Szegedi Uj Nemzedék, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Magyar diákvezérek Szegeden A délvidéki egyetemi és főiskolai hallgatók közgyűlése (Saját tudósítónktól.) Szombat és vasárnap mozgalmas vasárnapja volt a szegedi magyar ifjúságnak. Az ország minden egyetemi városából összesereglett diákvezérek ünnepel­ték a szegedi magyar ifjúság mun­­­­káját, törekvését és a szent célokért­­ való küzdelmüknek eredményét. A­­ szombat esti vonattal érkeztek Buda­pestről a MEFHOSz vezérei, Ferencz Gábor I. alelnök és Farkas János gazdasági igazgató. Az üdvözlésükre összegyűlt szegedi MEFHOSz veze­tőkkel azonnal megkezdték a tár­gyalásokat, melyek során megvitat­ták az összes felszínen levő gazda­sági és diákpolitikai problémákat. A szegedi MEFHOSz közbelépésére sikerült kivívni, hogy a Horthy Mik­lós-diákasztal az év végéig 91 mil­lió korona segélyben fog részesülni. A központi vezetőség meggyőződött róla, hogy Szegeden az ifjúság nem­csak itthon kívánja a testvériességet, hanem a budapesti szövetséggel is barátságban akar élni. Vasárnap délután három órakor a DMKE nagytermében ünnepélyes méltósággal folyt le a DEFHE dísz­­gyűlése. Az ország minden részéből összesereglett ifjúsági vezérek egy­másután ünnepelték a Szegeden gyönyörű irodalmi és társadalmi munkát folytató egyesületet. A szegedi testvéregyesületek nevé­ben Korényi Ernő, a MEFHOSz elnöke mondott nagyhatású üdvözlő beszé­det. A gyűlés egyhangúlag örökös tiszteletbeli elnökké választotta a lemondott elnököt, Tombácz Elemért, majd új elnökké Csajlás Bódogot választotta meg. A nagy és előkelő közönség lelkes hangulatban osz­lott szét. A szegedi törvényszéken Tarajossy törvényszéki bíró a múlt év június 18-án tárgyalta Klein hitoktató bűn­ügyét. 24 károsultat hallgatak ki, kiket Klein a legrava.S jobb fondor­lattal hálózott be és kát sileit meg. Üzletfeleitől a­­zól­tvta­­ ki kisebb nagyobb összegeket, ét­ték papirokat, mintegy 3—500 millió korona ér­tékben, hogy előadta az illetőnek, miszerint nagyobb üzleteket kell lebonyolítania, nagyobb mennyiségű bab, gyapjú, vagy ékszer vételárát kell kifizetnie, majd, hogy a Kroó­­banküzlet helyiségét megvette és azt export-import üzletre akarja átalakí­tani. Az így kicsalt összegekért több­kevesebb ideig, amíg telt, 8 é-10 százalék uzsora­kamatot fizetett. Amikor tudta már, hogy fizetéskép­telen, még akkor is szedte a köl­csönöket. Klein hitoktató ezen üzelmeivel több­ kisexistenciát teljesen tönkre­tett, akik felültek a zugbankár sima szavainak. A kir. törvényszék 14 rendbeli csalás bűntettében, 12 rendbeli csalás vétségében és két sikkasztás esetében mondotta ki bűnösnek Klein Gyulát és ezért két évi és hat hónapi börtönbüntetésre 10 évi hivatalvesztésre ítélte. Fele­ségét, mint segítőtársát 2 havi bör­tönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélték. Vád és védelem fellebbezése foly­tán a mosntre bűnpert tegnap dél­előtt és délután tárgyalta a kir. tábla Kovács-tanácsa. A periratok ismer­tetése és Klein Gyula kihallgatása­kor ismert hánya­veti cinikus mo­dorával brillírozott. Majd a főügyész vádbeszéde után a védő a bizonyí­tás kiegészítésére vonatkozólag tett előterjesztést és három és fél órás beszédben védte a szélhámos izraelita hitoktatót. A bíróság délután fél öt órakor vonult vissza ítélethozatalra és más­félórás tanácskozás után kihirdette az ítéletet, mely szerint Klein Gyu­lát a sikkasztások és csalások vád­jainak egy része alól felmenti, de mivel 12 rendbeli sikkasztás és csalás bűntettében bűnösnek találta, az első bíróság ítéletét felemeli 4 évi fegyházra, 500 ezer korona mellék­büntetésre és 10 évi hivatalvesztésre. A fegyházbüntetésből 6 hónapot vett kitöltöttnek a bíróság. Az ítélet indokolása szerint a bíróság bizo­nyítva látja a csalás bűntettét, mert magas kosztkamat és egyéb ígére­tekkel csalta ki ügyfeleitől a kölcsön­összegeket. A bíróság súlyosbító körülménynek vette a sokszoros halmazatot, a kár nagy összegét és azon körülményeket, hogy a bűn­cselekményeket hitoktató létére kö­vette el, akinek éppen kötelessége lett volna az erkölcsös élet és példa­­adás a tisztességes és becsületes életre. A kir. ügyész az ítéletben meg­nyugodott, míg a védő és Klein a Kúriához fellebbeztek. Klein zsidó hitoktató büntetését 4­0 fegyházra emelte fel a kirá­lyi tábla. (Saját tudósítónktól.) Imeretes a közönség előtt Klein Gyula izraelita hitoktató, zugbankár mostre bűnügye, amelynek halmazata megközelíti akármelyik, a közelmúltban megbu­kott kisbank passzíváját. Róma, 1925 március Pdpal kihallgatáson A­­Szegedi Uj Nemzedék­ számára irta: Heeger Árpád a KANSz Máv.-csoport főtitkára. Délután háromnegyedöt óra. A Déli Vasút budai állomásának perronja hem­zseg az Olaszországba utazó magyarok­tól Abbázia, Lussin, Cigale és Velencén kivül különösen Róma azok a nevek, amelyeket az egyes búcsúzó csoportok emlegetnek. A Nemzetközi Hálókocsi­­társaság magyar főkalauza, Ekker Jó­zsef kissé nyugtalankodik, mert az indulási idő már elérkezett és a háló­kocsi 2 utasa még mindig késik. Ekker főkalauz — az udvariasság mintaképe­t, még a forgalmi szolgálattevőt is megkéri, hogy csak 1—2 percig ne indítson, mert biztosan jönnek az utasai. És íme, m­ég folyik a tárgyalás, amikor a Déli Vasút egyik kalauza jelenti, hogy a hiányzó utasok már beszálltak. Kelenföld, Székesfehérvár, majd a Balaton mentén végig Nagykanizsára érkezünk, ahol már érezzük Trianont, mert kezdődik derék, de kissé túl­­szigorú vámosaink munkája. Minden rendben van, a trianoni jugoszláv határnak Kotornál történt át­lépése után a sötét éjszaka az egyedüli, amely magyar lelkünk keserűségét enyhíti, mert nem látunk semmit az elszakított területekből, virradatkor pe­dig már nincs baj. — Postum­ában vagyunk, olasz testvéreink körében. Egynegyed tizenegy órakor megérkezve Triestbe, a velencei csatlakozást már lekésiük, minélfogva délután 2 óráig időnk van a város megtekintésére. A Corso Cavouron át a tengerpartra sétálunk, ahol javában folyik a Vienna nevű óceánjáró tatarozása. A Riva Nazario Laure és Riva Grumulán végig­sétálva vissza a Corso Vittorio Emanu­­ele Ill. ra indulunk, ahol délidő lévén, a friesli Corso szépségeiben gyönyör­ködhetünk. A kirakatokban a nem na­gyon olcsó tavaszi ruhák mellett a Jong-játékok azok a cikkek, amelyeket különösen külföldiek vásárolnak. A Dreher étteremben 10 líráért (30.000 korona) elfogyasztott kitűnő ebéd után sietünk a pályaudvarra, ahol már indulásra készen áll a velencei gyorsvonat, melynek viszont este 8 órakor van csatlakozása Róma felé. S Velencében a magammal vitt bunda jó szolgálatot tett, mert az előző nap dühöngő bóra alaposa lehűtötte a levegőt. Sartoris Sylvio urnál, a velencei al­­konzulnál, mint régi ismerősnél tör­tént tisztelgés után még elszórakozom a velenceieken, látván didergésüket a szokatlan hideg időben, azután be­szállás és reggel 9 órakor már Róma főpályaudvarán vagyok... Szegeden nevelkedtem, közéleti mű­ködésemet a Máv­ szegedi üzletveze­­tőségénél kezdtem meg, azért enged­tessék meg, hogy a lap hasábjairól adhassak tudósítást különösen vasutas kartársaimnak arról, hogy miként lehet a legolcsóbban és legrövidebb idő alatt Rómát megnézni és a Pápa őszentsé­­génél zarándokcsoporton kívül kihall­gatáson megjelenni. Az olyan város lakóinak, mint Sze­ged, amelynek Glattfelder Gyula a püspöke, akinek neve még a Vatikán­ban is fogalom, a Szent Évben nem szükséges, hogy a római avagy a va­tikáni m. kir. követséget felkeresse ajánlólevélért. Teljesen elegendő, ha a püspöki hivatal által latin vagy olasz nyelven kiállított ajánlólevéllel a Vati­kán bronz kapuján — a Porta di Bron­zon — a vonat megérkezése után je­lentkeznek a Maestro di Ca­mera di Sua Santita titkáránál, aki az ajánlólevél bemutatása alapján kiállítja a kék meghívót a délután 1 órakor kezdődő valamelyik csoportki­hallgatáshoz, amelynek lefolyása egyéb­ként a következőképpen történik. Nagy négyszögben állva várják őszentségét, aki d­szkísérettel teljes fehérben jelenik meg a térdenálló hívők előtt. De talán helytelenül is fejeztem ki magam, mert itt nemcsak „hivők“ vannak, ha­nem felekezeti különbségre való tekin­tet nélkül mindazok, akik alávetették magukat egy olyan kihallgatás szabá­lyainak, amelynek legfőbb feltétele a feltétel nélküli megalázkodás a függet­len, katholikus Egyházfejedelem előtt. Őszentsége tehát belépve a fogadó­­terembe, egyenként megy a térdenál­­lókhoz, mindenkinek kezet ad és a pápai gyűrűt csókra nyújtja. Fáradtsá­gos, nehéz munka ez, de őszentsége­­ annyi szeretettel végzi, hogy még csak egy pillanatra sem árulja el kimerült­ségét, amelyet azonban az, aki őt hosz­­szabb ideig figyeli, észrevesz. Nap-nap után ezreit a hívőknek fogadni, ember­­feletti erőt igényel és csakis isteni su­­galmazás teheti lehetővé annak elbí­rását. Az egyénenkénti kihallgatások végez­tével Őszentsége a terem közepére megy, ahonnan pápai áldását adja a jelenlevőkre. A királyi kihallgatásokra az alattvalók valami különös érzéssel indultak és még különösebb érzéssel távoztak. Ez a félelem, az élet és halál ura előtt való megjelenés okozt­t szorult érzés volt. Őszentsége elé szorult érzéssel já­rulnak a hívők és teljes megnyugvás­sal, mondhatnám földöntúli érzéssel tá­voznak. És ezt az érzést a nem katholikusok is beismerték. Sajátságos hatása a szent évnek, a Pápa Őszentsége személyének. Fél 3 órát mutat a vatikáni óra, ami­kor a Szent Péter-térre érke­zem, 10 lí­rás jó ebéd e fogyasztása után a kata­kombák egyikének megtekintésével az első nap fáradalma­ után azzal az ér­zéssel térek vissza a szállodába, hogy mind , ami még Rómában látható, csak függeléke annak, ami miatt tulajdon­­képen Rómát felkerestem — a Pápa Őszentsége előtt való megjelenésnek. Hasábokat lehetne még írni Rómá­ról, a világtörténelem ezen nyílt köny­véről, mindazonáltal a lexikonok ezt helyettem is elvégzik. Három napi tel­jes ellátás, beleértve a villamos és ko­csiköltségeket is, alig kerül többe 250 lí­ránál (TM­OOO) koronánál. Ha ehhez még hozzászámítom a II. osztályú úti­költségeket is, 2.500.000 koronával meg lehet járni Rómát annak, akinek csak 7 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy eleget tehessen vallási kötelezettségén. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925 április 1., szerda A középosztály összefogása legyőzi a nemzetközi bankdiktatúrát (Saját tudósítónktól) A Nemzet­­gazdasági Liga vasárnap délután tartott nagy értékű előadásáról teg­napi számunkban már megemlékez­tünk. Az emlékezetes esemény foly­­tatásakép történtekről helyszűke miatt csak ma számolhatunk be. A Liga előadásáról a fővárosi ven­dégek a MANSz-ailami leánygimná­ziumban a kiállítást tekintették meg. Este a Hági különtermében ban­kett volt, amelyen számos pohárkö­szöntő hangzott el. Az első pohárköszöntőt Nagy Gyula miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Mérnökök és Építészek Országos Szö­vetsége helyi osztályának az elnöke mondotta a fővárosi vendégekre. Ma, amikor a kisiparosok az ő kézműves kamarájukért küzdenek, — mondotta töb­bek között, — mellettük ta­láljuk az egész középosz­tályt és amikor a kiskeres­­kedő a gazdasági válsággal harcol, az egész középosz­tály támogatására siet. A középosztály-egyesület internacio­­nális és már 20 állam csatlakozott egymáshoz. Nagy jelentősége van annak, hogy ha megtalálja a magyar középosztály a kapcsolatot Svájc és Franciaország középosztályával, akiket mind egyformán az jellemez, hogy a nagytőke nyomása nehezedik rájuk könyörtelenül, másfelől pedig a kö­zéposztály szembe találja magát a munkás­osztály gyűlöletével. Ez az oka annak, hogy a közép­­osztály tulajdon­kép összefogott és megalakult, mert érzi, hogy a félre­vezetett munkássággal szemben kö­zös érdekeik vannak. Más az érdeke a kereskedőnek, más az iparosnak, más a szabad pályákon dolgozóknak, de mindnyájunknak közös érdekünk, hogy mi valamifélekép önállóan ren­delkezzünk azon pénzforrások felett, mert kell, hogy az emberek összes­sége rendelkezzék az összes vagyo­nok felett. A középosztály öntudatra ébredése o­yan reménységet kelt ben­nünk hogy meg fognak születni a mi hitelszervezeteink és meg fog születni hitelszer­vezeteink internacionális kép­­­viselete, hogy így megtalál­juk az internacionális pénz­­forgalmat, ha kell, a bankok mellőzésével is. Végül ezen öntudatra-ébresztés mun­kájára emeli poharát, amely már ör­vendetesen folyama­ban van s amely feltétlen sikerre fog vezetni. Ezután Czigler Arnold, a Baross Szövetség nevében köszöntötte a bu­dapesti vendégeket. Csatlakozik az előtte szólóhoz és kijelenti, hogy szí­vünk van, de hiányzik az akaratunk. Kéri a Nemzeti­gazdasági Liga veze­tőségét, hogy számoljon egy táborral, akik akarni is akarnak és tényleg arra törekszenek, hogy megvalósítsák ezen elveket, amelyek a mai gyűlé­sen elhangzottak. Következőnek Rausch Aladár, a Ba­ross Szövetség országos elnöke be­szélt a szegedi Baross-testvérekhez. Beszédében felhívta a hallgatóság figyelmét a keresztény sajtó istá­­polására. Végül Kozma Miklós miniszteri tanácsos, mint aki 1919-ben maga is részt vett a nemzeti hadsereg meg­alakításában, a szegediek vendégszere­­tét köszönte meg a nacionalista Sze­gedre ürítve poharát. x Legszebb női kalap újdonságok el­­ismer, leg­z­sidabb áraon Fazekas Nővé­reknél, Iskolaáu.18.

Next