Szegedi Uj Nemzedék, 1927. június (9. évfolyam, 123-144. szám)

1927-06-01 / 123. szám

1927 június 1., szerda SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK posan feltehető, hogy ezen bűn­ügyre vonatkozó iratok, nyomtat­ványok, névsorjegyzékek, levelek, vagy egyéb propaganda-eszközök birtokában van. Zsótér Antalné el­panaszolta, hogy vasárnap délelőtt tartották meg la­kásukon a házkutatást és csupán egy levelet találtak a detektívek, amelyet Pogány Frigyes, az ottani kerület egységespárti képviselője írt férjének. Elmondotta, hogy ezután őrizetbe vették a férjét és állítólag még két másik embert is, akiket azóta a sövény házai községházán tartanak fogva, oly szigorúan, hogy még a hozzátartozóikat sem enge­dik be hozzájuk. Balogh ügyvéd kérdésére, hogy miért tartóztatták le a férjét, Zsó­­térné azt válaszolta, hogy fogalma sincs róla, csak egyszerűen elvitték otthonról. Az ügyvéd Zsótér Antalné megbízása folytán az államrendőrségnek ezen ha­tározata ellen előterjesztéssel élt, mert jogi álláspontja szerint a hatá­­rozatban foglalt indokolás nem ele­gendő jogcím arra, hogy házkutatást lehetett volna eszközölni. Véleménye szerint házkutatást a gyanúsítottak­nál, csak a vizsgálóbíró rendelhette volna el, miután állandó tartózko­dási helye van, azonkívül bűntett, vagy vétség gyanúja, illetve nyoma­tékos tények, nem valószínűsítik ezen eljárás jogszerűségét. Balogh Béla úr különben lépése­ket tett már a letartóztatott Zsótér Antal szabadlábra helyezésének érde­kében is. Ebben az ügyben egy elő­terjesztést nyújtott be a szegedi rendőrséghez, amelyben kifejti, hogy a magyar paraszt sohasem volt kommunista, hanem a magyar pa­raszt az, amely örökké támasza és pillére ennek az országnak. Kray István báró győzött Zalaegerszegen Heves küzdelem után 1685 szótöbbséggel választották meg újra — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Zalaegerszeg, május 31. A szavazás lezárása után megál­­lap­it­itják, hogy Kray István báró 76­.-, Farkas Tibor pedig 5644 szavazatot kapott s igy Kray István báró lett 1683 szótöbbséggel a zala­egerszegi kerület országgyűlési kép­viselője. Az eredményt a főtéren ezrekre menü tömeg várta s midőn az köz­tudomású lett, hosszasan éljenezték Kray István bárót. Gyömörey György főispán rövid b­eszédben örömének adott kifejezést a választás eredmé­nye felett, majd a tömeg a város­háza elé vonult, melynek erkélyén megjelent Kray István báró, Czobor Mátyás p­olgármester és Gubitza Ferenc országgyűlési képviselő társa­ságában. Klebelsberg kultuszminiszter nagyon furcsa nyilatkozata Mészöly Gedeon egyetemi professzor darabjáról­ ­ .A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától Budapest, május 31. Kedden délelőtt, amíg a képviselő­­ház üléstermében mérsékelt érdeklő­dés mellett folyt a megajánlási ja­vaslat vitája, a folyosón a kormány­párti képviselők élénken tárgyalták a Tótágas ügyét. A jobboldali folyo­són Erdélyi Aladár, Rubinek István, Kovács-Nagy Sándor, Csizmadia András, Örffy Imre és még több képviselő tárgyalta Mészöly tanár ügyét. Amikor egynegyed 1-kor meg­jelent a folyosón Klebelsberg kul­tuszminiszter Marjay Ödön osztály­­tanácsossal, aki a hóna alatt hozta a Tótágas-szindarab rendezői példá­nyát, a kultuszminiszter a vitatkozó képviselőkhöz sietett és , közölte velük, hogy Marjay tanácsos átolvasta a kifogásolt darabot, meg­állapította, hogy irodalmi értéke nincs, az egész értéktelen kísérlet, amely aktuális politikai kérdéseket szeren­csétlen formában tárgyal. Egyébként pedig nincs a darabban izgatás a kisgazdaosztály ellen. Kö­zölte a miniszter azt is, hogy Mészöly tanár ellen a szegedi egye­tem megindította a fegyelmi vizs­gálatot. Elsősorban az egyetemi ta­nács hivatott lefolytatni a fegyelmit Mészöly ellen és csak akkor kerül­het a sor a miniszter intézkedésére. Kétségtelen — mondotta a tér, — hogy Mészöly kilépett abból a tartózkodásból, amit az egyetemi tanároktól elvárhatunk és időszerű politikai kérdéseknek ilyetén kiélezé­sével túllépte azt a határt, melyen belül kellett volna maradnia. Súlyosbítja az esetet az, hogy Mé­szöly tanár az eg­yetemi tanárok gyű­lése előtt adatta elő a darabot, ez­által az egész egyetemi tanári kart ferde megvilágításba helyezte. Csiz­madia megjegyezte a miniszter sza­vaira, hogy nagy tisztelője az egyetemi tanároknak, de Mészölyi nem tudja tisztelni. Azt kívánja, hogy a párt emelje fel szavát az ilyen támadások ellen. Erre több kormánypárti megjegyezte, hogy eb­ben valamennyien egyet értenek és ezt az eljárást a pártnak egységesen kell elítélnie. Közben Rubinek István elvesztette a darab szövegét és né­hány mondatot idézett belőle. Az idézetek nagy derültséget keltettek, mire Erdélyi megjegyezte, hogy az bohózat. Az egyetemi tanár nyelve azonban nagyon kificamodott benne, mert igen szerencsétlen kifejezéseket Az amerikai rendszerű „DELHA“ a legélvezetesebb alkoholmentes üdítő ital. Kapható mindenütt. Megrendelhető: „Adria“ Szikvizgyár­­ban Szeged, Kossuth Lajos-sugárút 20. szám. Telefon: 1957. használt. Még egyszer őszinte csodálkozá­sunknak adunk kifejezést, hogy a magyar kultuszminiszter, akinek leg­elsősorban lenne kötelessége előkelő méltóságot betöltő egyetemi tanár­nak tekintélyét megvédeni, kisgazda­képviselők félrebillent rokonszenvé­­nek visszabillentéséért teljesen meg­feledkezik erről a kötelességéről, sőt ,maga ad tápot a sajtó bizonyos ré­szének arra, hogy ma Mészöly, Hol­­‘h'ap' más és holnapután ismét más professzort vegyen célba. Ezután a viselkedés után minden bizonnyal nagyon sok politikus és nagyon sok közéleti férfiú, főleg pedig nagyon sok egyetemi tanár meg fogja gon­dolni, hogy bármilyen ügyben fegy­vertársává szegődjék-e a miniszer úrnak. * Újabb rektorválasztás lesz a szegedi egyetemen Idősebb Imre József dr magas kor­ra való tekintettel nem vállalja a rektori málóságot Szeged, május 31. Budapestről jelentik. A szegedi egyetem rektorválasztása az egész országban és az egyetemi tanárok körében is nagy meglepetést keltett. A szegedi professzorok Tóth Károly dr, a lelépő rektor helyére az egye­tem nyugalmazott professzorát, idő­sebb Imre József dr felsőházi tagot, a híres szemorvost választották. Az egyetemek eddigi gyakorlatában szinte egyedülálló, ami a szegedi egyetem rektorválasztó gyűlésén történt. Egé­szen kivételes esemény, hogy egy aktív egyetemi professzor helyett a főiskola bármily kiváló is, de nyu­galmazott tanárát ültetik a legmaga­sabb méltóságba, a rektori székbe. Id. Imre József dr professzor arra a kérdésre, hogy vállalja-e a szegedi egyetem rektorságát, a következő választ adta: — A magyarországi gyakorlatban szokatlan, hogy nyugalmazott pro­fesszort választanak valamelyik egye­tem élére. Az egyetemi szabályok azonban módot nyújtanak arra, hogy a nyugalmazott egyetemi tanárokat akár rektori, akár dékáni tisztségre jelöljék és megválasszák. Szegeden is ez történt. A választás rám esett, ami igen nagy örömmel töltött el. A szegedi egyetem tanári karának meg­tisztelő választását azonban nem fo­gadhatom el, a meghívást nem tel­­jesíthetem. Ebben az elhatározásom­ban két súlyos körülmény játszott közre. Az egyik magas korom, a másik állandó gyengélkedésem, amely megakadályozna abban, hogy a rek­tori tisztséggel járó feladatokat úgy lássam el, ahogy azt szeretném. — A választásról, annak ered­ményéről hivatalos közlést még nem kaptam. A szegedi professzorok kül­döttsége, melynek érkezését a lapok már jelentették, még nem járt nálam. Ha eljönnek, meg fogom nekik kö­szönni, hogy választásukkal meg­tiszteltek, de közölni fogom velük azt is, hogy a rektori szék betöl­tését az előbb említett okok miatt nem vállalhatom. Az idős professzor elhatározása következtében legközelebb ismét összeül a szegedi egyetem tanári kara és új rektort választ. Kötél általi halálra ítélték a visegrádi apagyilkost — Édesanyja életfogytiglani börtönbüntetést kapott — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, május 31. A pestvidéki törvényszéken ked­den délután fél 6-kor hirdették ki az Ítéletet a visegrádi gyilkosság ügyé­ben. Az Ítélet kihirdetése előtt a ta­nácselnök felszólította a vádlottakat, hogy tegyenek töredelmes vallomást. Ifj. Pap Flórián halkan csak any­­nyit válaszolt: Nincs semmi mon­dani­valóm! Édesanyja pedig ezt jegyezte meg: Úgy sem szabad be­szélnem. A bíróság ezután kihirdette az íté­letet, amely szerint ifjú Pap Fló­riánt és anyját, idb. Pap Flóriánnét bűnösnek mondotta ki a BTK 278 §-ába ütköző gyilkosság bűntette, gyújtogatással párosulva, illetve gyil­kosság bűntettére való felbujtás miatt s ennek alapján ifj. Pap Flóriánt kötél általi halálra, anyját idb. Pap Flóriánnét pedig életfogytiglani fegy­­házra ítélték. Amint az ítéletet az elnök ki­hirdette, a hallgatóság körében Pap Teréz, az elitélt testvére, hangos sikoltással összeesett. Mikor a teremet ki akarta vinni, eszméletre tért, de síró görcsöt kapott és formális dula­kodás tört ki az asszony és a terem­őrök közt. A folyosón sem tért egészen magához, hanem a harma­dik emelet ablakából le akart ug­rani. Csak nagy nehezen sikerült annyira lecsendesíteni a siró asz­­szonyt, hogy kárt ne tegyen magá­ban, majd hozzátartozói levitték az épületből. A hallgató közönséget meg­döbbentette Pap Teréz szerencsét­len sorsa, amely őszinte sajnál­kozást váltott ki a hallgatóság kö­rében. Idb. Pap Flóriánnéval tolmács útján közölték az ítéletet. Az asz­­szony hangos zokogásban tört ki, a fiú azonban cinikusan hallgatta végig a halálos ítéletet. Az ítélet ellen mindkét vádlott fellebbezett. Az ügyész az elsőrendű vádlott ítéletében megnyugodott, a másodrendű vádlott ítélete ellen fel­lebbezett. A bíróság valamennyi fel­lebbezésnek helyt adott, majd ke­gyelmi tanáccsá alakult át. A nyári helyiségekben játszunk. Belvárosi és Korzó Mozik

Next