Szegedi Uj Nemzedék, 1926. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1926-11-03 / 250. szám

SZE0E8I UJ NEMZEBBK 1926 november 3., szerda Révész János koporsójánál Zánibó Béla százados lelkész végezte a szer­tartást és búcsúztatta el az igazi vitézt, igazi katonát, könnyekig meg­ható beszédben. A gyászszertartás után a hadsereg és hatóságok kép­viselői Belle Géza dr főorvos rava­talához mentek, melyet édesanyja a rokonok és ismerősök mellett a sze­gedi dalárdák, katonai és civil or­vosi kar vett körül. Itt Antalffy László ref. ezredes lelkész mondott imát a korán elhunyt orvos és mű­vész hamvai felett, kinek mártirhalált szánt a sors, hogy a nagy, dicső Magyarország jövő boldogsága az ő poraiból is tápot és erőt nyerjen. Azután megindult a hosszú gyász- menet. A két szegedi bajtárs ko-^ porsója a Dugonics-térig haladt* együtt, ott Révész János hamvai a felsővárosi temető. Belle dr-é p:dig a református temető felé vették útju­kat, hogy elhunyt atyjuk oldala mel­lett várják a feltámadás trombitájá­nak hivő hangjai. A hősi halottak gyászünnepe Hétfőn délután fél 4 órakor a bel­városi temető hősi halottainak a sírjánál gyülekezett a katonaság és polgárság vezetősége, a helyőrség disszakaszai, az egyetemi bajtársi körök és vitézi szék képviselői, hogy örök kegyeletükről a fel virágozott és gyertyák fényében úszó hősök sírjánál tanúbizonyságot tegyenek. Valamennyi számottevő szegedi nő­egyesület tagjai már a kora délelőtti órákban ott buzgólkodtak Gécs Já­nos ny. alezredes vezetése mellett a sok száz sirhalom körül, hogy a szegedi hősök sírja minél szebben feldíszítve mutassa az élők szere- fetteli megemlékezését. Délután olyan is volt a hősök kertje, mint egy nagy virág és gyertyaláng csokor, minden fehér sírkereszten kis koszorú és piros- fehér-zöld szalag, a bejárat és utak a legnagyobb gondossággal és sze­retettel ünnepléssé téve. Egymásután érkeznek meg a fő­ispán, Gaál Endre dr tanácsnok, Baócz Béla dr rendőrfőtanácsos a rendőrtisztekkel, majd vitéz Kubinyi Gyula vegyesdandárparancsnok tart szemlét a kivonult disszázadok felett a himnusz hangjai mellett Zámbó Dezső tábori lelkész tartott azután meghatott hangú beszédet a múlt hőseiről és a jelen élőinek köteles­ségéről. Ezek a hantok adjanak erőt az élőknek — mondotta — ez a hősök kertje legyen a melegágya a Nagy-Magyarországért küzdő erők­nek és munkának. Ne sírni jöjjetek ide, hanem uj dacot, uj akarást me­A jövő hét nagy eseménye a Belvárosi Mozi pénteki bemutatója lesz. Előadásra kerül ugyanis az ország ban először Budapestet is megelőzően a First National Newyork filmgyár kimagasló filmkolosszusa, az Acél ember c. 2 rész, 12 felvonasos nagy atirakciő. A főszerepeket: DORIS KEYDOH MILIŐN SILLS általánosan ismert filmstaiok alakítják A munka hymnusza ez a film, mely­nél úgy a rendező, mint a színészek páratlanul értékes szerephez jutottak. Aliim a párisi filmverse­nyen aranyérmet nyert. rileni a magyar élet küzdelmeihez. A beszéd után megszentelte a sírokat és rövid imát mondott a be- szeníelt hantok falett. Azu'án a nagykereszt tövébe helyezték el rö­vid beszéd keretében a koszorúikat a következők: vitéz Kubinyi Gyula vegyesdandárparancsnok a helyőr­ség, Gaál Endre dr tanácsnok a város, Csajkás Bódog DEFHE el­nök, a menekült egyetemi ifjúság nevében. Sorra jöttek azután a vi­tézi szék, a hadiözvegyek hadiárvák, a szegedi jótékony magyar asz- szonyok és leányok koszorúi. A gyászünnnep a Himnusz elének- íésével ért véget. A silnásisiroknál Mindenszentek ünnepén a szegedi színház tagjai is kivonultak teljes számmal, hogy megkoszorúzzák a szegedi temetőkben nyugvó színészek sírját. Először Rajnay Lóránt volt cpsrarendjző sírjánál rögtönöztek megható ünnepiéget, melyen Baróthy József mondóit gyászbeszédet. A Deák Lóránt sírjánál Szilágyi Ala­dár, a Kükemezey Vilma sírjánál Várady Ferenc, a Csóka igazgató és fia sírjánál Szilágyi Aladár, a Makó Lajos igazgató sírjánál Faragó Ödön, a Mezey Péterénél Oláh Fe­renc, a Szatmáry Árpádénál, melyet a Déri Rózsi szokásos virágcsokra díszített, szintén Szilágyi Aladár, a Szabó Sándor volt színházi titkár sírjánál Oláh Ferenc, Tóvölgyi Béla volt színigazgató sírjánál, akit az Erdély utáni honvágy ölt meg. Szilágyi Aladár, s ugyancsak 6 be­szélt a hősi halált halt Szőllősy Gyula színházi ügyelő sírjánál is. Minden elismerés a kegyeletet le­rovó színészeké, mert bizony i41- mássy igazgató óta alig alig keresték fel a színészi sírokat. Mindszentek napja a külsőségei­ben is impozáns volt. Minden te­metőt sürü rajokban kerestek fel az emberek, már kora délután óriási csoportok áltak és vártak a villamo­sokra, az auiók és fogatok szaka­datlan áradatban ontották a temetőbe igyekvők ezreit. Soha ennyi ember nem kereste fel a halottak máskor olyan csendes birodalmát, mint ez- idén, a temetőhöz vezető útvonalak kivételével az egész város kihalt és csendes volt. A szűk gyalogjárók nem bizonyultak elégségesnek az ember áradat levezetésére, a kocsi- utakat is ellepte a tömeg, villamost meg csak véletlenül kaphattak a sírokhoz igyekvők. Künn a sírok között késő estig imádkoztak az élők ezrei és a sötét­ség beálltával csak lassan indult meg a vérkeringés a városban. A hármasával közlekedő villamosok még esté tiz órakor is zsúfoltan ér­keztek be. Meg kell még említenünk, hogy a rendőrség feladatának magas­latán állott. A hatalmas forgalom a legcsekélyebb rendzavarás, vagy bal­eset nélkül bonyolódott le. A város 400 millió korona hitelt adott Faragó ssinigaxgatónak Andor Zslgmond adölartoi^sa lejében el akarffek árveraini a silnhéxi disileteket (Saját munkatársunktól.) A tanács tegnapi ülésén nyílt formában is ki­derült az, amire eddig egy-két jel­ből vagy kijelentésből csak követ­keztetett a város közönsége: a vá­ros tanácsa Faragó Ödön Szegedre telepedését 400 millió korona hitel­lel segítette elő. A megsegítés oly­képpen történt, hogy a tanács Fara­gónak az Andor Zsigmond volt szin- igazgatótói megvásárolt díszletekre 400 millió korona hitelt adott, amely összeget azután Faragó az Andor­nak fizetendő összeg kiegészítésére használta fel. A város áldozatkész­sége természetesen a színházi kul­túra címén történt, amit önmagában nem is lehet a tanács rovására írni, baj azonban, hogy a tanácsnak ez az eljárása egészen egyéni akció volt, melyhez nem kérték ki sem a törvényhatósági bizottság, sem a szinügyi bizottság hozzájárulását. E suba alatt véghezvitt áldozat­készség különben már is csak bajt okoz a városnak. Ama sok kellemes emlék közölt ugyanis, melyet Andor Zsigmond Szegeden hagyott, szere­pel egy 117 millió koronás adótar­tozás is, melyet a városi adóhivatal már Andortól is több ízben szeretett volna behajtani. Andor azonban haladékot esdett ki az adótartozásra, midőn pedig Faragó Ödön tőle a színház felszerelései megvette, akkor egyik feltételül kölölte ki az adótar­tozás átvételét is. Az üzlet azután ezen az alapos a város 400 milliós asszisztálásával létre is jött. A dísz­letek jelenleg a visszavásárlási jog biztosítása mellett a város tulaj­donai. A városi adóhivatal mintha csak erre várt volna jött újból a maga követelésével. Mivel azonban az adót Faragó sem tudta kiegyenlíteni, az adóhivatal el akarta hordatni a díszleteket. Lugosi Dö.me dr, Faragó ügyésze azonban megtagadta a dísz­letek kiadását, mire a adóhivatal karhatalmat kért az államrendőrség- töl. Ezt a rendőrség, tekintettel arra, hogy a díszletek tulajdonjoga vitás, megtagadta. így a díszletek nem kerültek az adóhivatal árverési rak­táraiba. Az esetet Fodor Jenő tanácsnok tegnap jelentette be a tanácsnak, mely most haladékot kér az adótar­tozás megfizetésére. tárgyalást. Orosz Pál tanácselnök mel­lett Hubay László mint előadó, Mész- lányi Antal mint szavazó bíró voltak a tanács tagjai. Mint fömagánvádló Do- I bay Gyula dr jelent meg, megjelent a • vádiolt Burger is, mig a védelmet Eis­ner Manó dr ügyvéd látta el. Hubay előadó először a törvényszék Ítéletét és annak terjedelmes indoko­lását olvasta fői. Az ítélet felolva­sása után az iratokat ismertette, ezek között azokat a bűnvádi iratokat, me­lyek a szerkesztőség egyes tagjai Zsir- kay János, Nagy Sináox, Bogyay Kál­mán és Wütig Rezső egyes ügyeivel foglalkoztak. Az emlitett munkatársak közül kettő most éppen a túlsó front harcosai. As iratok ismertetése után, mivel az előadónak az a meggyőződése, hogy a törvényszék indokolása, csak a cikkek bírálatát tartalmazza, nem pedig a tényállitásokat, újra fel kell olvasni az 1922 junius 1-től, 1926. októberéig a Szegedi Uj Nemzedék ben megjelent, s a vádlott által bizonyításra felkínált cikkeket, melyeket az előadó szósze- rint fel is olvasott. Majd előadta, hogy a fömagán^ vádló összes semmiségi panaszait kellő időben jelentette be.. A hosszú Ideig tartó felolvasás alatt az elnök kétszer is rendelt el öt-öt percnyi szünetet. A wÉd> él védbesiédek Dobay Gyula dr tartotta meg ez­után vádbeszédét. Bűnösnek kéri ki­mondani a vádlottat az ö és a Szegedi Uj Nemzedék sérelmére elkövetett Két­rendbeli becsü'etsértés és rágalmazás vétségében. Nem találja helytállónak a törvényszék ítéletét, amely kimondja, hogy a törvény nem ismer kollektiv felelősséget, a faj nem lehet felelős az egyedeiért, mégis néhány cikk miatt kollektive vonja felelősségre a Szegedi Uj Nemzedéket és mond felette Ítéle­tet. Ami tarthatatlan álláspont a faj, tarthatatlan az újság tekintetében is. Hiszen a törvényszék indokolása alap­ján valamennyi keresztény lapot el kell Ítélni, amely 6 év óta a zsidóság ellen küzdött. Bizonyltja, hogy a vállalat igazgató sága közül senki utasítást arra, hogy a munkatársak a zsidók ellen izgas­sanak, nem adott. Ami pedig saját személyét illeti, kormánybiztos főispán- sága alatt éppen 6 volt az, aki sem­miféle kilengést meg nem. engedett. Tarthatatlan a törvényszék állás­pontja, mert dacára annak, hogy Burger beismerte a vele szemben való bűnösségét és elégtételt is aján­lott fel, a bűnösséget még sem állapí­totta meg. Egyébként Burger csak azért szerepel ilyen sQrüen a saját lapjában, hogy ezt a szereplést úgyis mint ügyvéd, úgyis mint ember gyü- mölcsöztesse. Szigorú büntetést kér. Eisner Manó dr bö lére eresztett beszédének 9110 ed részét a személyes­kedés foglalta le. Az első keresz­tényekig és a katakombákig hatolt vissza gondolatmenetében — mire aztán elnöki leintésben részesült. Prohászka Ottokár püspököt és Herezg- Ferencet politikai elfogultsággal eav doha meg. A személyeskedésekért Dobay Gyula Kedden tárgyalta az ítélőtábla a Szegedi Uí Nemzedéknek és Dobay Gyula drnak a Burger Béla ellen indított régalmazési pőrét- A tábla helyban hagyta i Szeged, november 2. (Saját munkatársunktól). Még 1924. októberében történt, hogy egy ügyvédi összejövetelen Dobay Gyula dr volt kormánybiztos főispán beszédeit mon­dott, melynek tartalma az volt, hogy £Z ügyvédeknek össze kell fogniok ! vallás feiekezet nélkül, hogy magasz- I tos hivatásuknak élve, közösen dolgoz­zon az ország boldogulásán. Erre az összejövetelre Burger Béla dr akkor még ügyvédjelöltet is meghívták, aki az udvarias meghívást azzal honorálta, hogy másnap az azóta már hazafiatlan magatartása miatt betiltott „Szeged“ ben „Dobay Gyula társa­«ir. tev ítéletét dalmi békét hirdet“ címen csufondá- ros hangú cikket irt, melyben Dobay Gyula dr-ral kapcsolatban több súlyo­san sértő kitételt használt, s a „Sze- gedi Uj Nemzedékről“ pedig azt irta, hogy uszít, izgat és egyedül képviseli a valódi destrukciót. A jeles irásmüért 2 rendbeli becsü­letsértés és rágalmazás miatt indult az eljárás Burger Béla dr akkori ügyvédjelölt ellen. A szegedi kir. tör­vényszék Vitd tanácsa a vádlottat a Bp. 326. szakasz 1. pontja alapján felmentette. Így került az ügy a sze­gedi kir. Ítélőtábla Orosz tanácsa elé, mely kedden délelőtt tartotta meg a Köztisztviselők, Közalkalmazottak!! Aki egyik státuszból átőhajtja tétetni magát magasabb rangú státuszra, aki előléptetést akar kieszközölni, szóval aki családjának nsgyobb darab kenye­ret akar juttatni, ne sajnáljon fárad­ságot s egy kis áldozatot azért, hogy tanuljon, s magán utón tegye le azo­kat a vizsgákat, melyek előléptetésé hez megkivántatnak. Tanfolyamunk rendkívül olcsó díjért készít elő közalkalmazottakat bár­milyen összevont vizsgára, érettségire- Aki azonnal jelentkezik, az december­ben már 2 osztályból vizsgázhat. Magántanfolyam Rákóczi-ut 40. 8z. (Ezelőtt Népszínház u.23) Válaszbélyeg.

Next

/
Thumbnails
Contents