Szegedi Uj Nemzedék, 1927. június (9. évfolyam, 123-144. szám)

1927-06-01 / 123. szám

milyen agresszív célja volna. Szem­beszáll azzal az állítással, mintha a magyar és olasz nép között nem volna meg a rokonszenv és mintha a doberdói harcok a magyar nép­ben gyűlöletet keltettek volna az olaszok iránt. A magyarság sebeit, amelyeket az olasz háborúk során kapott, elfeledtette Romanelli ezredes áldozatkész munkássága és az olaszok magatartása Nyugatmagyar­­ország érdekében. Ezután az orosz— angol diplomáciai szakítással fog­lalkozott. A szakításnak nemcsak politikai, hanem gazdasági okai is vannak. Még­pedig az, hogy Ang­liának nem érte meg a szerződés azt az áldozatot, amelyekkel a bolse­vistákkal való összeköttetés járt, mert hiszen Oroszország alig termel va­lamit és így kivitele jelentéktelen. A bírák fizetését sürgette, majd a nemzetiségi kérdéssel foglalkozva visszautasította azt a vádat, mintha az erdélyi magyarság nem őrizné meg nemzeti jellegét. Elnök ezután a vitát megszakítva, javaslatára elhatározta a Ház, hogy a legközelebbi ülését szerdán dél­előtt 10 órakor tartja. Maday Gyula és Fábián Béla sze­mélyes kérdésben szólaltak fel. Az ülés fél 7 óra után ért véget. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Még mindig több adó folyik be, mint amennyire szükség lenne Adófizetés a végkimerí­lésig — Az egyenes adók és a vámjövedék bevételei állandóan emelkednek — Erősen passzív a külkereske­delmi mérleg — Megjelent a pénzügyminiszter X. jelentése — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Bagi Mihály őrvezetőt másfél évi börtönbüntetésre ítélte a honvédtörvényszék — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, május 31. A szegedi kir. honvédtörvényszék Kereszturi-ta­nác­sdi kedden vonta fele­lősségre Bagi Mihály honvéd őr­vezetőt, aki ellen a kir. ügyészség közönséges gyilkosság kísérletének büntette címén emelt vádat. Ez év április 22-én éjjel történt, hogy Bagi Mihály betért az egyik alsóvárosi éjjeli mulatóba. Az őr­vezető már régóta szerelmi viszonyt folytatott a mulató egyik táncosnő­jével, Szántó Katalinnal, akit el is akart venni feleségül. Bagi Mihály azonban erre az éjszakára nem kért kimaradási engedélyt a fölötteseitől és így az őrjárat, amelynek tagjai, századából kerültek ki, az éjjeli mu­latóba érdeklődtek utána, mert tud­ták, hogy Szántó Katalint szokta ott meglátogatni. Abban a pillanat­ban hallatszott Szántó Katalin sikol­tozása, amikor az őrjárat bekopog­tatott Bagi Mihályért, hogy jöjjön ki. Nemsokára kinyílt az ajtó és az őrvezető véresen jelentette az őrjá­ratnak, h­ogy meggyilkolta a táncos­nőt. Az őrjárat azonnal bekísérte a laktanyába Bagi Mihályt, Szántó Katalint pedig a mentők szállították súlyos szúrási sérülésével a közkór­házba, ahol néhány hét múlva fel­gyógyult. A keddi főtárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy nem akarta meggyilkolni Szántó Katalint, hanem a leány akart mindenáron öngyilkos lenni. Ezért zsebkését szivére illesz­tette, hogy agyonszúrja magát és ekkor ő, hogy megakadályozza a leány öngyilkosságát, a kés után kapott, amely véletlenül megsebezte a nőt. Szántó Katalin sértett, mint tanú ugyancsak azt vallotta, hogy az őrvezető nem akarta őt meggyil­kolni. Szőke Pál százados, a vádlott pa­rancsnoka előadta, hogy ő hallgatta ki elsőnek Bagi Mihályt, aki akkor kijelentette, hogy igenis ő gyilkolta meg a táncosnőt és örülne, ha őt is azonnal agyonlőnék. A százados szerint Bagi Mihály példás katona volt a szolgálatban, azonban ahogy elhagyta a laktanyát, az alkoholnak lett a rabja és ilyen állapotában ren­desen nagyon ingerlékeny és fékte­len volt. Bagi Mihály arra a kér­désre, hogy miért vallotta be annak­idején a gyilkosságot, azt válaszolta, „mert akkor azt hittem, hogy meg­halt Szántó Katalin és így én is meg akartam halni, mert nagyon szerettem. Most, hogy látom, hogy él, most megint csak az igazat mon­dom, nem akartam megölni őt.“ Moesz Károly dr kir. ügyész kérte a bíróságot, hogy Bagi Mihályt kö­zönséges gyilkosság kísérletében, valamint fegyelem és rend elleni ki­hágásban mondja ki bűnösnek. Kapdebó István dr védő hosszas Budapest, május 31. Most tette közzé a pénzügymi­niszter X. jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. A május havi előirányzat 1,5 millió pengő kiadási többletet mutat, ami a májusi lak­bérek általános emelkedésének a gyermekgondozási díjak negyedévi részletének esedékessége s végül a vármegyék útépítési célokra adandó állami előlegek második részletének folyósítása következtében mutatko­zik. A költségvetési év első 11 hó­napjára készült előirányzatok szerint 4,5 millió pengő bevételi többlet mu­tatkozik az előző évben erre az időre előirányzott egy millió pengő kiadási többlettel szemben. A bevé­teli eredmények szerint a tényleges helyzet ennél még kedvezőbb. Az ál­lami közigazgatás bruttó bevételei 1927 évi március hónapban az elő­irányzott 63,3 millió pengőnél 4.3 millió pengővel többre rúgnak, míg múlt év március havában a bruttó bevétel 58.4 millió pengő volt. A költségvetési év első kilenc hónap­jában az állami közigazgatás összes bevétele 88.8 millió pengővel haladta meg a havi költségvetésekbe előirány­zott bevételeket. A többlet legnagyobb része az egyenes adókra és a vámjövedékre esi­k, ami­nek oka az egyenes adóknál az, hogy azok nagyobrészt már a költségve­tési év első felében folytak be, a vámjövedéknél pedig a külforgalom emelkedése. Az állami közigazgatás áprilisi bevételei 65,1 millió pengőt tettek ki, vagyis 1,7 millió pengővel kevesebbet az előirányzatnál. Az országgyűlés képviselőháza 1927 május 18-án befejezte az ál­lami költségvetés tárgyalását és a költségvetést változatlanul elfogadta. Ennek alapján a pénzügyminiszter az úgynevezett megajánlási törvény­­javaslatot a képviselőház elé ter­jesztette és ebben a törvényjavas­latba egyúttal belefoglalta a jövő évi költségvetésen kívül megvalósítani kívánt beruházások programmját is. Az 1924. évi állami kölcsönnek (a népszövetségi kölcsönnek) álladéká­­ból 1,8 millió pengő értékű angol fontnyi összeg a pénzveréshez újab­ban szükségessé vált ezüst vásár­lására fordíttatott, viszont 3,2 mil­lió pengő a korábban szükségessé vált ezüstvásárlás összegének rész­beni törlesztésére visszatéríttetett. Az 1926—27. évi beruházásokra for­dítandó 50 millió aranykoronából a már igénybe vett 44,9 millió pengőn felül további 1,2 millió pengő véte­tett igénybe. A posta, távirda és távbeszélő áprilisi forgalma és bevétele az előző év megfelelő hónapjával szemben jelentékenyen emelkedett. A postai küldemények, levélküldemények a tavalyi 31 millióról 33 és fél mil­lióra, a csomagok darabszáma 926.000- ről 1.280.000-re, a posta­­utalványok értéke 55 millióról 83 millió pengőre emelkedett. A távbe­szélő főállomások száma 5000-rel emelkedett. Az interurbán távbeszél­getések száma 285.000-ről 324.000-re, a fővárosi helyi beszélgetések száma 4.800.000- ről 5.700.000-re emelke­dett. A rádióvevő berendezések száma a múlt év áprilisi 45,840-ről 71,583-ra emelkedett. A kezelési eredmény a múlt év április havi 1. 523.331-ről 1.929.977 pengőre emelkedett ebben a hónapban. A magyar kir. államvasutak telje­sítménye az előző évi áprilissal szemben igen számottevő emelkedést mutat. A Magyar Nemzeti Bank érc- és devizakészlete április hó folyamán 1I. 7 millió pengővel és az állami adósság 1.6 millió pengővel csökkent, míg ezzel szemben a leszámítolt vál­tók állománya 33,2 millió pengő erős emelkedést tüntet fel, ami az április végével különösen megnö­vekedett hiteligényekre vezethető vissza. A váltótárca erős emelkedésével szemben a jegyforgalom összege csu­pán 6,5 millióval emelkedett. Ápri­lis végén a tényleges jegyforgalom­nak már csak 5,8 százaléka állott koronára szóló államjegyekből az előző hó végén kimutatott 12,2 szá­zalékkal szemben. A tényleges for­galomban levő váltópénz mennyisége április folyamán további 1,8 millió pengővel 38,8 millióra emelkedett. A postatakarékpénztárnál és a bu­dapesti 13 legnagyobb pénzintézet fejtegetéssel bizonyította, hogy vé­dencében nem volt meg az ölési szándék. Félórai tanácskozás után az elnök kihirdette a bíróság ítéletét, amely az ügyészi indítvány szerint bűnös­nek mondotta ki Bagi Mihály őrve­­zetőt közönséges gyilkosság kísérle­tének büntette, valamint fegyelem és rend elleni kihágás vétségében, mi­ért is őt ezért lefokozásra és más­félévi börtönbüntetésre ítélte. Az elítélt és védője semmiségi panaszt jelentett be. Werington VI. 1., 2. VI. 1., 2. VI. 3., 4., 5. asszony Stuart Weles, a m­ester­­detektív kalandja szerdán és csütörtökön a Széc­henyiben Halálvih­ar szerdán és csütörtö­kön a Korzó Moziban. Ne jársz a szerelemmel! Werner Krauss és Lilly Demitával péntektől vasár­napig a Széchenyi Moziban nél elhelyezett takarékbetétek álladéka áprilisban 18,9 millió pengővel emel­kedett, s a hó végén összesen 295 millió pengő volt. A tőzsdei index­szám március végétől április végéig 19,4-ről 23,1-re, vagyis 19,1 száza­lékkal emelkedett. A nagykereskedelmi árak index­száma az 1913. évi árakat százzal véve egyenlőnek 128-ról 130-ra emelkedett. A létfenntartási költségek index­száma áprilisban a lakásbért is bele­értve 108-ról 111-re emelkedett. Magyarország külkereskedelme már­cius hónapban 97.9 millió pengő behozatallal szemben 63.4 millió pengő kivitelt mutat fel, vagyis a behozatali többlet 34,5 millió pengő Ezzel szemben a múlt év márciusá­ban 80.4 millió pengő behozatal és 57.0 millió pengő kivitel volt. Ápri­lis hónap folyamán a fizetésképte­lenségi esetek száma ismét csökkent és a múlt havi 116-tal szemben mindössze 86 fizetésképtelenségi eset fordult elő. A munkanélküliek száma április­ban 18.539 volt, ami az egy év előtti helyzettel szemben 38,7 százalék csökkenést jelent. 1927 június 1., szerda Nagy izgalom Sövényházán három ember letartóztatása miatt — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, május 31. Vasárnap óta nagy izgalom ural­kodik Sövényháza és az ottani kör­nyék között. Ezen különös állapot­nak előidézője 3 ottani földműves­nek az állítólagos letartóztatása volt, kiket a csendőrség vett volna őri­zetbe. Erről az ügyről különben a következőket sikerült megtudnunk: Zsótér Antalné Sövényháza-kutya­­nyaki lakos kedden délelőtt felke­reste Szegeden Balogh Béla dz ügy­védet, akinek felmutatott egy hatá­rozatot, amely szerint a rendőrség a Bp. 174 §-a alapján, férjénél, Zsótér Antalnál házkutatást rendel­tek el és annak foganatosításával szegedi detektiveket bíztak meg. A határozat indokolása azt mondja, őrgróf Pallavicini Károly Alfonz birtokán levő községekben a kis­­bérlők egy része elégedetlenkedik a Földbirtokrendező Bíróság ítéletével. Zsótér Antal az ilyen csoportoknak vezetője, vagy részese s­agy ala- Cipők pünkösdre leszállított árakban: Női fekete pántos cipő 12*50 Női barna „ „ 13*— Női drapp és szürke cipők 13*— Férfi félcipő (egyes párok) 17'60 Nagyválasztékban tartunk lack és színes gyermekcipőket, vala­mint szandált. Első Szegedi Cipő-, Csizma- és Papucsipari Szövetkezet Szeged, Rudolf-tér 6. szám (Hídfőnél).

Next