Szegedi Uj Nemzedék, 1926. augusztus (8. évfolyam, 173-197. szám)

1926-08-01 / 173. szám

­ Liane HaidA tisztességes asszony Harry Liedtkével.1 gyar nemzet történetébe, az akkori felfogás szerint nemcsak a magyar nemzet, de az egész kereszténység, a keresztény világ vértanúja. Ezért mon­dotta Perényi püspök, hogy János fő­vétele napját a kereszténység 20 ezer vértanújáról kell elnevezni, mert az ütközet erre a napra esett. Perényi szavai lángolnak fel csodás fénnyel annak a pár magyar embernek a sze­mében, akik a mohácsi vész emléke­zetének ünnepét egyetemes keresztény demostrációnak akarják felhasználni. Még ez év elején felvetődött annak gondolata, hogy a mohácsi vész 400 ik évfordulójával kapcsolatosan a magyar katolicizmus is meghajtja zászlóját egyetemesen azok előtt a hősök előtt, akik katolikusok voltak és mint kato­likusok estek el és szenvedtek vértanú halált az egész kereszténységért Mo­hácson. Az akció helyinek indult, azonban — mindjobban kidomborodva országossá vált, élére Pécsett a katolikus köz­ponti választmány, Budapesten az Országos Katolikus Szövetség állott és az a kívánságuk és szándékuk, hogy az egész magyar katolicizmus a mo­hácsi vész 400 ik évfordulójával kap­csolatosan Mohácsra zarándokodon. Mivel arra nincs mód és nem lát­szott alkalom, hogy augusztus 29 én a katolicizmus a maga erejében meg­nyilatkozzék, a katolikus vezető férfiak elhatározták, hogy augusztus 22 ét tűzik ki annak a napnak, amikor a magyar katolikus társadalom Mohács­ról megemlékezik. A dunántúli és tiszántúli vármegyék katolikus népe Budapestről indul 21 én délben a DGT hajóval, vagy pedig este fél 10 órakor a MFTR hajóval. A pécsiek pedig vonaton. Ép így a szegediek és Szombathely—Nagy­­kanizsaiak. Mohácson délelőtt 7 órától egészen fél kilenc óráig csendes misék lesznek a zarándokok részére a foga­dalmi templom helyén felállítandó ol­tárokon. 9 órakor pedig ünnepélyes szentmise áldozatot Virág Ferenc pécsi püspök mutat be. Ezalatt a szentmise alatt áldoznak a férfiak. Ezeknek ne­vét pergamentre jegyzik és augusztus 29 én elhelyezik a fogadalmi templom alapkövébe. 10 órakor katolikus nagy­gyűlés lesz 3 helyen. A magyaroké a fogadalmi templom részére kijelölt téren, a németeké a színkör mögötti téren vagy a belvárosi római katolikus teráplom előtt, a sokácoké a város­háza udvarán. Déli 12 órakor ebéd lesz, amelyre augusztus 15 ig Mo­hácson a polgármesteri hivatalban le­het jelentkezni. Délután 2 órakor kü­lön hajók viszik azokat, akik a Csele­­pataknál rendezendő manifesztációnál részt vesznek a 11. Lajos király em­lékezetére emelt oszlophoz. Itt meg­koszorúzzák a magyar katolicizmus vezérférfiai és a katolikus szervezetek az emlékoszlopot. Megnyílt az új Európa kávéház (Vár­ utca, Bohn vendéglővel szemben) Kitűnő reggeli és uzsora háló. Olcsó polgári áraki Ünnepélyes megnyitás néhány nap múlva Számos látogatást kér, kiváló tisztelettel: Rásó Gyula. L 13-as bérkocsi SZEGEDI ÚR­NEMZEDÉK 1926 augusztus 1., vasárnap Bacher tovább is háziőrizetben marad — A védők felfolyamodtak a vádlank­akoz — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, július 31. Bacher Emil szombaton délelőtt detektivek kiséretében megjelent Medves­ Medico vizsgálóbíró előtt, aki kihirdette elötte, hogy elrendeli a vizsgálatot csalás és hüllen keze­lés címén, hasonlóképpen a vizsgá­lati fogságot, amelyet továbbra is háziőrizet formájában tart fenn. A vizsgálatot és a vizsgálati fog­ságot elrendelő végzés indokolása nem különbözik az ügyészi indít­ványtól. A védők bejelenteték, hogy a végzés ellen felfolyamodással élnek, de engedélyt kértek arra, hogy a törvényben előírt 8 nap alatt ter­jeszthessék elő az indokolást. A felfolyamodás alapján most már a vádtanács fog dönteni a vizsgálat elrendeléséről és a vizsgálati fogság fenntartásáról. Nagyszabású restaurálás előtt az alsóvárosi templom A ferencrendi szerzetesek kérelme a városhoz Szegeden . A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától Szeged, július 81. Szent Ferenc halálának 7-ik cen­tenáriuma alkalmából nagyszabású terven dolgoznak az alsóvárosi ko­lostorban. A Mátyás-templom és az ősi zárda nagyon sok helyen szorul már javításra, mert az idő vasfoga lemállasztotta a vakolatot, s a talaj­víz is nagyon sík kárt csinált a több évszázadot látott épületben. Komoly tatarozásra szorul a tető is, de a templomon is nagyon sok a reperálni való, ha volna hozzá meg­felelő tőke. Páter­­nyi Athanáznak az a szándéka, s illő lenne, ha ezt a szándékot városszerte mindenki res­pektálná, hogy Isten Szegénykéje halálának hétszázadik évfordulója, s a szegedi rendház alapításának öt­századik évforduója alkalmából tel­jesen rendbehozzák úgy a rendhá­zat, valamint az ősi templomot is. Megfelelő összegű pénz ugyan nincs erre a célra, de Unyi házfő­nök reméli, hogy elő tudja teremteni. Kérvényt ad be a városhoz, hogy az ez évi alsóvárosi búcsúk alkal­mából, a vásári árusoktól befolyt helypénzt adja a város a templom és a rendház restaurálásának cél­jaira. Ez a kérés teljesen indokolt és lehetetlennek tartjak, hogy a tanács a legnagyobb jóindulattal ne tegye magáévá az ügyet, s ne honorálja a házfőnök kérését. A jubileumi bú­csúk alkalmából tekintélyes fisszeg gyűlhet össze a vásári helypénzek­ből, aminek segítségével valóra vál­hat az a terv, hogy a kettős jubi­leumra teljesen restaurálva lesz az alóvárosi rendház, s az ősi Mátyás templom. Amint már jeleztük is, szeptem­berben Szent Ferenc tiszteletére 8 napos ünnepség lesz Alsóvároson, melynek tiszta jövedelme ugyan­ezt a célt szolgálná. A Havi Boldogasszony búcsú al­kalmából jövő héten, szerdán dél­után 6 órakor Zadravetz István tá­bori püspök mond szentbeszédet, s másnap, csütörtökön szentmisét pon­tifikál. Zadravetz püspök Ahol senki sem akart direktóriumi elnök lenni — Mistél milliárd a pusztamérgesi és öttömösi iskolákra — — A Szegedi Uj Nemzedék tudósitójától — Szeged, julius 31. A kiskundorozsmai járásnak a­­ járás székhelyén kívül két nagyon érdekes községe Pusztamérges és Öttömös. Szorgalmas, jó magyar nép lakja, hiszen a pusztamérgesi borok messze földön híresek. Ko­moly érdemül tudható be a két község népének, hogy a forradal­mak idején, amikor az új alakula­toknak mindenki igyekezett be­hódolni, Pusztamérges és Öltömös népe rá sem hederített a forradalmi tanokra és demagógokra s tovább élte a magyar konzervatív életét. Mikor pedig a kommü­n is bekövet­kezett, ebben a két községben nem tudták magalakítani a direktóriumot, mert egyetlen pusztamérgesi vagy öttömösi magyar sem vállalkozott az elnöki méltóságra. Most arról értesülünk, hogy a kultuszminiszter az ez évi költség­­vetésből a pusztamérgesi iskolára 1 milliárd 200 millió és az öttö­mösi iskola építési költségeire 450 millió koronát engedélyezett. Jóleső érzéssel veszünk tudomást a kultuszminiszternek erről az in­tézkedéséről, mellyel minden bizony­nyal a tanyai kultúrának kívánt szolgálatot tenni. Pusztamérges és Öltömös népe a jóindulatot teljes mértékben megérdemli, s ismervén Klebelsberg gróf nobilis gondol­kozását, reméljük, ezután is figyelem­ben fogja részesíteni őket. Jó kereszténynek asztaláról nem hiányozhatik a »■SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV., Egyetem­ utca 5. Elsőrangú családi ház a Belváros központján. — 100 szoba központi fűtéssel. Mosdók vízvezetékkel. Fürdők. Lift Egyágyas szoba 60 ezertől, kétágyas 64 ezertől. Étterem — kávikás — sörözőpince. SZABÓ IMRE tulajdonos. .B Egy pusztuló városrész romantikája — Séta a pusztuló Palánk utcáin — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, július 31. Bontják a palánki régi házakat, az emlékek városát. A kultúra el­sodorja az ősi Szeged boltívei házait, amelyekben csupa békés polgár, kereskedő, mesterember élte le hosszú éveit, amikor az évek nem peregtek le oly gyorsan s az események lassan íródtak bele az emberek emlékezetébe. A Palánk csöndes, elhagyatott részét, a város Tabánját nehéz tár­szekerek dübörgése veri fel, mun­kások csákányozzák a falakat, le­emelik a tetőzet nehéz gerendáit, le­verik az esőverte cserepeket, el­korhadt zsindelyt. És a szorgos munkáskezek nyo­mán egyre jobban pusztul a Palánk, a békés otthonokat a földdel teszik egyenlővé s végtelen térség tárul a szemlélő elé a régi Szeged helyén. — Hát bontjuk ezeket a régi házakat . . . Megérdemlik, már eleget szagáltak — mondja egy öreg napszámos. — Hát eleget — lóditja a cim­borája. — Éppen most tanátam egy téglát, amelyikre 1746-os évszámot mettszették a ház építőji. — Hát régi ház, régi — állapít­ják meg közösen s bontogatják to­vább az omladozó falakat. • Pár napja egy cseréppipát talál­tak az Ipar-u­ca 3. számú ház bon­tása közben a fal egyik üregében. Használt, ócska cseréppipa, három piros tulipánnal, 180 esztendős jó­szág. Beszállítják a múzeumba. Nyaktörő kövezeten bandukolunk tovább az Ipar-utcán. Lebontották már az 5—7—9—11. számú háza­kat. A nagymennyiségű tégla és fa­anyag az utcán hever. Kereskedők és építtetők, vállalkozók alkusznak a jó állapotban levő építési anya­gokra, amelyeket az új árának felé­ért lehet megkapni. Mint értesülünk, legközelebb csákány alá kerülnek az Ipar­ utca 4—6—8—10. számú há­zak is. S megindulhatnak az egye­temi klinikák építkezései már szep­tember elején. Addigra eltűnnek a Palánk ódon házai, amelyeknek leeresztett ablak­­függönyei mögött fonnyadt vénkis­asszonyok rendezgették levelezésü­ket a levendulaszagú almáriomban. A Szegfű­ utcában még csak a selyemhernyó tenyésztési felügyelő­ség házát bontják, de a közeli na­pokban a többire is rákerül a sor. A Palánk legromantikusabb háza a Sziv-utcában van. A Sziv-utca keskeny sikátor, három ház van benne. Egyik düledezőbb mint a másik. A hármas számú romházon már a házszám sem látszik, kicsiny ablakai közvetlenül az utcaszint fe­lett vannak. Kerítése már évek óta nincsen, udvarán két méter magasra nőtt a paréj, útilapu, bogáncs . . . A tetőzete már nem is nevezhető annak, eltüzelték, a szél elhordta, s ami megmaradt az csak száraz idő­ben jó — mutatás kedvéért. — Födélje most éppen nincsen, de vör­­ccel — mondja egy arra járó öregember. A régi-régi kidült-bedült falu­ház történetére már kevesen emlékeznek... Pedig története is volt valaha... A bontás körül mesélték, talán igaz

Next