Szegedi Uj Nemzedék, 1925. május (7. évfolyam, 98-123. szám)

1925-05-01 / 98. szám

A munkanélküliek ezután még munkaalkalmat is kértek a várostól. A polgármester erre újból azt a régi, de sajnos nagyon igaz nótát mon­dotta el, hogy az ország összes vá­rosai között egyedül Szeged város ad legtöbb munkaalkalmat. Legkö­zelebb megkezdik a menhely építé­sét, ahol szintén lesz 20—30 em­berre szükség. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925 május 1., péntek Júniusra elkészül a tisztviselő strand A tisztviselőknek hidvám mentességet kell adni és el kell törölni a parthasználati díjat (Saját tudósítónktól.) Az újszegedi hatalmas árterületen már több mint egy évtizede, hogy létesítették az első­­ strandfürdőt a Bertalan-emlék közelé­ben. Azóta annyira megszerette a vá­ros közönsége a tiszai meleg homokot és az egészséges langyos fürdőt, hogy a régi partfürdő már szűknek bizonyult a fürdőzők befogadására. A különböző társadalmi és testedző egyesületek lé­­tesíttettek aztán partfürdőket, amelyek egészen a hídig nyúltak el. Ezek a nyilvános vetkező helyek azonban nem feleltek meg a higiénia és a jelzlés követelményeinek, amiért a szegedi tisztviselők és orvosok egy csoportja elhatározta, hogy egy az egészségi és erkölcsi követelményeknek teljesen megfelelő partfürdőt létesítenek kizáró­lag tisztviselők számára — részvény­­sasági alapon. Az alapítók, név szerint Gyuricza Sándor dr., Wolff Ferenc dr., Benkő Sándor dr., Szabó Géza dr., Bek László és Stumpf Kálmán hosszú küzdelmek árán a múlt év végén ki­bocsátották a részvényjegyző felhívá­sokat. A felhívásnak nem remélt eredménye lett, a kibocsátott 250 részvényt túlje­gyezték az összes tisztviselők közül verbuválódott részvényesek. A „Tiszt­viselő Partfürdő R.-T.“ első közgyű­lése nemrégen volt impozáns kere­tek között. A közgyűlés jóváhagyta az igazgatóság eddigi működését és jegyzőkönyvi dicséretben köszönte meg eddigi működésüket. A tisztviselő strand már júniusra el­készül. Lesz egy nagy közös öltöző, benne húsz nagy öltöző kabin, ame­lyek állandóan nyitva lesznek. A ru­hákat 250 elzárható szekrényben lehet elhelyezni. A nagy közös öltözőn kí­vül egyelőre 40 drb külön kabint épí­tenek, később, ha szükségesnek látszik a számukat nyolcvanra emelik fel és a közös öltözőt is kibővítik. A partfürdőt részvényesek és rész­vényesek által igazolt kizárólag tiszt­viselők használhatják, részvényesek 100 000 K, vendégek 200 ezer korona idénydíj ellenében. Természetesen mi­nimális áru napi jegyet is adnak ki vendégek számára. Az új tisztviselő­strand valóban áldás lesz az elszegénye­dett tisztviselőcsaládok gyermekei szá­mára, akik szórakozást, testedzést nyernek, úszni tanulhatnak teljesen ingyesen, úszómester vezetésével és külön orvos felügyelete mellett. — A célunk volt — mondotta Eck László igazgatósági tag — hogy a tisztviselők és azok gyermekei szá­mára kellő felügyelet mellett olcsó nyaralást biztosítsunk. Nem akarunk mi pénzt gyűjteni a R­t. számára és épen ezért mindent a legolcsóbban nyújthatunk, játékszerek, tornaeszközök és csónakok állanak a gyermekek ren­delkezésére, később, ha a helyzetünk engedi hidegvízgyógyintézetet is fo­gunk felállítani. A tisztviselő part­fürdő érdekében helyes volna, ha a város a fürdőzők számára elengedné a hidvámot, amely bizony a tisztviselő­családoknál nagyon súlyos teher, hi­szen az egész napi fürdés sem kerül a hidvámnál többe; úgyszintén a köz­tisztviselők érdekében a parthasználati díjat is mérsékelni kellene, mert az is nagyon súlyos teherként nehezedik a tisztviselők vállaira. Anna szász királyi hercegnő az EME védőasszonya Zászló­szentelés Hatvanban Az Ébredő Magyarok Egyesületének hatvani csoportja május 3-án tartja meg igen nagyszabásúnak ígérkező zászlószentelési ünnepélyét. A zászló­­anyai tisztet és így az egyesület e csoportjának védnökségét Anna szász királyi hercegnő, dr. József Ferenc fő­herceg neje vállalta. A lelkes ifjú fő­hercegi pár előreláthatóan személye­sen fog részt venni az ünnepségen. Tudvalevőleg Hatvanban van a zsidó bárók törzshelye, nagy gyártelepek és sok munkásság. A nemzeti hadsereg előrenyomulása alkalmával huzamosabb ideig kellett katonaságnak Hatvanban tartózkodni, mert a nemzetellenes tö­rekvések észrevehetően igyekeztek fel­színre törni, ami ezáltal megakadá­lyoztatott. Ezen a meglehetősen fenye­gető talajon különösen fontos jelentő­sége van az ÉMÉ-nek. A magyar ér­zelmű főhercegi pár kellő körültekin­­­téssel ítélte meg a helyzetet, amidőn felesége a fajmagyar zászló védnöksé­gét vállalta. Hogy milyen jelentős a magyar nemzeti érzés szempontjából ezen elhatározás, annak legfényesebb tanújele az internacionális szabadkő­műves sajtó, nevezetesen a Világ fáj­dalmas feljajdulása. Hatvan keresztény társadalma osztatlan örömmel, elisme­réssel és hódolattal várja a Királyi Fenségek látogatását. A zászlószentelés a róm. katolikus templomban misével kezdődik, ugyancsak a református lel­kész is délután megáldja a „Magya­­reltámadást“ kívánó nemzetiszínű se­lyembrokát zászlót, a magyar megal­kuvást nem ismerő fajiság örök szim­­bolumát. Este A Nép és a Szózat ren­dezésében kulturestély lesz, ahol Eck­hardt Tibor és Zsirkay János is közre­működnek. A keresztényszocialista párt a valorizációról Ne csak a tartozások, hanem a követelések is valorizáltassanak . A szegedi párt Üdvözli és bizalmáról biztosítja Hailer Istvánt (Saját tudósítónktól.) A szegedi keresztényszocialista­ párt csütörtök este tartott vezetőségi ülésén felmerült panaszokkal kapcsolatban foglalkozott a valorizáció kérdésével s most, hogy a valorizációs törvény megjelenése küszöbön áll, elhatározta, hogy fel­iratban fordul a pénzügyminiszterhez, melyben kéri, hogy a kisemberek érdekében ne csak a tartozásszerű ösz­­szegek valorizáltassanak, hanem azok a követelések is, amelyeknek alapja régi, jó koronában fizetett járulék vagy tőke. A felirat élénk színekkel ecseteli a vagyoneltolódás folytán elő­állt siralmas helyzetét azoknak a kis­embereknek, akik valamikor jobb na­pokat látva ma kétszeresen érzik az áldatlan gazdasági helyzet súlyát. Kü­lönösen a hadikölcsönkötvények, élet­­járadékok és a magánalkalmazottak nyugdíjának valorizálását sürgeti a memorandum. Erkölcstelen állapotnak tartja, hogy addig, míg a kormány ankétezik és heteken keresztül tárgyal a tőzsdéről, a börzések érdekeinek a védelméről, addig nincs gondja azokra a polgárokra, akik hazafias érzésük sugallatára és a kormány biztatására egész vagyonkájukat, vagy annak nagy részét adták kölcsön, tisztességes ka­matra a Hazának, s most mert a kor­mány nem érzi ezen tartozásának erkölcsileg is kötelező voltát, sokan közülük a szó szoros értelmében nyomorognak. Az özvegyek, árvák pénzét hatalmi szóval fektették hadikölcsönbe s a kor­mány nem érzi, hogy ezeket a tönkre­tett, kifosztott exisztenciákat valamikép­pen kártalanítani kellte. A párt reméli, hogy a kormány is észreveszi ezeket az égbekiáltó igazságtalanságokat s a valorizációs törvénnyel rendet teremt ezen a téren. Lehetetlen a nyugdíjas magán­alkalmazottak helyzete is, kik évtizede­ken keresztül fizetett nyugdíjjárulékaik után most egy kiló kenyér árát sem kapják egy hónapra „nyugdíj“ gyanánt. A pártvezetőség mindent elkövet, hogy kérése illetékes helyeken meghallgatást nyerjen. Foglalkozott a pártvezetőség a Haller Istvánt ért zsidó sajtótámadások­kal is s megállapította, hogy azok a faji gyűlölet piszkos kitörései, melyeket undorral utasít vissza, egyben Ameri­kából való visszatérése alkalmából le­iratban üdvözli a volt minisztert s mint a párt vezérét továbbra is szere­­tetéről, bizalmáról és támogatásáról biztosítja Haller Istvánt. TÖRVÉNYKEZÉS A személyben való tévedés ki­zárja a zsarolást és becsületsértést. Még az 1922 év novemberében történt, hogy Kovács Katona József nyugalma­zott tanító Mars-téri vendéglőshöz beál­lított egy középtermetű tanyai asszony s bort kínált eladásra. Miután a ven­déglős már többizben vásárolt tanyai asszonyoktól, megalkudott az asszony­nyal, aki 350 liter bor hat napon be­lüli szállítására kötelezte magát s a kötelezvényre a következő aláírást pro­dukálta : „Ördögh Piros, Zákány, Pap Ferenc tanyája mellett“. A vendéglős a szállítandó borokra ezer korona elő­leget adott Ördögh Pirosnak. Elmúlt a hat nap s a bor nem jött, a vendéglős azonban türelmesen várt. Amikor azu­tán egy félesztendő is elmúlt, Katona József levelet írt a hátrahagyott címre, melyben megfenyegette Ördögh Pirost, hogy csalás miatt feljelenti, ha nem szállítja le azonnal a 350 liter bort. A levelet csodálattal vegyes ijedelemmel olvasta el Ördögh Piros zákányi lakos Pap Ferenc tanyája mellett, annál is inkább, mert soha senkinek bort el nem adott s a vendéglős nevét sem hallotta soha azelőtt. Mikor végre magához tért az első ijedtségből, beballagott egy szegedi ügyvédhez, elpanaszolván neki a meglepő tartalmú levelet, melyet sú­lyos inzultusnak minősített. Az ügyvéd becsületsértés címén a járásbíróságnál tett feljelentést, ahonnan az iratokat át­tették a törvényszékhez, úgy találván, hogy itt zsarolásról van szó. Az ügyész­ség zsarolás címén emelt vádat Kovács Katona József ellen. Tegnap délelőtt került az ügy főtárgyalásra a királyi törvényszék elé. A vendéglős elmon­dotta a bezvétel körülményeit. Kijelen­tette azonban, hogy a sértett Ördögh Piros nem azonos avval az asszonnyal, akitől a bort vette. Hasonló kijelentést tett a sértett is. Sohasem járt a ven­déglősnél, ezért mélyen sértve érzi ma­gát. A kölcsönös kijelentések után az ügyész elejtette a zsarolás vádját Ka­tona Józseffel szemben. A sértett ügy­védje ekkor becsületsértés címén vette át a vádat s azzal érvelt, hogy a ven­déglősnek a levél megírása előtt feltét­lenül érdeklődnie kellett volna, hogy a borügyben szereplő asszony csakugyan az a zákányi Ördögh Piros-e, akinek aláírta magát, mert más Ördögh Piros nevezetű asszony nem lakik Zákányon. Széchenyi István dr., a vendéglős vé­dője elmondotta, hogy Katona József kétségtelenül csalás áldozata lett. Ha Katona József ebben az ügyben felje­lentéssel fordult volna a rendőrséghez, a megindult vizsgálat feltétlenül súlyos herce-hurcáknak tette volna ki sértettet. Ezt az ügyet simábban elintézni nem is lehetett. A bíróság felmentette a ven­déglőst a becsületsértés alól, mert a levelet teljesen jóhiszeműen írta. Sértett ügyvédje a táblához fellebbezett. Egyévi börtönt kapott a Szegedi bútorgyár betörője. Megírtuk annak idején, hogy ez év március hó 3-án éjszaka betörő járt a szegedi bútorgyár irodájában s onnan negyedmillió ko­rona értékű ruhaneműeket és berende­zési tárgyakat emelt el. A rendőrség másnap elfogta a betörőt Galágyik Mi­hály mezőberényi rovottmultu csavargó személyében, aki a betörés előtti héten töltötte ki háromévi fegyházbüntetését, melyet a gyulai királyi törvényszék mért rá lopásért. Kiderült ekkor az is, hogy Galágyik Mihály már a fegyházbünte­tés előtt is büntetve volt. A királyi tör­vényszék csütörtökön délelőtt vonta fe­lelőségre a rovott multú betörőt, aki tö­redelmesen mindent beismert. A bíró­ság egyévi börtönre ítélte Galágyik Mi­hályt, aki megnyugodott az ítéletben. Egy férfi szerelmei és Leányok legény élete hétfőtől a Belvárosiban. A Pasics kormány lemondott Belgrád, április 30. Pasics minisz­terelnök tegnap benyújtotta a király­nak a kormány lemondását. Belgrád, április 30. A szkupstina mai ülésén Polacsek alelnök egész váratlanul felolvasta a miniszterelnök iratát, mely szerint a király elfogadta a kormány lemondását és aláírta a harmadik Pasics Pribicsevics kormány kinevezéséről szóló ukázt. A kormány tagjai: miniszterelnök Pasics Nikola, szociálpolitikai miniszter Gyuricsics Márkó radikális, belügyminiszter Maximovics Rózsa, vallásügyi mi­niszter Trifunovics Misa, igazságügy­miniszter Lukinics Ede, középítési miniszter Uzunovics Nikola, pénz­­ügyminiszter Slojadinovics Milán, közoktatásügyi miniszter Pribicsevics Szvetozár, külügyminiszter Nincsics, kereskedelmi és ipari miniszter Gri­­zovana Prviszláv, földművelésügyi miniszter Radojevics Antal, hadügy és tengerészeti miniszter Trifunovics Dusán tábornok. Képviselők párbaja. Tegnap dél­előtt 10 órakor folyt le a Lovas-féle vívóteremben Zsilinszky Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, a „Szózat“ főszerkesztője és Dánér Béla dr. közt vívott kardpárbaj. A felek többször hevesen összecsaptak és végül a pár­baj Zsilinszky Endre megsebesülésével végződött, aki a jobb halántékán kapott könnyebb sebesülést, mire a segédek a párbajt beszüntették. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb apa, illetve nagyapa Helmberger Emil életének 75-ik évében rövid szenvedés s a halotti szentségek felvétele után folyó évi április hó 29 én elhunyt. A megboldogult hült tetemes folyó évi május hó 1 én délután 3 óra­kor a rókusi közkórház halottas házából a Rókusi temetőben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent­mise május hó 1 én reggel 8 órakor a rókusi templomban fog az Urnák bemutattatni. Emlékét kegyelettel őrizzük. A gyászoló család.

Next