Szegedi Uj Nemzedék, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

IsresztlBf politikai napilap. Előfizetési ára; Bgylbőnapra 2.80 P. Postán küldve 2.96 P. KOzalbalm. kedvezmény Bgyes szám ára 10 fill. Vasár- és ünnepnap 16 fill. Szsrhesztfiség és kiadóhivatal; Szeged, Dugonícs-tér 7. szdm TELEFON: Szeikeszlöség: 12—84. jOadóhivatal: 153. Sieged, 1927 február 1., kedd Ara 10 fillér. IX-ik évfolyam, 25. szám. Főszerkesztő: OOBAT arULA dSu Főmankatárs: PUSKÁS JENŐ, a Btross-SiSfitsig uegiA ROkiiiak, I liRSi, i h^u HemieO Síüietség, TotíB'PiI> letség, Inral uegedi kii, li 1T11 ^ I lipli, Pnatalakar«k.<iizttiri fztmli 8815 Trianoni pengő—trianoni élet (rv.) A pengövalufa bevezetése óla eltelt hónap elég szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a napi események szürke krónikása összehasonlítást tehessen Nagy-Magyarország aranyértékü ko- ronavalutája és Trianon-Magyaror- szágnak nagy várakozással fogadott pengóvalutája között s feljegyezze azokat az eredményeket és tanulsá­gokat, amelyek az uj pénz egyhóna­pos cirkulációja után önként kínál­koznak a krónikás számára. Közelebb hozott-e bennünket a pengő ahhoz a békebeli életszínvo­nalhoz, amely után annyira vágya­kozunk? Ez a hamleti kérdés rágó­dik mindnyájunk lelke mélyén. A jelek, sajnos, azt mutatják, hogy megélhetésünk gondjait cseppet sem enyhítette az uj pénz, sőt talán még fokozta a hétköznapok temérdek gondjál-baját. Az uj pénz, a pengő- valuta egyszerűen rávilágított arra a szakadékra, amely a töke és a munka becsületes értékelése között tátong, rávilágított arra a borzalmas eltoló­dásra, amely az emberek békebeli és mostani jövedelmei között oly kirívóan mutatkozik s amelyeket okos gazdaságpolitikával sürgősen el kell tüntetni, mert különben a lázadás és forrongó elégedetlenség fúriái ejtik rabul az emberek százezreinek lelkét. Ha összehasonlítjuk a mai hétköz­napok bevételi és kiadási tételeit a háboruelótti élet koronaáraival, meg­döbbentő eredményié jutnak. Álsg- ban az emberek legtöbbje ma leg­feljebb 60—70 százalékát élvezi bé- bebeli jövedelmeinek s ugyanakkor a létfenntartás, az élet legelemibb kiadásai ma a békeszinvonalat 150— 200 százalékkal múlják felül. Ez a kétségbeejtöen beteg gazdasági álla­pot mutatja azt az óriási különbsé­get, amely a békebeli aranykorona és a trianoni pengő belső értéke kö­zött van. Száz békebeli korona pa­píron 115 pengővel egyenlő; de ki­nek van ma a békebeli 100 korona helyett 115 pengős jövedelme? Olyan ruhát, amelyért háború előtt 100 koronát fizettük, hol kapunk ma 115 pengőén? Hol van a kenyér, hús, só, cukor, tűzifa, ruházat, lakás, sto. ára a békebeli arány szerint ? A mindennapi élet elviselhetetlen drá­gasága azt mutatja, hogy a pengő­nek a koronaértékhez viszonyítva csak feleannyi a vásárló ér éke. Tény az, hogy a súlyos gazda­sági helyzet végső fokon a béke- szerződésben gyökerezik, de a nehéz megélhetésért nem kis mértékben maga az állam, a nagytőke is fele­lős. Ma már mindenki panaszkodik, a gazda, az iparos, kereskedő, mun­kás, hivatalnok egyaránt, a Dunántúl ép úgy, mint a Tiszántúl, vagy a Délvidéken s ezek a panaszok tel­jesen jogosultak. Az^emberek száz­ezreinek megélhetését, anyagi bol­dogulását az állam és a nagytőke is megnehezíti. Amikor teherbírásunkat meghaladó mértékben, szinte a ro- gyásig fizetjük az adókat, viseljük a közterheket, az állam — teljesen egyoldalúan — megtagadja a maga kötelezettségeinek a teljesítését, nem fizeti a hadikölcsOnöket, tisztviselőit jóval a békeszínvonal alatt dotálja. A jogoknak és kötelezettségeknek ez a kétféle értelmezése nem kis pengő a mi mértékben oka annak, hogy a csak trianoni pengő marad szemünkben. Az egész vonalon vissza kell fehát térnünk a báboiuelőtti színvonalhoz; az állam, a nagytőke, vállalatok, stb. adják meg mindenkinek azt a jöve­delmet, fizetést, amit békeidőben élvezett s ugyanakkor elégedjenek meg a békebeli adókkal, járulékok­kal, haszonnal, úgy hogy minden embernek a békebeli munkateljesít­mény mellett békebeli jövedelmekkel és kiadásokkal legyen módjában kalkulálnia. Az országgyűlés éppen jókor ült össze. De a sanyarú helyzetben tengődő magyarságot ma nem a politika, hanem a gazdasági és szo­ciális bajok orvoslása érdekli. Nem sokat jelent számunkra a pengő 90 85-ös zürichi jegyzése, ha 16 fillért kell fizetnünk egy darab tojásért. Az állam és a törvényhozás leg­főbb gondja tehát az legyen, hogy mindenben térjen vissza a háború- előtti gazdasági színvonalhoz, bizto­sítsa minden magyar ember s?ámára a békebeli életstandardet a régi jö­vedelmekkel és régi kiadásokkal, mert a trianoni pengőből csak igy lesz aranypengő s a trianoni élet csak ezen az uton-módon alakulhat át mindenki számára, az igazi, ha­misítatlanul békebeli életté. A trianoni pengő és a trianoni élet korszakában az állam gazdasági tullengésének és a nagytőke étvá­gyának csökkenését, a becsületes munka becsületes értékelését és meg­fizetését, a tőkegyűjtés, tőkeképződés lehetővétélelét és a pengővaluta tény­leges belső értékének emelését vár­juk a kormány és a törvényhozás együttműködésétől. Pestaloiii emlékünnepély Siegeden A Modern pedanAgia magalapllAfa halálának aaáiAvas éviordulö|án a lanlolligyelöság magaaniváju Qnnnpélyt rondoa — A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szeged, Január 81. Száz éve annak, hogy Pestalozzi Henrik svájci pedagógus értékes munkás életének vége szakedt. A tanítás mesterei, mim a modern pe­dagógia megalapítójára tekintenek vissza Pestalo7 2ira, ki szociális em­berszerető mivoltáról volt ismert és aki a szegény nép helyzetén az okta­tással és lelki neveléssel akart segí­teni. 0 volt az el.ö harcosa a szem­léltető módon való tanításnak, az ö elvei alapján fejlődött naggyá a mai tanítási rendszer, mely a legszeré­nyebb kis tanyai iskolában is a fel- világosuitság mécseséi gyújtja meg a jövő generáció leikében. A száz éves évfordulót Szeged városa és a tanfelügyelőséghez tar­tozó iskolák oktató személyzete egy magas színvonalú házi ün­nepély keretében fogja megün­nepelni. Az ünnepély előkészítésén és a program Osszeáliitásán már napok óta dolgozik Gombkötő Antal királyi tanfelügyelő, ki az ünnepélyt a nagy pedagógushoz méltóan akarja nívóssá tenni. A Pestalozzi emlékünnep február 17-én délelőtt 11 órakor kezdődik a Boldogasszony-sugáruti polgári fiú­iskolának a dísztermében és azon a környék tanári és tanitókara nagy­számban fogja képviseltetni magát. Zsitvay Tibort a képviselühái, Wlassícs Gyula bárót a ffelsóhái elnökévé vÉlasitották HussAr Kiroly éi Puky Endr« ■ kApwlsal6hás, SiAchcnirl Barlalan gról Thally Varanc a lalsShks alalnBkal laltak. — A lalsBhásat bisenyialaii Id6ra alnapollAk Budapest, Január 31. A képviselőbáz hétfői ülését három­negyed 11 óra után nyitotta meg Graeffl Jenő korelnök. Bejelentette, hogy a gyorsírói jegyzetekből utóla­gosan megállapította, hogy a meg­bízó levelek benyujiása során Payer Károly és Propper képviselők olyan kijelentéseket használtak, amelyek a parlamenti illemmel nem egyeztet­hetők össze. Ezért őket utólagosan rendre utasítja. Ezután a legutóbbi ülésen megalakított igazoló osztá­lyok előadói terjesztették be jelenté­seiket, mely szerint 213 megbízóle­velet az a) osztályba, 9-et a b) osz­tályba és 15-öt a c) osztályba so­roztak az igazoló osztályok. A kép- viselőház ezután áttért a tieztikar megválasztására. Először a Ház el­nökét választották meg. Leadtak 144 szavazatot, ebből Zsitvay Tibona esett 137, üres borítékkal szavazott 7, a korelnök eszerint Zsitvay Tibori a Ház megválasztott elnökének je­lenti ki. Most a Ház alelnökeinek megválasztására került a sor. A sza­vazatok összeszámlálásakor megálls- pilotta a koielnök, hogy Puky 142, Huszár Károly 135 szavazatot ka­pott, mire őket a képviselőbáz meg­választott alelnökeinek jelentette ki. Jegyzők lettek Esztergályos János 130, Grieger Miklós 139. Héjj Imre 138, Per laky 140, Petrovich 148 és Urbanics Kálmán 141 szavazattal. Háznaggyá Karafláth Jenőt válasz­tották meg 140 szavazattal. Zsitvay Tibor elfoglalva az elnöki széket köszönetét mondott a háznak a kiiüntetö bizalomért, amelyben részesítették. Beszéde végén kijelenti, hogy hűséges sáfárja lesz a nemzeti függetlenségnek, és Isten áldását kérve a ház munkájára foglalta el az elnöki széket. Szünet után Búd János pénzügy- miniszter az adócsökkentésekről szóló javaslatát terjeszistle be, majd az elnök napirendi javaslatában indít­ványozta, hogy a legközelebbi ülést ma 10 órakor tartják és annak na­pirendjére tűzzék ki a három jegyző és különféle parlamenti bizottságok­nak a megválasztását. Bethlen mi­niszterelnök indítványozza, hogy a jegyzők létszámát emeljék fel 10 re. Gaál Qaszton ellenzi az indítványt, majd Bethlen újbóli felszólalásában kijelenti, hogy készséggel hozzájá­rul ahhoz, hogy a megválasztandó 10 jegyző 9 jegyzőnek járó fizetést kapjon. A ház a miniszterelnök, illetve az elnök indítványát fogadaj el. Az ülés vége fél 2 órakor. A lalsahis is megvilasslla llsalikarÉI Felsőházi hétfői ülését, amelyen a felsőház elnökének és jegyzőjé­nek megválasztására került a sor fél 12 óra után nyitotta meg Bet- celly Jenő korelnök. Bejelentette, hogy az igazolőbizottság megalakult, s annak elnökévé Csekonich Endre grófot, helyettesévé Rudnyánszky Endre bárót, jegyzőjévé Némethy Ká­rolyt választották meg. Ezután Beth­len Pál gróf körjegyző felolvasta az igazoló bizottság jelentését. A bizottság még nem állíthatta össze véglegesen a tagok teljes név­jegyzékét, ezekbe a névjegyzékekbe való felvételt csak azokra javasolják, akiknek jogosultságát kétségtelenül megállapíthatja a bizottság. Vizss József munkaügyi miniszter felióbázi tagsági jogosultságát felfüggeszti, esetleg később való felvevés céljá­ból, miután Vass József miniszter bejelentette, hogy képviselői mandá­tuma alapján kívánja gyakorolni törvényhozó jogát. A korelnök bejelentette, hogy elő­ször az elnöki tisztet fogják betöl­teni, majd a két alelnököt választják meg, azután együttes szavazással a háznagyot és a felsöház jegyzőit. A szavazás elrendelése ulán a felsőház tagjai egymás után adták le szava­zataikat. A szavazás megtörténtével Berczelly korelnök ismertette az eredményi, melyszerint br. Wlassics Gyulát 179 szavazattal egyhangúlag választották a felsöház elnökévé. Elrendelte ezután a további szava­zást a felsöház alelnökeire, majd ki­hirdette az eredményt, mely szerint összesen 166 szavazatot adtak le, melyek közül 3 érvénytelen volt. A felsöház alelnökévé tehát 163 szava­zattal Széchenyi Bertalan grófot és Thally Ferencet választották meg. Egyben bejelentette a koreinök, hogy ezzel feladata véget is ért és köszö­netét mondott a felsöház tagjainak kegyességükért, mellyel öt teendői­nek teljesítésében támogatták. Néhány pere múlva fekete dísz- magyarban, mellén a magyar érdem­kereszt nagykeresztjének szalagjával érkező Wlassics Gyula bárót lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Wlas­sics mindenekelőtt hálás köszönetét mondott Berczelly alelnöknek, han­goztatva, hogy fiatalabb éveiben so­kat használt az a kötelesség teljesí­tés, amelyet Berczeilynél mint főnö­kénél látott megtestesülve. Egyben megköszönte a korelnök fáradozását, amelyet az elnöki székben annyi tapitattal és űgybuzgósággal teijesi- tett. Ezután elfoglalta az elnöki szé­ket és miután elnöktársai nevében háláját fejezte ki a felsőbáznak a kitüntető bizalomért, ezeket mon­dotta : — Ha gondolkoztam is azon váj­jon érzéseimben vannak-e azok a

Next

/
Thumbnails
Contents