Szegedi Uj Nemzedék, 1927. július (9. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
Szeged, 1927 július 1., péntek. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2 80 P Postán küldve. . 2‘96 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Va^-és ünnepnap 16 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON: Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal: 1—53. Ára 10 filér Kikelt a vetésünk Irta: Ivánffji Tamás Területvédő Ligánkat annak idejében, amikor a trianoni békediktátumot ránk kényszerítették, az akkor magát még Mindenhatónak képzelő Benesnek parancsszava megszüntethette, de el nem törölhette a minden igaz magyar ember lelkében égő kiolthatatlan vágyat, hogy Nagymagyarországot vissza kell szereznünk és nem semmisíthette meg az isteni gondviselésbe vetett rendíthetetlen hitet sem, hogy vissza is szerezzük. A Területvédő Liga hivatását átvette annak jogutóda, a Magyar Nemzeti Szövetség, mely nap-nap mellett küzdött területi és lelki integritásunk helyreállítása érdekében. A MNSz jelszava a felvilágosítás és a meggyőzés jeligéje volt. Egy kicsi, területének kétharmad részétől megfosztott, kirabolt és tönkretett ország kardcsörtetéssel és revansháború hirdetésével állig felfegyverzett, rosszindulatú és kárörvendő szomszédai előtt, de a világ itélőszéke szemében is csak nevetségessé vált volna. Tagadhatatlan, hogy államok viszályában az utolsó és a leghatásosabb remédium a kard, de csak akkor, ha erőt is képvisel! Lebilincselt, gúzsbakötött karnak kardcsörtető mozdulatától senki sem ijed meg és azt komoly számba sem veszi. A Magyar Nemzeti Szövetség eredeti álláspontja mellett rendületlenül kitartott, hogy a rosszul informált és félrevezetett világnak esztelen és kegyetlen ítéletét a felvilágosítandó és a magyar kérdésről az igazság fegyvereivel tájékoztatandó világ itélőszékéhez kell felebbezni. A Szövetség törekvése tehát az volt, hogy Magyarországnak minél több barátot szerezzen a külföldön. E zajtalan munkálkodást hazánkban sokan meg nem értették, sőt félre is értették és lekicsinyelték. Akik ezt tették, elfeledték azt, hogy az elvetett mag sem búvik ki márólholnapra a földből, hanem kikeléséhez idő kell! Harmadfél évvel ezelőtt az egész ország társadalmát felrázta a Szövetség felhívásával, hogy elérkezett a trianoni békeszerződésnek elkeresztelt békeparancs revíziójának, illetőleg e revízió hangos társadalmi követelésének időpontja. A Szövetség Q csakhamar kiadta Szádeczky K. Lajos kitűnő történettudósunknak „A békerevizió kérdésé“-n szóló pompás és meggyőző művét magyar nyelven, amelyből társadalmunk elcsodálkozva, de egyszersmind örömmel láthatta a külföld számos nagy és vezérlő alakjának lesújtó kritikáját a trianoni szerződésről. Ugyane mű angol nyelvű kiadását rá ez évben bocsájtotta jelentős áldozattal a Szövetség sajtó alá és azt világszerte megküldvén, talán a belföldinél is nagyobb hatást váltott ki az egész világon. Barátainak tábora szép számmal megnőtt és a leplezetlen, de objektív igazság külföldön mind hatalmasabb erőket mozgatott meg Magyarország eltiport igazi érdekében. Napjainkban a toll nem egyszer a kardnál is hatásosabb fegyvernek bizonyult. Az utódállamok karddal soha és sehol sem győztek le bennünket, de hazugságokon táplálkozó háború előtti és háború alatti propaganda-hadjáratukkal szemben — fájdalmas bár, de be kell ismernünk — csatát vesztettünk, jóllehet mellettünk szólt az igazság. És miért? Mert nem gondoskodtunk eléggé arról, hogy a világ a való igazságot megismerje. Hogy a világnak időközben mennyire kinyílott a szeme, arra mindennél döntőbb bizonyíték Rothermere lordnak, a jeles angol államférfiúnak és a világ legnagyobb sajtóvállalata vezérének tollából eredő, világszenzációt keltő cikk. Az egész világ előtt nyilvánvaló lett, hogy a békeszerződésnek reánk nézve kedvező revízióját halogatni talán (sőt fájdalom: valószínűleg) még lehet, de annak szükségképen a világ békéje és a nemzetek együttműködése érdekében okvetlenül rövidesen be kell következnie. A mi örömünk nagy és éppen oly nagy halálos ellenségeinknek, a kisantant táborának megriadása. Ők még rövidlátóan fel nem ismerték és még fel nem akarják ismerni azt a tényt, hogy a mi területünk megnövekedése és náluk, a tőlünk elharácsolt területek leapadása az ő letérdeküket is előmozdítja. A minden barátot nélkülöző Csehországnak, az orosz moloch által veszélyeztetett Romániának, a diadalmas és nemzeti önérzetében hatalmasan terjeszkedő Olaszország által szorongatott Szerbiának legalábbis annyira van szüksége egy útjait nem keresztező és hátsó gondolatot nem tápláló szomszédra, mint minekünk Középeurópa békéje érdekében a velük való békés együttműködésre. Az idő mindent lassan érlel, a világmegváltó gondolatokat talán leglassabban! Ne ringassuk magunkat tehát abban az örömben, hogy a békeszerződés revíziója a Daily Mail cikkének hatása alatt márólholnapra bekövetkezik és mi elhódított gyönyörű városaink java részét minden ellenállás nélkül, egykettőre visszakapjuk. Ez feltétlenül bekövetkezik, de csak akkor, ha egész társadalmunk minden ellentét kiküszöbölésével és minden esetleges sérelmének félretételével, minden erejét egyben összpontosítja és ez: Trianon revíziójának kérdése! Ennek szolgálatában álljon az utolsó faluig Magyarország minden községe, ezt követelje Magyarország egész sajtója, ezért dolgozzék csonka országunk minden társadalmi egyesülete, ezért imádkozzék minden magyar szív és akkor diadalmas ragyogással eljön az a nap is, „mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán!“ y ik évfolyam, 146. szám. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Főmunkatárs: PUSKÁS JENŐ. A Baross-Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turán-Szövetség és a turul szegedi kerületének hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. A közgyűlés az Ipartestület székházáért a kért teljes összegét megszavazta Élénk vita a csatornázás és a hídjavitás kérdése körül — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, junius 30. A június havi közgyűlés folytatólagos ülését megcsappant érdeklődés mellett nyitotta meg csütörtökön délután Somogyi Szilveszter dr polgármester. Bejelentette, hogy a közgyűlés tárgysorozatára két póttárgyat tűz ki: az alsóbalástyai iskola telkének megvételét és Faragó Ödönné nyugdíj felemelési kérelmét. Majd a város általános csatornázásának ügyére tértek át. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos elmondta a csatornázás ügyében eddig tett lépéseket. Az üggyel legutóbb egy szakértőkből álló bizottság foglalkozott, melyen megvitatták a csatornázás általános alapelveit. A tanács most a közgyűléstől felhatalmazást kér arra, hogy a csatornázás költségvetésének elkészítésére kiírhassa a pályázatot. Wimmer F.: Az iránt érdeklődik, hogy a pályázatot mikorra írják ki és hogy annak eredményét a közgyűlés elé terjesztik-e. Barcsay Károly: A város területén elszaporodott talajvizekről beszél. Ezek megszüntetését oly fontosnak tartja, mint a csatornázást. Indítványozza, hogy a talajvizek levezetését a csatornázással együtt oldják meg. Balogh Lajos : A csatornázási tervvel foglalkozik hosszasan. Indítványozza, hogy a pályázati hirdetésbe vegyék bele azt is, hogy a terveket feltöltés nélkül készítsék el. Krausz József dr: Kifogásolja, hogy a csatornázási értekezletre a város tiszti főorvosát nem hívták meg. Berzenczey Domokos: De meghívták. Láttam az asztalán a meghívót. Magyar József: Indítványozza, hogy a csatornázásnál feltöltést csak ott eszközöljenek, ahol arra nivellálás végett feltétlenül szükség van. Magyar Péter: A szivattyú alkalmazására hívja fel a figyelmet. Papp István : Szintén a feltöltés ellen szólal fel. Csonka Ferenc : A rekonstrukció után 15 évig nem volt semmiféle vízmizéria. A talajvíz elszaporodást az ártézi kutak okozzák és része van ebben a csatornák eldugulásának is. A talajvíztől való mentesítésről még a csatornázás előtt gondoskodni kell. Ezt szivattyúzással lehetne elérni. Berzenczey Domokos válaszolt ezután a felszólalásokra. A szakértők véleménye júliusban érkezik be. Utána sor kerül a pályázat kiírására. A részletek megbeszélésére csak egy év múlva kerülhet a sor. A csatornázást minden feltöltés nélkül ehetetlen feladat elé állítaná a tervezőket. A városfejlesztés eszmei pályázatának elkészítése, amit egyik bizottsági tag indítványozott, elodázná a dolgot. Somogyi polgármester szólal fel ezután röviden. Kijelenti, hogy a pályázat kiírásánál okvetlenül kimondják, hogy feltöltés csak ott legyen, ahol arra feltétlenül szükség van. Barcsay Károly a zárszó jogán felszólalva még egyszer hangsúlyozza a talajvizek levezetésének szükségességét. Balogh Lajos szintén a zárszó jogán arra mutat rá, hogy a csatornázás kiindulása a jelenlegi nívón alul legyen. A többség ezután a tanács javaslatához hozzájárult. Majd a közúti híd kijavításának Berzenczey Domokos elmondta, hogy a Szikszay Gerő által kidolgozott tervezeteket egy szakértő bizottság letárgyalta és megjelölte a legjobbnak talált alternatívát. A tervezetet felküldték a kereskedelmi minisztériumba, az állami gépgyártól pedig ajánlatot kértek. A tanács javasolja, hogy a közgyűlés a híd kijavítását a tervezet alapján rendelje el a gyalogjárók átépítésének mellőzésével. Az állami gépgyárat kizárólag az anyagok szállításával és beszerelésével bízzák meg. Az állami gépgyár által végzendő munka így 300 ezer pengőbe kerül, amelynek a tanács engedélyezését kéri. A többi munkálatokra nyilvános pályázatot hirdetnek azzal, hogy a vállalkozók az állami gépgyár utasításai szerint kötelesek eljárni. Erre a tanács 200 ezer pengő hitelt kér engedélyezni. Balogh Lajos: Azt kérdi, hogy a híd rendbehozatala után fog-e íj nuion villanyos járni vagy nem. Berzenczey Domokos: A közúti vasút elkészítése a villanyos vasút társaság kötelessége. Szerinte az volna a legjobb, ha villanyost nem vezetnének át a hidon, mert a hidat erősen rongálja. De mivel ez a közönségnek és a villanyos vasút társaságnak is az óhajtása, meg fogják csinálni. A villanyos vasúttársaság a megfelelő síneket már meg is rendelte. Csonka Ferenc : Ellenzi, hogy a hidat fakockákkal burkolják és hogy a hídon villanyost vezessenek át. A forgat autóbuszok sokkal jobban lebonyolítanák. Lantos Béla: Állást foglal az újszegedi villanyos megindítása mellett. Barcsay Károly : Indítványt tesz, hogy a híd kijavításával egyideűleg a gyalogjárókat is átalakítsák. Ha lehet a deszkát aszfalttal cseréljék ki, ha nem lehet akkor a deszkákat úgy helyezzék el, hogy a járást ne akadályozza tovább. Indítványozza hogy mivel a mostani hid rövidesen nem lesz elég a forgalom lebonyolítására, már most mondják ki egy uj hid építését. Berzenczey Domokos: Az uj hid építését a maga részéről melegen pártolja. Az indítvány többi része technikailag nem vihető keresztül. A közgyűlés ezután a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az Ipartestület székházának kisajátítása következett. Az ügyet Ördögh Lajos tb. tanácsnok ismertette. A tanács javasolja, hogy a város az épületet a mérnöki hivatal által megállapított becsértékért 167 ezer 180 pengőért sajátítsa ki. Az építendő új székházra pedig iparpártolás címén 132 ezer pengőt szavazzon meg a közgyűlés. Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy az építendő új székházban megfelelő