Szegedi Uj Nemzedék, 1927. július (9. évfolyam, 146-171. szám)

1927-07-01 / 146. szám

Sieged, 1927 jnlins 1., péntek. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2 80 P Postán küldve. . 2‘96 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Va^-és ünnepnap 16 fillér Szerkesztőség és kiadó- hivatal : Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON: Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal: 1—53. Kikelt a vetésünk Irta: Ivánfíjr Tamás Területvédö Ligánkat annak ide­jében, amikor a trianoni békediktá­tumot ránk kényszeritették, az akkor magát még Mindenhatónak képzelő Benesnek parancsszava megszüntet­hette, de el nem törölhette a min­den igaz magyar ember lelkében égő kiolthatatlan vágyat, hogy Nagyma- gyarországot vissza kell szereznünk és nem semmisíthette meg az isteni gondviselésbe vetett rendíthetetlen hitet sem, hogy vissza is szerezzük. A Területvédö Liga hivatását át­vette annak jogutóda: a Magyar Nemzeti Szövetség, mely nap-nap mellett küzdött területi és lelki integ­ritásunk helyreállítása érdekében. A MNSz jelszava a felvilágosítás és a meggyőzés jeligéje volt. Egy kicsi, területének kétharmad részétől megfosztott, kirabolt és tönkretett ország kardcsörtetéssel és revans- háboru hirdetésével állig felfegyver­zett, rosszindulatú és kárörvendő szomszédai előtt, de a világ itélő- széke szemében is csak nevetsé­gessé vált volna. Tagadhatatlan, hogy államok viszályában az utolsó és a leghatásosabb remédium a kard, de csak akkor, ha erőt is képvisel! Lebilincselt, guzsbakötött karnak kardcsörtető mozdulatától senki sem ijed meg és azt komolyszámba sem veszi. A Magyar Nemzeti Szövetség ere­deti álláspontja mellett rendületlenül kitartott, hogy a rosszul in formált és félrevezetett világnak esztelen és ke­gyetlen Ítéletét a felvilágositandó és a magyar kérdésről az igazság fegy­vereivel tájékoztatandó világ itélö- székéhez kell felebbezni. A Szövet­ség törekvése tehát az volt, hogy Magyarországnak minél több barátot szerezzen a külföldön. E zajtalan munkálkodást hazánk­ban sokan meg nem értették, sőt félre is értették és lekicsinyelték. Akik ezt tették, elfeledték azt, hogy az elvetett mag sem búvik ki máról- holnapra a földből, hanem kikelésé­hez idő kell! Harmadfél évvel ezelőtt az egész ország társadalmát felrázta a Szö­vetség felhívásával, hogy elérkezett a trianoni békeszerződésnek elkeresz­telt békeparancs revíziójának, illető­leg e revízió hangos társadalmi kö­vetelésének időpontja. A Szövetség Q csakhamar kiadta Szádeczky K. La­jos kitűnő történettudósunknak „A békerevizió kérdésé“-w\ szóló pom­pás és meggyőző müvét magyar nyelven, amelyből társadalmunk el­csodálkozva, de egyszersmind öröm­mel láthatta a külföld számos nagy és vezérlő alakjának lesújtó kritiká­ját a trianoni szerződésről. Ugyan-e mü angol nyelvű kiadását ry ez évben bocsájtotta jelentős áldo­zattal a Szövetség sajtó alá és azt világszerte megküldvén, talán a bel­földinél is nagyobb hatást váltott ki az egész világon. Barátainak tábora szép számmal meg nőtt és a lep­lezetlen, de objektiv igazság külföl­dön mind hatalmasabb erőket moz­gatott meg Magyarország eltiport igazi érdekében. Napjainkban a toll nem egyszer a kardnál is hatásosabb fegyvernek bizonyult. Az utódálla­mok karddal soha és sehol sem Ára 10 fUlér győztek le bennünket, de hazugsá­gokon táplálkozó háboruelőtti és háborualatti propaganda-hadjáratuk­kal szemben — fájdalmas bár, de be kell ismernünk — csatát vesz­tettünk, jóllehet mellettünk szólt az igazság. És miért? Mert nem gon­doskodtunk eléggé arrótv hogy a világ a való igazságot megismerje. Hogy a világnak időközben meny­nyire kinyílott a szeme, arra min­dennél döntőbb bizonyíték Rother- mere lordnak, a jeles angol állam- férfiúnak és a világ legnagyobb sajtóvállalata vezérének tollából eredő, világszenzációt keltő cikk. Az egész világ előtt nyilvánvaló lett, hogy a békeszerződésnek reánk nézve ked­vező revízióját halogatni talán (sőt fájdalom: valószínűleg) még lehet, de annak szükségképen a világ békéje és a nemzetek együttműkö­dése érdekében okvetlenül rövidesen be kell következnie. A mi örömünk nagy és éppen oly nagy halálos ellenségeinknek, a kisántánt táborának megriadása. Ök még rövidlátóan fel nem ismerték és még fel nem akarják ismerni azt a tényt, hogy a mi területünk meg­növekedése és náluk, a tőlünk el­harácsolt területek leapadása az ö létérdeküket is előmozdítja. A min­den barátot nélkülöző Csehország- nak, az orosz moloch által veszélyez­tetett Romániának, a diadalmas és nemzeti önérzetében hatalmasan ter­jeszkedő Olaszország által szoron­gatott Szerbiának legalább is annyira van szüksége egy útjait nem keresz­tező és hátsó gondolatot nem táp láló szomszédra, mint minekünk Középeurópa békéje érdekében a velük való békés együttműködésre. Az idő mindent lassan érlel, a világmegváltó gondolatokat talán leglassabban! Ne ringassuk magun­kat tehát abban az örömben, hogy a békeszerződés revíziója a Daily Mail cikkének hatása alatt máról- holnapra bekövetkezik és mi elhó­dított gyönyörű városaink java ré­szét minden ellenállás nélkül, egy­kettőre visszakapjuk. Ez feltétlenül bekövetkezik, de csak akkor, ha egész társadalmunk minden ellentét kiküszöbölésével és minden esetleges sérelmének félre- tételével, minden erejét egyben össz­pontosítja és ez: Trianon revíziójá­nak kérdése! Ennek szolgálatában álljon az utolsó faluig Magyarország minden községe, ezt követelje Ma­gyarország egész sajtója, ezért dol­gozzék c.sonka országunk minden társadalmi egyesülete, ezért imád­kozzék minden magyar szív és ak­kor diadalmas ragyogással eljön az a nap is, „mely után buzgó imád­ság epedez százezrek ajakán!“ A közgyűlés az Ipartestölet szakházáért a kert teljes összeget megszavazta Élénk vita a csatornázás és a hidjavitás kérdése körül — A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szeged, junius 30. A junius havi közgyűlés folytató­lagos ülését megcsappant érdeklődés mellett nyitotta meg csütörtökön dél­után Somogyi Szilveszter dr polgár- mester. Bejelentette, hogy a közgyű­lés tárgysorozatára két póttárgyat tűz ki: az alsóbalástyai iskola telké­nek megvételét és Faragó Ödönné nyugdíj felemelési kérelmét. Majd a város általános csatornázásának ügyére tértek át. Berzenczey Domokos műszaki fő­tanácsos elmondja a csatornázás ügyében eddig tett lépéseket. Az üggyel legutóbb egy szakértőkből álló bizottság foglalkozott, melyen megvitatták a csatornázás általános alapelveit. A tanács most a közgyű­léstől felhatalmazást kér arra, hogy a csatornázás költségvetésének el­készítésére kiírhassa a pályázatot. Wimmer F.: Az iránt érdeklődik, hogy a pályázatot mikorra írják ki és hogy annak eredményét a köz­gyűlés elé terjesztik-e. Barcsay Károly: A város terüle­tén elszaporodott talajvizekről beszél. Ezek megszüntetését oly fontosnak tartja, mint a csatornázást. Indítvá­nyozza, hogy a talajvizek levezetését a csatornázással együtt oldják meg. Balogh Lajos : A csatornázási terv­vel foglalkozik hosszasan. Indítvá­nyozza, hogy a pályázati hirdetésbe vegyék bele azt is, hogy a terveket feltöltés nélkül készítsék el. Krausz József dr: Kifogásolja, hogy a csatornázási értekezletre a város tiszti főorvosát nem hívták meg. Berzenczey Domokos: De meg­hívták. Láttam az asztalán a meg­hívót. Magyar József: Indítványozza, hogy a csatornázásnál feltöltést csak ott eszközöljenek, ahol arra nivel- lálás végett feltétlenül szükség van. Magyar Péter: A szivattyú al­kalmazására hívja fel a figyelmet. Papp István : Szintén a feltöltés ellen szólal fel. Csonka Ferenc : A rekonstrukció után 15 évig nem volt semmiféle vizmizéria. A talajvíz elszaporodást az ártézi kutak okozzák és része van ebben a csatornák eldugulásá­nak is. A talajvíztől való mentesí­tésről még a csatornázás előtt gon­doskodni kell. Ezt szivattyúzással lehetne elérni. Berzenczey Domokos válaszolt ez­után a felszólalásokra. A szakértők véleménye júliusban érkezik be. Utána so>- kerül a pályázatkiírására. A részletek megbeszélésére csak egy év múlva kerülhet a sor. A csatf rnázást minden feltöltés nél­kül ehetetlen feladat elé állítaná a tervezőket. A városfejlesztés eszmei pályázatának elkészítése, amit egyik bizottsági tag indítványozott, el­odázná a dolgot. Somogyi polgármester szólal fel ezután röviden. Kijelenti, hogy a pályázat kiírásánál okvetlenül ki­mondják, hogy feltöltés csak ott le­gyen, ahol arra feltétlenül szük­ség van. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Főmunkalárs: PUSKÁS JENŐ. A Baross-Szövetségszegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turán-Szövetség és a 1'urul szegedi kerületének hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. g-lk évfolyam, 146. szám. Barcsay Károly a zárszó jogán felszólalva mégegyszer hangsúlyozza a talajvizek levezetésének szükséges­ségét. Balogh Lajos szintén a zárszó jogán arra mutat rá, hogy a csator­názás kiindulása a jelenlegi nívón alul legyen. A többség ezután a tanács javas­latához hozzájárult. Majd a közúti híd kijavításának Berzenczey Domokos elmondja, hogy a Szikszay Gerő által kidol­gozott tervezeteket egy szakértő bi­zottság letárgyalta és megjelölte a legjobbnak talált alternatívát. A ter­vezetet felküldték a kereskedelmi minisztériumba, az állami gépgyártól pedig ajánlatot kértek. A tanács ja­vasolja, hogy a közgyűlés a hid kijavítását a tervezet alapján rendelje el a gyalogjárók átépítésének mellő­zésével. Az állami gépgyárat kizáró­lag az anyagok szállításával és be­szerelésével bízzák meg. Az állami gépgyár által végzendő munka igy 300 ezer pengőbe kerül, amelynek a tanács engedélyezését kéri. A többi munkálatokra nyilvános pályázatot hirdetnek azzal, hogy a vállalkozók az állami gépgyár utasításai szerint kötelesek eljárni. Erre a tanács 200 ezer pengő hitelt kér engedélyezni. Balogh Lajos: Azt kérdi, hogy a hid rendbehozatala után fog-e íj nuion villanyos járni vagy nem. Berzenczey Domokos; A közúti vasút elkészítése a villanyos vasút társaság kötelessége. Szerinte az volna a legjobb, ha villanyost nem ve­zetnének át a hidon, mert a hidat erő­sen rongálja. De mivel ez a közön­ségnek és a villanyos vasút társaság­nak is az óhajtása, megfogják csinálni. A villanyos vasút társaság a meg­felelő síneket már meg is rendelte. Csonka Ferenc : Ellenzi, hogy a hidat fakockákkal burkolják és hogy a hidon villanyost vezessenek át. A forgat autóbuszok sokkal jobban le­bonyolítanák. Lantos Béla: Állást foglal az új­szeged! villanyos megindítása mellett. Barcsay Károly : Indítványt tesz, hogy a hid kijavításával egyideüleg a gyalogjárókat is átalakítsák. Ha lehet a deszkát aszfalttal cseréljék ki, ha nem lehet akkor a deszká­kat úgy helyezzék el, hogy a járást ne akadályozza tovább. Indítványozza hogy mivel a mostani hid rövidesen nem leszelég a forgalom lebonyo­lítására, már most_ mondják ki egy uj hid építését. Berzenczey Domokos: Az uj hid építését a maga részéről melegen pártolja. Az indítvány többi része technikailag nem vihető keresztül. A közgyűlés ezután a tanács ja­vaslatát egyhangúlag elfogadta. Az Ipartestület székbázának kisajátítása következett. Az ügyet Ördögh Lajos tb. tanácsnok ismer­tette. A tanács javasolja, hogy a város az épületet a mérnöki hivatal által megállapított becsértékért 167 ezer 180 pengőért sajátítsa ki. Az építendő uj székházra pedig ipar­pártolás címén 132 ezer pengőt szavazzon meg a közgyűlés. Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy at építendő uj székházban megfelelő

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents