Szegedi Uj Nemzedék, 1925. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1925-09-01 / 197. szám

Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egy hónapra . 30.000 K Egyes szám ára 1500 E rasár- és ünnepnap 3000 E Szerkesztőség és kiadóhivatal: beged, Kiltárla-Dtca 10. szám Telefon: 153. Szeged, 1925., szeptember 1., kedd Ara: 1500 korona. Vfl-lk évfolyam, 197. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA df. Főmunkatárs: PUSKÁS JENŐ. k Baross-Szöretség szegedi fiókjának, a HANSz, a Magyar Nemzeti Szöretség és a Torán- SzSretség b Iratai OS lapja. Postatakarékpénztár! számla 8815 Uí módszer (IM) Fővárosi hiradásokból ol­vassuk, hogy az ántánt magyaror­szági fegyver- ellenőrző bizottsága Párisból, a nagykövetek tanácsától kapott uj utasítások és rendelkezések alapján fogja további munkáját vé­gezni. Még nem tiszta előliünk tel­jesen ez az uj módszer, mielőtt azonban már ismernők, megállapít­juk, hogy méltó lesz a múltban kö­vetett szokásokhoz, mélfó lesz ah­hoz az erkölcstelen világszemlélet­hez, amely egyformán tényező ma Párisban, Bukarestben, vagy Belg- rádban. Jól tudjuk, minden módszer a magyarság megalázását, kifosztá­sát célozza, minden uj szokás, mely ántántéktól jön, balkáni forrásokból veszi a maga lendítő erejét, balkáni etikával végzi körútját s végered­ményben néhány ellenőrzőnek jelent csak gondnélküli életet és lehetősé­get a gyors, de annál biztosabb meggazdagodásra. Lehetetlen, hogy haragvó érzések ne támadjanak a lelkűnkben az ed­dig „nemesnek“ és „lovaglásnak“ hitt francia nemzet ellen. Mert hi­szen természetes, hogy ebben az esetben csendőrré s végrehajtó esz­közzé leegyszerűsített tényezői ők annak a politikának, amely a maga éltető forrásait a szegénnyé és kol­dussá nyomorított magyar nemzetből szipolyozza, annak a politikának, amelyet balkáni agyak teremtettek meg a francia kormány beugratá-^ sával. A Balkán végrehajtói ők s ennél szégyenletesebb kritikát talán egész történelme alatt nem kapott Francia- ország ; mélyebbre ennél a pontnál sohasem sülyedt s valóban, a mi birkatürelműnk kellett ahhoz, hogy eddig a szombathelyinél csúfosabb kudarcok nem érték a gloár hadse­regének ellenőrző tisztjeit. Ám már Mikszáth Kálmán meg- irta, hogy a birka ugyan türelmes állat, de ha egyszer megharagszik, topogni kezd. Nem gondolják ott azok az urak Párisban, hogy egy­szer elfogy a magyar nemzet türelme is, nem gondolják, hogy az uj mód­szer vérig sért majd bennünket és topogni kezdünk ? Hát mit gondol­nak tulajdonképpen ? Eddig már mindent elraboltak tölünk, amit lehetett. A francia nép dicső szövetségese, az oláh, faji szo­kásaihoz híven, az 1919 iki kirándulá­sakor 100 miíliárdokra menő értéket lopott el. Azt látják, hogy fegyve­rünk nincs, amely elölt egyik úgy futott, minta másik ezelőtt még hét esztendővel. De a szerencsétlenek elfelejtik, hogy a puskához lélek is kellett, szív is kellett, hogy a ma­gyar katonák mint férfiak viselked­tek, a lelket, a szivet pedig nem lehet megölni és ha üt az óra, az oláh ármádiát például fegyver nélkül is agyonveri a magyar honvédség. Már egyszer megcselekedte . . . Tehát uj módszert hoznak. Rend­ben van, tudomásul vesszük. Még türünk valameddig. Egy tanulságot pedig örökre fel­vésünk az idők homlokára. Tévedett az emberiség, midőn azt hitte, hogy a francia valóban lovagias nemzet. Mertha csak egy csipetnyi is lenne benne ebből a férfias erényből, nem tűrte volna, hogy a francia kormány és hadsereg arra a szerepre vállal­kozzék, amely sehogysem mélfó egy néphez, melyet úgy ismer a világ, hogy kullurája is van, sőt valamikor szabadságért is harcolt. A szerencse kereke pedig for- gandó. És nem volt talán az embe­riség törfénelmének periódusa, amely­ben a hódié mibi, crastibi elve úgy érvényesült volna, mint éppen ezek­ben az időkben, amikor hitvány em- kerek nemhogy a békét teremtették volna meg, hanem gonoszul meg­hosszabbították a háborút. Hamis hiresEtelések a városok kölcsönéröl — A Kormány cálelia a kfticsönakciö bokásál — — A Szegedi Uj Nemzedék ludősitójától — Budapest, augusztus 31. A Reggel cimü lap azt a hirt közli, hogy a magyar városok kölcsönakc'óia megbukott. Ezzel kapcsolatosan illetékes helyen a következőket közölték a Magyar Távirati Iroda munkatársával: A hir tendenciózus és nem felel meg a valóságnak. Az au­gusztus 29 én a hasznos keruházásokról megjelent hivatalos közleményben külön meg volt említve, hogy a 10 millió dol­láros kölcsön első fele már folyósítás alatt áll. A Speyer amerikai bankcég a megállapodás értelmében csak a kölcsön első felét volt köte'es jelenleg folyósítani, ami meg is történt. A jegyzés eredmé­nyéről október 15 lg köteles beszámolni. Meg kell állapítani, hogy semmi olyan momentum lel nem merült, mely a köl­csön ügyére hátrányos volna, Az ilyen tendenciózus hírek a magyar közhite) ár­talmára vannak s ezért a lap felelősségre- vonása iránt az intézkedések folyamatban annak. Merénylet a Simplon-express ellen — A kisikloll vonaton utaielf Marderascu miniaater ia — Bukarest, augusztus 31 A CFR vezérigazgatóságához táv­irat érkezett Temesvárról, hogy a Turnseverin—Craiova vasútvonalon a 11 es számú Simplon-expressvo- nat az éjjel Butuesíi és Haja állomás között kisiklott. Minden valószínűség szerint merényletet követtek el a vo­nat ellen, mert a sínek ötven méter­nyire fel voltak szedve. A szerencsétlenségről egyelőre csak hiányos jelentések érkeztek. melyekből az tűnik ki, hogy halál­eset nem történt. A vonaton utazott Mardarescu had- iigymjniszter is. A mozdony és a postakocsi az * első jelentések szerint teljesen kies­tek a sínek közül, mig a többi ko­csiknak csak egy-egy kereke törött el a kisiklás közetkeztében. Az uta­sok ijedelmét fokozta, hogy a bal­eset koromsötétben lörtént.^s minr den pillanatban támadástól tartottak. A korményxó a ceglédi ünnepélyen Ui kulturpalotv, MOVE-sporfpilya és kiillilks Cegléden — A Szegedi Uj Nemzedék kiküldött tudósítójától — Cegléd, augusztus 31. Ünnepi díszbe öltözött a város, amely a nemzeti gondolat és érzés zászlóvi­vője. Az utcákon, házakon nemzeti zászlók lobognak, mindenütt virág, szín és pompa. Cegléd a kormányzót várta s az embereket valami ünnepélyes hangulat ragadta meg. Az állomás épületét már 9 órakor kordonnal zárta el a rendőr­ség, csak az egyesületek és a meghí­vottak vettek részt a fogadáson. Az állomás épülete virágokkal ékeskedett, fehér karszalagos rendezők futkosnak és a különböző hivatalok zászlóik alatt a perronon helyezkedtek el. Az állo­más előtt ceglédi legényekből állő ban­dérium tanyázott Tíz órakor befutott a kormányzó kOlönvonata. Rövid vezényszó hallat­szott, a diszszázad tisztelgett s a kor­mányzó előttük ellépve fogadta a ka­tonai méltóságok jelentkezését. A pol­gári hatóság és előkelőségek élén Sár~ kány Gyula dr., Cegléd város polgár- mestere üdvözölte a kormányzót. — Cegléd város hármas ünnepet 01, — mondotta — a Faluszövetség szá­zadik kiállítását, melyen iparunk és mezőgazdaságunk produktumait mu­tatjuk be, kultárházunk alapkőletételét és a MOVE-sportpályájának felavatá­sát. E három ünnepélyen keresztül meg lehet ismerni Cegléd város kö­zönségének igazi lelkületét, munka­szeretetét, mellyel a magyar kultúra emelésén fáradozik. A kormányzó ezután megköszönte az üdvözlést. — Köszönöm ragaszkodásukat és munkálkodásukat — válaszolt a kor­mányzó, mellyel Magyarország újjá­építésén fáradoznak. Cegléd város hár­mas ünnepe bizonyítéka eredményes munkásságuknak és nemes buzgósá- guknak. Kérem önöket, hogy ezu'án is munkálkodjanak együtt és őrizzék meg az egyetértés szép erényét. Hatalmas éljenriadal zúgott fel a kormányzó beszédére, aki melegen ke­zet szorított Sárkány dr. polgármesterrel és rövid beszélgetést folytatott a cele- britásokka', majd Magasházy László szárnysegéd kisérelében a város ötlo- vas hintöján a főgimnáziumba hajta­tott, hogy a Faluszöveíség kiállítását megnyissa. A borostyánnal és virágokkal feldí­szített kiállítási épület előtt ceglédi ma­gyarruhás lányok virágot szórtak a kor­mányzó elé, majd Schandl Károly dr. államtitkár üdvözölte az államfőt. — Cegléd kiállítása gazdasági és lelki'kuIturUnnep, benne van a ma­gyar néplélek tiszta megnyilvánulása. Ez a kiállítás tanúbizonysága ánnak, hogy van még élniakarás a magyarban. Kérem Főméltőságodat, mint a Falu­szövetség legmagasabb védőjét, a szá­zadik kiállítás megnyitására. Az államfő válaszában méltatta a Faluszővetségnek megalakulása óta ki­fejtett munkásságát, melyet a falu kul­túrájának emelése érdekében öt év óta végzett. Örömének és megelégedésé­nek adott kifejezést afelett, hogy a Falu- szövetség 100. kiállítását Cegléden ren­dezhette meg. Ezután Steinecker Ferenc egyetemi tanár kalauzolása mellett megtekintette az értékes kiállítást, melynek gon­dosan összehordott anyaga híven mu­tatja az Alföld gazdasági és kulturális haladását és Cegléd fejlett iparát. A kormányzó több mint egy óra­hosszat tartózkodott a kiállításon. A kulturház alapkőletétele A kiállitásről fél 12 órakor a Rákőczi- utcán ielállitott diadalkapun át az Ipartes'ület kulturházának álapköle- tételéhez vonult a menet. Az épület bejáratánál volt elhelyezve a vasláda és az alapkő. Előtte szőnyeggel lebori- tott emelvényen állt a kormányzó. Az Ipartestületi Dalárda elénekelte a „Bus- magyarok imáját“. Kovács Margit üdvözlő verset mondott és csokrot nyújtott át a kormányzónak. Rónai János ipartestületi elnök pedig beszéd­ben üdvözölte. A kormányzó megköszönve az öt ért üdvözlést, kalapáccsal háromszor megütötte az alapkövet. Ezután a ceglédi leányok az épület színpadán a szabad ég alatt élőképet mutattak be» mely osztatlan tetszést aratott. A városháza különtermében a hely­őrség tisztikarát fogadta az államfő» majd résztvett a 250 terítékes dísz- ebéden. Délután negyednégykor az újonnan épített MOVE-sport telepre vonultak ki. Ott Zsilinszky Endre, a MOVE or­szágos elnöke üdvözölte az államfőt. — Fömagasságu Kormányzó Ur a MOVE felvonult atlétái nevében alatt­valói hódolattal üdvözlöm. A MOVE egyesület akarattal tör célja felé. A mi célunk a sportot visszaadni testi és erkölcsi hatalmával együtt a magyar fajnak, a sportot megtisztítani az üz­leties szellemtől, amely elposványosi- tani törekszik. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után a ceglédi MOVE nevében Raffay Géza dr. mondott üdvözlő beszédet, majd Mándoki Sándor ezredes, tábori lelkész, Takács József ref. püspöki helynök és Törtely Lajos evang. es­peres az egyház nevében.avatták fel- az uj sportpályát. A kormányzó válaszában rámutatott a szellemi és testi erő nemzeti szempontböl való fontosságára. A MOVE-nak ehhez a munkához tovább is sikereket kiván. A tömeg és a felvonult atléták él­jenzése után Zsilinszky Endre rövid beszédben kéri a kolmányzót, hogy a MOVE idei cserfakoszoruiát, ami a legtöbb eredményt elért MOVE-atlétát illeti meg, Bárány Istvánnak, Európa leggyorsabb úszójának adja át. Bárány István a kormányzó elé járult, aki rövid buzdító beszéd kisére­lében átnyújtotta Bárány Istvánnak a MOVE cserfakoszoruját. Ezzel a hivatalos ünnepély véget ért, Horthy Miklós elutazott Gödöllőre és Cegléd népe büszke öntudattal könyvelheti el, hogy az a munka és szorgalom, mellyel városát fejleszteni igyekszik, nem veszett kárba. Újabb bombamerénylet Bulgáriában Szófia, augusztus 31. A Bolgár Távirati Iroda jelenti, a filippopoiiszi görög konzulátus egy szolgája a konzulátus épületével szom­szédos ház udvarában kutatott és ott egy csomagot talált, melyet magával vitt anélkül, hogy megmondotta volna» mitől van szó. Ez a titokzatos eljárás feltűnt a rend­őrségnek, mert ugyanaznap délután a görög konzul közölte, hogy lakásába bombát dobtak, mely azonban nem robbant fel. 0 maga oltotta el az égő kanócot és a bombát az ablakon át a szomszédos udvarba dobta. Valószínű» hogy a titokzatos csomagban ez a bomba volt.

Next

/
Thumbnails
Contents