Szegedi Uj Nemzedék, 1925. november (7. évfolyam, 249-273. szám)

1925-11-01 / 249. szám

előtti folyosóra, ahol, miután elhelyezkedtek, Huszár Károly lépett fel a jobboldali hősi halott emléktábla előtti emelvényre és mondotta el ünnepi beszédét. — A magyar országgyűlés két házának és a törvényhozás tisztviselőinek és alkalmazottainak 13 hősi halottja emlékét ércbe öntöttük. Megint 13 vértanúja van a magyar nemzetnek, akik életét ádáz csatákban vette el az ellenség. Nevük a magyar história egén mint örök csillagok gyúlnak ki most, amikor a lepel lehull a művészi alkotásról. Hallgassátok meg a harctéri sírokból felhulló suttogók szavát a hősi halottak gárdájának, mert a halál csak az életet tanítja. Nem igaz magyar az, aki a hősi síroknál csak a hervadásnak őszi illatát érzi. A nemzeti élet ereje drágább, minthogy pillanatait a balszerencse megsiratásával vesztegessük el. Ne sirassátok azokat, akik dicsően haltak meg a hazáért, hanem sirassátok azokat, akik nem akarnak a hősökhöz méltóan élni a honért. Tisza és Návay emlékezete Miután lehullott a lepel, Tisza István és Návay Lajos emlékét megörökítő baloldali emléktábla előtt mondotta el beszédét Zsitvay Tibor. Nyugat és Kelet határmesgyéjén ezer éve áll rendületlenül a magyar nemzet; belsejét vulkanikus erő, kelet és nyugat örökre csatázó szellemei feszítik. A Utáni erők egyesüléséből születik meg a kristály-jellem; ilyen ragyogó kristályalakja van Magyarországon Tisza István grófnak és Návay Lajosnak. Tisza István a legnagyobbak közül való óriási jellem, Návay pedig egy fejlet magaslott ki kortársai közül, aki mindig csak a közjó érdekében gondolkodott. Tisza fanatikusan szerette nemzetét és hitte, remélte, hogy elhárítja a nemzet közelgő végzetét; született államférfin és kristálytiszta jellem. Mélységes tragikum rejlik abban, miszerint Tisza egész erejével szállt síkra az alkotó nemzeti munka megkezdéséért, törekvéseiben fellángolt újból a régi gravaminlis politika. Tisza és Návay egy helyről jöttek, az önzetlenség, kötelességtudás és a hazafiasság legmélységesebb bölcsőjéből, a történelmi magyar középosztályból; egy céljuk volt, a ma-gyar nemzet érdekeinek a megmentése és egy végzetük is lett, a vértanú halál. Zsitvay Tibor beszéde után a Budai Dalárda a Himnuszt énekelte és ezzel a lélekemelő ünnepség véget ért. A megjelent notabilitások ezután sorra megtekintették az emléktáblákat és elismeréssel emlékeztek meg a két művésznek, Dankó Józsefnek és Geziczky Hugónak alkotásairól. Egy órakor nyitotta meg újból Scitovszky elnök az ülést. Felhatalmazást kér a Háztól, hogy az ünnepségeken elmondott beszédeket mint a mai ünneplésről szóló napló mellékletét kinyomathassa. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárult. Ezután napirendi indítványt tett, amelynek értelmében a nemzetgyűlés legközelebbi ülését november 3-án, kedden délelőtt 11 órakor tartja és ezen folytatja a pengőérték megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés egynegyed 2-kor ért véget. a szörnyű állati hangok irányában. Csak a vasúti csendőrök nem vesztették el fejüket. Előteremtették a kalauzt és felnyittatták a vagont. Alig hogy egy tenyérnyi hézag támadt az ajtó óvatos kifelé húzásával, egy csodaszép, hófehér angora macska ugrott ki ijedt prüszköléssel a résen és leverve a csendőr sisakját, az étterem nyitott ajtaja felé szökéit. Még fel sem ocsúdhattunk az első meglepetésből, midőn éktelen csaholással a juhász kutya és véreb rohant ki és a macska után vetve magukat, feldöntve az utjukba eső székeket és asztalokat a vasúti vendéglő elsőosztályú éttermébe rohantak. Minden áron le akarták szedni a tányérok tetején megpillantott angóra macskát. Egy kutyakorbáccsal felfegyverzett fiatal hadnagy hősi bátorsággal rohant a két kutya után. Ezen az utolsó percben érkezett — nem ugyan az edények és százféle likőr készletek alámentéséhez, hanem ahhoz, hogy az ijedségtől már ájuldozó kasszatündért szabadítsa ki a lihegő fenevadak közelségéből. A juhász kutya és a véreb az első ostorcsapásokra éktelen vonítás közt tűntek el az áru asztal alatt és megadással várták sorsukat. Az ostorcsapásoktól azonban a macska is megrémült és ügyes manővíírozással rohant ki a tiszt vállán keresztül a peronra. Egyenesen a redaktornak tartott. Menekülés közben feldöntötte annak sörét és összekarmolta az arcát. Az eddig sötétben székölő két eb, a gazdájuk védelmére ő, vagy ősi ellenségük üldözése vágyától hevítve, ismét a macska után rohant. A lompos juhászkutya rettentő száját kitátva asztalunkon termett és a redaktor rémült arca után kapott, nyilvánvalóan abban a feltevésben, hogy a macska még mindig ott van. A vérben forgó szemű kutya a dühtől megkergülve, saját gazdája arcáról marcangolta volna le a bőrt, ha e pillanatban mag nem jelenik a podgyász kocsi peremén Muki s oly spectáculumot nem rendez, mely örökre feledhetetlen lett minden szemtanúra nézve. Muki ugyanis két-három hatalmas szökéssel a lompos juhászkutya fején termett. A másik pillanatban már annak kilógó hosszú éles nyelvét kicsiny kezével meg fogva húzni kezdte fölfelé. A hatalmas kutya az első meglepetéstől magához tértve, össze akarta csukni habzó állkapcsait, hogy a majom gyengéd kezét keresztül harapja. Halotti csendben lélekzetet visszafojtva lestük a két állat küzdelmét, ahelyett, hogy a kis majom segítségére rohanttunk volna, mert a redaktor is már túl lévén a veszélyen, azonnal az étterembe rohant, becsapva maga után az ajtót. Muki azonban nem szorult védelemre. Amint a dühös eb habzó száját meglátta és érezte annak forró leheletét, karját villámgyorsan a kutya torkába nyomta és ott bent a beles körút ragadta meg valamelyik belső részét és leugorva a kutya fejéről, leregőben himbálta magát.(Folytatjuk). SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925 november 1., vasárnap Tisztviselői fizetések a Népszövetség előtt — Bethlent a tárgyalásra Genibe várják — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Génfből érkezett Jelentés szerint a Népszövetség december 5-én folytatja tanácskozásait, amikor is letárgyalásra kerülnek azon ügyek, amelyekben a tanács a nyári időszakban nem tudott döntést Berlin, október 31. , hozni. Értesülések szerint a tanács napirendjén szerepel a kisebbségi kérdések mellett a magyar tisztviselők státus- és fizetésrendezési ügyének a kérdése is és ezért a tanács ülésére Genfbe várják Bethlen István gróf miniszterelnököt is. A valorizációs javaslat a minisztertanácson — Az Igazságügyminister nyilatkozata — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, október 31. A pénteki minisztertanáccsal kapcsolatban a valorizációs törvényjavaslatról és a hitbizományok kérdésében folyó tárgyalásokról Pesthy Pál igazságügyminiszter nyilatkozott és a következőket mondotta: A pénteki minisztertanács a valorizációs törvényjavaslatot még nem tárgyalta le, azon hírek, amelyek már végleges számokról adnak közlést, nem fedik a valóságot. A helyzet ma az, hogy a magam részéről a pénzügyminiszter úrral még egyszer tanácskozni fogok és csak ezután kerülhet sor arra, hogy döntés történjék a valorizációs törvényjavaslat végleges megszövegezése tekintetében. A hitbizományok megszüntetéséről elterjedt hírekkel kapcsolatban az igazságügyminiszter a következőket mondotta : A hitbizományok kérdésében még az előzetes tanulmányozási munkálatok folynak a minisztériumban. Tekintettel arra, hogy nagy anyaggal kel megbirkózni, rövid idő alatt nem lehet döntést hozni. A miniszterelnök úr hangoztatta, hogy foglalkozik a hitbizományok megszüntetésével, ez a kijelentés csak az alapelv leszögezése, a kérdés kidolgozása még folyamatban van. Általában arról van szó, hogy a hitbizományokban a hitbizományi család többi tagjai is megfelelő mértékben részesüljenek, nemcsak az az egy kéz, amelyben a birtok összpontosul. A kérdés azonban, mint mondotta, csak tanulmányozás alatt áll, kezdeti stádiumban. Tűzfészek a színház padlásán — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, október 31. A mérnökség a napokban kezdte meg a városi színház facement tetőzetének a zsinórpadlás körül levő részét bádogtetőzettel kicserélni. Az átalakítással elfoglalt munkások szombaton azt vették észre, hogy a tetőzeten levő szelelekből füst tódul elő. Erről azonnal jelentést tettek az átalakítást vezető Kövér Tibor főmérnöknek, ki utána nézett, hogy mi idézi elő a füstölést. Felbontották a régi facement tetőzetet és akkor kitűnt, hogy a kémények mellett elvonuló menyezetrészek gerendái be vannak építve a kémény falába. A gerendák közül több, köztük azok, ahonnét a füst tódut ki, már meg is voltak szenesedve, annyira, hogy már csupán idő kérdése volt, hogy ezek a kéménybe épített gerendák lángra kapjanak. Kövér Tibor főmérnök erre rögtön intézkedett, hogy a fagerendákat felcseréljék vasgerendákkal. Ezt, be sem várva a tanács jóváhagyását, a tűzbiztonság érdekében már meg is kezdték. E rejtett tűzfészek felfedezésével egy könnyen bekövetkezhető tűzkatasztrófától menekült meg a színház. A menyezet ugyanis össze van építve fedélszékkel, ami azt jelenti, hogy a menyezet meggyuladása esetén a tűz a színház belső részére, a színpadra, az öltözőkre és a nézőtérre is átterjedt volna. A gerendák kicserélésével a foganatba vett munkálatok lényegesen nagyobb összegbe kerülnek, ily célra azonban a költségekre való tekintet nélkül meg kell hozni az áldozatot. Mindennemű rövidáru kapható “1:5:51iM olcsóbban a Kertész N. Pamikt Szeged, Feketesas u 21. sz. IUIIIUl (, ki,. ítéljttbu melett.) rozsdáni kereskedőinél A nagykörúti háztulajdonosok az új kövezés programai ellen — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Szeged, október 31. Megírta a Szegedi Uj Nemzedék, hogy a nagykörút gyalogjárójának aszfaltozásának terve komoly formában felmerült a torony alatt. Az aszfaltozási tervekkel kapcsolatban a nagykörúti olvasónktól két figyelemremétó levelet kaptunk, melyeket megszivlelésüi az illetékeseknek az alábbiakban közlünk. I. Tekintetes Szerkesztő Úr ! Becses lapjukban olvastam, hogy a városi főmérnök úr egy vállalkozó ajánlatát mutatta be a polgármester úrnak a nagykörút és néhány utca gyalogjárójának kiaszfaltozása ügyében. Az is közölve volt, hogy a főmérnök úr az ajánlatot elfogadhatónak tartja, mert a városra nem jelentene terhet, mivel a vállalkozó a költségeket közvetlenül a háztulajdonosoktól hajtaná be. (Ezek pedig kivétel nélkül módfelett jó helyzetben vannak.) A járda a nagykörúton, ahol én is érdekelt fél vagyok, 4 m. széles lenne, tehát egy 25 méteres közepes utcahoszszal bíró ház 100 négyzetméter aszfaltot kapna, ami a mostani méregdrága árak mellett, elképzelhetjük, mily nagy költségeket róna a háztulajdonosokra, kik közül nem egyet a szó szoros értelmében teljesen tönkre tenne. Ma, amikor a háztulajdonosok a házaikat sem tudják jó karban tartani, őket egy ilyen teljesen indokolatlan teherrel lehetetlen helyzetbe hozni a legnagyobb oktalanság lenne. Ilyenre a hatóságnak még csak gondolni sem szabad. Ha a nagykörúti háztulajdonosok többsége vállalná is ezt a terhet — amit el sem képzelhetek — még akkor is szabad e indokolatlanul ezek miatt a többit tönkretenni? A forgalom — mint tudjuk — a városszélekről a központba és viszont történik, tehát a nagykörút nem forgalmas útvonal. Hogy miért kellene ide a mostani elég széles, két és fél méter széles, jókarban levő gyalogjáró helyett 4 m. széles aszfalt, ez teljesen érthetetlen. Egy nagykörúti telektulajdonos. II. Tekintetes Szerkesztőségi A nagykörút gyalogjáróinak aszfaltburkolattal való ellátási tervéhez szíveskedjék a Szegedi Új Nemzedékben a hatóság figyelmébe ajánlani a következőket : A gyalogjáró utak aszfalttal való burkolása nem a legcélszerűbb, mert esős időben csatakosz a besüppedések helyén, amint Szeged számos utcáján látható, oly tócsák képződnek, hogy abban bokáig érő lábfürdőket vesz a közönség, különösen a rosszul világított utcákban. A legideálisabb gyalogjáró burkolat látható Triesztben, ahol, nagy, de talán csak 10 cm. vastag népszögű kőlapok vannak lerakva. Esős időben eső mán a likacsos kövek hamarább felszáradnak, soha sincs rajtuk tócsaképződés. Ha drágább is, de örö skös és ezért fogják szívesebben a háztulajdonosok megfizetni, mint az aszfaltot, melyet 10 évenknt meg kell újítani. Az aszfalt nyáron forróbb, s télen síkosabb s a testi épségre veszélyesebb, mint a kőlapok. Csak egy kifogás lehetne a kőlapok ellen higiénikus szempontból, hogy I. 1, nem hézagmentesek, mint az asz- I faltburkolat. Szegeden azonban nem szokás higiénikus szempontokat olyan figye- lemre méltatni, hogy ez dönthetne az aszfalt mellett. • Hiszen a Tisza Lajos-körút kocsiútjának apró kocka-burkolata a lehető legegészségtelenebb, mert a sok hézag magába szívja az állati ürüléket, s amellett határozottan beleütközik a közszépészetbe. Ha pedig mégis aszfaltból készítik a nagykörút gyalogjáróit, joggal elvárja a közönség, hogy az becsületes munka legyen, melynek szolid alapozása elejét vegye a süppedések és gödrök képződésének.