Szegedi Uj Nemzedék, 1926. augusztus (8. évfolyam, 173-197. szám)

1926-08-01 / 173. szám

Szeged, 1S26 augusztus 1., vasárnap Keresztény politikai napilap Klőfiietési ára: 3SCV Mnapra , 35.000 R Pistán küldve 37.000 K Ifey»# szám ára 1500 K (S«ái* is ünnepnap 5000 K lzerkesztfiség és kiadóhiratal: SHftá, DigOBlcs-tér 7. Mám TELEFON: Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal: 158. Ara: 2000 korona. VlU-ik ivleljram, 173. szém. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. Főmunkatárs: PUSKÁS JENŐ, 1 Baross-Srövetség szegedi fiókjának, a MANSi, a lagyu Nemzett Szövetség, Tarán-Síi- vétség, Tarai szegedi kér. hivatalos lapja. Poita takarékpénztári izámla 8811 Szent Ferenc társadalmi jelentősége — Halálának 700 évea lordulöján — Irta: Muntyán István dr Á modern socialisztikus társadalmi mozgalmak rendszerében — bár a vezetők egyenesen vallásellenes ten­denciákkal hivalkodnak — növekvő határozottsággal érvényesül a vallási mozgalmak egyik jellemző túlzása: a fanatizmus. Fanatizált tömegek csoportosulnak egy ember, egy könyv körül és Marx Károly, a tudomá­nyos szocializmus atyja, vad szen­vedélyekkel körültajtékzott magas­laton áll, mint a „humanizmus hit­vallásának“ kanonizálandó megala­pítója. Szentnek vallják és szentül követik — amint messzi proletár- elődök ugyancsak szentnek vallották és követték azt az Alázatos Szent Ferencet, aki ugyancsak a proletár­sors fölenyhitésének, a jogtalanságok megszüntetésének, egy uj, egy igaz­ságos gazdasági rend megteremtésé­nek szentelte életét. Föltűnő, — megtévesztő a két ember sorsának, törekvéseinek meg­egyezése. Mindketten jómódú pol­gári családból származnak. Kényel­mes, gondtalan életrendjén látszólag mindketten arra vannak hivatva, hogy kisebb környezetben, egy vá­rosnak, egy tartománynak a közéle­tében keressék azt, amit polgári ambíció magának cél gyanánt kitűz­het. Szent Ferenc delitermetü, szép arcú, nagy műveltségű ifjú; jó kereskedő, jó katona, magasabb szintű, eleven társadalmi életet élő, még a művészetekben is kiválóan jártas ember. És mégis — ifjúsága virágában lemond vagyonról, társa­dalmi pozícióról, lemond még a legutolsó darab ruháról is, hogy magára vegye a keserű szegénységet, hogy a felebaráti szeretetnek, a te­vékeny irgalmasságnak, a szegények- t nek, a betegeknek szentelhesse éle- } tét. Nincsenek föiforgató tendenciái. De a prédikációja, a példája nyo­mán fölforr a lelkek indulatja s ha apostoli tevékenységének nem a lemondás átszeliemülisége, az önfel­áldozás üdvözítő boldogsága, nem a tiszta, makulanéiküi való szeretet adnak kibékítő alaplonusokat; ha Krisztus helytartójának bölcsesége a franciskánus szabályzat jóváhagyásá­val nem jelöl ki az egész mozgalom számára helyes medret; — akkor egy mindent elsöprő forradalomban talán már a 13. század véget vet az európai civilizációnak. Marx Károly, a jómódú zsidócsa­lád sarja, a zsidó papnak nagy mű­veltségű fia, hiába házasodik be egy ősnemes német úri családba. Nem csábítja a modern polgári értelemben vett karrier. Ő a forradalom felé tájékozódik. Ezért az ideálért, a proletárok, a nincsetlenek gazdasági, politikai bilincseinek széttöréséért, erkölcsi számkivetettségük megszün­tetéséért ő maga élte végéig tűr számkivetésí, hányattatást, keserű szegénységet. Ezért ir, beszél, agitál szinte emberfölötti erővel, egy egész hosszú élten át szüntelen. De ha Szent Ferenc rendet alapit, amely­nek tagjai ki vannak zárva minden vagyonból, minden bírásból, bármi­nemű hatalom után való vágyako­zásból : Marx nevéhez viszont a „Munkás Internationale“ megalko­tása fűződik — egy világszövetségé, amelynek éppen ellenkezően az a végcélja, hogy minden tulajdont és minden hatalmat magának meg­szerezzen. A megegyezések mögöít tehát szö­ges ellentétek vannak s nem célta­lan azok mélységeire rámutatni. Fő­ként arra az ellentétes elvi állás­pontra, amelyet a szegénység, a va­gyon, az ember beértékelése és a célok kitűzése szempontjából elfog­lalnak. Szent Ferencnél a szegénység ön­kéntes lemondás a vagyonról. Ta­nítás, mely nem egyes társadalmi osztályoknak, érdekrétegeknek szól, hanem egyenesen a közlelkiismeret- hez fordul. Gazdagoktól és szegé­nyektől ugyanazt a lemondó maga­tartást követeli és ezzel az anyagi javuknak helyes beértékelését minden irányban egyformán hangsúlyozni. Ő nem ellensége a vagyonosoknak, a vagyon kisajátításában nem lát eszközt a szegénység megszünteté­sére. Neki a vagyon nem cél, a sze­génység nem átok. Sőt erkölcsi sza­badság a vagyonnal együtt járó lel­kirabsággal szemben — a Szabad­ság diadalutja Isten felé. Marxnál a vagyon áll az emberi törekvések középpontjában. A foko­zott termelés, a javak állandó sza­porítása az egyetlen cél, amelyre törekedni érdemes, az egyetlen helyt­álló magyarázat minden emberi tör­ténés számára. Nincsen itt szó köz- lelkiismeretről, osztályok szolidaritá­sáról. Itt csak a nincsetlenekről van szó, akiknek meg kell szerezniük minden gazdagságot, hogy eként „ki­sajátítván a kisajátítókat“ végre-va- lahára minden hatalom fölött ren­delkezhessenek. Szent Ferencnél csak az ember és az ö mennyei üdvössége bírnak jelentőséggel. Minden egyéb: civili­záció, vagyon, haladás és gazdálko­dás csak annyit érnek, amennyit a végcél, az örök üdvösség szempont­jából jelenthetnek. Van jogtalanság, van szenvedés, van nyomor — de ezekkel szemben nem lázadó szer­vezkedés, hanem csak a könyörüld, a tevékeny szeretet, az önfeláldozás érvényesülhetnek sikerrel. Ezek fö­lött rendelkezik a Szent hősi mér­tékben, ezek biztosítanak számára minden társadalmi rétegre kiható sikert, ezek emelik föl Kiisztus uni­verzális világszemléletére, olyan er­kölcsi magasságokba, amikre későbbi korok már nem képesek. Marxnál az ember ki van vetkőz- tetve minden idealizmusból, az em­ber csak a mindenkori gazdasági helyzet függeléke. Nincs tervező, nincs szervező, nincs erkölcsi érték. Csak tömeg van s az egyes ember annyit ér amennyit a tömegérdek szempontjából, a fizikai munkás aia- csony horizonjából megitélten jelent. Marx mit sem akar tudni egyesek kiváló személyiségéről, vagy egész csoportok történelem-szerző akara­táról. Nála a birtok, a bírás nem ősérzés, amelynek túlzásaival szem­ben a lelkiismeret szavát keli meg­szólaltatni, hanem csak abstrakt idea, „tulajdonjog“ elvileg el lehet intézni protestációkkal, tudományos terrorizmussal, tényleg pedig meg lehet szüntetni — helyesebben a nincsetlenek számára rezerválni a nagyobb politikai hatalom megka- parintásával, nyers erőszak alkalma­zásával. Egyoldalú világszemlélet ez; nem képesít általános jó hatásokra — már pedig Szent Ferencnek ép­pen a tényleg elért általános ered­mények szolgáltatnak igazságot, ezek adnak neki Marx fölött utolérhetet­len magasságokban absolut erkölcsi fölényt és értéket. Szent Ferenc szava szivből fakad és belevág a lelkiismeretbe. Egyéni­ségében, föllépésében van vaj ami ami a prófétákra emlékeztet. Ő is szőrcsuhát ölt, hamut hint fejére, hogy népe nyomorúságát hirdesse, sirassa. Az ö szive is tele van hősi bátorsággal, megváltó gyöngédséggel és az emberek elragadtatva, leigázva immár csak az ő tanácsai szerint akarnak élni. Megtanulnak várni, lemondani s mialatt elbűvölt hallga­tósága, tanítványai tüzes szekéren, második Illés prófétaként ég felé röpülni látják a Mestert: — a naivan-póeiikus, dithyrambikus, misz­tikus ráhatásoknak meg van a ma­guk pozitív, megfogható üdvös ered ményük: a társadalmi béke, a köz­élet békéje. Még pedig nemcsak a Szent saját városára Assisire nézve, melynek megható társadalmi béke­okmánya (1210.) ma is meg van, hanem egész Itáliára, sőt egész Európára nézve is, ahol uton-utfélen, népies nyelven, modorban prédikáló követői közül egy Regensburgi Berthold egyszerre 60 ezer embert is tud maga köré csoportosítani, a vicenzai Fra Giovanni Schio szavára pedig megbékél egész Felső-Itália és Guelfek, Ghibellinch egymás nya­kába borulnak. Hol vannak ma ehez fogható ered­mények ? Kihozza vissza a mai társadalom megzavart békességét? Kiháritja el a fenyegető általános katasztrófát? Talán a marx-tanitványok agitációja, vagy a marxismus gyakorlati alkal­mazása? Hiszen az előbbeniek har­cot, osztályharcot hirdetnek, a hajdan szent Oroszországban pedig egyen­ként adják föl mesterük elveit, hogy mint zsarnok szovjet, száműzött és legyilkolt zsarnokok módszereit kö­vessék. Szent Ferenc ma aktuálisabb, mint valaha volt s ha egy vallásos érzületében megingatott, erkölcsi ere­jében lezüllesztett, polgári meggyő­ződéseiből kiforgatott, agyon libera­lizált és demokratizált értelmiség ez idő szerint nem szocialista irók belletrisztikájából csüggesztené Ön­magát, hanem az ó szelleméből keresne erkölcsi támasztékokat: akkor még kialakulhatna az az erő, amely az utolsó pillanatban megmenti a Fehér Ember civilizációját. Ottó király köszönet» a szegedi nőknek A Szánt Korona Ssövelség szegedi női csoportja táviratilag üdvözölt* a királyfit — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Szeged, julius 31. A Ltqueilóban élő királyfi iránti hódolat egyse nagyobb mértékben terjed a hü magyar nép lelkűidé­ben. Nemrégen megalakult Szegeden is a Szent Korona Szövetség női és férfi csoportja, melynek kereteit egyre jobban tágítani kell. A leg­utóbbi Oltó mise alkalmából a sze­gedi női csoport táviratilag üdvö­zölte a gyermek királyt és fejezte ki hódolatát és ragaszkodását a száműzetésben élő királyfi iránt. Az üdvözlő táviratra tegnap levélben válaszolt Cziráky József gróf. Levele, melyet a szegedi csoport elnöknőjé- hez intézett, a következőképpen hangzik: Őfelsége Ottó király őszinte öröm­mel fogadta a legmagasabb névünnepe alkalmából kifejezésre juttatott hódola­tot, s az aznapi szentmisén való meg­emlékezés mélyen meghatotta. Ifjú ki­rályunk a legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, hogy a ragaszkodás és szeretet e megnyilvánulásáért nevében legfelsőbb és legbensőbb köszönetét fe­jezzem ki a Méltóságod bölcs vezetése alatt álló szervezetnek. Lequeiló, 1926 julius hó 20-án. Legfelsőbb megbízásból. Gróf Cziráky József dr. A Szent Korona Szövetség női csoportja nagy örömmel fogadta az ifjú király köszönetét, s Cziráky gróf levelét a szombaton tartott ülé­sen olvasták fel. Ezen az ülésen el­határozták, hogy a csoport a hősök temetőjében állandóan 50 katona-sir gondozását vállalja magára. Ezt a határozatot követendő példa képpen átütjük a többi szegedi női egyesü­letek elé. Nagy nemzeti zarándoklat Mohácsra A magyar katolicizmus veiérfáriial vezetik a magyar katolikusokat Mohács mezejére a 400-lk évfordulóval kapcsolatban. — Az Országos Katolikus Szövetség szervezi a zarándoklatot, de részt vesznek benne as ország összes katolikus szervezetei — A Szegedi Uj Nemzedék tudósiíójálól — I hanás után a 400 év távolságából J valami szörnyű momentó mered e nemzet elé. Egy ifjú király és 20 ezer magyar férfiú önfeláldozó gesztusa, amint a nemzetre nehezedő végzet karját, melléi kitáiva — fel akarja tar­tóztatni. Budapest, julius 31. Soha nem volt a miilenium óta a nemzetnek olyan egyetemes megnyi­latkozása a történelmi múlt és a meg­szentelt hagyományok iránt, mintame­lyet a mohácsi vész 400 ik évforduló­jával kapcsolatosan tapasztalni lehet. S valóban megrendítő és lélekbe markoló Mohácsnak az emlékezete. Különösen most, a trianoni nagy zu­Az a 20 ezer hős, aki Mokács me­zején 1526 augusztus 29-én elesett, s ezzel örök időkre beírta nevét a ma

Next

/
Thumbnails
Contents