Szegedi Uj Nemzedék, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

insztiif HiltHul Npfiap. Előfizetési ára: llT'hónapta 3.80 P. Postán küldve 8.96 P. Uzalkalni. kedvezmény ■eyes szám ára 10 fill. Vasár-és ünnepnap 16 fill. Inrbesztfiség ésMadéhivotal: fogsd, Dugonfes-tér 7. szám TELEFON: Szsrksszléség: 12—84, lladöhivaUl: 158, Iwgcd, 1927 április péntek Ara 10 fillér. ;Pöaserkesztfi: 90BAT GYULA «I. Pfimnnkatársi PUSKÁS JENŐ, i jiroii-8i8nliég uigiC nikjiiik, I URSi, t h0u lemieQ Síiiabég, Torii'bl« Tetség, Inról uegedl ku. klf itiloi li9]a, Poilf takartkaénatáil M*im. ssig IX-Ik évfolyam, 74. szám. Ai O véleményük (IM.J Vasárnap este a szegedi Szent Gellért Konviktus növendékei dalolva meneteltek a konviktus szék­háza felé. Vigan pattogott a nóta, s aki még nem tudta, meg tudhatta belőle, hogy az egri kislány mind büszke. A Dugonics-lér 7. sz. ház előtt két férfi, egy nő és két gyermek diskuráltak, mikor a kis daloló csa­pat előttük elhaladt. Valamennyien megnézték az egyenruhás diákokat, 8 amint azok elvonultak, megjegyzi az egyik férfi, kinek hitvallására és világszemléletére orr és arc görbü­leteiből nagyon könnyen lehetett kö­vetkeztetni : — No, lám, mit énekeinek ezek. Ezért rablás a katolikus papok kon- viktusába adni a gyermeket. Mi lesz ezekből ha felnőnek, mikor már most ilyen nótákat énekelnek? A bírálat nem állott meg azonban ezeknél a megjegyzéseknél, hanem az említett ur felhasználta mindjárt az alkalmat, hogy súlyos megjegy- zéieket legyen a papokkal, sőt, ma­gas egyházi méltóságokkal kapcso­latban is. Nem közöljük a megjegy­zéseket, amennyiben azonban a rend­őrség, vagy a kir. űgyésziég kiván­csi lenne bővebb információkra, készséggel bocsájtjuk adatainkat ren­delkezésükre, ki tudja, hát ha az az ur, aki ilyen purifikátornak tolja fel magát, részletesebben is kifejfi majd véleményét a rendőrségen, vagy a bíróság előtt. A társaságukban levő nő, aki a két gyermek anyjának látszott, elő­ször csilitani próbálta a dühös kri­tikust, ám, az nem tágított és tovább fejtegette, miért nem helyesli a papok nevelési módszerét. Amint mondottuk, nem volt nehéz faji hovatarlozandóságát megállapí­tani, s talán éppen ezért rohant ki a katolikus papság ellen, noha min­den valószínűség szerint ő is tudja, hogy a magas színvonalon álló Szent Qeliért Konviktus nem papok, ha­nem egy kitűnő tanári együttes ve­zetése alatt áll, s ez az intézet, na­gyon sok keresztény magyar ifjút segit hozzá ahhoz, hogy iskoláit olcsón végezze el, s a magasabb tudományok felé is elinduljon. Tudnia kell mindezeket, de mert olyan a mentalitása, mint amilyen, 6 a papok ellen tartja legelső peda­gógusi kötelességének filippikáit el­mondani, hogy megfelelő utat mu­tasson a társaságában levő két gyer­mek számára, akik az egri kislány büszkesége helyett, ime az ilyenfajta tuctományban képezhetik magukat tovább. Ennek az urnák sötét nevelési módszeréhez valóban nem gratulá­lunk, Ő azonban mégis úgy látszik nevelésre szorul. Mert, miért is háborodott fel tu­lajdonképpen ? A konviktus diákjai, hogy ütemre léphessenek, elénekelték azt az ár­tatlan magyar dalt, hogy az egri kislány mind büszke, ha büszke büszke, magának büszke, stb. Bocsánatot kérünk, de ez a neve­lési módszer mégis sokkal elfogad­hatóbb, fnibfba a Jeles kritikus Idkü- letóhes közei álló dalokat: mint Gyere, te nimand. Lesz maga juszt is az enyém, esetleg Te drága kis apacs legényt — éneklik. Sőt a c^rleszton, vagy a simmi, nem ma­gyar talpak számára szerzet táncok figuráinál is többet ér. Aáiért tehát a súlyos kritika? és miért éppen azok ellen, akik az egész dologban árlallacok? Isten látja a lelkűnket, erre a miértre nagyon könnyű választ adni. A válasz ott van a tőlünk teljesen idegen vérsejlekben és agytekervé- nyekben. Ez a válasz a forrsd rimák alatt nem egy márlir katolikus pap­nak vette el az életét. A gyűlölet vérsejtjei ficánkolnak azokban az erekben, melynek sajíója és libera­lizmusa a kiengesztelődést, a társa­dalmi ellentétek kiküszöbölését, a nemzet ellen való uiyos bűnök megbocsájlását és elfeledését sürgeti. Úgy véljük, leszerelésről ma még nem lehet szó, s kérdés, hogy el­következik-e az az idő. Meit a megbocpáj'ás és kiengesz- telődés csak akkor következik el, ha a büabánat tökéletes. Addig pedig résen leszünk, nehogy az ilyen kriti­kusok véleménye meg mételyezze ismét és saját maga testvérének gyűlöletére izgassa a magyar lel­keket. Románia tekintélye égési Európában csökken lia — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — London, március 31. { A külföldi időssági kötvények angol tnlajdonosainak sxfivetsége 35. évi leien- tésében több külföldi állam még ki nem fizetett adósságának kérdésével foglal- kotik. Magyarország és Ausztria háború- előtti adősságaivtl kipcEoIalban kifejti, hogy Románia késedelmeskedése miatt az innsbrucki jegyzőkönyv és a prágai szer­ződés ratifikálása 1926 márciusáig húzó­dott el. Romániának a tárgyalások alatt tanusiiotl magatartása érthetetlen és helyt télén volt Az ellenállás, amelyet Romá­nia a szerződés revíziójára irányuló tö­rekvésekkel szemben tanúsított, valamint Románia elutasító magatartása a Vas- kipu-kö'csön rendezése kérdésében, Lon­donban igen kínos benyomást keltett an­nál inkább, mert Románia a békeszerző­dések folytán nagy kiterjedésű területek­kel és kincsekkel gyaiapodoít. Ae Orient-expressivonat ismét sierencsétlenűi fért Romániában- Oláh ■•gsiilletl l•rOI■tall bularuhanl «gy l•h■rwelll — A Szegedi Uj Nemzedék íadósiiójától — Budapest, máicius 31. A magyar-román határállomás, Biharkereszies állomás parancsnok­ságától szerzett információk szerint a bukarest budapesti expressvonat- nak egy tehervonattal történt ösz- szeütközése nem biharpüspökinél. hanem Segesvár közeliben történt- A lehervonat fűtője és mozdonyve­zetője meghalt. Az expresszvonat utasai közül 7 megsebesüli. A te­hervonat mozdonya, 3 vagonja, va­lamint az expressvonat kit kocsija és mozdonya szitzazódoti. Botrány tört ki egy Prónay-ügy törvénysiéki fötérgyalésén — A tárgyalási fal kellall fOggesatanl — — A Szegedi Uj Nemzedék tudósitójától Budapest, március 81. A büntelötörvényszék Schadl-ta­nácsa csütörtökön ismét Prónay Pálnak egyik ügyét tárgyalta. Prónay ugyanis egy időközben megszűnt iap- bannyilatkozatot tett közzé és kritizálta a hadbiióság ítéletét, amely öt el­marasztalta. A tárgyaláson Györffy ezredes-hadbírót hallgatták ki tanu­képen, akihez Darvay János, Prónay védője intézett kérdéseket. E közben szóváltás támadt Györffy is Darvay között, amelybe Prónay is beleavat­kozott. Prónay szintén kérdéseket intézett GyOrffyhez, olyan hangnem» ben, hogy az elnök kénytelen volt közbelépni és Prónayt kétszer egy­másután 80 pengő rendbírsággal sújtani. Prónay azután a hadbíróság mű­ködését kritizálta, amiért az elnök ismét kétizben 80 pengő, össze­sen tehát 320 pengő rendbírságot szabott ki iá, majd a tárgyalást fel­függesztette abból a célból, hogy a bíróság tanácskozzék azokról a rendszabályokról, amelyek alkalma­sak a főtárgyalás nyugalmának a biztositái ára. Gaél Gasiton nagy besiéde a bürokrácia tultengéséröl és a köséieti tisstesség védelméről- Nyolcárás «As i Budapest, március 81. A Mpviselóház csütürtöki ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsltvay Tibor elnök. Lukács György, a kü­lügyi bizottság előadója két jelen­tést terjesztett be. Az egyik a nem­zetek szövetségének egyezségokmá­fisgil ihag — nyának módosítását, a másik a Spiízbergák tárgyában kötött nem­zetközi szerződéséről szól. Ezután áttértek a költségvetés folytatására. Az első felszólaló Esz­tergályos volt. Tiltakozik az ellen a megállapilás ellen, mintha a szociáldemokraták a gyűlöletet hir- detnék.(?) A szociáldemokrácia egyedüli célja az, hogy az emberből embert csináljon. (Tankovics János: He» iyes, de ne vadembert.) Eszlergályos: A szociáldemokrácia azt akarja, hogy az országban mindenki boldog és megelégedett legyen. (Felkiáltások a kormánypárton: Ezt akarjuk mé is.) Esztergályos: A túloldalról gyak­ran szemére vetik a szociáldemokt rátáknak a nemzetköziséget. (Tan­kovics ... és a vallástalanságot.) Esztergályos: A szociáldemokrácia nemzetközisége a kereszténység azon alspeivén nyugszik, amely azt mondja, hogy szeresd felebarátodat. (Gadl Gaszton: Hát ml van a keresztény- szocialistákkal,azok nem felebarátok?) Esztergályos: A munkásság akkor, amikor nemzetközileg szervezkedik, a nemzetközi töke lelketlen táma­dása és kizsákmányolása ellen véde­kezik. Esztergályos: Hosszasan fejtegeii a hadirokkantak ellátásának ügyét és rövid indokolással terjesztette be egyes határozati javaslatait. A kővetkező felszólaló Gaáí Gasz­ton. Nem abban a szellemben kíván szólani a költségvetéshez, mint ar előtte szőlő. A törvényhozás hivatá­sát abban látja, hogy valamennyien közös akarattal azokat a kérdéseket hozzák a Ház elé, amelyből a köz­jóiéi fejlődik. A tanítói kar sérelmét teszi szóvá. Nagy sérelem az, hogy a kántorié nitók javadalmazását be­számítják a tanítói fizetésbe, az uta­zási kedvezményeket pedig olyan feltételhez kötik, hogy ennek alig vehetik hasznát. A nyugdíjasok kö­zött fennálló megkülönbözteíisnek a megszüntetésit kívánja. Tiltakozik a szolgálati idő ieszáliitása ellen. A mezőgazdasági kérdésekkel foglal­kozva arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent az állatkivitel előmoz­dítása érdekében, majd a levente intézmény egyes kinövéseit tette szóvá. Szóvá telte a pénzügyi tiszt­viselők külön pótlékának a kérdését Is. Sreíinte a törvényben megáUapi- tott fizetésen tulmenöleg tisztviselő más jutalékot nem kaphat. A külön­féle megajándékozás dehonesztáló a tisztviselőre. Ezt a rendszert meg kell szüntetni. Az elnök ezután szü­netet rendelt el. Szünet után Gaál Gaszton toly- tatta beszédét és bírálta a GOKSz- nál folyó gazdálkodást. Ez a szö­vetkezett 18 milUdrdnyi állami pénzt kapott. Emellett úgy szólván telje­sen tönkre ment, holott a pénzügy­minisztérium ellenőre is benn ül az igazgatóság tagjai között. Az igaz­gatók 8—10 millió korona Havi fi­zetésük mellett bizonyos összegeket kaptak a vállalat bruttó jövedelmé­ből. Így az egyik igazgató fél év alatt 70 milliót a másik 113 milliót, a harmadik még többet. (Felkiáltá­sok : Hallatlan.) Kötelességének tartja hogy rámutasson ezekre á dolgokra és felhívja a kormány fi­gyelmét arra a nemzet talpraállitá- sára irányuló munkájában is, mert nem tudna a kormány helyett meg­felelői odaállitani, azoban súlyos kritikával kell szóvá tenni áz állam pénzével ilyen irányú gazdálkodást. Sürgeti a bürokrácia egyszerűsíté­sét és annak kimondását kéri, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents