Szegedi Uj Nemzedék, 1925. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)
1925-08-01 / 173. szám
Szeged, 1925., augusztus 1., szombat Ára: 1500 korona. Vll-ik évfolyam, 173. szám. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egy hónapra : 30.000 K Egyes szám ára 1500 K vasár- és ünnepnap 2000 K Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged, KisTárta-utcai 10. szám Telefon: 153. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baross Szövetség szegedi fiókjának, a HANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Turánhivatalos lapja. Megjelenik minden nap korán reggel. Postatakarékpénztári számla 8815 Szeged közegészségdnjyai'''' Irta : Kováts Ferenc dr Szeged sohasem volt hálás talaja a közegészségügynek, voltak nekilendülések, terveik, a jószándék is megvolt sokszor, de végeredményben a többség közönyével szemben minden meddő maradt. Nagy mozgást váltott ki az Egyetem áthelyezésének a híre, az összes érdekelt körök megmozdultak ellene, szerencsére a polgármester hajthatatlan kitartásán megtört minden más szándék, az egyetem itt van: szint, életet, tartalmat ad a városnak. Most ismét felélénkült a „közegészségügyi közvélemény“, amint azt a lapokban olvashattuk, ismét az egyetemmel kapcsolatban, amikor a közkórház átvételéről volt szó. Szögezzük le, hogy Szegeden a közegészségügynek közvéleménye nincsen, ha közvélemény volna, nem maradhatott volna a kórház olyan állapotban, mint aminőben most van, nem lenne az ország második városa tüdőbeteggondozó, tüdőbetegosztály nélkül. Hogy nem épült fel az új dórház, az még nem olyan nagy hiba, minthogy a réginek elmaradt a karbantartása. A párisi nagy kórházak sokkal öregebbek a mienknél, a Charité ütött-kopott falai bízvást versenyre kelhetnek kívülről a kórház utcai résszel, de belülről mind használható állapotban vannak, még a padlásszobák is kórtermek s az öreg helyiségekben a legmagasabb színvonalon álló munka folyik. A berlini Charité rákkutató intézete olyan rokkant, hogy reszket a górcső, ha valaki végig megy a szobában és vezetője mégis a nemzetközi központ irányítójává küzdötte fel magát. És említhetném végehosszat a régi intézeteket, de nem is kell messze menni, hogy mit lehet a rozzant kórház düledező kórtermeiből is csinálni, arra legjobb példa a Debre főorvos osztálya, aki nem sajnálva a fáradtságot, addig kilincselt, amíg osztályát újjáteremtették. Ez a példa azonban azt is bizonyítja, hogy kitartással nálunk is célt lehet érni. Végtelen káros azonban, ha olyan frázisok kerülnek a köztudatba, hogy például a közkórház átadása a „közegészségügy nívóját sülyeszti“ és hogy „az egyetem a betegen tanít, a kórház gyógyít“. Az intelligens olvasó már első pillanatra látja, hogy ez abszurdum, mert hogy csak egy példát említsek: a belgyógyászat orvosi teendőit végzik a professzor vezetése mellett 1 magántanár, 3 tanársegéd, 4 gyakornok, ugyanannyi betegre a közkórházban esik 1 főorvos, 1 segédorvos, kicsit valószínűűen, hogy ilyen ellátás mellett a klinikán épen a gyógyítás maradna el. Ha a közkórház csak tuberkulózisban felvenné az arra szoruló betegeket már nem maradna egyetlen üres ágya sem. Dánia a legutóbbi nemzetközi tuberkulózis gyűlésen büszkén jelentette be, hogy célszerű intézkedéseivel sikerült az öszszes országok között a legmélyebbre lenyomnia a tuberkulózis-halálozást, de hogy mást ne említsük: Dániában meghal évenként körülbelül háromezer ember tuberkulózisban és ennél jóval több ágy áll a tuberkulotikus betegeknek jól vezetett kórházak és szanatóriumokban rendelkezésére. Naiv fantaszta az, aki azt hiszi, hogy a tuberkulózist egy fecskendővel meg valamelyes orvossággal ki lehet irtani s ha felállitunk egy gondozót és a betegeket szorgalmasan oltogatjuk, maholnap izmagja sem marad a betegségnek. 11 Az itrberkulózis elleni küzdelem rendszeres, nehéz, fáradságos munkát kíván és sok-sok munkával kell ott pótolni, ahol — mint nálunk is — a munkának kell az anyagiakat is pótolni. A Rockefeller alap szervezte meg a francia tuberkulózis elleni küzdelmet is a dollárok százezreivel, mert a helyzetet már végzetesen fenyegetőnek látta, a mi helyzetünk még rosszabb. A tüdővész elleni küzdelem központja a gondozó. A beteg ott jelentkezik vizsgálatra s innen kellene elküldeni őt, vagy hozzátartozóit szanatóriumba, közkórházba, a gyermekeket üdülőtelepre. A gondozónak kellene gondoskodni a további fertőzés meggátlásáról, jobb lakásról, bővebb táplálkozásról, stb.stb. Ez így ma nálunk lehetetlen. Mi volna akkor megoldható ? Nagyon sok. A gondozó fölkutatná a betegeket, kitanítja őket, beutalhatná a műtétre alkalmas eseteket a szintén felállítandó tüdőbetegosztályra. Ez ma a tüdőbetegek kezelésének legbiztosabb módja. A szegény betegeket kezeli, fenntartja az összeköttetést az iskolaorvosokkal, Őrködik a serdülő ifjúság felett és közbelép, amikor szükséges. De ma már még tovább mehet. Az első gondozó megalapítója, Calmette megoldotta azt is, hogyan lehet tüdőbeteg családok csecsemőit a rendszerint halálos körtől megvédeni, ha nem lehet a családból kihelyezni. Olyasforma az eljárása, mint a himlőoltásnál: egy leszelidített formáját a bacillusnak használja védőoltásnak, még az alkalmazási módja is egyszerű: egy kis kanál anyatejjel nyeli le a kimért védőoltóanyagot a csecsemő. Három éves tapasztalat bizonyítja a szer ártalmatlanságát a csecsemőknél és évtizedes tapasztalat a hasznát az állatkísérletekben. Hogy általában nem ismerik, annak az az oka, hogy Calmette tudós, nem üzletember, mint Friedmann, nem alapított gyárat az „emberiség érdekében“, hanem a tudományos alapelvek szemmeltartásával csak komoly biztosítékot nyújtó tudományos intézetekben engedi használni szerét, amit díjtalanul szolgáltat ki. Szeged áldásával, a Tiszával megoldható a gyermeküdülés, amint a Stefánia-szövetség be is bizonyította a gyakorlatban és talán jön a csengelei szanatórium is. A közegészségügy szempontjából az a defallizmus, ha megelégszünk avval, ami nincsen és feldicsérjük azt, ami van, ha tökéletlen is. Igenis ébren kell tartani azt a meggyőződést, hogy sokat, nagyon sokat kell tennünk. A cseh szociáldemokraták támadták Benes kivételes helyzetét . Prága, június 31. A Vatikánnal történt súlyos incidens Benes bőrére megy. A szociáldemokraták nyilvánosan kezdik pedzeni a dolgot, hogy az egész ellentét a Vatikán és Csehország között Benes machinációira vezethető vissza és kierőszakolt eljárás volt. A cseh szociáldemokrata párt tagjai gyűlést tartottak, melyen megbeszélték a legutóbbi politikai eseményeket. Meissner dr., aki a közös bizottságban képviselte a cseh szociáldemokratákat, azt mondta, hogy a nemzeti szocialista párt taktikája híján van minden komolyságnak. Ezután élesen támadta Benes miniszter kivételes helyzetét. Benes megmaradt hivatalában, mondotta, holott párttársai lemondottak. Az 5-ös bizottság megbízta Benest, hogy tárgyaljon a nunciussal az ünnepnapok ügyében. Tény az, hogy Benes ezt nem tette meg. Az 5-ös bizottság avval is megbízta Benest, hogy a Vatikán képviselőjével a kettős ünnepek újabb bevezetéséről tárgyaljon. Benes ennek sem tett eleget. Ha Benes számára túlságosan nehéz a külügyminiszteri tárca viselése, kötelessége visszalépni. Aki az elválasztást akarja, azt önmagán kell megkezdenie Btchyne képviselő annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szociáldemokrata párt elérkezettnek tartja az időpontot új választásokra. Beniczky Ödön ellen beterjssztették a vádiratot a büntető törvényszékhez Kormányzósértés vétsége és hivatalos titok elárulása a váci ügyészség a további fogvatartást javasolja Budapest, június 31. Elkészült a vádindítvány Beniczky Ödön ellen a budapesti királyi ügyészségnél. A vádiratot már a tegnapi napon a büntető törvényszékhez, mint sajtóbirósághoz, beterjesztették. A vádirat az 1925. junius 23 óta vizsgálati fogságban levő Beniczky Ödön ellen az 1923 évi XXXIII. törvénycikk 2. §-ába ütköző és annak 2. bekezdése szerint minősítésalá eső és az 1920. I. törvénycikk 14. §-a alá eső, sajtó útján elkövetett kormányzósértés vétsége miatt és a büntető törvénykönyv 479. §-ába ütköző hivatali titok elárulásának sajtó útján elkövetett vétsége miatt emelt mint szerző ellen vádat. A kormányzósértés vétségének vádját az „Az Újság“ című napilap 1925. évi május hó 31-én megjelenő számában Beniczky Ödön a Somogyi- Bacsó gyilkosság ügyében írt cikknek a vádirat először azon részét idézi, amelyekben a szerző a kormányzó ur őfőméltósága ellen sértést követett el. A kormányzósértés miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás egyáltalában nem vonatkozik Beniczky Ödönnek a honvéd bűnvádi eljárás során 1925. március 30 án tett tanúvallomására. Az A hivatali titok elárulásának sajtó útján elkövetett vétsége miatt pedig Beniczky Ödön ugyancsak mint szerző ellen azért emelt vádat, mert Beniczky Ödön, aki 1919 évi szeptember 15 étől 1920 március hó 18-ig Magyarország belügyminisztere volt, a Somogyi Béla és Bacsó Béla 1920 február 17-én történt meggyilkoltatása ügyében a tettesek felderítése tárgyában folyamatba tett rendőri nyomozás során, volt hivatali állásából kifolyólag, tudomására jött és hivatalos minőségben kezéhez jutott iratokat az „Az Újság“ című napilap 1925 március hó 21. napján kiadott számában közzétette annak dacára, hogy a hivatali titoktartás alól a felmentést a kormányzó úr őfőméltósága az 1925 május hó 7. napján kelt magánelhatározásából csupán a Somogyi Béla és Bacsó Béla hírlapírók meggyilkoltatása miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás során tanúként kihallgatás esetére adta meg. Ezenkívül a királyi ügyészség Beniczky Ödön és Kóbor Tamás, mint kettős társak ellen külön vádiratot nyújt be azon, a bűnvádi perrendtartásra vonatkozó 1912. évi XXXIII. törvénycikk 264. §-ába ütköző és a 263. § 3. bekezdése szerint büntetendő titokközlés vétsége miatt, amelyet a nevezettek az által követtek el, hogy Beniczky Ödönnek a Somogyi és Bacsó meggyilkoltatása ügyében folyamatba tett honvéd bűnvádi eljárás során a magyar királyi budapesti első honvéd vegyesdandár parancsnokság ügyvédje előtt 1925. május hó 30-án történt kihallgatások során felvett jegyzőkönyvhöz mellékelt beadványt, mint honvéd bűnvádi eljárásra vonatkozó ügyiratot, mielőtt azt a nyilvános tárgyaláson előterjesztették, a hatóság engedélye nélkül az „Az Újság“ című lapnak 1925. május 31-én kiadott számában a maga egészében együtt és közösen közzétették. A királyi ügyészség Beniczky Ödön terhelt vizsgálati fogságának fenntartását az elrendelés okának fennállása miatt indítványozta azért, mert a nevezett terhelt szökésétől az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagysága folytán tartani lehet, mégpedig annál is inkább, miután semmivel sincs igazolva, hogy Beniczky Ödönnek olyan rendes kereseti forrása, vagy oly értékű vagyona volna, amely rokonaihoz súlyos kötelékkel fűzné. Horvátországban visszaállítják a régi közigazgatást Prága, július 31. A Tages Postnak jelentik Belgrádból. Az új kor- r mány a horvát parasztpárt minisz- t tereinek a kérésére elhatározta, hogy az előbbi kormány által kinevezett s valamennyi horvátországi és szla- Ivóniai község biztosait felfüggeszti és visszaállítja a régi közigazgatást. Ma, szombat este 6 órától 12-ig a PRÓFÉTIBAN nagy katonahangverseny. Polgári sörfözde világhitű Szent István sörápok elmérése.