Szegedi Uj Nemzedék, 1925. június (7. évfolyam, 124-145. szám)

1925-06-03 / 124. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925. junius 3., szerda Az Országos Orvos Szövetség Szegedi fiókja mélyen megrendülve fájdalmasan tudatja, hogy százados öngyilkosságáról és műkö­dött a fantázia. Mindez természetesen nélkülöz minden komoly alapot. Az összetévesztésre különösen az adott tápot, hogy Szentkirályi nevével nem voltak tisztában az emberek. Ö ugyan­is Kern királyi közjegyző fia, aki né- methangzásu nevét a vitézzé való avatása alkalmával Szentkirályira meg- magyarosította. A szerencsétlen fiatal­ember páratlanul boldog házasságban élt, halálát a szegedi társadalom egyik nagy tiszteletben álló családjának le­ánya, mint a megboldogult neje és két parányi gyermek gyászolja. A sze­rencsétlen özvegy épp akkorára ért a repülőtér közelébe, mikor a gép le­zuhant. A lehetőség szerint kíméletesen tudatták vele a borzalmas esetet. Boros József dr.-t ugyancsak két ser­dülő gyermeke és nővére Eőriné, aki háztartását ellátta, siratja. Az egész városban osztatlan részvét nyilatkozik meg és az elhunytak'számos barátai mélyen megrendülve tárgyalják a végze­tes szereucsétlenséget. A tragikus véget ért Boros József dr. kórházi főorvos 1870-ben született Szegeden, Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti tudomány- egyetemen az orvostudományi szakra iratkozott be és itt szerezte meg 1896- ban kiváló eredménnyel az orvostudori képesítést Orvosi gyakorlatát Buda­pesten a Rókus-kórházban kezdette meg, ahol különösen a sebészet terén rendkívüli szakavatottságra tett szert, úgy, hogy nevét hamarosan a legkivá lóbb sebészek között emlegették, ó kezelte többek között néhai József fö- főherceget, a mostani József főherceg édesapját is lábtörés miatt. Később Szegedre került, ahol 1905 ben Singer Mátyás nyugalombavonulása utáu Lá­zár György polgármester, mint föis- páni megbízott őt nevezte ki a szegedi városi közkórház Igazgató-főorvosává. Orvosi hírnevét ettől kezdve számos kiválóan sikerült műtéttel csak gyarapította és nagy energiájával foly­tatta a közkórház fejlesztését is Húsz éves közkórházi működése alatt egész sereg fiatal sebész tökéletesittette ma­gát mellette a sebészetben. Boros Jó­zsef dr. azonban az orvosi terén is­mert tekintély volt, kinek diagnosz­tikai véleményét komolyabb esetek al­kalmával orvostársai is megkérdezték. Sokat fáradozott az Orvosszövetség fej­lesztésén is. Boros József dr.-t élete utolsó éveiben több súlyos csapás érte. Pár évvel ezelőtt hosszas szenve­dés után meghalt imádásig szeretett neje Bakonyi Vilma, kit később Vilike leánya is követeit. Ezek a csapások súlyosan megviselték, de erős ter­mészete és kipusztithatatlan életkedve végre is diadalmaskodott és Boros Jó­zsef dr. újra visszanyerte régi jó ke­délyét, mely miatt annyira kedvelték a szegedi úri társaságokban. Halálát kisfia és kisleányán kívül széleskörű és előkelő rokonság gyászolja. Teme­tése holnap, csütörtökön délután lesz a Tisza Lajos-körut 9, szám alatti gyászházből. A szerencsétlenségről alábbi félhiva­talos jelentést adták ki. A szegedi repülőtéren tegnap, reg­gel 8 óra tájban egy repülőgép le­zuhant, A gép pilótája vitéz Szent- kjrályi Dezső szörnyet halt, utasa pe­dig Boros József dr. szegedi kórházi igazgató-főorvos, egészségügyi főtaná­csos súlyos zuzódásokat szenvedett. Boros dr. a repüléssel kapcsolatban az emberi szervezetre gyakorolt ha­tását akarta tanulmányozni és ezért felkérte Szentkirályi pilótát, hogy vele néhány repülést végezzen. A repülő- állomás vezetője a tudományos kísér­leti felszállást engedélyezte; vitéz Szent- királyi ugyanis az egyik repülővállalat szolgálatában hónapokon keresztül meg­bízható, tapasztalt pilótának bizonyul'. Egy ilyen repülés alkalmából ma reg­gel 200 méteres magasságban a gép elvesztette a repülési sebességét, úgy­mint az Gergye pilóta esetében tör­tént és oldalra csúszva belekerült az úgynevezett „dugóhúzóba,“ amelyből a pilóta többé kimenni nem tudott A gép lezuhant a földre és orrával és szárnyával a földbe fúródott. Vitéz Szentkirályi pilóta nyomban meghalt. Boros dr.-t pedig a mentők autón szállították a klinikára, ahol azonban az orvosok már csak a belső vérzés következtében beállott halált konsta­tálhatták. A magyar vidéki ipar és mezőgazdaség Dnnepe Szőregen (Saját tudósítónktól) Kora hajnaltól kezdve kocsisorok s a gyalogosok szá­zai vonultak minden irányból Szőreg felé, hogy résztvegyenek Csonka-To- rontál demonstrativ ipari és mezőgaz­dasági kiállitásán, melynek központjá­ban Deszk, Kübekháza, Uj és Ószent- iván, Térvár és Klárafalva községek közreműködésével, Szőreg törekvő és agilis lakossága áll. r A Gazdakör előtt, melyben a mező- gazdasági, kertészeti, vadászati, házi­ipari és női kézimunka anyagot, a ki- állitás legszebb és legértékesebb részét helyezték el, kora reggeltől kezdve autók és bricskák sorfala között hatal­mas néptömeg hullámzott fel s alá s az ünneplőbe öltözött falusiak sorait már ekkor is nagyon sok fővárosi, sze­gedi és más városi vendég tarkította. Kilenc óra után, amikor a nap már tüzesre verte a szőregi homokot s a kiállítási helyiségekre gyönyörű, kék nyári égbolt mosolygott alá, ünnepélyes hangulat ömlött el a várakozó töme­geken. Ekkor érkeztek meg autókon és kocsikon Purgly Emil és Aigner Ká­roly dr. főispánok, Tarnay Ivor alispán nagyszámú kíséretükkel. Az előkelő vendégeket és Bodó János nemzet­A Szeged városi közkórház orvosi és tisztviselői kara a személyzet nevében is mély fájdalommal jelentik, hogy zelenei dr. Boros József I I zeleneidr. Boros József ur urat, egészségügyi főtanácsost, a városi közkórház igaz­gató főorvosát, mint a fiókszövetség nagyérdemű elnökét a sors kiszámii hatatlan szeszélye a szövetség áldásos működése köréből hirtelen kiragadta. A szövetség vesztesége pótolhatatlan, mert kiváló n'gy egyé­nisége annak termékeny működését a legválságosabb időben is biztositotta. Emlikit soha ki nem múló szeretettel is nagyrabeosOlássel ápoljuk A megboldogult hült tetemei a Tisza Lajos-körut 9. sz. gyász­házból f. hó 4-én, csütörtökön d. u. 5 órakor fognak a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. m. kir. egészségügyi főtanácsos, közkórházi igazgató főorvos, az Országos Orvosi Szövet-ég szegedi fiókjának elnöke stb. folyó hó 2-án reggel váratlanul elhunyt. A megboldogult 1905. óta mint igazgató és sebész főorvos el nem múló érdemeket szerzett intézetünknek. Tudását és gazdag tapasztalatait bőkezűen és önzetlenül helyezte az intézet és betegei érdekeinek szolgálataiba. Elmúlása pótolhatatlan veszteségünk. Emlékét léjdalmas és hálás kegyelellel őrizzük. Szeged, 1915. évi junius hó 2-án. {Saját tudósitónktól) A szegedi úri | társadalom két nagyrabecsült és köz­kedvelt tagja vitéz Szentkirályi Dézső pilóta és zelenei Boros József dr. 1 egészségügyi főtanácsos, a városi köz- 1 kórház igazgató-főorvosa egy végzetes | megrendítő szerencsétlenség követ- j keztében hivatásuk hősi áldozatai leitek. { A Belvárosi-temetőnek a dorozsmai ol­dalán a temetőároktól pár lépésnyire egy szántóföld homokjába fúródva he­ver a laposra zúzódott gép. Törött motorja egy méternyire fúródott a I földbe, alkatrészei izzé-porrá törtek, I szárnyai letörtek. Az egész romhalmaz végtelen szomorú képet tár elénk. A forró májusi napsütésben pőrére vet­kezett felsőtesttel gépészek dolgoznak, leszerelik a gépről, ami még leszerel­hető. Arcukon bánatos részvét és sze­mükben nagy-nagy szomorúság tük­röződik. Nemcsak a gép szánandó állapota sajtolja szemükbe a részvét könnyeit, hanem az a fájdalmas tudat, I hogy két nagyra hivatott emberélet is áldozatul esett a katasztrófának. ! Vitéz Szentkirályi Dezső a Magyar ! Aero-Szövetség internacionális repülő- I igazolványával rendelkező pilóta egyike I volt polgári repülőink leggyakor- j lottabbjainak. A háború alatt mint j katonatiszt szolgálta bravúros hősies­séggel a magyar aviatikát és egyéb­ként is mint derék, vitéz katona mintaképe volt a kötelességtudás, a ka­tonai erényekben bővelkedő, vitéz har­cosainknak. A békeszerződés rendel­kezései szerint történt katonai avia­tikánk megszűntetésével összes repülő­gépeink leszerelésével és kiszolgálta­tásával Szentkirályi az Aero-Express Részvénytársaság mint internacionálisan engedélyezett magáncégnél több mint egy esztendeig bonyolította le a légi forgalmat a Bécs és Budapest közötti postajáratokban. A szakemberek között egyike volt tehát a leg járatosabb és legtapasz*altabb polgári pilótáknak. Tegnap reggel hét óra felé gyakorló­repülésre szállott fel gépével, nyugodt biztos körökben vezette légi madarát, I majd ismét leszállt. Boros József dr. kérésére, aki már ismételten és gyak­rabban röpülve orvosi szempontból tanulmányozta a repülést és ez al­kalommal is tanulmányait folytatni kívánta. Szentkirályi önkéntes utasával újból felemelkedett. Egy darabig nyu­godtan repültek alig pár száz méter­nyire a föld fölött, hirtelen billent a gép és a két szerencsétlen emberrel száz­százötven méter magasságból lezuhant. Mire a közelben dolgozó parasztok és vasúti alkalmazottak a szerencsétlen­ség színhelyére értek Szentkirályi bor­zalmasan összeroncsolva halott volt. Boros doktorban ugyan még ekkor volt valami élet, de pár percre rá mi­előtt az orvosi seeitség megérkezhetett volna ő is kiszenvedeti. A holttesteket kiszabadították a romok alól s a men­tők szállították be a bonctani intézetbe, i A tragikus esettel kapcsolatban szokás- szerOleg alegelképzelhetetlenebbverziók keringtek a városban. Beszéltek egy Boros József dr. és vitéz Szentkirálvi pilóta végzetes trggédiéia A Délvidéki Otthon választmánya a mai napra hirdetett ülését közbejött akadályok miatt nem tarthatja meg. Az újabb határidőt közölni fogja az elnökség. nyilvánosság előtt akarja letárgyalni, j A hivatalos titoktartás kötelezettsége , alól való felmentés még nem hatal- ' mazta fel Beniczkyt arra, hogy val­lomását hirlap utján is közzé tegye és ezért hivatali titoktartás megsér­tése cimén eljárás fog ellene indulni, i Noha az események mindenki előtt ismeretesek és azokhoz magyarázat nem szükséges, csodálatos, hogy akadt magyar lap, amelyik helyt j adott az államfő személyét rendkívül mélyen sértő rosszakaratú és valót­lan vallomásnak. Az ilyen egyéb­iránt csak zsidó laptól telik ki. A kormányzó természetesen semmiféle formában nem bocsájtkozhatik vitába Beniczkyvel már csak magas köz- | jogi méltóságánál fogva sem. Illetékes körök véleménye szerint a kormány minden eszközzel azon lesz, hogy az ügy megvizsgálásánál semmiféle momentum ne maradjon rejtve a nyilvánosság előtt. Az egységespárti öépviselők köré­ben is rendkivül nagy feltűnést kel- « tett Bsniczky nyilatkozata. Egyértelmű j helyesléssel vették tudomásul azo- | kát a megtorló intézkedéseket, amit a | kormány az üggyel kapcsolatosan folyamatba tett. Almássy László, az egységespárt ügyvezető alelnöke a | Beniczky üggyel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: A nemzetgyűlés legközelebbi ülé­sén minden bizonnyal szóvá fogják tenni ezt az ügyet és Vass József helyettes miniszterelnök fog nyilat­kozni róla. A helyettes miniszter- elnök tudomásom szerint a kormány j álláspontjának kifejezést fog adni és lehetséges, hogy egységespárti rész­ről is történik felszólalás. Ami Be­niczky letartóztatását illeti, ennek meg van a törvényes alapja. A tör­vény értelmében ugyanis az előnyo- ! mozat és a vizsgálat adatai a bűn­vádi perrendtartás szerint titokban tartandók. Nem úgy mint ebben az esetben történt. Ebből is nyilvánvaló az eset tendenciája, amely különö­sen összefügg Bethlen István gróf távollétévei és a választójogi javas­lat tárgyalásával. Egyébként is már egészen szokássá vált az, hogyha a miniszterelnök az ország ügyét a külföldön képviseli, idebenn orvtá- madásokat intéznek ellene, amelyek a magyar kormány és a nemzet tekintélyének ártanak és egyben al­kalmasak arra, hogy az ország ügyé­nek kárt okozzanak. A helyettes mi­niszterelnök közelebbbi felszólalása tisztázni fogja minden irányban a kérdést és igy ennek érdemi részé­hez semmi hozzászólni valóm nin­csen. _________________________

Next

/
Thumbnails
Contents