Szegedi Uj Nemzedék, 1925. december (7. évfolyam, 274-296. szám)

1925-12-01 / 274. szám

1925 december 1. kedd SZEGED­ UJ NEMZEDÉK Pirandello iMathias Pascal IVAN MOSJOUKINE-nel a Belvárosiban.!­ Gad*Mao«HBO«csD9oarD«csD«Gard««QBnQOTM»csDGaR>«ecaD»CHDeaD»ftcaD •eM0«caD»GaDaM8MQHro#c«D*eBDcaM«evD«aHrD mi A Katolikus Kör kultur> délutánja — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, november 80 A Szegedi Katolikus Kör, mint a múltban, úgy a jelenben is megtesz mindent arra, hogy Szeged katolikus­­ társadalmának világnézetét egységesen­­ irányítsa s részben magas nívójú elő-­­­adássorozatokkal a magyarság élet-­­ problémái közül azokat a kérdéseket­­ tartsa felszínen, melyek a legközelebb­ről érdekelnek bennünket. December­­­dő folyamán 4 kulturdélután rendezé­­­­sét határozta el, melyeken országos­­ nevű tudósok és publicisták tartanak­­ előadásokat. Az első előadás vasárnap délután 5 óra után kezdődött a pia­rista gimnázium dísztermében. A ha­­­­talmas termet előkelő és nagyszámú­­ közönség töltötte meg s nagyon sokan nem is fértek be a terembe. ( Megnyitó beszédet Tóth Imre dr. kormányfőtanácsos, a Katolikus Kör elnöke mondott, melyben kifejezésre juttatta az adventi kulturdélutánok cél­jait, Wolkenberg Alajos dr. egyetemi tanár pedig Elveszett kincsek, megma­radt értékek címen tartotta meg ma­gas nívójú előadását, melyről hely­szűke miatt, sajnos, csak röviden em­lékezhetünk meg. Sok irányból indulva tört beszédében a cél felé s művészi elgondolásánál, állításainak logikai alá­támasztásával, a nagy tudós szuggesz­­tív erejével tragikus képet rajzolt arról a sok kincsről, melyet az ember elve­szített. Elveszítette az ember önmagát, hinni, akarni tudását. Mi, magyarok, a mi speciális helyzetünkben különösen sok mindent vesztettünk el. S míg lenézzük a balkáni népeket, a maguk szokásai és erkölcsei miatt, nem vesz­­szük észre, hogy ezeknek a népeknek a családi életében, tisztaságában olyan őserők élnek, amelyek meghatványo­zódva nagy veszedelmet jelenthetnek reánk. A nyugati kultúra átvételénél egészségtelen szelekció folyik nálunk, nem vesszük át a virágot, hanem a szemetet. Átvesszük azt, ami ernyesz­­tőleg hat, átvesszük a kokaint, jazz­­bandot, a bubi-frizurát, átveszik a nők a korlátlan dohányélvezetet, de az igazi értékeket onnan­ sem vesszük át. Ezért nagy az erkölcsi sülyedés és amint azt egy rendelkezésre álló sta­tisztikai tanulmányból megállapította, azért ijesztően nagy az öngyilkosok száma. Wolkenberg Alajos dr. előadása nagy hatást tett a jelenvoltakra s beszéde végén a közönség lelkesen ünnepelte a nagy szónokot és tudóst. A művészi műsor első számaként Budur Anna szavalta el „Az árva ma­gyarok adventje“ című prológust mély átéléssel, szordinós s mégis szárnyaló művészettel. A Szegedi Dalárda a szerző vezénylésével König-Juhász Madách-kórusát énekelte. A Szegedi Dalárda, mely a soproni országos ver­senyen a II. díjat nyerte, e műnek előadásával is tanúságot tett mindama képességekről, melyek őt a legnagyobb művészi feladatok megoldására is pre­desztinálják. Hatalmas hanganyag fe­gyelmezettség, a finomságok megér­zése, a karnagy gondolatainak átvétele azon tulajdonságok, melyek a Szegedi Dalárdát legfőképpen jellemzik s egy­ben diadalmas fejlődésének biztos zá­logai. A műsor egyik művészi részé­nek legkedvesebb száma Nagy Anna, B. Szentgyörgyi Gizella hegedű és Muntyán Gizella együttes zongorajá­téka volt, kik hatalmas tetszés-nyilvá­nítás mellett adták elő Hubernek a Hunyadi L. dalműből komponált nagy ábrándját Könnyed és befejezett tech­nika, művészi elgondolás, részleteiben is finom kidolgozás, bámulatosan pre­cíz összjáték volt nagy sikerük titka, mely tulajdonságok megállapítása után csak azt óhajtjuk, hogy tudásukkal s művészi képességeikkel minél több­ször találkozzunk dobogóinkon. Tóth Kálmán férfias tűzzel, az átér­­zés melegével s a gyakorlott szavaid­nak minden erényével fölvértezve sza­valta el Anka János Adventi riadóját Végül a Szent Imre Egyesület teljes zenekarának fegyelmezettségről, tiszta összjátékról s a dinamikai hatások tel­jes mértékű érvényre juttatásáról tanús­kodó zeneszáma tett pontot ennek a­ Szeged város katolikus társadalmának legjavát egybegyűjtő s minden részé­ben kiválóan sikerült adventi délután­nak a végére. A művészi műsor után Glattfelder Gyula dr. megyés püspök bemutatta magának a szereplő művészeket s kü­lön gratulált mindegyiknek a nagy­szerű sikerhez. Decemberben ujra összeirják az összes választókat Hagkeidik as alikéisk­fi munkái az országgyölási válastói niv- fagysék összeállitására — MIndan lakásba kikásbasilik as Ssssa* írási ivakat Szeged, november 80. Az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló 1925. évi XXVI. törvény­cikk elrendeli az összes választók ál­talános összeírását. A törvény alapján a belügyminiszter most adta ki az összeírásra vonatkozó rendeletet me­lyet a Belügyi Közlöny legutóbbi rend­kívüli száma közöl. A rendelet szerint az országgyűlési választók általános összeírását de­cember 1-én meg kell kezdeni minden egyes helyen. Az összeírást a köz­ségekben a községi elöljáróságok végzik házról-házra járva. Városok­ban s így Szegeden is minden egyes lakásba külön összeíró lapot kézbesí­­tet ki a város, melyet mindenhol a családfőnek kell kitölteni. Az össze­író lapra a családfő köteles minden egyes vele lakót, aki a választójog szempontjából figyelembe jöhet, be­vezetni , a kitöltött összeíró lapot aláírva beadni az összeírást eszköz­löknek. Összeírás alá esik minden választó, mert a névjegyzéket nem a régi alap­ján állítják össze. Tehát aki a régi­­ névjegyzékben szerepelt, de az össze­írásnál kimarad, az nem kerül be az uj névjegyzékbe s így meg lesz fosztva választói jogától. Ez azért nagyon fontos, hogy mindenki kellő komoly­sággal tekintse a napokban megkez­dődő új összeírást, mert nemcsak ön­maga, hanem a magyarság szempont­jából is fontos, hogy mindenki, akinek ahhoz joga van, bekerüljön a név­jegyzékbe. Az utóbbi időben többször zaklat­ták a közönséget adóösszeírással, fel­szólításokkal s igy érthető, hogy ál­talános az idegenkedés az összeírások miatt. Azonban figyelemmel kell lenni mindenkinek arra, hogy ez nem adó­­összeírás s az összeírásból senkinek sem szabad kimaradni. Tavasszal megkezdik a héviz-kut fúrását — Az állam a város rendelkezésére bocsátja a fúró eszközöket — — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Szeged, november 80.­­ Említettük már, hogy Somogyi Szil­­­­veszter dr. polgármester egy bizottsá­got küldött ki a hajduszoboszlói most felfedezett héviz-kút tanulmányozá­sára. Ez a bizottság, melynek tagjai Szendrey Jenő dr. tanácsnok, Baca Károly műszaki tanácsos és Papp Fe­renc köztisztasági üzemvezető voltak, pénteken és szombaton járt Hajdú­szoboszlón. Ez alkalommal főleg az iránt érdeklődtek, hogy a kút fúrását végző vállalkozó milyen összegért volna hajlandó ezt a munkát Szege­den is elvállalni. Kitűnt azonban, hogy a munkát államköltségen készítették. A dolog ott kezdődött, hogy az állam az ország több helyén gáz, petróleum és bitumen kutatásokat kezdett. Haj­dúszoboszlón a fúrás alkalmával akad­tak is gázra, mely még nagyobb mély­ségben más meleg vízzel keveredve jelentkezett. Ezért nyolcvan méter mély­ségben a víz hőfoka már elérte a 73 és fél Celsius fokot. A megejtett vegyi analízis megállapította, hogy a víz jo­­did és bromid tartalmú, de tartalmaz azonkívül gáz­anyagot is. A hőforrás vizét most még nem használják sem­mire, de a gázzal már a fúrás telepén világítanak és kazánokat is fűtenek. Hajdúszoboszló város most tárgyalá­sokat kezdett a kormánnyal, hogy mi­lyen feltételek mellett vehetné át a hő­forrást, melyből gyógyforrásánál fogva fürdőt akarnak létesíteni. Ezek a tár­gyalások még folynak, de Hajdúszo­boszlón remélik, hogy az állam át fogja engedni a hőforrást. A bizottság ezután Budapestre is el­utazott, ahol a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályában azt a választ kapták, kútfúró garnitúra rendelkezésre bocsátásának semmi akadálya nincs, a városnak csupán a szállítási díjakat és a munkások munkáját, továbbá a földben maradó cső árát kell megtérí­teni. A munkát azonban csak akkor lehet megkezdeni, ha az állam tulajdo­nát képező öt fúrógarnitúra közül egy felszabadul. Erre pedig csak a jövő tavasszal van kilátás. Az üggyel kapcsolatban megkérdez­tük Somogyi polgármestert, ki elmon­dotta, hogy a fúrógarnitúra rendelke­zésre bocsátása esetén a város nem fogja sajnálni a költségeket. A kút fú­rását a városi gőzfürdő telepén végez­nék, ahol a fúrás még az esetben sem jelentene a városra kockázatot, ha me­leg vízre nem akadnának. Hideg, ár­­tézi vizet ugyanis feltétlenül találnak és ezt akkor a gőzfürdő vízszükségle­tére fordítják, ami lehetővé teszi, hogy a gőzfürdőt kikapcsolják a nagyközön­ség használatára szolgáló vízhálózatból. Elkészült az ügyész indítványa Rákosiék ellen Budapest, november 30. A budapesti büntető törvényszék rögtönítélő bíróságának ama döntése után, hogy Rákosi Mátyás és társai­nak bűnügye a rendes bíróság elé tartozik, az ügyészségen Miskolczy Ágost dr. ügyész a bűnügy iratainak újabb áttanulmányozásával már el­készült és a vizsgálat megindítására vonatkozó indítványt elkészítette. Egyben indítványozta, hogy a letar­tóztatott kommmunisták közül 28-at vizsgálati fogságban tartsanak, mert a törvény rendelkezése szerint bün­tetésük 5—10 évig terjedhető fegy­­ház lehet. Tizennégy letartóztatott kommunistának a szabadlábra he­lyezését indítványozta, mert ezeknek bűncselekménye enyhébb beszámítás alá esik. A pestvidéki ügyészségen azonnal meg is kezdték a 14 kom­munistának szabadlábra helyezését. Kosztka István bűnügye a Tábla előtt Budapest, november 80. Hétfőn délelőtt 10 órakor nyitották meg a Kosztka-féle bűnügyben a tár­gyalást. Kállay Miklós táblai tanács­elnök felolvastatja az I. fokú bíróság ítéletét és Haris Andor dr. előadó bíró ismerteti az előző tárgyalások ered­ményeit. Majd az elnök és Pozsonyi Nándor dr. hosszasan ismerteti a törvényszék ítéletének az indokolását. A bizonyítás kiegészítését kéri az ügyész. Torda, Gábor Kosztkáné vé­dője közerkölcsiségi szempontból kéri a zárt tárgyalás elrendelését. Ügyész hozzájárul s az elnök zárt tárgyalást rendel el. Rövid zárt tárgyalás után a nyílt tárgyaláson a védő folytatta a bizo­nyítás kiegészítésére tett indítványát. Az ügyész a bizonyítás kiegészítését nem ellenezte, ezt a bíróság el is ren­delte és a tárgyalást elnapolta. A főispán az idén is megindítja a „kisrongyos“ akciót — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, november 30. Aigner Károly dr. főispán, kinek kezdeményezésére már évek óta több száz szegény gyermeket láttak el me­leg téli ruhával és cipővel, ismét élére állt e mozgalomnak és hétfőn Szeged város közönségéhez a következő fel­hívást intézte: immár hatodszor fordulok Szeged szabad királyi város megértő társadal­mához a mostoha magyar sors ártat­lan áldozatainak, a kisrongyosoknak megmentése érdekében, akik vézna, didergő testüket rongyokba takargatva, cipőtlen, dermedt lábacskáikkal nap­nap után könnyezve törnek át a hó­­barrikádokon, hogy az iskolákban sze­derjes ajkaikkal elénekelhessék a ma­gyar hiszekegyet. Ámde a dal csak lelküket hevíti s ha gyenge testüket nem védi a szere­tet meleg páncélja, elhullanak a nagy magyar jövő kicsiny katonái, mint Na­póleon hadai elhullottak a tél der­mesztő lehelletétől. Vértezzük hát fel a mi kis rongyos csapatunkat, hozzon áldozatot a magyar jövőnek mindenki tehetsége szerint. Hivatalomban átveszem a kisron­gyosoknak szánt pénzbeli, ruha és cipő alakjában, felekezeti és osztály­különbség nélkül szétosztandó adomá­nyokat s a magyar királyi Tanfelügye­­lőség Széchenyi-tér 8. szám alatt (volt Jerney-ház) helyiségében veszi át a használt cipőket és ruhákat, amelyek kijavítva s átdolgozva kerülnek a „kis­­rongyosokhoz”. Aigner Károly dr. főispán. Köszönetnyilvánítás Rokonoknak, jó barátoknak, Hadastyán Egyesületnek és isme­rősöknek, felejthetetlen felesé­gem, illetve drága jó anyánk el­hunyta alkalmából nyilvánított részvétért hálás köszönetet mond id. Sándor Fetenc és családja. Fájdalmasan, megtört szívvel jelentjük, hogy kedves barátunk, pályatársunk és áldott jó lelkű bohém testvérünk RAJNAI LÓRÁNT rendező 1925 november hó 80 ára virradó hajnalon egy heti szenvedés után életének 22. évében itt hagyott bennünket. Egy reményteljes élet és nagy­nak ígérkező pályatárs szállott vele sírba. Fájó szívvel mondunk örök búcsút mindnyájunk ked­ves “Lory­“jának. Nemesszívü barátunk, testvérünk, pihenj bé­kében A ■logodl Városi Síri­­ház Tagjai.

Next