Szegedi Uj Nemzedék, 1927. május (9. évfolyam, 100-122. szám)
1927-05-04 / 100. szám
Szged, 1927 május 4., szerda ler«sitéoy politikai napilap. Előfizetési ára: Bgy hónapra 2 80 P. Postán küldve 2 96 P. Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vásár- és ünnepnapi6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Dugonics-tér 7. szám TELEFON: Szerkesztőség, 12—84.] Kiadóhivatal: 153. Ára 10 fillér. IX-I. évfolyam, 100. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dT. Főmunkatárs: PuSKÁS JENŐ. A „Baross Szövetség“ szegedi fiókjinak, a HJUISz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Stirius Szövetség és a Turul szegedi kerületének hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 881. A darutollas Gessler-kalap (pl.) Szikkadt fizikummal, félnémára tompitolt hangsúllyal, de szellemi légzésben a bajtíthatatlan világnézet veesztnyalábjával állott Kádár Lehel a szegedi törvényszék előtt. A por, amelynek elbukottja lett, most már tipikusan egyhangú, megszokott jelenség, kritika, amelynek ostorcsattanója felekezet elleni izgatássá minősül. Maga az ítélet sem ígér különösebb emóciót. A judikatúra szélesre taposott medrében minden argumentum belekanyarodik a Kúria megfellebbezhetetlen törvény magyarázatába: a zsidóság csak felekezet, bármilyen unatkozásban érinti a bírálat. És ez a halkszavú újságíró mégis a mártírok kiegyenesedett meggyőződésével néz farkasszemet e végzetes megállapítással. Tudja, hogy a börtön és az ügyészi beavatkozás veszedelme nélkül lehetetlenség hozzányúlni ehhez, a magyarság sorsát érintő problémához, de az igazság feszítő ereje mégis megnyitja ajakat és a vádlottak padján megengedi magának azt a fényűzést, hogy mélyebb történelmi távlatokba nézzen. Élesen látja, hogy a felekezeti sophisma csak himes burkolata egy művirágszerű jogi normának, egy anakron tilalomnak, amelyből a dübörgő élet már kiölte a tanaimat és a megrugdalt magyarságot a tegnap és tegnapelőtt históriai kavarodása az önvédelem jogán dispenzálta az alól, hogy a zsidóság bírálatának tilalmát komolyan vegye. A tárgyalóterem atmoszférája igen hasonlatos a római klasszikus kor egyik peréhez, amikor a nagy Cato mondotta oda a praetornak: Victix causa diis piacait, sed victa Caton. (A győztes ügy tetszett talán az isteneknek, de a pervesztesek ügye Catonak tetszett !) Kádár Lehel ezzel a catoi lendülettel emelkedett a bíráló önvédelem magaslatára és célba vette a rendszert, amely az államhatalom eszközeivel nyűgözi le a sajtót, mindenkit a liberalizmus Oessler-kalapja előtt való gerincsözésre kényszerít, de hogy nemzeti jellegét megóvja, a Desslerkalap mellé darutollat tűzött. Valóban az államélet födélszéke ez a Gessler-kalap, kötőgerendái, szarufái, hevederei a liberális törvénytet; a magyar életszemlélet rajta csak ácstokréta, kalapdisz, darutól. Ez a darutollas Gessier-kalap félszáz év óta még méreteiben is megváltozott, 1875 április 8-án a magyar országgyűlés képviselőházában Istóczy Győző reflektált Pulszky Ferenc beszédére, aki a zsidókat magasztalta. Akkor még a Gesslerkalapnak kicsi volt az Obié, keskeny fa karimája. Akkor még a Csemegi- kódex a másodszori átdolgozás mű-helyében vajuoott. A felekezeti mi- ■ nősítés jogi védőműveit eltakarták a sallangok, amiket Pulszky Ferenc, Wenckheim Béla báró miniszterelnök, Trefort Ágost kultuszminiszter aggattak reá. Ma már pőrén, ridegen, komoran áll előttünk a Csemegi-axióma: ebben az országban minden bírálható, .-«nb n volHAaia nam mart av aa kezet! sérthetetlenség tógáját hordja. Kádár Lehel ebbe az axiómába ütközött és a sorsa ezzel meg isvolt pecsételve. Megállóit a darutól- terebélyesette karimája, las Gessler-kalap előtt és félhangos ! Bölcselkedő elmélyedésre méltó monológot mondott a lekonyuló látványosság: a XX század Catojadarutollról és a zsidókérdésről, amelnak vitája a darutollas Gessler-kalyet eltakar a Gessler-kalap egyre lappal. A bel- és bőrgyógyászati klinikák felépítésére egy hónap múlva kiírják a versenytárgyalást A gyermekklinika vízvezeték, villanyszerelés és központi fűtésének elkészítésére új pályázatot írnak ki A városnak hat újabb telket kell kisajátítania — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, május 3. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Sürged város országgyűlési képselője kedden. Szegeden való tartózkodásának második napján, délelőtt 9 órakor ígéretéhez képest a szegedi városi, kegyesrendi főgimnáziumot látogatta meg, mely eddig programjából mindig kiesett. A minisztert az intézet kapujában Kiss István igazgató fogadta a tanári kar élén. Az éljenző ifjúság sorfalai között ment fel az első emeletre, szétnézett az igazgatói irodában, megdicsérte a helyiség barátságos halálát, érdeklődött a létszámról és a VII. és Vili. osztályról. Tudakozódott a német nyelv tanításának eredményéről, majd a VII. osztályban, Hantos Lőrinc tanár órája alatt, személyes látogatást is tett. A tanulókhoz Schiller Teli Vilmosának történeti hátterére nézve intézeti kérdéseket, megelégedését fejezve , a jó kiejtés és helyes szövegfordítás felett. Majd a VIII. osztályban tett látogatást Orbán János dr bölcseleti A kegyesrendi főgimnázium épületéből a miniszter autóján közvetlenül az egyetem központi épületébe hajtatott, hogy elnököljön az egyetemi építési bizottság ülésén. Résztvetek az ülésen a miniszteren kívül: Várhelyi József prelátus, Aigner Károly dr főispán, Somogyi Szilveszter dr polgármester, Tóth Károly dr rektor, több egyetemi tanár, Korb Flóris műegyetemi tanár, Nagy Árpád és Sváb Gyula h. államtitkárok, Alagyary Zoltán, Dulovis Ápád és Mészáros Károly miniszteri tanácsosok, Denhof Antal miniszteri osztálytanácsos, a kultuszminiszter titkára, Babits Aurél miniszteri osztálytanácsos, Alszeghy Kálmán miniszteri titkár. Az ülésen, mely zárt ajtók mögött folyt le, Korb Flóris műegyetemi tanár, a klinika épületek tervezője bejelentette, hogy elkészült a bel- és belgyógyászati klinikák tervével és költségvetésével. Mindkét klinikát a most épülő klinikák telepén fogják felépíteni. A belgyógyászati klinika közepén három, a két szárnyán kétemeletes épület lesz. A bizottság tagjai és a kultuszminiszter részletesen megtekintették a tervrajzokat. Utána a miniszter kijelentette, hogy a két klinikára egy hónap múlva ki fogja íratni a versenytárgyalást és mindkét klinika építését még ebben az évben megkezdik. Az ülésen a bonctani klinika epiórája alatt. Itt meghallgatott pár feleletet a lélektanból és logikából. Azután a történelmi leckesnyeg után érdeklődött. Összeállítatta az Árpádok családfáját, majd elmagyarázta az ifjúságnak az olasz hatásokat Magyarországra. A kultuszminiszter az iskolában tapasztaltakról a legteljesebb dicséret hangján emlékezett meg és megígérte, hogy egy jövő alkalommal, különösen a magyar irodalmi tanítás eredményei körül, huzamosabb vizsgálatot fog tartani. A miniszter különben az óra után egy tíz percet is még az iskolában töltött a folyosó ablakából nézegetve az udvaron játszó ifjúságot. Ez alkalommal kilátásba helyezte a vizmatelep nagy kéményének az iskola szomszédságából való elávolítását is. A tíz perc szünet után a miniszter az ifjúság éljenzése mellett eltávozott az iskola épületéből, miután Kiss István igazgató hasszívvel mondott köszönetet a miniszternek látogatásáért történt. A toncani klinika részére három épület lesz szükséges. Az erre a célra kiszemelt telek azonban akkora, hogy rajta a három épületet csak zsúfoltan lehetne elhelyezni. Ezért a miniszter annak az óhajának adott kifejezést, hogy a város a bonctani klinika telkét bővítse ki egészen a Bánomkerisori töltésig. Ehhez hat újabb telek kisajátítása szükséges. Ez a kisajátítás is a városra hárulna. A miniszter azonban, tekintve a város által eddig hozott áldozatokat, bizonyos kedvezményt hajlandó biztosítani a városnak. Ez elsősorban abban állana, hogy azt az egymillió 600 ezer aranykoronát, melyet hozzájárulás címén a város vállalt magára és amelynek megfizetése most volna esedékes, a város ne most, hanem csak egy félév múlva fizesse meg. Ez idő alatt a város az összeget kamatoztatja és a kamatokat is a telkek kisajátítására fordíthatja. A kisajátítási költségek felét pedig a kultuszkormány vállalná. A környező telkek kisajátítása különben egy más szempontból is kívánatos. A bonctani klinika területén ugyanis hullaházak is lesznek és ezek közelsége magánházak lakóira kellemetlen volna.• a gyermekklinika épületének vízvezetékkel, villanyvilágítási felszereléssel és központi fűtéssel való berendezéséről is. Erre szegedi és budapesti cégektől, mintegy tizenöt ajánlatot kértek be. Az ajánlatokat a felszólított cégek be is terjesztették. Ezeket az épüési bizottság felülvizsgálta és úgy találta, hogy a beküldött árajánlatok túlságos magasak. Éppen erre való tekintettel a bizottság a benyújtott árajánlatokat nem vette figyelembe, hanem úgy határozott, hogy a vízvezetékre, villanyvilágításra és a központi fűtési berendezésre új, teljesen szabad versenytárgyalást fog hirdetni. Az ülés déli egy óra tájban ért véget. A kultuszminiszter utána a Katolikus Nővédő Egyesület székházába hajtatott, ahol megtekintette az ott levő intézményeket és a Szent Erzsébet leányinternátust, majd kíséretével és Glattfelder Gyula dr megyés püspökkel együtt polgármester lakásán ebéden vett részt. A Minisxtar ■ fogadalmi l■lllplolll tamirabAl más■■ minléll ■ várost Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az ebéd végeztével Glattfelder Gyula úr megyés püspök, Aigner főispán és Somogyi polgármester társaságában a fogadalmi templomhoz hajtatott a folyamatban levő építkezések megtekintésére. A miniszter itt megtekintette a főhajóban folyó munkálatokat, a freskók helyét, a kőfaragásokat, a templom külsejét, melegen érdeklődve minden részletmunka iránt. Majd a miniszter a megyés püspökkel, a főispánnal és a polgármesterrel együtt a fogadalmi templom egyik tornyának 64 és fél méter magasságában levő erkélyére ment, ahonnét hosszabb ideig gyönyörködött az eléje táruló nagyszerű panorámában és az alatta elterülő városban. KOIdSIUétsIi a mlnlaslar niett A fogadalmi templomból a miniszter a városházára hajtatott, hogy részt vegyen azon az ülésen, melyet a tanyai iskolák helyének megbeszélésére hívott össze. Az ülés megkezdése előtt három küldöttséget is fogadott a miniszter. Elsőnek Sőreghy Mátyás dr vezetésével a szegedi kisfuvarosok járultak eléje. Sőreghy előadta, hogy körülbelül 500 főből álló szegedi kisfuvarosok az egyetemi építkezésektől vártak hosszú pangás után némi keresetet. Az építkezések megindultak a vér- Ax Agyetemi épitési bizonsÁg UlAse