Szegedi Uj Nemzedék, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

1925 február 1., vasárnap. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Lábán dél felé Székely Sándor kint pöfékelt a sándorfalvi után a házuk előtt s messziről látta, amint Jójárt Mihály közeledik a kocsijával. Kiverte a pipáját, felgyűrte karján az ingujjat , beszólt az apósához. Rácz Antal kijött a kapu elé, mire Székely Sándor „megállj“-t intett Jójártnak. Jójárt leszállott a kocsiról s azt gondolván, hogy valami jó üzletről van szó, már előre mosolygott ! An­nál kevésbé mosolyogtak azonban Székelyék s felszólították Jójártot, hogy adja át nekik a lószerszámot, mely a nemfizetés folytán még az ő tulajdonukat képezi. Jójárt erre nem volt hajlandó, mire Székelyék „meg­­torkolázták" s leszedték a lováról a szerszámot. A kir. törvényszék Pókai-tanácsa tegnap délelőtt vonta felelősségre a rablás bűntettével vádolt Székely Sándor és Rácz Antalt s tekintettel a fennforgó enyhítő körülményekre, továbbá arra, hogy Székelyék abban a hiszemben voltak, hogy jogosan járnak el, zsarolás vétségében mon­dotta ki bűnösnek a vádlottakat s­­ őket a 92. szakasz alkalmazásával másfélmillió korona pénzbüntetésre ítélte. A város mérsékelni fogja az újszegedi földbéreket Szegeden már végrehajtották a föld­reformot . A város mindent meg­tesz a munkanélküliség enyhítésére. Somogyi polgármester nyilatkozata (Saját tudósítóktól.) Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő, mint emlí­tettük, pénteken Szegeden járt, hogy a földművelésügyi miniszter megbí­zásából megvizsgálja az újszegedi földbérlők sérelmét. Vizsgálatának eredményéről nyilatkozva Sziji Bálint épen lapunk hasábjain kijelentette, hogy az újszegedi haszonbérek a békebeli viszonyokhoz mér­ten is túl magasak és a haszon­bérek az újszegedi bérlők exis­­tenciáját fenyegetik. Szijj Bálint nyilatkozatával kap­csolatban kérdést intéztünk Somogyi Szilveszter dr. polgármesterhez, ki a következőkben foglalta össze véle­ményét : — A város is, az állam is tudja, hogy a búzaár emelkedése folytán túl magasak lettek a földhaszonbérek és hogy emiatt a bérlők bajban vannak. Éppen­ ezért mind az állam, mind a város keresi a módozatokat, hogy miként lehetne a bajokon segíteni. Nem tudom, hogy milyen formában találja meg a segítséget, de az bizo­nyos, hogy az intézkedés módját a legalaposabban meg kell fontolni. Lehetséges, hogy a város alacsonyabb búzaárakat fog számítani, esetleg a múlt évit. Lehetséges azonban az is, hogy a város bevárja az állam intéz­kedését. A földeket különben árveré­seken adták ki és a haszonbéreket maguk a gaz­dák verték fel, mert ők ígér­tek a kikiáltási árnál nagyobb mennyiségű búzabért. Ami a földreform végrehajtását illeti, Szeged város igenis végre­hajtotta már a földreformot. A város adott földet a rokkantaknak, adott házhelyeket. Földbérletekhez azon­kívül minden földműves hozzájutha­tott, mert szabadon árverezhettek. A város az iparosoknak is rendelkezésére bocsájtott bi­zonyos földterületeket. Szegeden egyébként a város összes földjeit a földműves nép használja és így itt a földreform végre van hajtva. A munkanélküliség problémájára vonatkozólag intéztünk ezután kérdést a polgármesterhez. — A munkanélküliséget — vála­szolt a polgármester — úgyszólván a város enyhíti egyedül. Munkáso­kat foglalkoztatunk a belvárosi öreg­templom lebontásánál, azonkívül állandóan töreljük az utakhoz szük­séges köveket. Az utóbbira, aki je­­lentkezik, mindenki kap munkát. Most a héten több munkaalkalmat nem tudunk nyújtani. De ha az idő megjavul, folytatjuk majd a fogadalmi templom és a két megkezdett városi bérház építését, azonkívül hozzákezdenek az idei kövezési programm végrehajtásához. Egyszóval a város megtesz minden tőle telhetőt. Van-e szü­ksége a mai magyarországnak a keresztényszocializm­u­sra? Elmondotta: Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. Van-e a mai Magyarországnak szük­sége keresztényszocializmusra? Igenis nagy szüksége van, mert ez az az elv, amely az emberiség jólétének biztosí­téka. 1897 ben történt a Nemzetközi Munkásvédelmi kongresszuson, hogy ott egy angol keresztény az emel­vényre lépett, mindkét kezében egy­­egy tárgyat tartott, amelyekről a be­széde közben elmondotta, hogy az egyik kezében van a Marxizmus, a másikban pedig XIII. Leó pápa tana a szociális kérdésről és mindkettőt egy­­egy hatalmas zászlóhoz hasonlította. A két zászló mutatja az utat, míg a többi kisebb zászlók eltörpülnek, el­tűnnek a tömeg ádáz küzdelmében. Én is azt mondom, hogy két zászló van a világon. Az egyik Krisztus zász­lója, a másik Luciferé, aki fűt fát, pa­radicsomot, gazdagságot, dicsőséget igér és ezt az emberek vakon követik, ho­lott csak a komoly, szorgalmas munka az egyetlen út a társadalom jólétének megteremtéséhez. Lucifer egy trónon ül és onnan vizsgálgatja az emberi­séget. Ez kapzsi, önző, ez jó lesz ne­kem. A trón nem királyi szék, nincs vasból, nincs fából, nincs fémből, tűz­­ből van, de nem állandóan világító lángokból, hanem röpködő, szertepat­tanó szikrákból, mely árnyékot vet, félelmet, szomorúságot világít meg és misztikus fénnyel ölelgeti a tárgyakat. Muszáj ezt a szörnyeteget szolgálni? Rémséges! Nem muszáj, szabad mene­külni előle, le kell győzni a kapzsisá­got, le kell győzni az önzést, össze kell forrni, egybe kell fogni, szeretni kell az embereknek egymást, mert csak úgy lehet a jövő nagy munkájá­nak alapját megvetni, amelyre pedig a keresztényszocializmus van hivatva.­­ Székesfehérváron történt, hogy a kom­­mün után a bíróság felelősségre vont egy Pajzs dr. nevű egyént, mert a diktatúra alatt a „Kiáltvány a kom­munista párthoz“ címen egy röpiratot terjesztett. A bíróság engem is kihall­gatott, illetve tanúvallomásra kért fel. Pajzs dr. azzal védekezett, hogy ő nem volt kommunista, hanem szociáldemok­rata. Én erre azt mondtam, hogy ha szociáldemokrata volt, kommunista is volt. Az angol Kvell szerint Marx Ká­roly született classicus volt. És Kvell, beszédeiben sohasem felejtette el Karl Marxot és a Rerum Novarum-ot, mint két zászlót beállítani. Smith és Riccardo szerint az önzés az egyetlen valami a világon, ami bőséget, gazdag­ságot, erőt, országot, világot teremthet. Egyéni szempontokból talán helyes ez a megállapítás, de a mi elvünkkel ter­mészetesen össze nem egyesíthető és minden megdőlhet abban a pillanatban, amikor nem egységesen, összeforrva, önzetlenül törekszünk céljaink eléré­sére. Le kell győzni az önzést, min­dent fel kell áldozni a nemes cél ér­dekében ! A régi rómaiak idejében nem volt népjóléti minisztérium, mégis jó­lét uralkodott, mert igazság, jog volt Azt mondják, munkából lesz a jólét Ez sem egészen helyes megállapodás azért, mert ha valakinek a Tokaj-hegy alján van szelleje, míg a másiknak Esz­tergom mellett, az ispotály-hegyen hiába dolgozik az esztergomi három­szór annyit, még­sem terem olyan bőven, mint a tokajinak, holott az csak harmadrész annyit dolgozik, job­bat termel, tehát a haszon is jóval nagyobb. Hol itt az arány? Igazság és szeretet kell. Ne legyen az egyiknek, aki semmit sem csinál, sok, míg a másiknak, aki agyondol­gozza magát, semmi. A munkásságnak ép úgy jog van a jóléthez, a családi élet felvirágoztatásához, a kultúrához, min az önzőknek, le kell tehát dön­teni ezt a válaszfalat, kerüljön a tőke és a munka egy kézbe. A dolgozó munkásságot be kell venni a vállala­tokba, hogy ép úgy részesedjenek a jövedelemben, mint a kapitalisták. Meg kell becsülni a munkáskezet, mert enélkül nem lehetett volna kapitalizmus. Nagy port vert fel 1861-ben Bernstein , aki a próféták elveit revízió alá vette és azt mondta, hogy ne csináljanak revoluciót, hanem evolúciót. Tudjuk, hogy ezek a tanok hová vezettek. Sem a szociáldemokraták, sem a bolseviz­­mus, sem a mindenkit és mindeneket szakszervezetekbe kényszerítő szindi­­kalizmus a kérdést megoldani nem tudja. És a keresztényszocializmus? A világnak megvannak a maga nagy uralkodó törvényei. Isten törvényei. — Bernstein kimutatta azt, hogy az érték­nek egyetlen forrása a munka. Kije­lentésének­­ tény, hogy van némi alapja, de ezt így szó szerint elfogadni nem lehet, mert ez nem hű kifejezése az igazságnak. Bernstein kimutatta továbbá, hogy a munkásságnak milyen kiváló rétegei vannak, milyen titáni erőt rejteget ez a tömeg magában, csak az a bajuk,­­ hogy hiányzik a faj, amely ezt a hasz­nos részét a társadalomnak felébresz­tené. Nálunk Székesfehérváron az iparos­ osztály az úgynevezett BÚR telep milyen kitűnő népség, milyen életrevalók, milyen szép családi életet élnek, mennyi a gyerek, milyen jól tanulnak, hát kell nekünk ennél jobb anyag ? A keresztényszocializmusra vár az a nagy feladat, melyet az ország újjá­építésének nevezünk. Karl Marx nagy filozófus volt, de az elvei nem voltak helyesek, a szocializmus nem tekint­heti ezt a politikai elvet bázisnak, új utakon kell a naggyá fejlesztés munká­jának elindulni. Az első dolog az, hogy össze kell hozni a kapitalizmust és a munkát. Az volna az ideális helyzet, ha a tőke és a munka egy kézben egyesülne. Ne csak hordozza a mun­kásság azt a terhet, melyet kötelesség­nek neveznek, hanem élvezhesse is ennek a gyötrő — egész életén ke­resztül ránehezedő — kötelességnek gyümölcseit is. Gerinces legyen a keresztényszocialista mozgalom, dol ■­gozzon, küzdjön, ne legyen kishitű, mert ha mi már nem is élvezhetjük vívmányunknak áldásait, hálával fog ránk emlékezni az utókor, amelynek kötelessége lesz az általunk épített uta­kon a nemes munkálkodást tovább vinni. Ha gerinctelenek leszünk és nem tartunk össze, akkor az egész szervez­kedés csak annyit ér, mint egy lyukas dió, amelynek csak a héja lesz meg, mert a belsejét már az élősdiek ki­­pusztították. Keresztényszocialista elv alapján kell szervezkednünk, mert a törvény, illetve a törvényhozás csak így, ilyen formában ismer el bennün­ket. A társadalom egy nagy ház, amely egyik-másik részén, ha roskadozni kezd, azonnal kijavítandó, megfolto­zandó, mert különben összedül az egész alkotmány, justicia kell ide, nem csu­pán Karitas. Nem lehet egyedül Kari­­tassal egy társadalmi problémát meg­oldani. Ép úgy nem lehet, mint ha egy csontváznak a fejüregét pomádéval kenegetik, hogy a haja nöjjön ki. Hoz­hatnak az ipsék pomádét tégely­­számra... mégsem fog abból haj ki­nőni. Kell Karitasnak lenni, ez tagadhatat­lan, de ennek teljesen még nincs itt az ideje, hasznosabb, fontosabb intéz­kedésekkel kell megkezdeni a reorgani­zációt. Jó, egészséges törvényeket kell hozni a törvényeket csináló faktorok­nak, mert csak ezzel lehet a bajokon gyökeresen segíteni. Én teljes elisme­réssel adózom a keresztényszocialista pártnak eddig kifejtett munkásságáért, össze kell tartanunk, mert csak az együttműködés mellett sikerülhet szent céljaink megvalósítása. A keresztény­szocializmus nem dolgozik terrorral, n­­em dolgozik terrorista brancsban.D­e mi fogja ezt helyettesíteni? Az összetartás fog tüzet, gőzt, feszítő­erőt adni. Az összetartás nagy köteles­ség. Ezt növelni, képezni kell, ami a keresztényszocialista párt köte­lessége. Hogy mennyire komolyan kell venni ezt a kérdést, ennek bizonyítá­sára elmondok egy esetet. Egy osztrák városkában a szocialisták nyílt piacon megégették az evangéliumot. Formáli­san tűzbe dobták i­gen és alávalóság volt ez a cselekedetük. Azt még meg­értettem volna, ha néhány püspököt vagy néhány lipótvárosi zsidót hajítot­tak volna be, de ilyen istentelenséget még a spanyol inkvizíció sem produ­kált, mert ott legalább tudták, hogy kit törnek kerékbe. Ezt azok a szo­­cialisták nem örökölték, hanem a hely­telen nevelés folytán kitermelődött. Az Evangélium ellen senkinek sincs ki­fogása, mi késztette tehát ezeket ilyen szörnyű gazságra ? Nem az Evangé­liumban van a baj, hanem a keresz­tény társadalom egy rétegében, mely farizeus, amely szocializmust hirdet és kapitalista érzelmű. Ezek rémséges dolgok ! Nevelni kell tehát a társadal­mat, nehogy nálunk is előadódhassék hasonló eset. Csak egy út van az i Todiff Us. Belvárosi Mozi. pud.?!­«. Korzó Mozi. Belvárosi Mozi. Telefon : irodai 2—58., pénztári 5—82. Február 1-én, vasárnap Alice Terry, Ramon Novarro parádés filmje ■jÄ ^ Káprázatos keleti Za­na szerelmi filmregény jó felvonásban. Azonkívül: Fox és a fekete kéz. Sloan.'’“'"'"'" Február 1-én, vasárnap A fehér asszony. Amerikai dráma 8 felvonásban. Főszereplő Lionel Barrymore És a pompis kisérő műsor. Február 3- 4., 6 én, keddtől—csütörtökig Humorszanatorium ! Két óra szakadatlan kacagás ! Zigoto dalban. A vigjítékok­ vígjátéka 7. 1. Azonkívül: Bimbula,a gazember. Pazar komédia 3. felv. Ezt megelőzi: Intim Pista Amerikában. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. JOU! JÖUI ZsSOtO* Előad­ások 5, 7,9, vasárnap 3,5,7, 9. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor.

Next