 mm. volt maximálisan. Ilyen nagyarányú közeli földrengésre már több év óta nem volt példa. A vidékről beérkezett jelentések szerint a földrengés különösen Egerben volt intenzív, ahol több kémény összedűlt, a falak több helyt megrepedeztek. Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is meglehetősen érezhető volt a földrengés, jöttek jelentések Gödöllőről is, sőt Budapestről is, ahol gyengébb lökéseket éreztek. A földrengés teljes képét csak néhány nap múlva lehet megrajzolni, minthogy az adatgyűjtés még folyik. Egeren kívül a földrengés sehol kárt nem okozott. Az Egerből telefonon kapott értesülés szerint a város különböző részein kémények dőltek le, a házfalak megrepedeztek. A vakolat sok házban leomlott. Szent István Porter-sör a Polgári Serfőzde felülmúlhatatlan sörkülönlegessége állandóan friss csapolásban„Próféta“ban kapható. a felfüggesztett lámpák ingásba jöttek, a szobákban a képek elmozdultak helyeikről. Szóval minden jelek észlelhetők voltak, amelyek csak egy nagyobb és komolyabb arányú földrengésnél mutatkoznak. A minoriták rendházában állítólag nagyobb károkat is okozott a földrengés. Közelebbi adatok természetesen még hiányoznak. Kövesligethy Radó dr. egyetemi tanár, a földrengési Observatórium igazgatója az egri földrengéssel kapcsolatban a következőket mondotta: Az Alföldön nem ritka eset az egrihez hasonló földrengés Az egri földrengésnek, mint a többi földrengéseknek, tektonikus eredete van és a földrengés az Alföld állandó sülyedésével van kapcsolatban. Egerben utoljára 1903 és 1906- ban volt hasonló földrengés. Mindenesetre valószínű, hogy a föld egy időre kiadta a mérgét. Az ilyen földrengések egyébként sem szoktak katasztrofálisak lenni. A politika hitei ! Elnapolják a nemzetgyűlést A költségvetés tárgyalása az általános vitának kedden várható befejezésével érdemi részben elintézettnek tekinthető, mert a részletes vitában a házszabályok által meghatározott két-két napot egy tárca sem fogja igénybe venni. Valószínű, hogy két nap alatt két-három tárcával is végez a nemzetgyűlés, különösen 8 órás ülésekben. A jövő hét péntekén okvetlenül bevégzik a költségvetési vitát, a többi programmról a miniszterelnök még nem nyilatkozott. Munkatársunk beavatott helyen érdeklődött és ott kijelentették, hogy a nemzetgyűlés újabb két-három hetes szünetre megy, minthogy a költségvetés alatt a 8 órás ülések teljesen igénybe vették a Ház idejét és nagyobb javaslatokat nem sikerült a bizottságokban letárgyalni. Különösen komplikálja a helyzetet az a körülmény is, hogy a miniszterelnök már február 3 án elutazik és távollétében nem lehet hozzá kezdeni fontosabb kérdések megoldásához. Scitovszky Béla házelnök tehát úgy véli, hogy előreláthatólag a február 10— 11-iki ülésekre még kitűzik azoknak a kisebb javaslatoknak a tárgyalását, amelyeket 4 én tárgyal le az egyesített közgazdasági, munkaügyi, földművelésügyi és igazságügyi bizottság. Ezek legfeljebb egy ülésen foglalkoztatják a Házat és ezután az üléseket bizonytalan időre el kell napolni, mert ez attól függ, hogy mennyi ideig tart a választójogi javaslat bizottsági tárgyalása. A kereseti-, jövedelem-és vagyonadó bevallási ideje. A pénzügyminiszter az 1925. évi általános kereseti adó, továbbá a jövedelem- és vagyonadó bevallásokra vonatkozólag rendeletet adott ki, amelyek értelmében ezen bevallások legkésőbb február hó - ig beadandók. A munkaadók azon alkalmazottaikról, akiknek az elmúlt évi mindennemű járandóságuk legalább 36 millió papírkorona volt, február hó 28-ig a névjegyzéket és az illetményjegyzékeket az alkalmazottak adóztatási helye szerint az illetékes elöljáróságokhoz tartoznak benyújtani.