Szegedi Uj Nemzedék, 1926. november (8. évfolyam, 250-273. szám)
1926-11-03 / 250. szám
Révész János koporsójánál Zámbó Béla százados lelkész végezte a szertartást és búcsúztatta el az igazi vitézt, igazi katonát, könnyekig megható beszédben. A gyászszertartás után a hadsereg és hatóságok képviselői Belle Géza dr főorvos ravatalához mentek, melyet édesanyja a rokonok és ismerősök mellett a szegedi dalárdák, katonai és civil orvosi kar vett körül. Itt Antalffy László ref. ezredes lelkész mondott imát a korán elhunyt orvos és művész hamvai felett, kinek mártírhalált szánt a sors, hogy a nagy, dicső Magyarország jövő boldogsága az ő poraiból is tápot és erőt nyerjen. Azután megindult a hosszú gyászmenet. A két szegedi bajtárs komporsója a Dugonics-térig haladt együtt, ott Révész János hamvai a felsővárosi temető. Belledré pedig a református temető felé vették útjukat, hogy elhunyt atyjuk oldala mellett várják a feltámadás trombitájának hivő hangjai. A hősi halottak gyászünnepe Hétfőn délután fél 4 órakor a belvárosi temető hősi halottainak a sírjánál gyülekezett a katonaság és polgárság vezetősége, a helyőrség disszakaszai, az egyetemi bajtársi körök és vitézi szék képviselői, hogy örök kegyeletükről a felvirágozott és gyertyák fényében úszó hősök sírjánál tanúbizonyságot tegyenek. Valamennyi számottevő szegedi nőegyesület tagjai már a kora délelőtti órákban ott buzgólkodtak Gécs János ny. alezredes vezetése mellett a sok száz sírhalom körül, hogy a szegedi hősök sírja minél szebben feldíszítve mutassa az élők szeretetteli megemlékezését. Délután olyan is volt a hősök kertje, mint egy nagy virág és gyertyaláng csokor, minden fehér sírkereszten kis koszorú és pirosfehér-zöld szalag, a bejárat és utak a legnagyobb gondossággal és szeretettel ünnepléssé téve. Egymásután érkeznek meg a főispán, Gaál Endre dr tanácsnok, Baócz Béla dr rendőrfőtanácsos a rendőrtisztekkel, majd vitéz Kubinyi Gyula vegyesdandárparancsnok tart szemlét a kivonult disszázadok felett a himnusz hangjai mellett Zámbó Dezső tábori lelkész tartott azután meghatott hangú beszédet a múlt hőseiről és a jelen élőinek kötelességéről. Ezek a hantok adjanak erőt az élőknek — mondotta — ez a hősök kertje legyen a melegágya a Nagy-Magyarországért küzdő erőknek és munkának. Ne sírni jöjjetek ide, hanem uj dacot, uj akarást meríteni a magyar élet küzdelmeihez. A beszéd után megszentelte a sírokat és rövid imát mondott a beszentelt hantok felett. Azután a nagykereszt tövébe helyezték el rövid beszéd keretében a koszorúikat a következők: vitéz Kubinyi Gyula vegyesdandárparancsnok a helyőrség, Gaál Endre dr tanácsnok a város, Csajkás Bódog DEFHE elnök, a menekült egyetemi ifjúság nevében. Sorra jöttek azután a vitézi szék, a hadiözvegyek hadiárvák, a szegedi jótékony magyar aszszonyok és leányok koszorúi. A gyászünnnep a Himnusz eléneklésével ért véget. A simási síroknál Mindenszentek ünnepén a szegedi színház tagjai is kivonultak teljes számmal, hogy megkoszorúzzák a szegedi temetőkben nyugvó színészek sírját. Először Rajnay Lóránt volt coszarendező sírjánál rögtönöztek megható ünnepséget, melyen Baróthy József mondott gyászbeszédet. A Deák Lóránt sírjánál Szilágyi Aladár, a Kükemezey Vilma sírjánál Várady Ferenc, a Csóka igazgató és fia sírjánál Szilágyi Aladár, a Makó Lajos igazgató sírjánál Faragó Ödön, a Mezey Péterénél Oláh Ferenc, a Szatmáry Árpádénál, melyet a Déri Rózsi szokásos virágcsokra díszített, szintén Szilágyi Aladár, a Szabó Sándor volt színházi titkár sírjánál Oláh Ferenc, Tóvölgyi Béla volt színigazgató sírjánál, akit az Erdély utáni honvágy ölt meg. Szilágyi Aladár, s ugyancsak ő beszélt a hősi halált halt Szőllősy Gyula színházi ügyelő sírjánál is. Minden elismerés a kegyeletet lerovó színészeké, mert bizony 141 mássk igazgató óta alig alig keresték fel a színészi sírokat. Mindszentek napja a külsőségeiben is impozáns volt. Minden temetőt sűrű rajokban kerestek fel az emberek, már kora délután óriási csoportok ástak és vártak a villamosokra, az autók és fogatok szakadatlan áradatban ontották a temetőbe igyekvők ezreit. Soha ennyi ember nem kereste fel a halottak máskor olyan csendes birodalmát, mint ezidén, a temetőhöz vezető útvonalak kivételével az egész város kihalt és csendes volt. A szűk gyalogjárók nem bizonyultak elégségesnek az emberáradat levezetésére, a kocsiutakat is ellepte a tömeg, villamost meg csak véletlenül kaphattak a sírokhoz igyekvők. Künn a sírok között késő estig imádkoztak az élők ezrei és a sötétség beálltával csak lassan indult meg a vérkeringés a városban. A hármasával közlekedő villamosok még este tíz órakor is zsúfoltan érkeztek be. Meg kell még említenünk, hogy a rendőrség feladatának magaslatán állott. A hatalmas forgalom a legcsekélyebb rendzavarás, vagy baleset nélkül bonyolódott le. A jövő hét nagy eseménye a Belvárosi Mozi pénteki bemutatója lesz. Előadásra kerül ugyanis az országban először Budapestet is megelőzően a First National Newyork filmgyár kimagasló filmkolosszusa, az Acél ember c. 2 rész, 12 felvonásos nagy attrakció. A főszerepeket: DORIS KEYDOH MILION SILLS általánosan ismert filmszárok alakítják A munka hymnusza ez a film, melynél úgy a rendező, mint a színészek páratlanul értékes szerephez jutottak. A fim a párisi filmversenyen aranyérmet nyert. SZETTEI UJ NEMZETEK 1926 november 3., szerda A város 400 millió korona hitelt adott Faragó szinigazgatónak Andor Zsigmond adótartolása fejében el akartfek árverelni a simhexi diszleteket (Saját munkatársunktól.) A tanács tegnapi ülésén nyílt formában is kiderült az, amire eddig egy-két jelből vagy kijelentésből csak következtetett a város közönsége: a város tanácsa Faragó Ödön Szegedre telepedését 400 millió korona hitellel segítette elő. A megsegítés olyképpen történt, hogy a tanács Faragónak az Andor Zsigmond volt színigazgatótól megvásárolt díszletekre 400 millió korona hitelt adott, amely összeget azután Faragó az Andornak fizetendő összeg kiegészítésére használta fel. A város áldozatkészsége természetesen a színházi kultúra címén történt, amit önmagában nem is lehet a tanács rovására írni, baj azonban, hogy a tanácsnak ez az eljárása egészen egyéni akció volt, melyhez nem kérték ki sem a törvényhatósági bizottság, sem a színügyi bizottság hozzájárulását. E suba alatt véghezvitt áldozatkészség különben már is csak bajt okoz a városnak. Ama sok kellemes emlék között ugyanis, melyet Andor Zsigmond Szegeden hagyott, szerepel egy 117 millió koronás adótartozás is, melyet a városi adóhivatal már Andortól is több ízben szeretett volna behajtani. Andor azonban haladékot esdett ki az adótartozásra, midőn pedig Faragó Ödön tőle a színház felszerelését megvette, akkor egyik feltételül kötötte ki az adótartozás átvételét is. Az üzlet azután ezen az alapon a város 400 milliós asszisztálásával létre is jött. A díszletek jelenleg a visszavásárlási jog biztosítása mellett a város tulajdonai. A városi adóhivatal mintha csak erre várt volna jött újból a maga követelésével. Mivel azonban az adót Faragó sem tudta kiegyenlíteni, az adóhivatal el akarta hordatni a díszleteket. Lugosi Döme dr. Faragó ügyésze azonban megtagadta a díszletek kiadását, mire a adóhivatal karhatalmat kért az államrendőrségtől. Ezt a rendőrség, tekintettel arra, hogy a díszletek tulajdonjoga vitás, megtagadta, így a díszletek nem kerültek az adóhivatal árverési raktáraiba. Az esetet Fodor Jenő tanácsnok tegnap jelentette be a tanácsnak, mely most haladékot kér az adótartozás megfizetésére. Kedden tárgyalta az ítélőtábla a Szegedi Uj Nemzedéknek és Dobay Gyula drnak a Burger Béla ellen indított rágalmazási perét - A tábla helyban hagyta Szeged, november 2. (Saját munkatársunktól). Még 1924. októberében történt, hogy egy ügyvédi összejövetelen Dobay Gyula dr volt kormánybiztos főispán beszédeit mondott, melynek tartalma az volt, hogy az ügyvédeknek össze kell fogniok vallás felekezet nélkül, hogy magasz- Itos hivatásuknak élve, közösen dolgozzon az ország boldogulásán. Erre az összejövetelre Burger Béla az akkor még ügyvédjelöltet is meghívták, aki az udvarias meghívást azzal honorálta, hogy másnap az azóta már hazafiatlan magatartása miatt betiltott „Szeged“ ben „Dobay Gyula társa «K. tev ítéletét halmi békét hirdet“ címen csúfondáros hangú cikket írt, melyben Dobay Gyula dr-ral kapcsolatban több súlyosan sértő kitételt használt, s a „Szegedi Új Nemzedékről“ pedig azt írta, hogy uszít, izgat és egyedül képviseli a valódi destrukciót. A jeles irásműért 2 rendbeli becsületsértés és rágalmazás miatt indult az eljárás Burger Béla dr akkori ügyvédjelölt ellen. A szegedi kir. törvényszék Vitd tanácsa a vádlottat a Bp. 326. szakasz 1. pontja alapján felmentette. Így került az ügy a szegedi kir. Ítélőtábla orosz tanácsa elé, mely kedden délelőtt tartotta meg a tárgyalást. Orosz Pál tanácselnök mellett Hubay László mint előadó, Mészlányi Antal mint szavazó bíró voltak a tanács tagjai. Mint főmagánvádló Do Ibay Gyula dr jelent meg, megjelent a vádlott Burger is, míg a védelmet Eisner Manó dr ügyvéd látta el. Hubay előadó először a törvényszék ítéletét és annak terjedelmes indokolását olvasta fel. Az ítélet felolvasása után az iratokat ismertette, ezek között azokat a bűnvádi iratokat, melyek a szerkesztőség egyes tagjai Zsirkay János, Nagy Sindod, Bogyay Kálmán és Wittig Rezső egyes ügyeivel foglalkoztak. Az említett munkatársak közül kettő most éppen a túlsó front harcosai. Az iratok ismertetése után, mivel az előadónak az a meggyőződése, hogy a törvényszék indokolása, csak a cikkek bírálatát tartalmazza, nem pedig a tényállításokat, újra fel kell olvasni az 1922 június 1-től, 1926. októberéig a Szegedi Uj Nemzedékben megjelent, s a vádlott által bizonyításra felkínált cikkeket, melyeket az előadó szó szerint fel is olvasott. Majd előadta, hogy a főmagán vádló összes semmiségi panaszait kellő időben jelentette be.. A hosszú ideig tartó felolvasás alatt az elnök kétszer is rendelt el öt-öt percnyi szünetet. A vádi és védbeszédek Dobay Gyula úr tartotta meg ezután vádbeszédét. Bűnösnek kéri kimondani a vádlottat az ő és a Szegedi Új Nemzedék sérelmére elkövetett kétrendbeli becsületsértés és rágalmazás vétségében. Nem találja helytállónak a törvényszék ítéletét, amely kimondja, hogy a törvény nem ismer kollektív felelősséget, a faj nem lehet felelős az egyedeiért, mégis néhány cikk miatt kollektíve vonja felelősségre a Szegedi Új Nemzedéket és mond felette ítéletet. Ami tarthatatlan álláspont a faj, tarthatatlan az újság tekintetében is. Hiszen a törvényszék indokolása alapján valamennyi keresztény lapot el kell ítélni, amely 6 év óta a zsidóság ellen küzdött. Bizonyítja, hogy a vállalat igazgatósága közül senki utasítást arra, hogy a munkatársak a zsidók ellen izgassanak, nem adott. Ami pedig saját személyét illeti, kormánybiztos főispánsága alatt éppen ő volt az, aki semmiféle kilengést meg nem engedett. Tarthatatlan a törvényszék álláspontja, mert dacára annak, hogy Burger beismerte a vele szemben való bűnösségét és elégtételt is ajánlott fel, a bűnösséget mégsem állapította meg. Egyébként Burger csak azért szerepel ilyen sűrűen a saját lapjában, hogy ezt a szereplést úgyis mint ügyvéd, úgyis mint ember gyümölcsöztesse. Szigorú büntetést kér. Eisner Manó dr belére eresztett beszédének 9110 ed részét a személyeskedés foglalta le. Az első keresztényekig és a katakombákig hatolt vissza gondolatmenetében — mire aztán elnöki leintésben részesült. Prohászka Ottokár püspököt és Herczg Ferencet politikai elfogultsággal hardolta meg. A személyeskedésekért Dobay Gyula Köztisztviselők, Közalkalmazottak!! Aki egyik státuszból át óhajtja tétetni magát magasabb rangú státuszra, aki előléptetést akar kieszközölni, szóval aki családjának nagyobb darab kenyeret akar juttatni, ne sajnáljon fáradságot s egy kis áldozatot azért, hogy tanuljon, s magán után tegye le azokat a vizsgákat, melyek előléptetéséhez megkívántatnak. Tanfolyamunk rendkívül olcsó díjért készít elő közalkalmazottakat bármilyen összevont vizsgára, érettségire- Aki azonnal jelentkezik, az decemberben már 2 osztályból vizsgázhat. Magántanfolyam Rákóczi út 40. 87. (Ezelőtt Népszínház u.23) Válaszbélyeg.