Szegedi Uj Nemzedék, 1927. május (9. évfolyam, 100-122. szám)

1927-05-04 / 100. szám

SECged, 1927 májas 4., szerda ler«sitéoy politikai napilap. Előfizetési ára: Bgy hónapra 2 80 P. Postán küldve 2 96 P. Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 (illéi Yasár- ésfinnepnapI6fillér Scerhesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Dugonics-tér 7. szdm TELEFON: Szerkesztőség; 12—84.]' Kiadóhivatal: 153. Ára 10 fillér. Főszerkesztő; DOBAY GYULA dT. Főmunkatárs; PüSKAS JENŐ. k „Baross-SzSvetség“ szegedi flékjinak, a HJUlSz, a Magyar Nemzeti SzSvetség, a Itiriii> SzSvetség és a Tarul szegedi kerületének hlTatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 881B IX-Ih évfolyam, 100. szám. A darutollas Gessler-kalap (pj.) Szikkadt fizikummal, félné- mára tompilolt hangsúllyal, de szel­lemi légzésben a bajtitbatatlan világ­nézet veeszdnyalábjával állott Kádár Lehel a szegedi törvényszék előtt. A pOr, amelynek elbukottja lett, most már tipikusan egyhangú, meg • szokott jelenség: kritika, amelynek ostorcsattanója felekezet elleni izga­tássá minősül. Maga az ítélet sem Ígér különösebb eméciót. A judika* túra szélesre taposott medrében min­den argumentum belekanyarodik a Kúria megfelkbbezbetetien törvény magyarázatába: a zsidóság csak fe­lekezet, bármilyen wnatkozásban érinti a birálat. £s ez a halkszavu ujiágiió mégis a mártirok kiegyenesedett meggyő­ződésével néz farkasszemet e vég­zetes megáiiapitással. Tudja, hogy a börtön és az ügyé­szi beavatkozás veszedelme nélkül lehetetlenség hozzányúlni ehhez, a magyarság soisát érintő problémá­hoz, de az igazság feszilő ereje mégis megnyitja ajakat és a vádlot­tak padján megengedi magának azt a fényűzést, hogy mélyebb törté­nelmi távlatokba nézzen. Élesen látja, hogy a felekezeti sophisma csak bimes burkolata egy művirág- szerű jogi normának, egy anaktön tilalomnak, amelyből a dübörgő élet már kiölte a tanaimat és a megrug­dalt magyarságot a tegnap és teg­napelőtt históriai kavarodása az ön­védelem jogán dispenzálta az alól, hogy a zsidóság bírálatának tilalmát komolyan vegye. A tárgyaló terem atmoszférája igen hasonlatos a római klasszikus kor egyik peréhez, amikor a nagy Cato mondotta oda a praetornak: Victix causa diis piacait, séd victa CatonH (A győztes ügy tetszett talán az is­teneknek, de a pervesztesek ügye Catonak tetszeti I) Kádár Lehel eezel a caioi lendü­lettel emeikedeft a bíráló önvédelem magaslatara es céiba\eite a rendszert, amely az államhatatom eszközeivel nyűgözi le a sajtót, miodenkit a li- beraiizmus OeEsler-kalapja előtt való geiincIOtésre kényszerit, de hogy nemzeti jellegét megóvja, a Qessler- kalap mellé darutollat tűzött. Valóban az államélet fOdélszéke ez a Gcssler-kalap, kötőgerendái, szarufái, hevederei a liberális törvé- nytít; a magyar életszemlélet rajta csak ácstokréta, kalapdisz, darutól). Ez a darutollas Qessier-kalap fél­száz év óta még méreteiben is meg­változott, 1875 április 8-án a ma­gyar országgyűlés képviselőbázában Islóczy Győző reflektált Pulszky Fe­renc beszédére, aki a zsidókat ma­gasztalta. Akkor még a Gessler- katapnak kicsi volt az Obié, keskeny | a karimája. Akkor még a Csemegi- { kódex a másodszori átdolgozás mű- { helyében vajuopit. A felekezeti mi- ■ nősités jogi védömüveit eltakarták a sallangok, amiket Pulszky Ferenc, Wenckbeim Béla báró miniszterel­nök, Trefort Ágost kultuszminiszter aggattak reá. Ma már pőrén, ridegen, komoran áll előttünk a Cseme gi-axióma: eb­ben az országban minden bírálható, .-«nb n vciHAaia nam mart av aa kezet! sérthetetlenség tógáját hordja. Kádár Lehel ebbe az axiómába ütközött és a sorsa ezzel meg is «•olt oecsé'elve. Megállóit a darutól- I lerebélyesetíö karimája, las Gessler-kalap előtt és félhangos i Bölcselkedő elmélyedésre méltó monológot mondott a lekonyuló ( látványosság: a XX század Catojá- darutoliról és a zsidőkérdéstői, ame- { nak vitája a darutollas Gessler-ka- iyet eltakar a Gessler-kalap egyre ' lappal. A bel- és bőrgyógyászati klinikák felépítésére egy hónap múlva kiiriák a versenytárgyalást A gyermekklinika vizvexeték, villanyszerelés és központi fűtésének elkészítésére u| pélyézatot írnak ki A városnak hat újabb telket kell kisajátítania — A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szeged, május 3. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter, Surged város országgyű­lési képneelöje kedden. Szegeden való tartózkodásának második nap­ján, déieiöti 9 órakor igére!ébez ké­pest a szegedi városi, kegyesrendi főgimnáziumot láiogaita meg, mely eddig programjából mindig kiesett. A minisztert az intézet kapujában Kiss István igazgató fogadta a tanári kar élén. Az éljenző ifjúság sorfalai között ment fel az első emeletre, szétnézett az igazgatói irodában, megdicsérte a helyiség barátságos halálát, érdeklődött a létszámról és a VII. és Vili. osztályról. Tudakozó­dott a német nyelv tanításának ered­ményéről, majd a VII. osztályban, Hantos Lőrinc ttnár órája alatt, személyes iáiogatást Is telt. A tanu­lókhoz Schiller Teli Vilmosának tör­téneti hátterére nézve intézait kérdé­seket, megelégedését fejezve H a jó kiejtés és helyes szövegforditis fe­lett. Majd a VIII. osztályban tett látogatást Orbán János dr bölcseleti órája alatt. Itt meghallgatott pár fele­letet a lélektanból és logikából. Azu tán a történelmi leckesnysg után érdeklődőit. Osszeállihatta az Árpá­dok családfáját, majd elmagyarázta az ifjúságnak az olasz hatásokat Magyarországra. A kultuszminiszter az iskolában tapasztaltakról a legtel­jesebb dicséret hangján emlékezett meg és megígérte, hogy egy jövő alkalommal, különösen a magyar irodalmi tanítás eredményei körűi, huzamosabb vizsgálatot fog tartani. A miniszter különben az óra után egy tizpercet is még az iskolában töltött a folyosó ablakából nézegetve az udvaron játszó ifjúságot. Ez alka­lommal kilátásba helyezte a vizmü- felep nagy kéményének az iskola szomszédságából való elávolitását is. A tiz perc szünet után a miniszter az ifjúság éljenzése mellett eilávozott az iskola épületéből, miután Kiss István igazgató hüásszivvel mondott köszönetét a miniszternek látogatá­sáért. Ax Agyetenil Apitési bizoniAg UlAse A kegyesrendi főgimnázium épüle­téből a miniszter autóján közvetlenül az egyetem központi épületébe haj­tatott, hogy elnököljön az egyetemi építési bizottság ülésén. Résztve tek az ülésen a miniszteren kívül: Vár­helyi József prelátus, Aigner Károly dr főispán, Sumogyi Szilveszter dr polgármester, Tóth Károly dr rektor, több egyeiemi tanár, Korb Flóris műegyetemi tanár. Nagy Árpád és Sváb Gvuía h. államtitkárok, Afa- gyary Zoltán, DulovUs Á pád és Mészáros Károly miniszteri tanácso­sok, Denhof Antal miniszteri osz­tálytanácsos, a kultuszminiszter tit- ' kára, Badiis Aurél miniszteri osztály­tanácsos, Alszeghy Kálmán irinisz- féri titkár. Az ülésen, mely zárt aj­tók mögött folyt le, Korb Flőris mű­egyetemi tanár, a klinika épületek tervezője bejelentette, hogy elkészült a bel- és börgyégyászaü klinikák tervével és költségvetésével. Mind­két klinikát a most épülő klinikák telepén fogják felépíteni. A belgyó­gyászati klinika közepén három, a két szárnyán kétemeletes épület lesz. A bizottság tagjai és a kultusz- miniszter részletesen megtekintették a tervrajzokat. Utána a miniszter ki­jelentette, hogy a két klinikára egy hónap múlva ki fogja íratni a ver­senytárgyalást és mindkét klinika épitését még ebben az évben megkezdik. Az ülésen a bonctani klinika épi­történt. A tonclani klinika részére három épület lesz szükséges. Az erre a célra kiszemelt telek azonban ak­kora, hogy rajta a három épületet csak zsúfoltan lehetne elhelyezni. Ezért a miniszter annak az óhajának adott kifejezést, hogy a város a bonctani klinika telkét bővítse ki egészen a Bánomkerisori töltésig. Ebhez hat újabb telek kisajátitása szükséges. Ez a kis^jálitás is a vá­rosra hárulna. A miniszter azonban, tekintve a város által eddig hozott áldozatokat, bizonyos kedvezményt hajlandó biztosítani a városnak. Ez elsősorban abban állana, hogy azt az egymillió 600 ezer aranykoronát, melyet hozzájárulás címén a város vállalt magára és amelynek megfi­zetése most volna esedékes, a város I ne most, hanem csak egy félév múlva fizesse meg. Ez idő alatt a város az összeget kamatoztatja és a kamatokat is a telkek kisajátítására fordíthatja. A kisajátitAsl hOItségek felét pedig a kultuszkormány vállalná. A környező telkek kisajátitása kü­lönben egy más szempontból ia kívá­natos. A bonctani klinika területén ugyanis hullaházak is lesz­nek és ezek közelsége ma­gánházak lakóira kellemet­len volna.--• a gyermekklinika épületének víz­vezetékkel, villanyviiágitási felszere­léssel és központi fűtéssel való be­rendezéséről is. Erre szegedi és bu­dapesti cégektől, mintegy tizenöt ajánlatot kértek be. Az ajánlatokat a felszólított cégek be is terjesztet­ték. Ezeket azépüési bizottság felül­vizsgálta és úgy találta, hogy a be­küldött árajánlatok túlságos maga­sak. Éppen erre való tekintettel a bizottság a benyuj;ott árajánlatokat nem vette figyelembe, hanem úgy határozott, hogy a vízvezetékre, villanyvilá­gításra és a központi fűtési berendezésre uj, teljesen szabad versenytárgyalást fog hirdetni. Az ülés déli egy óra tájban ért véget. A kultuszminiszter utána a Katolikus Növédő Egyesület szék­házába hajtatott, ahol megtekintette az ott levő intézményeket és a Szent Erzsébet leányinternátust, majd kísé­retével és Glatifelder Gyula dr me­gyés püspökkel együtt pol­gármester lakásán ebéden veit részt. A Minlsxlar ■ logadalml l■lllplolll tamirabAI más- ■■•iiiléll ■ varost Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter az ebéd végeztével Glatt- felder Gyula dr megyés püspök, Aigner főispán és Somogyi polgár­mester társaságában a fogadalmi templomhoz hajtatott a folyamatban levő építkezések megtekintésére. A miniszter itt megtekinteti e a főhajó­ban folyó munkálatokat, a freskók helyét, a kőfaragásokat, a templom külsejét, melegen érdeklődve minden részletmunka iránt. Majd a mi­niszter a megyés püspökkel, a fő­ispánnal és a polgármesterrel együtt a fogadalmi templom egyik tornyá­nak 64 és félméter magasságában levő erkélyére ment, ahonnét hosszabb ideig gyönyörködött az eléje táruló nagyszerű panorámában és az alatta elterülő városban. KOIdSIUétsIi a mlnlaslar niett A fogadalmi templomból a mi­niszter a városházára hajtatott, hogy résztvegyen azon az ütésen, melyet a tanyai iskolák helyének megbeszé­lésére hívott össze. Az ülés meg­kezdése előtt három küldöttséget is fogadott a miniszter. Elsőnek Sőreghy Mátyás dr vezetésével a szegedi kisfuvarosok járultak eléje. Sőreghy előadta, ho|^ körülbelül 500 főből álló szegedi kisfuvarosok az egyetemi építkezésektől várlak hosszú pangás után némi keresetet. Az építkezések megindultak a vél-

Next

/
Thumbnails
Contents