Szegedi Uj Nemzedék, 1927. május (9. évfolyam, 100-122. szám)

1927-05-04 / 100. szám

Sz­ged, 1927 május 4., szerda ler«sitéoy politikai napilap. Előfizetési ára: Bgy hónapra 2 80 P. Postán küldve 2 96 P. Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vásár- és ü­nnepnapi6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Dugonics-tér 7. szám TELEFON: Szerkesztőség, 12—84.]­ Kiadóhivatal: 153. Ára 10 fillér. IX-I. évfolyam, 100. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dT. Főmunkatárs: PuSKÁS JENŐ. A „Baross­ Szövetség“ szegedi fiókjinak, a HJUISz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Stiriu­s Szövetség és a Turul szegedi kerületének hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 881. A darutollas Gessler-kalap (pl.) Szikkadt fizikummal, félné­­mára tompitolt hangsúllyal, de szel­lemi légzésben a bajtíthatatlan világ­nézet veesztnyalábjával állott Kádár Lehel a szegedi törvényszék előtt. A por, amelynek elbukottja lett, most már tipikusan egyhangú, meg­­­szokott jelenség, kritika, amelynek ostorcsattanója felekezet elleni izga­tássá minősül. Maga az ítélet sem ígér különösebb emóciót. A judika­­túra szélesre taposott medrében min­den argumentum belekanyarodik a Kúria megfellebbezhetetlen törvény magyarázatába: a zsidóság csak fe­lekezet, bármilyen unatkozásban érinti a bírálat. És ez a halkszavú újságíró mégis a mártírok kiegyenesedett meggyő­ződésével néz farkasszemet e vég­zetes megállapítással. Tudja, hogy a börtön és az ügyé­szi beavatkozás veszedelme nélkül lehetetlenség hozzányúlni ehhez, a magyarság sorsát érintő problémá­hoz, de az igazság feszítő ereje mégis megnyitja ajakat és a vádlot­tak padján megengedi magának azt a fényűzést, hogy mélyebb törté­nelmi távlatokba nézzen. Élesen látja, hogy a felekezeti sophisma csak himes burkolata egy művirág­­szerű jogi normának, egy anakron tilalomnak, amelyből a dübörgő élet már kiölte a tanaimat és a megrug­dalt magyarságot a tegnap és teg­napelőtt históriai kavarodása az ön­védelem jogán dispenzálta az alól, hogy a zsidóság bírálatának tilalmát komolyan vegye. A tárgyaló­terem atmoszférája igen hasonlatos a római klasszikus kor egyik peréhez, amikor a nagy Cato mondotta oda a praetornak: Victix causa diis piacait, sed victa Caton. (A győztes ügy tetszett talán az is­teneknek, de a pervesztesek ügye Catonak tetszett !) Kádár Lehel ezzel a catoi lendü­lettel emelkedett a bíráló önvédelem magaslatára és célba vette a rendszert, amely az államhatalom eszközeivel nyűgözi le a sajtót, mindenkit a li­­beralizmus Oessler-kalapja előtt való gerincsözésre kényszerít, de hogy nemzeti jellegét megóvja, a Dessler­­kalap mellé darutollat tűzött. Valóban az államélet födélszéke ez a Gessler-kalap, kötőgerendái, szarufái, hevederei a liberális törvé­­nytet; a magyar életszemlélet rajta csak ácstokréta, kalapdisz, darutól­. Ez a darutollas Gessier-kalap fél­száz év óta még méreteiben is meg­változott, 1875 április 8-án a ma­gyar országgyűlés képviselőházában Istóczy Győző reflektált Pulszky Fe­renc beszédére, aki a zsidókat ma­gasztalta. Akkor még a Gessler­­kalapnak kicsi volt az Obié, keskeny f­a karimája. Akkor még a Csemegi-­­ kódex a másodszori átdolgozás mű-­­­helyében vajuoott. A felekezeti mi- ■ nősítés jogi védőműveit eltakarták a sallangok, amiket Pulszky Ferenc, Wenckheim Béla báró miniszterel­nök, Trefort Ágost kultuszminiszter aggattak reá. Ma már pőrén, ridegen, komoran áll előttünk a Cseme­gi-axióma: eb­ben az országban minden bírálható, .-«nb n volHAaia nam mart av aa kezet! sérthetetlenség tógáját hordja. Kádár Lehel ebbe az axiómába ütközött és a sorsa ezzel meg is­­volt pecsételve. Megállóit a darutól- t­­erebélyesette karimája, las Gessler-kalap előtt és félhangos ! Bölcselkedő elmélyedésre méltó monológot mondott a lekonyuló­­ látványosság: a XX század Catoja­­darutollról és a zsidókérdésről, amel­­­nak vitája a darutollas Gessler-ka­­lyet eltakar a Gessler-kalap egyre­­ lappal. A bel- és bőrgyógyászati klinikák felépítésére egy hónap múlva kiírják a versenytárgyalást A gyermekklinika vízvezeték, villanyszerelés és központi fűtésének elkészítésére új pályázatot írnak ki A városnak hat újabb telket kell kisajátítania — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, május 3. Klebelsberg Kunó gróf kultusz­­miniszter, Sürged város országgyű­lési kép­selője kedden. Szegeden való tartózkodásának második nap­ján, délelőtt 9 órakor ígéretéhez ké­pest a szegedi városi, kegyesrendi főgimnáziumot látogatta meg, mely eddig programjából mindig kiesett. A minisztert az intézet kapujában Kiss István igazgató fogadta a tanári kar élén. Az éljenző ifjúság sorfalai között ment fel az első emeletre, szétnézett az igazgatói irodában, megdicsérte a helyiség barátságos halálát, érdeklődött a létszámról és a VII. és Vili. osztályról. Tudakozó­dott a német nyelv tanításának ered­ményéről, majd a VII. osztályban, Hantos Lőrinc tanár órája alatt, személyes látogatást is tett. A tanu­lókhoz Schiller Teli Vilmosának tör­téneti hátterére nézve intézeti kérdé­seket, megelégedését fejezve , a jó kiejtés és helyes szövegfordítás fe­lett. Majd a VIII. osztályban tett látogatást Orbán János dr bölcseleti A kegyesrendi főgimnázium épüle­téből a miniszter autóján közvetlenül az egyetem központi épületébe haj­tatott, hogy elnököljön az egyetemi építési bizottság ülésén. Résztve­tek az ülésen a miniszteren kívül: Vár­helyi József prelátus, Aigner Károly dr főispán, Somogyi Szilveszter dr polgármester, Tóth Károly dr rektor, több egyetemi tanár, Korb Flóris műegyetemi tanár, Nagy Árpád és Sváb Gyula h. államtitkárok, Ala­­gyary Zoltán, Dulovis Á­pád és Mészáros Károly miniszteri tanácso­sok, Denhof Antal miniszteri osz­tálytanácsos, a kultuszminiszter tit­­­­kára, Babits Aurél miniszteri osztály­tanácsos, Alszeghy Kálmán m­inisz­­teri titkár. Az ülésen, mely zárt aj­tók mögött folyt le, Korb Flóris mű­egyetemi tanár, a klinika épületek tervezője bejelentette, hogy elkészült a bel- és belgyógyászati klinikák tervével és költségvetésével. Mind­két klinikát a most épülő klinikák telepén fogják felépíteni. A belgyó­gyászati klinika közepén három, a két szárnyán kétemeletes épület lesz. A bizottság tagjai és a kultusz­­miniszter részletesen megtekintették a tervrajzokat. Utána a miniszter ki­jelentette, hogy a két klinikára egy hónap múlva ki fogja íratni a ver­senytárgyalást és mindkét klinika építését még ebben az évben megkezdik. Az ülésen a bonctani klinika epi­órája alatt. Itt meghallgatott pár fele­letet a lélektanból és logikából. Azu­tán a történelmi leckesnyeg után érdeklődött. Összeállítatta az Árpá­dok családfáját, majd elmagyarázta az ifjúságnak az olasz hatásokat Magyarországra. A kultuszminiszter az iskolában tapasztaltakról a legtel­jesebb dicséret hangján emlékezett meg és megígérte, hogy egy jövő alkalommal, különösen a magyar irodalmi tanítás eredményei körül, huzamosabb vizsgálatot fog tartani. A miniszter különben az óra után egy tíz percet is még az iskolában töltött a folyosó ablakából nézegetve az udvaron játszó ifjúságot. Ez alka­lommal kilátásba helyezte a vizma­­telep nagy kéményének az iskola szomszédságából való elávolítását is. A tíz perc szünet után a miniszter az ifjúság éljenzése mellett eltávozott az iskola épületéből, miután Kiss István igazgató h­asszívvel mondott köszönetet a miniszternek látogatá­sáért­ történt. A tonc­ani klinika részére három épület lesz szükséges. Az erre a célra kiszemelt telek azonban ak­kora, hogy rajta a három épületet csak zsúfoltan lehetne elhelyezni. Ezért a miniszter annak az óhajának adott kifejezést, hogy a város a bonctani klinika telkét bővítse ki egészen a Bánomkerisori töltésig. Ehhez hat újabb telek kisajátítása szükséges. Ez a kisajátítás is a vá­rosra hárulna. A miniszter azonban, tekintve a város által eddig hozott áldozatokat, bizonyos kedvezményt hajlandó biztosítani a városnak. Ez elsősorban abban állana, hogy azt az egymillió 600 ezer aranykoronát, melyet hozzájárulás címén a város vállalt magára és amelynek megfi­zetése most volna esedékes, a város­­ ne most, hanem csak egy félév múlva fizesse meg. Ez idő alatt a város az összeget kamatoztatja és a kamatokat is a telkek kisajátítására fordíthatja. A kisajátítási költségek felét pedig a kultuszkormány vállalná. A környező telkek kisajátítása kü­lönben egy más szempontból is kívá­natos. A bonctani klinika területén ugyanis hullaházak is lesz­nek és ezek közelsége ma­gánházak lakóira kellemet­len volna.­­­• a gyermekklinika épületének víz­vezetékkel, villanyvilágítási felszere­léssel és központi fűtéssel való be­rendezéséről is. Erre szegedi és bu­dapesti cégektől, mintegy tizenöt ajánlatot kértek be. Az ajánlatokat a felszólított cégek be is terjesztet­ték. Ezeket az épüési bizottság felül­vizsgálta és úgy találta, hogy a be­küldött árajánlatok túlságos maga­sak. Éppen erre való tekintettel a bizottság a benyújtott árajánlatokat nem vette figyelembe, hanem úgy határozott, hogy a vízvezetékre, villanyvilá­gításra és a központi fűtési berendezésre új, teljesen szabad versenytárgyalást fog hirdetni. Az ülés déli egy óra tájban ért véget. A kultuszminiszter utána a Katolikus Nővédő Egyesület szék­házába hajtatott, ahol megtekintette az ott levő intézményeket és a Szent Erzsébet leányinternátust, majd kísé­retével és Glattfelder Gyula dr me­gyés püspökkel együtt pol­gármester lakásán ebéden vett részt. A Minisxtar ■ fogadalmi l■lllplolll tamirabAl más­­■■ min­léll ■ várost Klebelsberg Kunó gróf kultusz­­miniszter az ebéd végeztével Glatt­­felder Gyula úr megyés püspök, Aigner főispán és Somogyi polgár­mester társaságában a fogadalmi templomhoz hajtatott a folyamatban levő építkezések megtekintésére. A miniszter itt megtekintett­e a főhajó­ban folyó munkálatokat, a freskók helyét, a kőfaragásokat, a templom külsejét, melegen érdeklődve minden részletmunka iránt. Majd a mi­niszter a megyés püspökkel, a fő­ispánnal és a polgármesterrel együtt a fogadalmi templom egyik tornyá­nak 64 és fél méter magasságában levő erkélyére ment, ahonnét hosszabb ideig gyönyörködött az eléje táruló nagyszerű panorámában és az alatta elterülő városban. KOIdSIUétsIi a mlnlaslar niett A fogadalmi templomból a mi­niszter a városházára hajtatott, hogy részt vegyen azon az ülésen, melyet a tanyai iskolák helyének megbeszé­lésére hívott össze. Az ülés meg­kezdése előtt három küldöttséget is fogadott a miniszter. Elsőnek Sőreghy Mátyás dr vezetésével a szegedi kisfuvarosok járultak eléje. Sőreghy előadta, hogy körülbelül 500 főből álló szegedi kisfuvarosok az egyetemi építkezésektől vártak hosszú pangás után némi keresetet. Az építkezések megindultak a vér- Ax Agyetem­i épitési bizonsÁg UlAse

Next