Szegedi Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1925-07-01 / 146. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925. julius 1., szerda költségvetéssel szemben. Ez a több­let azért állt elő, mert gondoskodni kellett arról, hogy ha megalakult a főrendiház, megfelelő anyagi esz­közök álljanak rendelkezésére. Rá­mutat arra, hogy a nemzetgyűlés minden vonalon a takarékosságot tartja szem előtt és ezért tisztviselői karát 81 fővel apasztotta. Kéri a jelentés tudomásul vételét. A jelentéshez Hegymegi Kiss Pál szól hozzá. Kifogásolja, hogy a fő­rendiház működésével kapcsolatosan 5 milliárd többletet állítottak be. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasitsa a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a par­lamenti gyorsíró rendkívüli munkás­ságának méltányos díjazására ter­jesszen elő pótjavaslatot. Fráter Pál reflektál Hegymegi Kiss felszólalására mire a nemzet­gyűlés Hegymegi Kiss Pál első ja­vaslatát a főrendiházra vonatkozóan elvetette, a gyorsírók fizetésére vo­natkozó javaslatát azonban elfo­gadta. A nemzetgyűlés ezután áttért a választójogi törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalására. A XVI. szakasz­nál Vázsonyi Vilmos szólal fel, aki indítványozza, hogy a központi vá­lasztmánynak legyen egy bíró tagja is. Rakovszky Iván belügyminiszter ehhez nem járul hozzá és hivatko­zik arra, hogy a bírói szervezetek maguk is tiltakoznak az ellen, hogy szükség nélkül bevonják őket a po­litikába. A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A XIX. szakasznál Szeder Ferenc szólal fel s azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a »foga­dalom“ szót is. Hivatkozik arra, hogy sokan vannak, akik előtt a fogadalom sokkal fontosabb, mint az eskü. Peyer Károly hasonló értelmű fel­szólalása után Rakovszky belügymi­niszter indítványára a Ház a sza­kaszt eredeti szövegében fogadja el. A XXIV. szakasznál az előadó terjeszt be indítványt. Javasolja, hogy a választók össze­írása minden öt évben történjék. Ezt megelőzően általános kataszter rend­szeresítessék és ennek alapján a választók jegyzéke százanként füg- gesztessék ki. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. Majd a többi szakaszokra térnek át és a többek között a következő módosításokat fogadják el: a köz­szemlére tett választási tisztákon a férjezett nők leányneveit is feltün­tetik. Törlik azt a részt, hogy a név­jegyzék adatait a munkaadók és a szomszéd is kitölthetik. Hozzájárul­nak ahhoz, hogy Károly csapatke­reszttel és vitézségi éremmel bírók­nál és a háborúban altiszti rangot elért egyéneknél az elemi iskolai végzettség igazolása nélkül is vélel­mezzék ezt, továbbá, hogy akik fog­lalkozás vagy műveltsége után nyil­vánvaló, hogy megfelelő előképzett­séggel bírnak, vétessenek fel a név­jegyzékbe. A 36. szakasznál elfogadják azt az indítványt, mely szerint az elköl­tözőiteknél az ügyet átteszik a köz­ponti választmányhoz és az elköltö­zött csak akkor törölhető, ha fel nem található, továbbá, hogy a tö- rölteket tértivevénnyel értesítik. Az elnök ezután napirendi indítványt \ tett, mire az ülés véget ért. Legközelebbi ülés ma. A hívek ezrei vettek részt a Szent Szív körmenetben (Saját tudósítónktól.) A város egyre nagyobb arányban lendülő katolikus hitéletének fenségesen szép megnyilatkozása volt az a körmenet, amelyet Szeged katolikus közönsége vasárnap délután rendezett a Jézus szentséges szivének tiszteletére. A Síivek az egyes városrészek plébá­niáiról már délután öt óra előtt gyü­lekezni kezdtek a jezsuiták Gyöngy- utcai kápolnája előtt. Harangzúgás között pontban hat órakor innen indult el a körrnenet a Tisza Lajos- köruton és a Kossuth Lajos-sugár- uton át a Rókusi templom felé. A menet élén gazdák a körök zászlói­val, utánuk a szegedi Jézus Szive Szövetség, majd a nagyszámban le­érkezett budapesti férfi kongregációk tagjai, a szegedi Urak Kongregációja, 120 alsóvárosi fehérlány apácák ve­zetésével, majd a fehér karinges papság mögött baldachin alatt Glatt- felder püspök az Olíáriszentséggel. Utánuk a hitközségek elnökei és a város vezetőségének tagjai, köztük Somogyi polgármester. Azután apá- , cák, budapesti fehérlányok mintegy hetvenen, majd a szegedi fehér­lányok, utánuk pedig a közönség. Egyszerű kendős asszonyok, úri höl­gyek, iparosok, tisztviselők, kis szív gárdisták és az ajkukon ének: Ó örök szeretet nagy mélysége ... Festőin látványos és lélekemelőén impozáns volt a tarka emberfolyam, amint végigkanyargott a kivilágított ablaku házsorok között. Esti hét órát mutatott az óra a rókusi tem­plom tornyain, mikor a menet a templom előtti térre érkezett és Glattfelder püspök a legszentebbet elhelyezte a templom kapujában el­helyezett oltáron. Majd mikor a hívek ezrei a téren elhelyezkedtek, a fő­pásztor teljes püspöki díszben a szónoki emelvényre lépett és tömö­ren, zengő hangján szólani kezdett. Szólt a Szentséges Szivben rejlő nagy szeretetről és a Szentséges Szív tiszteletének mindeneket átalakító nagy, mélységes hatásáról. Az egy­házfő szárnyaló szavai után litániát tartott, majd megáldotta a tömeget, mely este 8 órakor csöndben és rendben széjjeloszlott. Koszé államtitkár beszámolát tartott Alsótanyán (Saját tudósítónktól.) Az évenkint szokásos Szent László napi búcsút vasárnap délelőtt ünnepelte meg Alsótanya gazdatársadalma. Az ün­nepséget megelőzőleg Krämer Tamás dr. Kistelek uj plébánosa szárnyaló és gondolatokban gazdag szentbeszé det mondott, amit a Várhelyi József prelátus által, a szabadég alatt fel­állított oltárnál, fényes segédlettel tartott szentmise követett. Mise után körmenet, majd litánia következett, és a buzásszekér megáldása. A búcsún résztvett Kószó István dr. államtitkár, Szeged város III. vá­lasztókerületének nemzetgyűlési kép­viselője és rajta kívül még számo­sán a város vezetőségéből. A búcsúnak külön jelentőséget kölcsönzött, hogy Kószó államtitkár az alkalmat felhasználta arra, hogy tanyai választóit tájékoztassa a po­litikai helyzetről. A gazdaközönség lelkes éljenzése és tapsa között azzal kezdette beszédét az állam­titkár, hogy a hit és hazaszeretet érzése visszaszerzi újból Magyar- ország egységét. Majd Bethlen lstván gróf miniszterelnök politikáját és genfi utjának eredményét ismertette és biztató kijelentéseket tett a jö­vőre nézve, kijelentve, hogy az utóbbi nehéz, küzdelmes évek után lényegesen javulni fognak a viszo­nyok minden téren. Elmondotta, hogy a paprika és bor külföldi szállítására vonatkozóan, a vámszer­ződések kötése most van folya­matban. Rámutatott arra, hogy a külföldön Magyarország megbecsü­lése jelentékenyen növekedett, amit ‘ már Anglia is elismert. Szólott ez­után a Baja—Szeged közti állami ut kiépítéséről. Megemlítette, hogy ebbe az útba az alsótanyai kőutat is be­kapcsolják és ezzel frisebb vérkerin­géshez jut Alsótanya gazdasági és ipari élete. A tanyai vasút is úgy épül majd ki, hogy abból senkinek kára ne származzon. A kisüstöknél szintén újítás várható. Minden 30 kisgazda kap ezentúl egy—egy kis- üstöt, a jártatok kiállításánál pedig még az eddiginél is nagyobb köny- nyiiések várhatók. Nagy hatással fo­gadott beszédét azzai végezte, hogy most már nem kell kétségbeesni, mert a legvészesebb felhők eltűntek a haza egéről. Ezután a gazdakör elnökének kí­vánságára Tóth Imre dr. kormány­főtanácsos mondott beszédet. Indít­ványára Alsótanya népe kimondotta, hogy Kószó István dr. iránt továbbra is tántoríthatatlan bizalommal visel­tetik. Délben Barmos György alsó­központi plébános az államtitkár és kísérete számára ebédet adott. E hét nagy attrakciója! Minden idők leghatalmasabb állatfilmje! Dzsungel istennője 4 rész egyszerre a Korsó Moziban Keresztény ember csak keresztény lapot oltás! A római katolikus egyház Erdélyben Irta: Kacsóh Bálint dr. A „Szegedi Uj Nemzedék* hasáb­jain már alkalmam volt ismertetni an­nak a fenti cim alatt megjelent mun­kának egy részét, amelyben Kosutány Ignác egyetemi tanár véleményt mon­dott Ghibu Onisifor kolozsvári egye­temi tanár praepotens, agresszív mun­kájáról. Ez alkalommal. — előbbi közle­ményem folytatásaként — ismertetni fogom Kosutány Ignác szegedi egye­temi tanárnak Ghibu Onisifor azon érveire vonatkozó válaszát, amelyek­kel a bukaresti tudományos akadé­miának ez a levelező tagja az erdélyi római katolikus egyház vagyoni és jogi alapjára vélt halálos csapást mérni. A hirtelen nagy hatalommá lett Románia kíméletlen erőszakossággal igyekszik beleavatkozni az erdélyi magyar felekezetek egyházi életébe, hogy vagyoni alapjuk elvételével és önkormányzatuk meghiúsításával lehe­tetlenné tegye azok további működé­sét. A felekezetek között elsősorban a római katolikus az, amelynek auto­nómiájára é3 vagyonára kimondani kívánják a halálos ítéletet. Ennek az ítéletnek a jogi alapját kívánja meg­konstruálni Ghibu ur akkor, amidőn megállapítja, hogy a magyar szent korona tulajdonát képező erdélyi római katolikus Status vagyona Erdély el­foglalásával Romániára szállott. Erdély meghódilásával tehát Románia lett — szerinte — mindazon jogoknak az utódja, amelyek Erdély földjén vala­mikor a magyar szent koronát illették. Egyházi autonómiájuk pedig nem voít az erdélyi római katolikusoknak. A katolikus Status — szerinte — nem volt egyházi szervezet, hanem egy politikai párt, hiszen az erdélyi tör­vényekben — az Approbátákban — még említés sincs a katolikusok auto­nómiájáról. Kosutány Ignác még az idevonat­kozó válaszában is megmarad a teljes tárgyilagosság mellett s csupán a tu­domány fegyvereit használja, de oly alapossággal, hogy Ghibu urra nézve ennek a válasznak csak egy követ­kezménye lehet: a megérdemelt tra­gikum. Európa történelmének kapcsán rész­letesen foglalkozik válaszában a ma­gyar szent korona, eszmevilágával Ki­fejti, hogy miként jutott a magyar nemzet a maga eszmevilágában a szent korona fogalma révén egy olyan szimbólumhoz, amelyben a király és a nemzet mint egy magasabb egy­ségnek két alkotó eleme egyesül. Amikor pedig a szent koronának az ország területéhez való viszonyát is­merteti, levonja végső konklúzióját: a szent korona joga nem szállt át sem a török szultánokra, se a római csá­szárokra, de még Romániára sem. Ki­wlhwmmm mondhatják a románok — történel­münktől függetlenül — hogy vagyo­núnkat elveszik. Elégedjenek meg azonban Romániának 1800 éves törté­netével, amely amúgy is elég dús ér­tékes anyagban — mondja Kosutány Ignác. És itt mi is álljunk meg egy keveset. Lapozzuk át Románia törté­nelmét s meg fogjuk találni indoklá­sát annak, hogy miért nem tudja meg­érteni még egy román egyetemi tanár sem a szent korona fogalmát, a ma­gyar nemzet eszmevilágának ezt a pá­ratlan alkotását. Van a román történe­lemnek sok olyan lapja, amelyen egyes román fejedelem nevén kívül mást nem találunk följegyezve. De van olyan feledelmük is, akiről a román Kiió csak azt jegyezte föl, hogy uralkodása alatt sáskajárás volt. Innen aztán meg is kapta a praedikatumot. Lacusta a sáskás. Hasonló ehhez a karós feje­delem, akiről csak azt volt érdemes följegyezni, hogy ezerszámra huzattá karóba az alattvalóit. Milyen más esz­mevilág dokumentumait szolgáltatja a mi történelmünk! S miután láttuk, mennyire helytelen Ghibu urnák a vagyoni rendelkezési jog számára alkotott theoriája, nézzük mit válaszol Kosutány Ignác Ghibu urnák az erdélyi római katolikus püs­pökség autonómiája ellen felhozott érveire. X. Pius pápa Codexe, a Codex Juris Canonici, amelyet utódja XV. Benedek 1917. május 27'én hirdetett ki és 1918. május 19 én léptetett hatályba, elis_ meri az erdélyi római katolikus autó’ nomiát. A Codex kimondja ugyanis, hogy az eddig érvényes jogi rendet továbbra is érvényben tartja. A Codex a régi anyagát 4 csoportra osztja. Ezek közül a 3-ik az, ahova az erdélyi ró­mai katolikus püspökség jogát sorol­nunk kel. Ez pedig a nem írott jog, a szoká3 jog csoportja. Az erdélyi római katolikus autonómia pedig szokás ut­ján keletkezett. Ez az autonómia a népléiek termőföldjéből nőtt ki. A Co- dexben formulázolt jog lex generális, az erdélyi katolikus autonómia pedig egy consvetudo partikuláris. A Codex pedig azt az elvet állítja föl, hogy a lex generális nem törli el a részszerü, particularis szokás jogot. Itt tehát megfeledkezett Ghibu ur a jogok élet­fejlődésének ős alakjáról, a szokásjog­ról. Ez az oka annak, hogy nincs er­délyi törvény, amelyik említené az er­délyi katolikusok önkormányzati jogát* S végül ha, végig tekintünk Ghibu ur halomra döntött érvein, újból előttünk áll a román politika vad gyűlölete, amely nem ismer se jogot, se igazsá­got, se tudományt, de még irodalmi tisztességet sem, hanem tör vakon a maga céljai felé. Egyetemi tanárrá őt királya kine­vezhette, de tudást varázsolni oda, ahol nincs, az államnak minden hatalma sem képes.

Next

/
Thumbnails
Contents